Kisalföld logö

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 11°C | 21°C

A Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

Az új magyar alkotmányról közölt kommentárt Európai botrány címmel hétfőn a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap.
A szerző, Andreas Zielcke a kommentár bevezetőjében a konzervatív forradalom fogalmát elemezte, hangoztatva, hogy az magában foglalja "a történelmi kollektív nagyság" újraélesztését. Ilyen forradalmi álmot táplál Orbán Viktor Magyarországon - fogalmazott a lap, utalva arra, hogy a miniszterelnök a tavaly áprilisi választási győzelem után "nemzeti forradalmat" jelentett be. Zielcke szerint a parlamentben kétharmados többséget szerző Fidesz és KDNP az Európai Unió égisze alatt konzervatív forradalmat hajt végre, olyan forradalmat, amely magán viseli a demokrácia minden jegyét.

Az újságíró utalt arra, hogy az új alkotmány a felszínen az 1949-ből származó szovjet alkotmány ellen irányul. Annak kommunista tartalmát ugyan - mint fogalmazott - 1990-ben hatályon kívül helyezték, és demokratikus struktúrákkal helyettesítették. Ám a történelmi cezúra pátoszát, amely felszámolja a gyűlölt ellenfél utolsó nyomait is, egy saját készítésű alaptörvénnyel sokkal hatásosabban lehet megrendezni - mutatott rá.

Zielcke úgy értékelte, hogy az új alkotmány csak akkor lenne folytatása a demokratikus átalakulásnak - mint általában Kelet-Európában -, ha mélységeiből nem az elmúlt évezred szelleme emelkedne fel. Orbán és a Fidesz - mint fogalmazott - nem a weimari idők konzervatív forradalmárait akarja egy az egyben utánozni. A demokratikus alapelveket nem vonják kétségbe, az új alkotmány határozottan a köztársaság, a jogállam, a liberális értékek mellett foglal állást. Ez azonban nem jelenti akadályát annak, hogy az alaptörvény ideológiailag a XI. századból, a magyar mítosz alapító idejéből táplálkozzon.

Azt hangoztatta, hogy abban a demokrácia immár nem végcél, hanem egy magasztos történelmi feladat. Ezt a feladatot az alkotmány szövege tartalmazza. És példa nélkül álló módon kapcsolja össze a szakrális történelemértelmezést a modern alkotmányos eszmékkel. Az új szellemet - tette hozzá - mindenekelőtt a nemzeti hitvallás nevet viselő preambulum bizonyítja. Ebből a szempontból az alaptörvényt a hasonlóan tartott lengyel alkotmány preambulumához viszonyította, amelyben - mint írta - szintén a traumatikus múlttól való megszabadulás jut kifejezésre. A magyar alkotmányban ugyanakkor egyedülállónak nevezte, hogy - megfogalmazása szerint - annak minden rendelkezésére a "nemzeti hitvallás" nyomja rá bélyegét. A cikkíró az alkotmányt "az önértékelés, az öntömjénezés és az önsajnálat bizarr és rendszerrobbantó kontextusaként" említette.

A kommentár szerint az alkotmány minden alkalmazása ezáltal obskúrus homályba merül, amelyben "a nemzeti elhivatottságú lélekápolók és a demagógok jobban eligazodnak majd, mint a racionális egyértelműség mellett elkötelezett jogászok." A szerző "még rosszabbnak" nevezte a preambulum tartalmi lényegét, utalva a Szent Korona melletti ünnepélyes elkötelezettségre. Megfogalmazása szerint nem a köztársaság, hanem a szakrális korona testesíti meg az alkotmány lényegét, nevezetesen a magyar alkotmányos állam és a nemzeti egység folyamatosságát.

A szerző szerint az állam működésének alapjaira nézve végzetes hatása lesz annak, hogy Orbán és a Fidesz ezt a doktrínát az alkotmányba foglalta. "Amikor nem az emberi méltóság az elsődleges, hanem a nemzet szellemi lényegének nevezett koronát nyilvánítják a legmagasabb, érinthetetlen értékké, akkor a jogállam végső soron alárendelődik egy elvont, szent-nem szent értéknek" - vélte Zielcke, aki szerint ezáltal nemcsak a jogállam, hanem a demokrácia is gyámság alá helyeződik. Mint írta, "a korona felsőbbrendűsége tendenciájában az azonosan gondolkodók autokratikus uralmához vezet".

A cikkíró a továbbiakban a Szent Koronából fakadó "területi következtetésre" utalt. Megemlítette Trianont, feltéve a kérdést, "vajon miért kellene a korona szellemének megtorpannia az országra erőszakolt határoknál?" Ebből fakadóan úgy értékelte, hogy az új alkotmány "leplezetlenül" meghirdeti valamennyi, a határokon kívül élő magyar származású honfitárs képviseletét, ami alatt mindenekelőtt a Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában élő kisebbség értendő. Ezzel összefüggésben a Süddeutsche Zeitung újságírója "európai botránynak nevezte, hogy egy európai uniós tagállam alkotmányából faladóan irredenta módon beavatkozik más országok belső viszonyaiba."

A cikkíró megemlítette, hogy az alkotmánybíróságot is "pórázra fogják", és utalt a legfontosabb kérdésekben kétharmados "szupertöbbséghez" kötött törvényekre is. Utalt arra, hogy ebből fakadóan a konzervatívokat még akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha egyszer majd kikerülnek a kormányból - feltéve, ha a parlamenti helyeknek az egyharmadát (plusz 1 mandátumot) megszerzik. Belátható időn belül tehát egyetlen demokratikus választás sem foszthatja meg őket tartósan a hatalomtól. "A forradalom győzött" - tette hozzá.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új alkotmány - Nemzeti hitvallás

Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot Magyarország hétfőn elfogadott új alaptörvénye. Tovább olvasom