Kisalföld logö

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 12°C | 27°C Még több cikk.

A stresszinterjú

Minden interjú stresszel, kényelmetlenséggel jár, de nem minden interjú stresszinterjú! A stresszinterjú során az interjú készítője szándékosan intenzív nyomással terhelt légkört teremt, a pályázót kényelmetlen, szokatlan kérdésekkel bombázza.
Célja és feladata ezzel az, hogy megfigyelje a jelölt reakcióját és teljesítményét olyan feszültség, bizonytalanság közepette, amit - ha felveszik - a munkája során tapasztalni fog.

E ravasz, olykor meghökkentő módszer azért népszerű manapság, mert az interjú készítője a másik igazi énjére kíváncsi, nem azokra az előre kitalált válaszokra, amelyekkel készült. Valódi munkaköri stresszt szimulálva - az interjúalanyt igyekszik kibillenteni egyensúlyi helyzetéből, elbátortalanítja, megfélemlíti, kritikára történő reakcióra és csapongó érvelésre készteti - az érzelmi érettségét és az ítélőképességét kívánja értékelni. 
Az igazi "riporter" olyan kérdő- vagy kezdőszavakat használ, mint: ki, mit, mikor, hol, miért, hogyan, hányszor, magyarázza meg, mesélje el... In medias res, váratlanul és merészen. A jól felkészült interjúkészítő nem pazarol sok szót a bevezetésre a kérdések előtt, hanem arra törekszik, hogy minél több időt hagyjon a beszédre. Nem ad megnyugtató elismerést, ösztönző bókot, hanem csak kevés, a témát távolabbról érintő megjegyzést. Az információáramlás folyamatosságát és állandó kontrollját azzal tartja fenn, hogy folyamatosan nyomást gyakorol a jelöltre az egyre jobb és egyre teljesebb válaszokért. A válaszok pedig egymásra épülve egyre mélyebben és mélyebben értelmezhetők.
A stresszinterjú-készítő általában a következő 4 fő stratégiát követi a folyamat során: 
1. a kérdéseket előre megtervezi,
2. a kérdések speciális, gyakran igen kényes témára vonatkoznak,
3. a kérdések jól átgondolt sorrendben követik egymást, hogy a pályázók közötti különbségek követhetőek legyenek,
4. e kérdéseket minden pályázónak felteszi.

A stresszel teli interjús szituáció kialakításához - amely hasonlít a majdani munkakör helyzeteihez - az alábbi "furfangok" segítik a HR managert vagy személyzeti tanácsadót:
- negatívumokra koncentrál;
- elveszi a pályázó kedvét a pozíciótól, a karrierlehetőségektől, a vállalattól;
- arra kéri "áldozatát", hogy adjon el neki egy dolgot;
- gyorsan kérdez, anélkül, hogy megvárná a választ;
- időkorlátok közé kényszerít, rövidre hagyja a válasz lehetőségét;
- kiprovokálja a választ;
- lealacsonyító dolgokat kérdez;
- kikezdi a feleletek valódiságát és integritását;
- papagájként ismétli a válaszokat;
- kigúnyolja  az interjúalany reakcióit;
- udvariatlanul rövid választ ad minden kérdésre;
- próbatételt jelentő kérdéseket tesz fel;
- gyakran félbeszakítja a másikat;
- állandóan kritizál;
- kihasználja a csendet, szünetet tart, hogy kellemetlen helyzetet, bizonytalanságot keltsen;
- lekicsinylően beszél embere képességeiről, becsmérli bizonyítványát, eredményeit (még ha kiválóak is);
- arra kényszeríti a pályázót, hogy a legjobb (nem a legrosszabb) érdemeit alátámassza;
- egy ajánlat elnyerésének legkedvezőtlenebb velejáróit próbálja megvitatni;
- védekezésre kényszeríti a pályázót gyengeségeinek taglalásával;
- olyan kommentárokat használ, mint: "butácska ötlet", "maszlag", "Milyen idióta kérdés - miért kérdezi ezt?";
- kritizálja a jelentkező megjelenését: ruháját, súlyát, illatát, stb.;
- erőszakkal próbára teszi a technikai kompetenciáját;
- használja a testbeszédet, olyan gesztusokat tesz, amelyek utálatról vagy türelmetlenségről tanúskodnak;
- pókerarcot vág;
- olyan kifejezéseket használ, amelyek undorról vagy unalomról árulkodnak;
- megkérdezi, hogy milyen rosszat hallott az interjúalanya cégről, a munkaadóról - erre kap 25 percet!;
- megkérdezi, hogyan reagál partnere, ha szélsőségesen rossz kritikát hall saját magáról;
- megfélemlíti a pályázót azzal, hogy tiszteletlen;
- ír vagy olvas, amíg a pályázó beszél;
- hirtelen otthagyja a témákat és a válaszokat;
- nem néz a pályázóra, kerüli tekintetét, valami másra koncentrál;
- szemtől szembe elutasít;
- hirtelen fejezi be.

Stresszinterjús kérdések

 Ezen praktikák tudatos vagy öntudatlan figyelembe vételével olyan feszültséget keltő kérdéseket képes feltenni az interjú készítője, amelyekkel kiprovokálja a gondolkodás nélküli, nem megtervezett, valószínűleg érzelmi alapokon nyugvó válaszokat. Így aztán megfigyelhetők lesznek a munkakör betöltésével kapcsolatos személyes kvalitások.
Ilyen kérdések, felszólítások:
- Bizonyítsa be, hogy megérdemli a fizetését!
- Miért akarja elhagyni jó állását?
- Mennyi ideig szándékozik maradni egy ilyen vállalatnál, mint a miénk-
- Hogyan változtatta meg az életét az egyetemi végzettség?
- Értékelje a legutóbbi tréninggel kapcsolatos élményét!
- Mennyi ideig kell fizetnünk önnek, mielőtt ön is hozzájárulna a profithoz? - Hány ajánlatot kapott ezen kívül? 
- Miért nem vették fel eddig sehova?
- Milyen más állások ügyében, vagy vállalatoknál volt interjún?
- Mit gondol a legutóbbi főnökéről?
- Mit tart a leginnovatívabb ötletnek?
- Adja példáját a kreatív képességeinek!
- Elevenítsen fel egy helyzetet, amikor a személyiségét keményen kritizálták!
- Mondjon három olyan problémát, amelyet nem tudott megoldani!
- Mennyi idő múlva szeretné a főnökének az állását elnyerni?
- Miért gondolja, hogy megérdemli ezt az összeget?
- Mely tantárgyai járultak hozzá leginkább (legkevésbé) a fejlődéséhez? Miért?
- Mit érez a kisebbségi csoportok irányában?
- Jellemezze saját vezetési stílusát!
- Mi az ön munkafilozófiája?
- Mennyire fontos önnek a pénz?
- Bizonyítsa be, hogy rendelkezik felsővezetői potenciállal!
- Honnan tudjam, hogy ön valóban jó elemzőképességgel rendelkezik?
- Hogyan lehet valaki az ön modorával sikeres ezen a területen?
- Támassza alá a fizetéssel kapcsolatos elvárásait!
- Miért nem nyert addig nagyobb külső elismerést?
- Jellemezze az ön számára ideálisnak tekinthető, tipikus munkanapot!
- Mennyire fontos önnek a státusz, a presztízs, a hatalom?
- Hogyan definiálná a kihívást egy állással kapcsolatosan?
- Adjon néhány példát arra, hogyan érinti önt az emberi szenvedés!
- Melyik embertípus ábrándítja ki a legjobban?
- Mely döntések meghozatalát tartja a legnehezebbnek?
- Mutassa be a különbséget a "célvezérelt" és a "feladatvezérelt" kifejezések között!
- Mi tartotta eddig vissza attól, a hogy a jók legjobbja legyen?
- Elevenítsen fel egy helyzetet, ahol rendreutasított egy másik embert!
- Keveredett valaha is ellentmondásba?
- Miért nem a legjobb 5 százalékba tartoztak az egyetemi osztályzatai?
- Mi az életének legnagyobb kihívást jelentő aspektusa? Miért?
- Hogyan reagál az intenzív kritikára?
- Mit tesz, ha politika kerül elő?
- Mi az, amin a legkeményebben dolgozik ma a fejlődése érdekében?
- A referenciák milyen negatívumokat említenek magával kapcsolatban?
- Hogyan kezelte az eddig legnehezebben elviselhető főnökét?
- Miért dolgozik olyan jól meglehetős nyomással terhelt szituációban?
- Mutassa be, hogy hogyan reagált egy etikátlan szituációban!
- Elevenítsen fel egy szituációt, amelyből látszik, mennyire energikus személy!
- Miért maradt alatta a teljesítménye az elvárásainak?
- Mi a különbség a lehetőség és előmenetel között?
- Melyek azok a feladatok a munkaköréhez kapcsolódóan, amelyeket nem szeret?
- Mennyire volt elégedetlen a korábbi munkájával?

E kérdésekre adott válasz talán nem is olyan fontos, mint a spontán reakció, a sajátos modor, a viselkedés, amelyet a stressz vált ki a pályázóból.

"Szemet szemért" válaszok

 Hogy lehet e taktikákkal megbirkózni és megválaszolni a kemény "stresszinterjús kérdésekre"? - "Gyakorlással!" - hangzik a gyors és kézenfekvő válasz. Ezen kívül az interjút megelőző, előre megtervezett kemény munkával.
 A legjobban képzett embertől az interjú készítője azt várja, hogy magabiztosan, határozott stílusban, ellentmondást nem tűrően és tényszerűen válaszoljon. A szégyenlős válasz egyenlő a bukással. 
 Ahhoz, hogy időt nyerjünk és jobban át tudjuk gondolni tényleges válaszunkat, használhatunk példákat vagy gondolkozzunk  hangosan. A negatív kérdéseket fordítsuk le pozitív kérdésre, úgy hogy ismételjük meg azt pozitívan csengő módon és így válaszoljunk rá. Tekintélyt parancsolóan kezdjünk hozzá a mondandónkhoz, ezzel elkerülhetjük az interjú készítőjének fölényeskedését. Színesen, érdekesen beszéljünk, de a lényegről sohase feledkezzünk meg és ne térjünk el a témától! Ne engedjük meg, hogy a beszélgető partnerünk eltérítsen bennünket mondanivalónk pályájáról: azt a 10-15 lényegi pontot, amit mindenképpen el akartunk mondani, mondjuk is el! Ragaszkodjunk az elképzeléseinkhez még akkor is, ha nagyon elkalandoztunk - tévútra vezető kísérőnk segítségével - az általunk előnyben részesített területről. Mindenképpen vissza kell térnünk az eredeti tervünkhöz, ha az elején engedjük is, hogy az interjú készítője eltérítsen bennünket.
 Az agresszív emberrel kapcsolatosan a legjobb védekezés a támadás. Célszerű az interjú előtt kigondolt "haditervvel" az interjúszobába lépni. Előre persze lehetetlen tökéletesen felkészülni egy ilyen típusú találkozásra, azonban érdemes egy általános megközelítést kidolgozni, és a kérdések leggyakoribb formáira adandó válaszokkal felkészülni.

A "végig-stressz" interjúk egyébként nem túl általánosak, de egy normál interjú is néhol lehet stresszinterjú. Ha erre is fel vagyunk készülve, akkor semmi sem okozhat gondot.


 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lakáshitel: a kezes nem kap bankkölcsönt

A lakáshitelt folyósító bankok gyakran kérnek többletbiztosítékként készfizető kezest az ügyféltől.… Tovább olvasom