Kisalföld logö

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 26°C Még több cikk.

A stabilitás létkérdés

– A versenyképesség növelésének éve kell hogy legyen 2003. Ehhez szigorúbb fiskálispolitikára és óvatosabb jövedelempolitikára van szükség – mondta László Csaba pénzügyminiszter csütörtökön, a Röjtökmuzsajon megtartott IV. Magyar Vezérigazgatói Találkozón.
László Csaba pénzügyminiszter
A Magyarország helyzetével és jövőjével foglalkozó háromnapos vezérigazgatói csúcstalálkozó nyitóelőadásán László Csaba pénzügyminiszter a kormány gazdaság- és pénzügy-politikai céljairól beszélt. Kifejtette, a kormány mindenekelőtt a pénzügyi és az árstabilitás megteremtésére, a versenyképesség javítására törekszik, valamint arra, hogy a gazdaság minél előbb visszatérjen a potenciális növekedési pályára. Alapvető cél az államháztartás hiányának és forráslekötő hatásának mérséklése.
Mindezekhez az adóterhek csökkentésén, a vállalkozásbarát adóztatás bevezetésén, az adóbehajtás javításán és az állami források hatékonyabb felhasználásán keresztül vezet az út. László Csaba kiemelte a jövedelem- és az antiinflációs politika fontosságát.

A magyar gazdaság vezető szereplői előtt is megerősítette korábbi kijelentését, miszerint 2003-ban a versenyszférában 3–4 százalékos bruttó bérnövekedés a kívánatos. Hozzátette, ez természetesen minden esetben a munkáltató és a munkavállaló megállapodásán múlik. Az állami és költségvetési intézmények esetében a miniszter hasonló növekedésre tett ígéretet, megjegyezve, hogy a veszteséges állami cégeknél nem feltétlenül szükséges emelni, a prosperálóknál viszont elképzelhető az átlag feletti béremelés. Az antiinflációs politika sarkalatos pontjaként az árszínvonal növekedésének mérséklését ne vezte meg László Csaba, amely álláspontja szerint a termelékenység további javulásával, a versenyképesség növekedésével, hatékony adópolitikával és kiszámítható agrárpiaci rendtartással érhető el. Helyzetelemzésében a jelenlegi kamat- és monetáris politikát megfelelőnek nevezte, s mint mondta: az árfolyam-politikánkban az EU-csatlakozásig nem várható változás.

A Kisalföld kérdésére a kormányprogram megvalósíthatóságának legnagyobb kockázati tényezőjét a kedvezőtlen nemzetközi viszonyokban nevezte meg a pénzügyminiszter. Utalt az európai, azon belül a német gazdaság gyengülésére, valamint az iraki konfliktus esetleges kiszélesedésének kedvezőtlen következményeire. A magyar gazdaság azonban erős, szögezte le, és mindaddig nincs baj, amíg nettó értéken több tőke áramlik be az országba, mint amennyi elvándorol.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Microsoft újra a vállalat-ranglista élén

A Microsoft újra a csúcson van, legalábbis ami a vállalat piaci értékét illeti.… Tovább olvasom