Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A Quaestor fiktív kötvényeire is fizethet a védelmi alap

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást - jelentette be Windisch László, az MNB alelnöke kedden Budapesten a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.

Kártalanítják a fiktív kötvényeseket is

A Magyar  Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál (Beva),  hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is  fizessenek kártalanítást - jelentette be Windisch László, az MNB  alelnöke kedden Budapesten a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.  

Matolcsy György, az MNB elnöke egy kérdésre válaszolva  kiemelte, hogy a brókercégek ügyei nem jelentenek rendszerszintű  kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre nézve. Elmondta: a  befektetési szolgáltatók által kezelt összes vagyon mintegy 6000  milliárd forintra tehető, ehhez az összeghez képest igen csekély a  BudaCash és a Quaestor esetében kezelt befektetői vagyon.   

Windisch László kiemelte: a Quaestor, mint befektetési  szolgáltató az engedélyezett kötvénymennyiség sokszorosát  értékesítette, és a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy  mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett  ügyfélpénzekről van szó, ezért "ez a Beva szempontjából biztosított  tevékenységnek minősül".  

Windisch László kifejtette: a Quaestor esetében a legálisan  engedélyezett kötvényprogramban 58 milliárd forint összegű kötvényt  adtak el a befektetőknek, a teljes piacra dobott mennyiség azonban  210 milliárd forintra rúgott, "a különbözet adja a fiktív kötvények  mennyiségét".  

Matolcsy György jegybankelnök arról is szólt a "brókerbotrány"  kapcsán, hogy napjainkban a befektetési szolgáltatók körében  elkezdődött tisztulási folyamat átrendeződést indított el a  pénzpiacon, mivel a lakosság, az önkormányzatok a megtakarításaikat  átviszik, illetve elviszik a kereskedelmi bankokhoz, a nagyobb  bankok befektetési szolgáltatóihoz, illetve nem utolsósorban  állampapírba helyezik el megtakarított pénzeiket.   

Windisch László a tájékoztatón is megerősítette: kompromisszumok  nélkül az összes befektetési szolgáltatónál, brókercégnél  lefolytatják majd a vizsgálatokat, és ahol súlyos problémákat  találnak, azt nyilvánosságra hozzák. A helyszíni vizsgálatok  elindultak, "az MNB-nek nem érdeke, hogy szőnyeg alá söpörje a  problémákat" - mondta az MNB alelnöke.  

Egy kérdés kapcsán elmondta: a Beva esetleg pótbefizetéseket  írhat elő tagjainak, ezt azonban várhatóan "több évre elporlasztva  tenné meg".

Rogán Antal gyors cselekvést vár a nyomozóktól a Quaestor vezetőivel szemben

Rogán Antal szerint vissza fogja kapni pénze nagy részét az a 22 ezer ember, akinek 6 millió forintnál kisebb összegű befektetése volt a bedőlt pénzügyi vállalkozásoknál.  

Éppen ennek anyagi alapjait kívánják megteremteni azzal a törvényjavaslattal, amely lehetővé tenné, hogy még a büntetőeljárás befejezése előtt a bíróság zárolhassa a károkozó pénzügyi szervezetek, illetve a tisztségviselők, továbbá érintett könyvvizsgálók személyes vagyonát - közölte a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője a TV2 Mokka című műsorában kedden.

Úgy vélekedett, hogy vállalati kötvénykibocsátás esetén a befektető-védelemnek is kártérítési kötelezettsége van, ám azt tudomásul kell venni, hogy például egy kötvény megvásárlása esetén nagyobb a személyes kockázat, mint egy bankbetétnél.

Rogán Antal kifejezte reményét, hogy az Országgyűlés még márciusban elfogadja a törvényt, ami már húsvét előtt érvénybe léphet. Ehhez az kell, hogy az ellenzék is hozzájáruljon a házszabálytól eltéréshez - emlékeztetett a kormánypárti politikus, megjegyezve: ellenkező esetben ugyanis azt nyilvánítaná ki, hogy nem a befektetők, hanem a brókerek oldalán áll.

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e furcsának, hogy miközben a Buda-Cash-ügyben már előzetes letartóztatások is voltak, a Quaestor vezetőit még ki sem hallgatták, Rogán Antal azt válaszolta, hogy furcsának tartja, és gyors cselekvést vár a nyomozó hatóságtól.

A Fidesz gyorsítaná a folyamatot

A Quaestor-ügyben érintettek polgári jogi úton érvényesíthető kártalanítását segítő törvényjavaslatot nyújt be három héten belül az Országgyűlésnek a nagyobbik kormánypárt - hangzott el egy keddi, budapesti háttérbeszélgetésen.

A jelenleg érvényes szabályok szerint a kártalanítással meg kell várni a büntető eljárás végét, de a Fidesz szeretné felgyorsítani a folyamatot: a tervezett új jogszabály lehetővé tenné, hogy polgári jogi igénynél, ha van megállapított kárösszeg, elkezdődhessen a kártalanítás és a kifizetés a büntető eljárástól függetlenül. Problémát jelent – mondta a háttérbeszélgetést tartó vezető fideszes politikus -, hogy Magyarországon egyelőre nincs olyan jogszabály, ami a csoportos perképviseletet lehetővé tenné, ezért a változtatást valószínűleg a polgári perrendtartásban vezetnék be.

A Fidesz szerint a Quaestor-ügyben a Befektető-védelmi Alap kártérítési kötelezettsége is fennáll, ehhez azonban igazgatótanácsi döntés szükséges. A döntés az elnökön múlik, ha ez negatív lesz, akkor bírósági eljárás kezdődhet – hangzott el.

A kormánypárti politikus közlése szerint 32 ezer kötvényes érintett, közülük 22 ezren 6 millió forint alatti befektetéssel bírnak, és kevesebb mint 10 ezren vannak a 6 millió felettiek. Hét befektetőnek 100 millió forint feletti összege van a Quaestornál.

Vagyonukkal felelhetnek

A parlament gazdasági bizottsága kedden egyhangúlag támogatta annak a fideszes törvényjavaslatnak a tárgysorozatba vételét, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök, az egyik előterjesztő azt kérte, hogy az ellenzéki képviselők a plénum előtt támogassák majd a házszabálytól eltérést, mert abban az esetben jövő kedden elfogadhatja az Országgyűlés a törvényt, amely még húsvét előtt hatályba is léphet.

KKM: nem volt törvénytelen információja a tárcának

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) és háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről. A tárca a pénzügyi vállalkozásnál vezetett értékpapírszámláját a Buda-Cash "bedőlése" után szüntette meg, ehhez hasonlóan járt el a háttérintézményként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. is, amely a tőkéjét vette ki a Quaestortól.

Ezt a KKM kedden közleményben tudatta az MTI-vel, miután több hírportál is beszámolt arról, hogy a minisztérium alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt vette ki a pénzét onnan.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte, hogy a Quaestor a tárca azon számláját vezette, amely az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segíti, ez egy értékpapírszámla. Ismertetésük szerint ezen értékpapírok alapján gyakorolja a minisztérium a tulajdonosi jogokat az Exim felett; ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.

A minisztérium azzal indokolta, hogy a Quaestor kezelte ezt a számlát, mert a piaci szereplők közül egyedül ez a pénzügyi vállalkozás vállalta díjmentesen a számla kezelését.

A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette - tették hozzá.

A minisztérium szerint a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól - mutatták rá, megjegyezve: az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.

A minisztérium tájékoztatása szerint az MNKH 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral, amely korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak.

A kereskedőháznak egy értékpapírszámlája volt, amelyen a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket - szögezték le.

A KKM véleménye szerint mivel az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a vállalkozás csődjéhez. 2015 márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt - tették hozzá.

Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól - írták.

A külügyminisztérium közölte, az Eximbank és a MEHIB a Quaestor-csoportnál nem vezet és nem is vezetett számlát, nem tartott ott pénzt, letétet vagy az állami vagyon bármely részét. Az Eximbank és a MEHIB semmilyen pénzpiaci kapcsolatban sem áll és nem is állt, pénzpiaci ügyleteket nem kötött a Quaestor-csoporttal - fűzték hozzá.

A minisztérium nem látta előre a csődöt

A Külgazdasági  és Külügyminisztérium (KKM) és háttérintézményei a Quaestor anyagi  helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem  voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el.  

A tárca kedden közleményben reagált Mesterházy Attila, az  Országgyűlés külügyi bizottsága szocialista tagjának nyílt levelére,  amelyben a politikus azt kérte: a KKM haladéktalanul hozza  nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek  szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti  Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a  számla megszüntetését.  

A tárca azt közölte: a minisztérium a Quaestor csődjét nem látta  előre. Megismételték: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt  látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az  ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor  ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház  vezetői látva ezt a folyamatot, döntöttek úgy, hogy az a biztos  megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól.

A moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért nem kapott közpénzt a Quaestor

A moszkvai  vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt  nem kapott, az a saját vállalkozása volt - reagált a Külgazdasági és  Külügyminisztérium kedden az Együtt politikusának szavaira, aki  tudni kívánta: miért a Quaestor nyerte el a vízumközpont  üzemeltetési jogát.  

A tárca közleménye szerint - amelyet az MTI-hez is  eljuttatott - a moszkvai kereskedőház a Quaestor  magánkezdeményezéseként indult el. Közlésük szerint az elmúlt egy  évben folyamatosan folytak tárgyalások arról, hogy a Magyar Nemzeti  Kereskedőház (MNKH) ehhez a kezdeményezéshez az addigi eseti  együttműködéseken túl is kapcsolódik, de szerződés megkötésére nem  került sor.   

"Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és  más jogcímen sem jutott közpénzhez" - közölte a minisztérium,  hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz  relációban ügyletet, mintegy 1 millió eurónyi árut szállított  Oroszországba, többféle terméket érintve, de ezekben a Quaestor nem  vett részt.  

Beszámoltak arról is: az isztambuli török kereskedőház annyiban  speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos  viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE  néven, amelyben a kereskedőház, Tarsoly Csaba és egy török  üzletember vett részt, ugyanakkor az MNKH már kezdeményezte ennek a  vegyesvállalatnak a felbontását.   

A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a  működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a  partnerek egyenlő arányban biztosítottak.   

A külügyminisztérium tudatta azt is: Szijjártó Péter 1998 óta  képviselő volt Győrben, ahol az önkormányzat sport albizottságának  elnöke is volt, így természetes, hogy ismeri a Győrben  sportbefektetéssel rendelkező Tarsoly Csabát. Ezen kívül a  Quaestor-csoport külgazdasági tevékenységet folytatott, így az is  természetes, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatban  volt vele, ahogyan több száz más külkereskedelemmel foglalkozó  céggel.  

Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja a többi közt arra várt  választ, hogy 2014 augusztusában a tárca miért kötötte a  minisztériumi érdekeltségeket a Quaestor érdekeltségeihez.  Magyarázatot kért arra is, hogy a győri kötődésű Szijjártó Péter  miért juttatott a győri érdekeltségű Tarsoly Csabának állami  megbízatásokat.

LMP: a kormány csak szavakban kemény

Az LMP szerint  a kormány és a Fidesz csak szavakban kemény a pénzügyi csalások  elkövetőivel szemben, "a szemük láttára pucolják ki a Quaestort".  

Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője és Heltai  László gazdaságpolitikai szakszóvivő keddi közleményében azt írta: a  jelek szerint az Orbán-kormányhoz ezer szálon kötődő  Quaestor-csoportból ezekben a napokban is zajlik a pénz kimentése,  pedig a botrány kirobbanása óta már eltelt két hét.   

Szerintük a társaság gyanús átszervezése, az érthetetlen  tőkemozgások mind arra figyelmeztetnek, hogy a betétesek maradék  pénze is könnyen kámforrá válhat.   

Az LMP a jegybank, és annak elnöke, Matolcsy György  felelősségének tartja, hogy pénzügyi felügyelet éveken keresztül  hagyta a fedezet nélküli kötvények kibocsátását.  

A Külgazdasági és Külügyminisztérium is a Quaestorra bízta az  általa irányított állami intézmények pénzét, de a csőd előtt néhány  nappal kivette onnan a betéteit - jegyezték meg. Bírálták azt is,  hogy a Quaestort vezető Tarsoly Csaba máig nincs előzetes  letartóztatásban.



A  Befektető-védelmi Alap (Beva) egy jogászcsoportot kért fel annak  eldöntésére, hogy azok a bizonyos fiktív kötvények, amelyeket a  Quaestor befektetői jegyeztek, ténylegesen kötvénynek minősülnek-e,  vagy kiterjedhet-e rájuk a Beva garanciája - jelentette be Binder  István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője kedden  reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.  
   
A jogászcsoport részére az a kérdés, ha ezeket a  kötvényeket ténylegesen nem hozták létre a Quaestor befektetői  számára, tehát nem jöttek létre kötvényként, így nem is tartják  ezeket nyilván a központi elszámoló háznál (Központi Elszámolóház és  Értéktár - KELER), akkor tekinthetőek-e ezek pénzeszközöknek,  értékpapír folyószámlának a Quaestornál, amire hatmillió forintig  kiterjed a Beva garanciája. Ez a legfontosabb kérdés, amire az  embereknek órákon belül választ kell kapniuk, mert az a kérdés,  tudják-e őket ezen az ágon is kártalanítani, vagy sem - mondta  Binder István.    
   
Az MNB adatai szerint 30-32 ezer kötvényes van a Quaestornál, és  kétharmaduk követelése hatmillió forint alatti - tette hozzá.   
   
A jegybank felügyeleti szóvivője azt is elmondta, hogy az MNB a  pénzügyi rendszeren belüli jogszabály sértésekre vonatkozó módosító  javaslatot tett le a parlament és az illetékes minisztériumok  asztalára, amelyben szerepel, hogy jogsértés esetén a pénzügyi  vezetőt, egy vezető brókert, ne húszmillió forintos személyi bírság  sújtson, hanem legyen ennek felső határa ötszáz millió forint. 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vita után a kapuban szúrtak le egy férfit

Leszúrtak egy 42 éves férfit hétfő este Budapest VIII. kerületében, a rendőrök elfogták a gyanúsítottat. Tovább olvasom