Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

A politikai menedékjog szűkítését tárgyalja az Országgyűlés

Az Országgyűlés ma fejezi be első nyári rendkívüli ülését, összesen nyolc kormányoldali előterjesztés tárgyalásával.
09.59 - A közfoglalkoztatásról, az ország állapotáról, a közbiztonságról és a kulturális fejlesztésekről volt szó szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a kormánypártok bevezették a feudalizmust

Szél Bernadett (LMP) a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási törvénymódosításával kapcsolatban azt kérdezte, a Fidesz-KNDP elképzelései szerint mennyit kell várni, hogy bevezessék a jobbágyságot. Szerinte a kormánypártok szépen suttyomban bevezették a feudalizmust, az úr-szolga viszonyt.

A parlament által ezen a napon tárgyalt törvényjavaslatból azt a rendelkezést kifogásolta, hogy kizárhatják a közmunkából azt, aki nem fogadja el a felkínált idénymunkát. Szóvá tette az alacsony órabéreket is, és normális kormányzati foglalkoztatási programot sürgetett.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára szerint a közfoglalkoztatás sok családnak meghozta a biztonságot, ezért nem vállalnak idénymunkát. Segíteni akarnak a munkáltatóknak - folytatta - ezért akarják megteremteni annak a lehetőségét, hogy megszakítva a közfoglalkoztatás időszakát, legyen lehetőség az idénymunkában való részvételre.

MSZP: figyelemelterelés a bevándorlásellenes kampány

Éles, bekiabálásokkal tarkított vita alakult ki Harangozó Tamás (MSZP) és L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára között. A szocialista politikus szerint a kormány a bevándorlásellenes kampánnyal a szegénységről, a korrupcióról, az egészségügy, az oktatás állapotáról és a kivándorlásról akarja elterelni a figyelmet. A kampány azt a célt szolgálja, hogy azok a milliók, amelyek a létminimum alatt élnek, féljenek és gyűlölködjenek, mert addig sem veszik észre, hogy a nyomoruk oka a Fidesz.

Harangozó Tamás szerint az emberek nem a bevándorlók miatt nem kapnak időpontot vérvételre vagy kell évekig várniuk egy műtétre. Bírálta az oktatási rendszert is, amely szerinte elitista, feudális, barbár, és visszarepíti az országot a középkorba.

Szerint a kormánypártok oligarchái nem bírják abbahagyni "az ipari lopást", mert "a korrupció az önök egyetlen valódi kohéziós ereje". Az ellenzéki képviselő azt mondta, ha a kormány nem képes itthon tartani a fiatalokat, a végén még ő fog könyörögni a bevándorlóknak, hogy valaki jöjjön már ide éhbérért dolgozni, hogy a kormánypártok "nyugodtan, zavartalanul lophassanak"

L. Simon László válaszában "demagógiacunaminak" értékelte a képviselő felszólalását, aki szerinte nem akarja tudomásul venni, milyen válságterületek vannak az országban. Ugyanakkor úgy látta, hogy az ellenzékiek is érzékelik már, hogy a bevándorlás súlyos probléma. Hozzátette: "Európa utolért minket", Ausztria, Franciaország lezárta a határait. Azt mondta, ha elfogadnák az uniós kvótarendszert, akkor még több bevándorló érkezne.

A korrupcióról szólva arról beszélt, hogy a szocialisták ez ügyben tett egyetlen feljelentése sem állja meg a helyét. Visszautasította az oktatáspolitikára vonatkozó kijelentéseket is. L. Simon László azt mondta, egyetlen előnye lenne, ha visszarepülnénk a középkorba, hogy "azt az ötvenéves dicsőséges szocializmust és kommunizmust, amit önök a nyakunkra hoztak, azt legalább megúsznánk". Hozzátette: az "önök soraiban" a pártállam vezetői ülnek, az MSZP annak a pártnak az utódpártja, amely a diktatúrát működtette.

KDNP: egy asztalhoz ültek a magyar pártok

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a több országban is tartott "prayer breakfast" (imareggeli) nyomán áprilisban a magyar pártok is egy asztalhoz ültek és közösen imádkoztak egymásért és Magyarországért.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) parlamenti államtitkára szerint az imareggeli is azt mutatja, hogy a magyar politika világa válhat olyanná, ahol a konszenzust könnyebb megtalálni.

Jobbik: legyen több körzeti megbízott!

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a körzeti megbízottak számának növelését szorgalmazta. Azt szeretnék, ha nem a traffipaxos rendőrök élveznének prioritást, hanem az utcán szolgálatot teljesítő járőrök - mondta.

Közölte, csaknem 1200 településen nincs körzeti megbízotti székhely, ami nagy probléma, de az is, hogy a megbízottakra három-négy település jut egyszerre. Képtelenség így ellátni a feladatot - tette hozzá -, holott minél több járőr van, annál kevesebb a bűncselekmény.

Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára elmondta, hogy a körzeti megbízotti posztok 97 százaléka betöltött. Közölte azt is, hogy ma minden településen biztosított a rendőri jelenlét annak ellenére, hogy nincs mindegyiken körzeti megbízotti székhely.

Jelezte, hogy a megelőzés területén szeretnének előrelépni, az a céljuk, hogy az egész országra kiterjesszék a nemrégiben indult betörésmegelőzési programot.

A Fidesz a kulturális fejlesztésekről

Simon Róbert Balázs (Fidesz) elmondta, hogy 2014-ben, a kormány megalakulása után a kulturális alapellátás bevezetését és a kulturális közösségfejlesztést tűzték ki célul. Beszélt a kulturális közfoglalkoztatási programról, mondván, a résztvevők közül 22 százalék tért vissza a normál foglalkoztatásba.

Kitért arra, hogy csaknem ötszáz vidéki művelődési ház, könyvtár újult meg, egyedülálló kistelepülési könyvtárellátási rendszer jött létre. A kultúra közösségteremtő erejét hangsúlyozva beszélt az artmozihálózat fejlesztéséről, a Zeneakadémia és az Erkel Színház felújításáról.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint nemcsak a nagy beruházások, a Várkert Bazár, a Zeneakadémia felújítása vagy a Budapest Music Center fontosak, hanem az is, hogy minél több emberhez érjen el a kultúra. Úgy értékelt, hogy megerősödött a kulturális alapellátás, és kiváló intézmények jöttek létre, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket.

10.42 - A menedékjogi törvény módosítására vonatkozó fideszes javaslat vitáját kezdte meg szerdai ülésén az Országgyűlés; az indítvány felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját. A kabinet támogatja az előterjesztést, az MSZP viszont, ezért képviselői kivonultak a vitáról.

Rogán: sürgősen lépni kell az illegális bevándorlók ügyében!

A menedékjogi törvény módosítását előterjesztő Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője expozéjában kifejtette: évről évre egyre több bevándorló érkezik Magyarországra, túlnyomó többségük azonban nem jogosult a politikai menedékjogra, törvényt sértve - csempészbandák szervezésében - megélhetési okokból érkezik Magyarországra.

Hangsúlyozta: az elmúlt napokban új helyzet állt be Európában, több ország ugyanis gyakorlatilag felmondta a schengeni szerződést, elkezdődött a belső határok lezárása az Európai Unióban. Jelzések érkeztek arról is - folytatta -, hogy Németország és Ausztria visszatoloncolja Magyarországra a hozzájuk innen érkező bevándorlókat.

Ha Nyugat-Európa lezárja a határait, a bevándorlók Magyarországon rekednek - mondta a fideszes politikus.

Rogán Antal közölte: ha az EU lezárja a belső határait, Magyarország is lezárja déli, külső határát. A fizikai határzár a legutolsó lépés lenne, de ez sem idegen az EU-tól - mutatott rá, utalva a bolgár-török határon lévő kerítésre.

Megerősítette, a Fidesz arra kérte a kormányt, hogy szerdai ülésén foglalkozzon rendkívüli intézkedések életbe léptetésével, a szükséges lépéseket tegye meg. Sürgősen cselekedni kell - jelentette ki, jelezve, hogy ehhez az Országgyűlésnek felhatalmazást kell adnia a kormánynak a biztonságos harmadik országok - a biztonságos tranzitországok - kijelölésére. Erre az EU szabályai is lehetőséget adnak - jegyezte meg a frakcióvezető.

Rogán Antal az ilyen, biztonságos harmadik országok közé sorolta Szerbiát, ahonnan - mondta - sem Magyarországnak, sem az EU-nak nem kell befogadnia politikai menedékjogot kérőket.

A Fidesz frakcióvezetője végül arra kérte a baloldali és liberális politikusokat, ne legyenek bevándorláspártiak.

Kontrát Károly: a kormány támogatja a javaslatot

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában az EU legnagyobb problémájának nevezte az illegális migráció kérdését, amelyre szerinte az unió a jelenlegi szabályokkal nem tud választ adni.

Hangsúlyozta: az elmúlt napok eseményei arra sarkallnak, hogy ebben az ügyben a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően lépjenek kormányzati, jogalkotási, közigazgatási intézkedésekkel.

Ő is azt mondta, hogy a menekültek nagy részét nem üldözik, biztonságos országból érkeznek. Akik Magyarországra Szerbián keresztül érkeznek, és Görögországnál lépnek be az EU-ba, már nem politikai menekültek - indokolt az államtitkár.

Kontrát Károly a kormány nevében köszönetet mondott a törvényjavaslat benyújtásáért, majd közölte, támogatják az előterjesztést.

Fidesz: az illegális bevándorlás szétfeszíti az európai civilizációt

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma az év végére 120 ezer körül lehet. "Emellett nem lehet elsiklani" - hangsúlyozta, hozzátéve: hiába állítja a baloldal, hogy ezzel nem kell foglalkozni, igenis sürgősen tenni kell valamit.

Megjegyezte, hogy a nyomás nem fog csökkenni, ötmilliónyian vannak ugyanis úton Európába.

A kormánypárt alelnökének szavai szerint Brüsszel eddigi bátortalan lépései az ügyben semmire sem jók. A magyar parlamentnek ezért felhatalmazást kell adnia a kormánynak a biztonságos tranzitországok kijelölésére - szorgalmazta.

Kósa Lajos azzal zárta, hogy lehet dolgozni jönni az EU-ba, de ahhoz vízumot és munkavállalási engedélyt kell kérni. Az illegális bevándorlás ugyanis - fogalmazott - szétfeszíti az európai civilizációt, gazdaságot, kultúrát, szociális ellátórendszert.

11.30 - Más-más hangsúllyal a KDNP és a Jobbik is támogatta a menedékjogi szabályok Fidesz által kezdeményezett módosítását szerdán az Országgyűlésben, az LMP számára elfogadhatatlan az előterjesztés.

KDNP: súlyos problémáról van szó

Vejkey Imre (KDNP) a probléma súlyosságát azzal indokolta, hogy Magyarországon 2012 óta negyvenszeresére emelkedett a bevándorlók száma. Szerinte az uniós szabályok nem megfelelők "a bevándorlási cunami kezelésére". Beszélt arról is, hogy 160-200 ezer olyan menekült van, aki az unió különböző országiban van jelenleg, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat, és őket visszaküldhetik ide.

Hozzátette: az elmúlt években a menekültek kevesebb mint egy százaléka volt jogosult politikai menedékjogra.

Az ellenzéki pártok az ország demográfiai problémáját bevándorlókkal akarja megoldani, de a családok többsége nem osztja ezt az álláspontot - közölte utalva a nemzeti konzultációra.

Vejkey Imre elmondta, a genfi egyezmény mellett uniós irányelvek is szabályozzák a kérdést, utóbbiak meghatározzák a biztonságos harmadik ország fogalmát is. A magyar javaslat alapján azok, akik biztonságos tranzitországból érkeznek, ne igényelhessenek politikai menedékjogot - ismertette.

Jobbik: a menekültek a szociális ellátórendszert akarják kihasználni

Mirkóczki Ádám (Jobbik) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is vitatta azt a kormányzati álláspontot, hogy a menekültek munkavállalási céllal érkeznek Európában, szerintük ugyanis ezek az emberek a szociális rendszeren való "élősködés" miatt jönnek ide.

Mirkóczki Ádám azt mondta, a Jobbik soha nem bűnözőként tekintett a menekültekre, azokon, akiket ténylegesen üldöznek, segíteni kell, de a többieket nem úgy kell kezelni, ahogy az EU szeretné. Véleménye szerint jelenleg tranzitország Magyarország, de ha nyugat-európai államok szigorítanak a szabályokon, célországgá válhat az ország.

Három javaslatot is megfogalmazott: a menekülttáborok zárttá tételét, a határőrség visszaállítását, illetve a menekültek visszafordíthatóságának lehetőségét.

A jobbikos politikus szerint összeurópai problémáról van szó, de azt megkérdőjelezik, hogy van erre összeurópai megoldás. Vissza kell tagállami szintre adni a szabályozás lehetőségét - hangoztatta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tette szóvá, hogy a baloldali pártok kettős mércét alkalmaznak. Utalt a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. Kifogásolta azt is, hogy "a menekültcunami" közepette csökkennek az erre a területre fordítandó költségvetési források.

LMP: elfogadhatatlan a javaslat

Schiffer András (LMP) vitatta azt, hogy a bevándorlás kérdésében a tagállamoknak önállóan kellene eljárniuk. Mint mondta, amennyiben nincsen szoros együttműködés, a periférián lévő országok, köztük Magyarország lehet a vesztes. Hozzátette: az európai országoknak külön-külön nincs meg az erőforrásuk a hatékony fellépésre a bevándorlás területén.

Bírálta Magyarország kurdisztáni szerepvállalását, mert szerinte az nem működik, hogy belföldön uszít a kormány és közben meg bevállal egy biztonsági kockázatot jelentő missziót.

A frakcióvezető közölte, az LMP számára a törvényjavaslat elfogadhatatlan azért is, mert szakít a menedékjog egyedi jellegével. A menedékjognak az a lényege, hogy mérlegelési lehetőséget hagy - mutatott rá.

Az ellenzéki politikus szerint ma Magyarországon a számok alapján a kivándorlás nagyobb probléma, mint a bevándorlás. Az LMP-s képviselő a be- és a kivándorlás gyökerét is ugyanabban látta: a globális egyensúlytalanságokban, amely ellen szerinte Magyarország is tehetne.

Szelényi Zsuzsanna: a kormánynak nem határzárral kell megoldania a helyzetet

A független Szelényi Zsuzsanna szerint a kormánynak nem az a feladata, hogy határzárral oldja meg a menekültügyi válságot, hanem európai uniós országként az EU-s tagállamokkal közös megoldást kell kidolgoznia. A menekülőket meg kell menteni - hangsúlyozta az Együtt politikusa.

A Fidesz törvényjavaslatát cinikusnak nevezte, mert az szerinte olyat ígér, amit nem tud betartani, csak előkészíti a terepet a kitoloncolásra.

KDNP: ha Németország, Franciaország szigorít, Magyarország miért ne tenné ezt?

A KDNP-s Firtl Mátyás arról beszélt, hogy ha a migráció mértéke nem csökken, a Magyarországra érkező illegális bevándorlók száma az év végére elérheti a 120-130 ezret.

Ha Németország, Franciaország szigorít a bevándorlási szabályokon, Magyarország miért ne tenné ezt? - tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.

Szerinte jogos felvetés - mint azt a Ház előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza -, hogy aki biztonságos tranzitországból érkezik Magyarországra, az ne igényelhessen politikai menedékjogot. A javaslat alkalmas a menekültáradat megállítására - értékelte.

LMP: a kormány propagandakampányt épít a menekültproblémára

Szél Bernadett, az LMP képviselője azt mondta: a menekültprobléma valós kezelésével alig-alig foglalkozik a kormány, a problémát "a lehető legostobábban" próbálja kezelni, "pártpropaganda-kampányt" épít rá vélt belpolitikai előnyökért.

Európai szintű megoldás kell a menekültkérdésre, célzott, kétoldalú együttműködésekre van szükség - foglalt állást a politikus, aki felszólalásában kritizálta a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció szerinte erkölcstelen plakátkampányát.

Szerinte a kabinet a politikai előnyökért csak a hangulatot szítja.

Fodor Gábor: Magyarország nem lehet kirekesztő

A független Fodor Gábor leszögezte: Magyarország nem bevándorlási cél-, hanem tranzitország.

A Liberálisok elnöke szerint Magyarországnak bölcsen kell hozzáállnia ehhez a kérdéshez, és nem teheti meg, hogy az európai főárammal szemben egy kirekesztő álláspontot foglaljon el. Ezzel megint "az eleve rossz nemzetközi megítélésünket rontanánk" - mondta.

MSZP: a törvényjavaslat "az elmúlt hónapok ócska propagandájának" része

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a Fidesz kezdeményezte törvénymódosítás nem fog megoldani semmit, az csak "az elmúlt hónapok ócska propagandájának" a része. A szocialista politikus úgy látja, a magyar kormány nem is akarja kezelni a menekülthullámot.

Szerinte Rogán Antal nem mondott igazat, amikor arról beszélt, hogy nincsenek meg a kormány eszközei, ugyanis - fejtette ki - a ma hatályos szabályok is előírják: a papírok nélkül érkezőket a menekültügyi eljárás lefolytatásáig őrizetbe kell venni.

A menekültkérdés - folytatta - valódi intézkedéseket kíván, elsősorban közös európai megoldást, ám ennek Orbán Viktor miniszterelnök kerékkötője.

Ha a kormányoldal érdemi javaslatot kíván tenni, akkor az MSZP arról szívesen tárgyal, de a szocialisták nem kívánnak részt venni egy olyan törvényjavaslat vitájában, amely nem több mint egy propaganda-hadjárat újabb eleme - mondta Harangozó Tamás, akinek felszólalása után frakciója képviselői kivonultak az ülésteremből.

12.45 - Képviselői felszólalásokkal folytatódott szerdán az Országgyűlésben a menedékjogról szóló törvény módosításának általános vitája.

Független: rosszindulatú, ostoba és felesleges a javaslat

Szabó Tímea (független) arra kérte a kormánypártokat, hogy a hagyományosan gyűlöletkeltő és a valótlanságokra épülő politikájukat hagyják abba. A törvényjavaslat nem orvosolja a problémákat, az rosszindulatú, ostoba és felesleges is.

Rámutatott, hogy nemzetközi egyezmények és uniós szabályok miatt teljesen mindegy, hogy lezárják-e a határokat, egy előzetes vizsgálatot akkor is le kell folytatni, hogy befogadható-e egy menekültjogi kérelem, így nem tehermentesítik a hatóságot. Azon véleményének is hangot adott, hogy Szerbia nem biztonságos harmadik ország.

Szerinte a megoldás a nemzetközi és a magyar jogszabályok betartása, és azon az országok segítése, ahol a probléma fakad.

Jobbik: Magyarország ne legyen célország

Z. Kárpát Dániel szerint arcpirító az az általánosítás, ami egyes ultraliberális erőkre jellemző. Szó nincs arról, hogy minden menekültkérő valódi üldöztetés miatt hagyná el szülőföldjét - jelentette ki, hozzátéve: nem lehet így leegyszerűsíteni a kérdést.

Nem várható el az sem, hogy Magyarország a válságmegoldást az adófizetők pénzéből közvetlenül támogassa - mondta.

Magyarország most tranzitország, maradjon is így, ne várják meg, amíg célország lesz - jelentette ki az ellenzéki politikus. Nem szeretnének letelepíteni senkit, azt szeretnék, ha a magyar emberek reprodukciójával lehetne benépesíteni Magyarországot - mondta, hozzátéve: a multikulturális modell megbukott.

Képviselőtársa Mirkóczki Ádám utalva Szabó Tímea felszólalására úgy fogalmazott: aki azt mondja, hogy a probléma nem létezik, már meg is magyarázza, miért egy 0,1 százalékos "mókusörs társelnöke". Minden lépést támogatnak, ami képes rendezni a menekültáradatot, így ezt is támogatni fogják. Szerbia biztonságos országgá nyilvánításával hosszú távon a kérdést még nem rendezik - jegyezte meg, és kitért arra: az embercsempészek is meg fogják változtatni az útvonalat.

LMP: a javaslattal egyetlen menekültnek sem tudunk segíteni

Schiffer András azt mondta: a törvényjavaslattal, amit a Fidesz benyújtott, egyetlen menekültnek sem lehet segítséget nyújtani. Nem lehet kétfélét beszélni, s támogatni egy olyan javaslatot, ami Szerbiát biztonságos harmadik országgá nyilvánítja, és ezzel együtt azt mondani, mindenkit aki jogosan, oltalomra szorul befogadunk. A kormány jajveszékel, mekkora veszély fenyegeti az országot, eközben csatlakozik ahhoz a háborús politikához, ami előidézi a menekültáradatot - mondta. Szembe kell nézni azzal, hogy ami arab tavasz címén zajlott, ahhoz mennyire van a NATO-nak és az uniónak - így Magyarországnak is - felelőssége.

Összegzése szerint a javaslattal nem oldanak meg semmit, alapvető humanitárius elvekkel és a genfi egyezménnyel is szembe megy Magyarország.

Kontrát Károly államtitkár azt mondta: a vita azt bizonyítja, súlyos és fontos kérdésről van szó, s Magyarország számára jó megoldást kell találni.

A javaslat fontos hozzájárulást jelent a hatóságok számára - jelezte, hozzátéve: újabb törvényjavaslatokat fognak benyújtani a probléma rendezésére.

Németh Szilárd előterjesztői zárszavában kiemelte: nemzeti ügyről vitatkoztak az elmúlt négy órában, s meglepte néhány MSZP-s és PM-s képviselő hozzászólása, amivel a kérdést megpróbálták bagatellizálni, számos pontatlan adatot, hazugságot fogalmazva meg. Nekünk a saját kultúránkat, törvényeinket, alkotmányos berendezkedésünket kell megvédenünk, olyan gazdaságot építve, ahol a magyar embereket hozzák helyzetbe - mondta.

Hozzátette: a helyzet komoly, erre választ, ha úgy tetszik nemzeti választ kell adni. Tavaly 42.777 kérelem volt egész évben, tegnapig több mint 57 ezer érkezett, és a százezres jóslat nem évvégére, hanem akár szeptember végére, október elejére várható.

A kormánypárti politikus beszédesnek tartotta az osztrák példát, akik többi között azt tervezik, teljes egészében megállítják az osztrák-magyar határon az átvonulást. A legfontosabb lépésként azt jelölte meg, hogy a migrációt az unió határán kívül megállítsák. Hozzátette: a kérdés teljes nemzeti hatáskörbe vonásának feltételeit még a nyáron meg kell teremteni.

Az általános vitát az elnöklő Sneider Tamás lezárta.

14.21 - A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását célzó fideszes javaslatról vitáztak a képviselők szerdán az Országgyűlésben. A javaslat alapján a kistelepülések polgármestereinek fizetését megemelnék annak függvényében, hogy hány közmunkást foglalkoztatnak. A kormány támogatja az előterjesztést, ellenzéki képviselők szerint a kormány a korábbi hibáját akarja korrigálni.

Vigh László: a kistelepülések polgármestereinek érezniük kell, hogy az állam elismeri a munkájukat

Az önkormányzati törvény módosítását előterjesztő Vigh László (Fidesz) elmondta: a legutóbbi önkormányzati választások óta folyamatosan napirenden van az a kérdés, hogy több polgármester fizetése csökkent, pedig fontos, hogy a megfelelő feladathoz megfelelő pénz járjon. Mivel a települések nagyon eltérőek, nem könnyű e probléma megoldása, de most igyekeznek finomhangolni az önkormányzati törvényt az elmúlt idők változásai nyomán.

Kifejtette: a kistelepüléseken a közmunka miatt megsokszorozódtak a polgármesterek feladatai, hiszen gyakran ők irányítják a közmunkások tevékenységét. Ezért megilleti a polgármestereket a tisztességes bér - mutatott rá. Közölte: a javaslat alapján a foglalkoztatott közmunkások arányában pluszfinanszírozást biztosítanának a kistelepülések polgármestereinek, így azt érezhetik, hogy az állam elismeri a munkájukat, amelyet a helyi közösségben végeznek.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati területért felelős államtitkára közölte: a kormány támogatja az előterjesztést.

Fidesz: szükséges anyagilag is elismerni a kistelepülések polgármestereit

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a szocialista kormányok nehéz örökséget hagytak az Orbán-kormányra, a racionalitás és a hatékonyság jegyében a karcsúsítást magukon kezdték, ami a választópolgárok részéről is elvárás volt. 2014-től csökkentették az országgyűlési képviselők számát, és hasonló tendencia indult a megyei és a helyi önkormányzatokban is. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is bevezettek, így a polgármesterek nem lehettek országgyűlési képviselők - emlékeztetett.

Úgy vélte, szükséges visszaállítani a korábbi összeférhetetlenségi szabályokat, hogy a kistelepülések polgármestereinek több lehetőségük legyen a megbízatásuk mellett kereső tevékenységet vállalni, hogy biztosítsák a megélhetésüket. Indokolt a polgármesterek bevonása a közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési feladatokba, amit anyagilag is el kell ismerni. Sarkalatos törvényről van szó, amelyet csak az ellenzékkel együtt lehet elfogadni - mondta Demeter Zoltán arra kérve a pártokat, hogy támogassák a javaslatot.

MSZP: vissza kellene állítani a régi javadalmazást

Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónoka kijelentette: jelenleg méltatlan helyzetben vannak a kistelepülések vezetői, és az lenne a megoldás, ha visszaállítanák a régi javadalmazást. Ebben a formájában a szocialisták nem támogatják a javaslatot, de nem azért, mert nem akarnák emelni a polgármesterek fizetését, meglátásuk szerint ugyanis nagyon antidemokratikus megoldás lenne, ha demokratikus úton megválasztott embereket hoznának olyan helyzetbe, hogy gyakorlatilag a belügyminiszter lenne a főnökük - magyarázta. Hozzátette: a közmunkások létszáma alapján rendeznék az ügyet, holott nem mindegy, hogy a közmunkások milyen feladatot végeznek, és kérdéses, ki állapítaná meg, melyik polgármesternek mennyi pluszjuttatás jár.

Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta: ostoba döntés volt elvenni a polgármesterek fizetését, a kormánynak be kell látnia, hogy hibázott és rendeznie kell a kérdést, de nem úgy, hogy a BM-et föléjük rendeli munkáltatóként.

A KDNP támogatja a javaslatot

Földi László, a KDNP vezérszónoka közölte: pártja támogatja az előterjesztést.

Jobbik: más feladatokért is adhatnának pluszjuttatásokat a polgármestereknek

Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kifejtette: a kistelepülések polgármestereinek nemcsak a közmunkásokkal kapcsolatos feladatokért, hanem más tevékenységekért is adhatnának plusztámogatást.

Felidézte: már korábban is nyújtottak be hasonló témájú módosítást ellenzéki képviselők, kérdés, hogy a mostani javaslat mennyi pluszkiadást jelent, ezért jó lenne konkrét számokat látni.

A képviselő arra is kitért, hogy jó lenne, ha az általános működési keretből lehetne finanszírozni azoknak a polgármestereknek a bérét, akik főállásban látják el a feladatukat, mert saját bevételből nehéz kigazdálkodni a béreket.

LMP: erős vidék kell

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kiemelte: az erős Magyarországhoz erős vidék kell, ez az előterjesztés viszont nem elegendő, nem lehet itt megállni. A javaslat nem a gyökereiben kezeli a problémát, hogy a kistelepülések polgármesterei keveset keresnek, méltatlanul kevés jövedelemből kell a problémákat megoldaniuk - mondta. Hozzátette: a polgármester némely esetben az alkalmazottainál is kevesebb pénzt kap.

Korábban egyértelműen a kistelepülések hátrányára változatták meg a rendszert, de az LMP kiáll a falvak önállósága és azok mellett, akik megpróbálják a kistelepüléseket a cudar körülmények ellenére is működtetni - hangoztatta Szél Bernadett.

Előzetes


A Ház ülése reggel 8 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd elsőként a menedékjogról szóló törvénymódosítás általános vitája kezdődhet, amelyet három fideszes képviselő, Rogán Antal, Kósa Lajos és Németh Szilárd jegyez. A kormánypárti politikusok előterjesztésükkel felhatalmazást adnának a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját. Indoklásuk szerint ennek célja, hogy akik ilyen, biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarországra, azok ne igényelhessenek politikai menedékjogot.

Szintén fideszes képviselők kezdeményezésére tárgyalhatják azt a javaslatot, amely felgyorsítaná a 3-as metró rekonstrukciójával és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmével összefüggő fővárosi feladatok. Az indítvány a vasúthatósági engedélyezési eljárások kivételével az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőt állapítanának meg, és rövidülne a tervezés jóváhagyása során a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozattételi ideje is.

Általános vitát tarthatnak a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről szóló fideszes előterjesztésről is, amely az Országgyűlés nevében a kormánnyal vizsgáltatná meg, hogy felfüggeszthető-e a DK állami támogatása.

Az ülésnap további részében az önkormányzati, a közfoglalkoztatási és a sporttörvény módosítása is terítékre kerül.

A kabinet várhatóan több rendkívüli ülést is kezdeményez a következő hetekben, hiszen korábban nyárra ígérte a jövő évi büdzsé elfogadását.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leszúrtak egy férfit Budapesten - fotók

Az áldozat olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette, a késelőt… Tovább olvasom