Kisalföld logö

2018. 07. 21. szombat - Dániel, Daniella 17°C | 30°C Még több cikk.

A Szent Jakab-templom nyolc évszázada

Lébény területe már az őskortól folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól kezdve követhetjük nyomon az ember jelenlétét. Krisztus után 9-ben hódította meg a területet Tiberius, a későbbi római császár, létrehozva Pannonia provinciát. A mai Lébény helyén katonai tábor és polgári település is létesült Quadrata néven.
A népvándorláskor viharai után itt maradt keresztény avar lakosságot hódította meg a honfoglaló magyarság a IX–X. század fordulóján. Lébény, az ásatások tanúsága szerint, már akkor is jelentékeny település volt.
Valamikor az Árpád-korban települtek ide a bencés szerzetesek. A lébényi Benedek-rendi apátságot egy 1199-ből származó oklevél említi először. A templom építése legendák homályába vész: egy helyi történet szerint az egyik építtető fehér bárányokat adományozott a templomfelépítés céljára, s azok változtak át kövekké.
A templom építőkövei valójában a Quadrata tábor anyagából származnak. Létét először egy 1208-as oklevél bizonyítja.
A falut az első megrázkódtatás a tatárjárás idején érte: a mongolok, mivel a templomot képtelenek voltak bevenni, bosszúból elpusztították „Lybin”-t avagy „Lebenj”-t. Nem sokkal ezután Ottokár cseh király dúlta fel a falut, ekkor is csupán az apátság és a templom maradt épen. A falu az apátsági birtokkal együtt ezután az óvári várbirtok urainak kezébe került, s csak két évszázad múltán, 1478-ban adta vissza a bencéseknek Mátyás király. A falu ekkor már heti vásárhely volt. Ez idő alatt is sokat szenvedett Lébény a háborúk és a királyi trón körüli viszálykodások miatt. A XV. században a németek gyújtották fel a templomot és az apátságot.

Törökdúlás, olasz hősiesség

A török kor Lébényre is, mint az ország sok egyéb településére, több csapást is mért. Amikor három évvel Mohács után, 1529-ben a törökök Bécs ellen vonultak, felgyújtották a templomot, melynek kőboltozata le is omlott. A bencések a pusztulás után elhagyták az apátságot és Szentmártonba – a mai Pannonhalmára – költöztek; ezután a lébényi apátság a pannonhalmi alá tartozott.
A romos templomot 1563-ban csaknem elérte végzete. A győri parancsnok az ottani vár erődítéséhez akarta felhasználni az épület értékes kőanyagát, s olasz mestereket bízott meg lebontásával. A tolmezzói építőmunkások azonban, látván a templom romjaiban is feltűnő értékét, megtagadták a bontást. E tettük emlékére Tolmezzo ma Lébény testvérvárosa.
A templomra és az apátságra némileg nyugodtabb idők jöttek ezután – még javítási munkák is folytak. 1631-ben a jezsuiták kapták meg a templomot azzal a kikötéssel, hogy teljesen újítsák fel. Máig is látható fiókos dongaboltozata valószínűleg ekkor készült.
1683-ban aztán ismét Bécs ellen vonult a török, s felgyújtotta a falut és a templomot. A dúlás után következő pestisjárványban háromszáz ember halt meg, helyükbe horvát és német lakosság települt az immár mezővárosi rangra emelkedett Lébénybe.

Fellendülés és rekonstrukció

A tizennyolcadik század a békés fejlődés százada volt, noha tűzvész és járvány többször is pusztított. 1785-re, közel egy évszázad leforgása alatt a népesség megháromszorozódott, csaknem elérte a kétezer főt. A napóleoni háborúk alatt egy időre francia megszállás alá került és százhetven huszárt kellett eltartania.
1836-ban zendülés tört ki, mi-

után néhány adóhátralékot felhalmozó jobbágy állatait a megye el akarta árvereztetni. A főkolomposokat rövid börtönre ítélték. Öt évre rá ismét borzalmas tűzvész pusztított, a falut megyei összefogással építették újjá. Az 1848–49-es szabadságharcban mintegy százhatvan lébényi férfi vett részt. A szabadságharc vége felé már igen nehéz volt a vidék helyzete, kolerajárvány ütötte fel a fejét, és egész családok pusztultak el.
1773, a jezsuita rend feloszlatása óta több tulajdonosváltáson is keresztülment az apátság és a templom. 1845-ben egy gazdag bankár, Sina János vásárolta meg, az a Sina János, aki 1850-ben Magyarország első cukorgyárát építette fel Lébényben.
A templom felújítási munkái 1862-ben Artur Essenwein bécsi építész irányításával kezdődtek meg. Teljes rekonstrukcióra került sor, mely a maga nemében a legelső volt Magyarországon. 1862 és 1865 között az épület belsejét állították helyre. A korabeli elképzelés az ősi, eredeti állapotot akarta visszaállítani, így a teljes templombelső vakolat- és festékrétegeit leverték, s csak a csupasz falakat hagyták meg. Hogy az alsó rétegekben milyen falfestmények veszhettek oda, már nem tudhatjuk meg. A templom berendezése egységesen neogótikus lett.
1872 és 1879 között folyt a külső rekonstrukció: szintén eltávolították a régi vakolatot, újak kerültek a megrongálódott kőhasábok helyébe, pótolták a sérült kődíszítéseket. A tornyok akkortájt divatos, úgynevezett csürlős sisakot kaptak. A Szent Jakab-templom lényegében ma is 1879-es állapotában látható.

1956-ban volt 750 éves

A századfordulón nagy fellendülés vette kezdetét. Igen keresett cikké vált a hansági széna, nagy előrelépés történt a szántóföldi növénytermesztésben, később a minőségi állattenyésztés került előtérbe.
Újjáépültek a felekezeti iskolák, a gyógyszertár, az orvoslakás, az óvoda, a hídmérleg, a vágóhíd, a községháza és a vendéglők is. A fellendülést az első világháború szakította meg. A nagy anyagi áldozatok mellett Lébény százhetven fiatal frontszolgálatosát is siratta. A két világháború között, miután a gazdasági válság tönkretette a lébényi parasztságot szorongató nagybirtokot, ismét felszálló ágba került Lébény gazdasága. A második világháború vetett véget ennek. Százhuszonkilencen estek el a háborúban, 1944 nyarán tíz zsidó családot hurcoltak el. A front elvonulását követően megalakultak a földosztó bizottságok, majd az országos pártok helyi szervezetei. A demokrácia rövid illúziójának szertefoszlását az államosítások és a termelőszövetkezet létrehozása jelentette. 1956-ban ünnepelte a falu plébániatemplomának hétszázötven éves fennállását, az ünnepségre még ma is sokan emlékeznek Lébényben.

Lébény látnivalói

Lébényben számos látnivalót találhat az érdeklődő. Az evangélikus templom és a Szent Antal-kápolna, a temetőkápolna és a pálos rendház jelzik a település gazdag egyházi múltját. A Szent Flórián-emlékmű, a Nepomuki Szent János-szobor, az első és a második világháború emlékművei, a millecentenáriumi emlékoszlop, a millenniumi kettős kereszt, a Szent István-szobor és egy római kori mérföldkő a falu köztereit díszítik. A látogatók célpontja lehet a falumúzeum is.
Valamennyi alkotása közül Lébény fő látványossága, emblematikus büszkesége azonban a Szent Jakab-templom, mely a falu főterén áll. A templom jelenleg a lébényi római katolikus egyházközség tulajdona. Védőszentje idősebb Szent Jakab apostol, ünnepe és így a templom búcsúja július huszonötödike.

A Szent Jakab-templom

Magyarország egyik leghíresebb egyházi épülete a jáki méltó testvérpárja. Egyszerű román stílusú, háromhajós, kereszthajó nélküli templom. Nyugati oldalának dísze a román kori bélletes oszlopos kapu, gazdag levéldíszítéssel és két fejplasztikával, mely a Jó és a Rossz megtestesítője – a legenda szerint az építtető apát és az építőmester arcát ábrázolja a két fej. A kapu fölött mozaik ábrázolja a „háromkirályok imádását”. Szintén a nyugati oldalon áll a két torony. A déli homlokzatot is bélletes kapu díszíti, ám ez a nyugatinál valamivel egyszerűbb.
Külseje egyszerű, sima falfelületekből áll, csak az ablakok és néhány kődíszítés töri meg. Belseje hasonlóan puritán. Az 1800-as években végzett rekonstrukció a román stílusú egyszerűség helyreállítását kívánta elérni, így a falakat borító vakolatot – minden bizonnyal a festményekkel együtt – leverték.
A Szent Jakab-templomot évente több ezren keresik fel, szinte nincs olyan nap, hogy egy-két turistabusz meg ne állna előtte.
– Ha a templomunk ismertebb lenne, még többen is felkeresnék – állítja Gőgh Tibor plébános. – Sajnos kevésbé népszerű, mint például testvértemplomunk Jákon. Talán azért is van ez, mert a jáki templom látványosabb, a miénk pedig egyszerűbb, letisztultabb, de az is lehet, hogy a jákiak jobban értenek a reklámhoz. Lébény nagy hátránya, hogy itt a templomnézésen kívül nincs mit csinálnia a vendégnek. Ha valaki szállást keres, nem Lébénybe jön, hanem inkább Győrbe. Ha lenne egy termálunk… Ahhoz igazi idegenforgalom kapcsolódhatna. Kulturális program lehetne a templom meglátogatása. Az is sajnálatos, hogy a lébényi templomot elhanyagolja a műemlék-felügyelet. Magyarországon ezen a templomon végeztek először felújítást még 1879-ben, de ma már ismét komoly restaurációra szorulna. Mállanak a kövei, porlanak a díszítések, alul nedvesedik és salétromosodik a fal. Egy ilyen műemlék templom fenntartása meghaladja egy kis egyházközség anyagi lehetőségeit: az államnak lenne kötelessége törődni vele, vagy uniós pályázatokból oldhatn ánk meg, de pályázni nem nagyon van pénz errefelé. Még csak régészeti kutatást se végeztek eddig, se kívül, se belül. De talán ha nagyobb baj lesz a templommal, csak nem hagyják majd pusztulni…

Prímási szentmise

A templom nyolcszáz éves jubileumát emlékévvel ünnepli a falu és a katolikus egyházközség. Az ünnepi év tavaly július 25-én, a templom búcsúján kezdődött, csúcspontja és lezárulása az

augusztus 13-i szentmise lesz.
Az ünnepi év első eseménye harangszentelés volt. Az első világháborúban elvitt harangok közül hármat sikerült idáig pótolni, s ez a harang a negyedik: két és fél mázsás, a hívek adományaiból készült, Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának szentelték. Az év során letisztították és megújították az oltárokat, új világítást, szőnyegeket és egyéb ruhaneműket kapott a templom. Kétféle jubileumi emlékérmet verettek, képeslapok és egy új, színes ismeretterjesztő füzet jelent meg a templomról. A templomtér díszburkolata az augusztusi ünnepségekre készül el – mindez az állam támogatásával ment végbe.
Az augusztus 13-i szentmise előestéjén koncertet rendeznek a templomban. Fellép az olasz testvérváros, Tolmezzo együttese, továbbá a lébényi Liszt Ferenc Kórus, a templom kórusa és rangos vendégként a bécsi opera egyik magánénekese is. A másnapi ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek mutatja be jeles egyházi és világi vendégek jelenlétében, a misét fogadás követi.

Kitüntetettek

Idén két lébényi lakost is kitüntetett a megye példás munkájáért. Június 28-án Győrben dr. Kiszelka Judit háziorvos sokéves, nehéz körzetben végzett munkájáért kapta meg a Győr-Moson-Sopron Megye Közszolgálatáért Díj Egészségügyi Tagozatát, Limpné Pék Angéla adóügyi előadó pedig a közigazgatásban végzett kiemelkedő munkájáért a Győr-Moson-Sopron Megye Közszolgálatáért Díj Közigazgatási Tagozatát.
Limpné Pék Angéla:
– 1982 óta dolgozom a lébényi hivatalban, legrégebben az ott dolgozók közül. Nem számítottam a kitüntetésre, meglepetésként ért, de nagyon büszke vagyok rá.
Dr. Kiszelka Judit:
– Harminc éve gyakorlom a hivatásomat, huszonöt éve vagyok orvos Lébényben. Valóban nehéz körzet ez, hiszen három falu is tartozik hozzám, de nem egyedül végzem a munkát: a kitüntetés munkatársaimnak, asszisztenseimnek is szól.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit olvasott utoljára?

Tovább olvasom