Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 21°C Még több cikk.

A polgárőrtörvény, igazságszolgáltatási reform: erről vitáznak a parlament

Legnagyobb részben a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szerepéről vitáztak a képviselők a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályozásáról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájában az Országgyűlésben.
17:50
A Jobbik véleménye szerint a kormánypártok "bebetonozzák" a helyére az Országos Bírói Hivatal (OBH) vezetőjét - hangzott el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában kedden a parlamentben. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat vitájában az MSZP hangsúlyozta, hogy a poszt betöltőinek feddhetetlennek kell lenniük.

Jobbik: a kormány bebetonozná az OBH elnökét
Gyüre Csaba (Jobbik) annak a meglátásának adott hangot, hogy a kormánypártok a jogszabályi változtatással "bebetonoznák" a helyére az OBH elnökét. A politikus azt mondta, ez beleilleszkedik abba a folyamatba, amelynek során a Fidesz-KDNP minden állami és hatósági szervezet vezetői posztjára úgy állít embereket, hogy azokat több mint két parlamenti cikluson keresztül ne lehessen elmozdítani.
Fontosnak nevezte, hogy az OBH elnökét ne pártpolitikai alapon válasszák ki, hanem a szakma dönthessen róla. Éppen ezért azt javasolta, hogy ne köztársasági elnök, hanem az Országos Bírói Tanács (OIT) állítson jelöltet, akit majd a korábbiakhoz hasonlóan a parlament választ meg.
A politikus azt is javasolta, hogy az Országos Bírói Tanácsnak ne lehessenek tagjai az OBH, az Ítélőtábla vagy a járásbíróságok elnökei, illetve azok helyettesei valamint hozzátartozói.

Répássy: több bíró is szeretné megváltoztatni az igazgatási rendszert
Répássy Róbert államtitkár megosztotta a képviselőkkel a Magyar Bírói Egyesület szombati konferenciáján szerzett tapasztalatait. A politikus arról beszélt, hogy hallott támogató és kritizáló felszólalásokat is, de véleménye szerint a bírói kar számos tagja szeretné megváltoztatni a jelenlegi igazgatási rendszert. Az OIT elnökhelyettesének felszólalását ismertetve közölte, hogy az több pontban ellentmondott Baka András elnök bírálatának és a kritikája és árnyaltabb volt, mint az OIT vezetőjéé. Hozzátette, hogy a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának tagjai azt jelezték, támogatják a javaslat közigazgatási bíráskodást érintő részét.
Megjegyezte azt is, hogy az esemény résztvevői visszautasították azokat a civil szervezetek által megfogalmazott feltételezéseket, amelyek szerint a "bírák a korrupció melegágyaiként működnének".
Balczó Zoltán levezető elnök a részletes vitát lezárta.

MSZP: a bíróknak feddhetetlennek kell lenniük
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Bárándy Gergely (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy az egyik ajánlási pont szerint nem lehet kinevezni bírónak azt, aki a foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt áll. A képviselő azt javasolta, hogy a jogszabály hatása ne csak az egyetemi végzettséghez kötött feladatokra vonatkozzon, hanem terjesszék ki a többi foglalkoztatástól való eltiltásra is. Példaként említette, hogy egy bírónak lehet mellette akár könyvelői képesítése is. Hangsúlyozta, hogy a poszt betöltőinek feddhetetlennek kell lenniük.
Gyüre Csaba (Jobbik) pártja azon módosító javaslatát ismertette, amely a bírói javadalmazás további kis mértékű emeléséről gondoskodna a beosztási pótlékok módosításával. Mint mondta, erre azért is szükség lenne, mert a magyar bírók és ügyészek fizetése jelenleg messze elmarad az európai uniós kollégáik illetményeitől.
A felszólalást követően a részletes vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta.

Az ügyészségről szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gyüre Csaba (Jobbik) és Ipkovich György (MSZP) is azt kifogásolta, hogy az ügyészségnek jogköre lenne megválasztani a bíróságot, ahol vádat emelhetnek. A jobbikos képviselő szerint ez alkotmányossági problémákat is felvet, illetve nem fogja meggyorsítani az ügymenetet sem.
Répássy Róbert államtitkár úgy válaszolt, hogy más indokokkal ugyan, de támogatták a két ellenzéki képviselő módosító indítványát.
Ezután Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát.

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában szintén Gyüre Csaba és Ipkovich György szólalt fel. A két képviselő ebben a vitában is egyetértett, mindketten a bírák és ügyészek fizetését kevesellték.
Varga István (Fidesz) erre reagálva azt mondta, hogy ebben nincs vita az ellenzékkel, szerinte a legfőbb ügyészeknek és bíráknak nettó 800 ezer-1 millió forintot kellene keresniük.
Répássy Róbert államtitkár röviden úgy válaszolt, hogy az illetményalapot nem ez a törvény szabályozza, hanem a költségvetési. Ha másik tételek rovására emelnék a képviselők az ügyészes fizetését, akkor azt a parlament - mint mondta - megfontolja.
A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát és a keddi ülésnapot is lezárta. A képviselős szerda reggel 8 órakor folytatják a munkát.


16:05
Az ellenzéki képviselők a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését kifogásolták az erről szóló kormányjavaslat részletes vitájában kedden a parlamentben.

Szili megszüntetné az életkoralapú megkülönböztetést
Kármentőnek nevezte a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló kormányzati előterjesztéshez fűzött módosító javaslatát Szili Katalin.
A független képviselő, a Szociális Unió elnöke azt kezdeményezi, hogy a szolgálati nyugdíj helyébe lépő szolgálati járandóság összegét addig az időpontig csökkentsék a személyi jövedelemadóval, amíg a járadékban részesülő a szolgálati nyugdíjba vonulása napján hatályos, rá irányadó szolgálati nyugdíj felső korhatárát eléri.
Véleménye szerint ez a rendelkezés nem ellentétes a kormány céljaival, ugyanakkor enyhítené a már szolgálati nyugdíjba vonultak új ellátásának adóztatásából származó anyagi hátrányokat, változtatva azon a szabályozáson, amely kizárólag életkoruk alapján tesz különbséget az 1955 előtt, illetve után születettek között. Helyette fontosnak tartaná, hogy a törvény hatálya alól mentesülők körét ne csak az életkor, hanem a letöltött szolgálati évek figyelembevételével határozzák meg.

MSZP: erkölcsi és anyagi károkat okoz a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése
A részletes vitában felszólaló szocialista képviselők menthetetlennek, elfogadhatatlannak tartották a törvényjavaslat egészét.
Nemény András azt mondta: módosító indítványaik lényegében annak visszavonására irányulnak, még a címét is megváltoztatva. Kifejtette: nem értenek egyet a járulékfedezettel szerzett nyugdíjjogosultságok megszüntetésével.
Kitért arra is, hogy a feketemunka elleni szabályokat aránytalanul szigorúnak, a kormány indítványát pedig méltánytalannak, diszkriminatívnak és visszamenőleges hatályúnak tartják.
Lamperth Mónika is arról beszélt, hogy a jövőre nézve elképzelhető a korhatári előtti nyugdíjba vonulás szabályainak szigorítása, visszamenőlegesen azonban nem.
Harangozó Tamás szerint a törvényjavaslat a kormány "téves, beteges" társadalomfelfogását tükrözi, és miközben jelentős anyagi megtakarítást eredményez, embereket bélyegez meg, súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozva. Véleménye szerint a rendvédelem területén ezek a károk helyrehozhatatlanok.

Jobbik: abszurd, hogy feketemunka miatt jogosultságot vonjanak meg
A jobbikos Bertha Szilvia azt mondta: a feketemunka visszaszorításának célja helyes, abszurd azonban, hogy a szolgálati járandóságot egyéb - nem annak megszerzésével kapcsolatos - szabálytalanság miatt vonják meg.
Az ellenzéki párt emellett módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésével mindenki öregségi nyugdíjat kaphasson. A törvényjavaslat jelenleg ugyanis minden 57 év alatti korkedvezményes vagy szolgálati nyugdíjas esetében a 65. év betöltését szabná ezen ellátás feltételéül.

Fidesz: igazságtalan a tetterős emberek nyugdíjazása
A fideszes Talabér Márta azt mondta: a rendőrség átlagéletkora mindössze 33 év, és ez az MSZP felelőssége.
Hozzátette: bár a szocialisták szerint a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetésére irányuló törvényjavaslat igazságtalan, az emberek többsége azt tartja igazságtalannak, hogy fiatal, tetterős emberek húszegynéhány év után nyugdíjba mehetnek, és mellette kereső tevékenységet folytathatnak, sokszor feketén.
A levezető elnök ezután a részletes vitát lezárta, hasonlóan a mozgóképtörvény módosításának vitájához, amelyben egyetlen képviselő sem szólalt fel.

Az MSZP elegendő forrást biztosítana a bíróságoknak
Bárándy Gergely (MSZP) a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslata alapján is fontosnak tartotta, hogy a bíróságok költségvetése soha ne lehessen kevesebb az előző évben a központi költségvetésben megállapított összegnél, feladatkörük pedig csak a megfelelő anyagi fedezet egyidejű biztosításával legyen bővíthető.
A képviselő szerint a közigazgatási bíróságokat önállóan, nem a munkaügyi bíróságokkal együtt kellene meghatározni a javaslatban. Bárándy Gergely ugyancsak javasolta, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán jöjjön létre katonai tanács a megyei szinten, katonai ügyekben meghozott döntések fellebbviteli lehetőségeként.
A politikus elfogadhatatlannak tartotta egyes ügyek más bíróságokhoz delegálását az arányos munkateher biztosítására hivatkozva. Kifogásolta azt is, hogy a kormányoldal sorra ritkítja a jogorvoslattal megtámadható ügyek körét.
Bárándy Gergely nem emelné a legfőbb közjogi méltóságok rangjára az Országos Bírósági Hivatal elnökét, ezért azt is kezdeményezte, hogy személyét ne az összes képviselő, hanem a jelenlévő képviselők kétharmadának támogatásával válasszák.

A Jobbiknak alkotmányossági problémái vannak az előterjesztéssel
A jobbikos Gyüre Csaba alkotmányossági szempontból aggályosnak nevezte, hogy ha egy önkormányzat nem hoz meg egy döntést, nem fogad el egy rendeletet határidőben, akkor ezt a megyei kormányhivatal vezetője hozhatja meg helyette. A képviselő ezt törölné az előterjesztésből, hogy önkormányzati rendeletet csak az önkormányzatok alkothassanak.

14:11

Legnagyobb részben a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szerepéről vitáztak a képviselők a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályozásáról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájában az Országgyűlésben.

Vita a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szerepéről

Hosszú kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület szerepéről fideszes és jobbikos képviselők között.

A kormánypárti Tasó László és Simon Miklós arról beszélt, hogy az egyesület feszültséget szít és szétzilálja a közbiztonságot.

A jobbikos Egyed Zsolt viszont azt mondta, hogy törvényjavaslat egyértelműen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel szemben készült, holott a szervezetet az emberek hívják meg olyan településekre, ahol a polgárőrség nem tud hatékonyan fellépni. Szerinte ha ezt a kormány meg akarja tiltani, akkor nyíltan kiáll a bűnözők mellett.

Párttársa, Apáti István azt mondta, hogy a kormánypártiak a legnagyobb hazai kisebbséget a polgárőrség viszonylatában is úgy kezelik, "mint Indiában a teheneket", "szent, sérthetetlen kisebbségként", akiket mindig meg kell védeni.

A fideszes Tasó László visszautasította, hogy a lebecsüljék a 20 éve működő polgárőr egyesületek munkáját. Szerinte a polgárőrség önkéntesen és helyben működik, nem "deszantosokat" kell a településekre hívni. Hozzátette: a jobbikos politikusoknak nem kellene minden romát "sárba döngölni".

Kontrát Károly államtitkár pedig azt hangsúlyozta, hogy senki sem állhat a törvények fölött, függetlenül attól, hogy kinek milyen a bőrszíne, származása, felekezete. Aki megszegi a törvényt, az ellen határozottan fellépnek a rendőri szervek - tette hozzá.

Fidesz: a visszaélések megakadályozása a cél

Tóth Gábor (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban olyan szervezetek jelentek meg, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását tűzték ki célul, de ehelyett eszkalálták a társadalmi feszültségeket.

Szerinte az új szabályozás éppen azt akadályozza meg, hogy a polgárőr egyesületek "leple alatt" jogellenes tevékenységet lehessen folytatni és az egyesülési joggal visszaéljenek.

Az ugyancsak fideszes Tamás Barnabás úgy fogalmazott: "Ennek az országnak sem vonuló bakancsok csattogtatásra, sem a szocialista fizimiskára létrehozott városőrségre nincs szükségük, mert voltak olyan helyek, ahol nappal védte a városőrség, este vitte a városvagyont".

Hangsúlyozta: a polgárőrség hungarikum, sehol Európában nincs hasonló, fegyvertelen, pártsemleges, civil bűnmegelőzési szervezet.

MSZP: a polgárőrségek mentesüljenek a cégautó adó alól!

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, támogatják a polgárőrség kereteit erősítő javaslatokat, és egyben támogatást kért annak a szocialista indítványnak, amely a polgárőr egyesületeket mentesítené a cégautó adó alól.

Mint mondta, a törvényjavaslat célja az, hogy ne lehessen politikai célok érdekében felhasználni a polgárőr egyesületeket, amivel az MSZP egyetért, de sajnálatosnak tartja, hogy a kormány későn lépett ebben a kérdésben.

Mint mondta, másfél évvel ezelőtt hívta fel a belügyminiszter figyelmét arra, hogy a Magyar Gárda mozgalom polgárőr egyesületek formájában akarja folytatni a működést, de a kormány akkor nem reagált. Hozzátette: kérdés, hogy a kormányzati késlekedés mögött bűnös hanyagság vagy tudatos taktikázás áll, vagyis az, hogy a kormánypártok nem akarták magukra haragítani a szélsőjobboldali választóikat.

Jobbik: egy magánhadsereg alapjait fektethetik le

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a jogszabállyal egy "magánhadsereg" felállításának alapjait teremtik meg. Hangot adott annak a véleményének, hogy ezzel a lépéssel egy "Fidesz-közeli munkásőrség" létrehozásának alapjait teszik le.

Az ellenzéki politikus szerint az előterjesztőnek a "gárdajelenség" kapcsán inkább a valódi társadalmi problémákkal kellene szembenéznie, mert soha nem látott magasságokba szökött az embereket irritáló bűncselekmények száma, miközben a rendőrség szakmai munkája mélypontra jutott.

Leszögezte: pártja nem tudja támogatni a törvényjavaslatot.

Kontrát: a polgárőrségek politikától való függetlenségét mondja ki a szabályozás

A vitában elhangzottakra reagálva Kontrát Károly belügyi államtitkár őrültségnek és valótlanságnak nevezte, hogy a javaslat "párthadsereget" vagy "Fidesz-közeli munkásőrséget" akarna teremteni. Ezzel szemben - folytatta - a javaslat célja, hogy rögzítse a polgárőrségek politikától, pártoktól való függetlenségét, amit az eddig hatályos szabályozás nem írt elő.

Köszönetét fejezte ki, amiért a kormánypártok mellett az MSZP is támogatásáról biztosította az indítványt.

A javaslat általános vitáját az ülésnap végén zárja le a Ház, módosító indítványok benyújtására addig van lehetőség.

Az MTI felvételei.


11:41

Lefolytatta a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden az Országgyűlés. A képviselők ezt követően megkezdték a polgárőrségről szóló javaslat általános vitáját.

Jobbik: csak költségvetési spórolás állhat az összevonás mögött

Németh Zsolt azt mondta, hogy önmagában nem ördögtől való gondolat az összevonás, de a javaslatot ebben a formában nem tudják megszavazni. Egyprofilú szolgálatok összevonásán még elgondolkodtak volna, de a "tűz és a víz összevonása" nem támogatható - jelezte. Csak arra tudnak gondolni, hogy csupán költségvetési spórolás állhat mögötte - jegyezte meg. Igaz-e az a hír, hogy felesleges objektumok keletkeznek az összevonással, és az ingatlanok értékesítéséből származó összeg nem a HM büdzséjébe, hanem az összköltségvetésbe folyik be 2013-tól? - kérdezte az ellenzéki képviselő, aki húsz százalékos leépítéssel is számolt.

Vadai Ágnes: nem volt érdemi egyeztetés a javaslatról

Vadai Ágnes független képviselő a Demokratikus Koalíció álláspontját ismertetve azt mondta, hogy érdemi egyeztetés nem volt a javaslatról, amíg ő vezette a nemzetbiztonsági bizottságot. Szerinte már az új szervezet vezetője és helyettese is megvan, s a vitában elhangzó érvek a legkevésbé fognak beépülni a javaslatba, a kétharmados többség már mindent eldöntött. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok túl fognak lépni a működési területükön, ami elfogadhatatlan egy jogállamban.

Az áttelepítéseknek lesz majd költsége, amit meg kell finanszírozni valahonnan, ugyanakkor a harckészültséget veszélyezteti a jövő évi költségvetés, annak a honvédelmi tárca nagy vesztese - hangoztatta, hozzátéve: a javaslat nem támogatható.

Hende Csaba: az adminisztrációt és a bürokráciát érintik a leépítések

A honvédelmi miniszter zárszavában azt mondta, hogy a két titkosszolgálat egyesítése 217 hely megszűntetését jelenti majd, ezek a helyek túlnyomórészt az adminisztrációt és a bürokráciát érintik. A költözködés költségeit is beleértve rövid távon ugyanakkor nincs jelentős megtakarítás, ez majd hosszabb távon jelentkezik. Megjegyezte: mintegy ezer főt "takarítanak meg" az irányító szekcióban végrehajtott létszámcsökkentéssel.

Ugyanakkor további hatezer, jól képzett tartalékos katona rendszerbe állításával számolnak még, így a létszám összesen nyolcezerrel lesz magasabb, mint amivel átvették a honvédséget az előző kormánytól. Az integráció szakmai alapokon nyugszik, világos, kezelhető helyzetet teremt, a műveleti területen szolgáló katonák biztonsága javul majd általa. A jelenleginél erősebb és hatékonyabb szolgálatokra van szükség, "adott esetben kevesebb pénzből" - szögezte le. A Terrorelhárító Központot ért felvetés kapcsán azt javasolta a képviselőknek, keressék fel, nézzék meg azt a kiképzést ami ott folyik.

Hende Csaba az ingatlanértékesítésből származó bevételekről azt mondta, idén a haderő fejlesztésére és fenntartására fordíthatják ezeket a forrásokat külön kormány engedéllyel. Szerinte elegendő az idő az átszervezésekre, hiszen ezek előkészítése már nyáron megkezdődött.

Kontrát Károly: egységesíti a polgárőrséggel kapcsolatos szabályozást a törvényjavaslat

A polgárőrségek szervezetével és tevékenységével kapcsolatban fogalmaz meg egységes szabályozást a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályozásáról szóló törvényjavaslat - mondta a javaslat expozéjában Kontrát Károly államtitkár.
Az államtitkár szerint a javaslat növelheti az emberek biztonságérzetét, mivel lehetőséget ad a közösség védelmére szolgáló lehetőségek kiszélesítésére.

Az egységes hálózat alapszervezetei a polgárőr egyesületek, amelyek működése deklaráltan politikamentes. Tevékenységüket más társadalmi szervezet nem végezheti, és a polgárőr egyesületek is kizárólag a rendőrséggel megállapodást kötve működhetnek. Kontrát Károly hozzátette: szervezetükkel szemben támasztandó másik törvényi feltétel, hogy tagjai legyenek az Országos Polgárőr Szövetségnek, amelyből egyetlen működhet az országban, és amely az állami feladatok koordinálását is ellátja.

Mint mondta, a megyei polgárőr szövetségek koordinációs, képviseleti feladatokat végeznek.

A polgárőrök feladatai között a közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot és jelzőőri feladatokat nevesíti a törvényjavaslat, és kimondja, hogy a polgárőrök használhatnak kép rögzítésére alkalmas eszközöket, kitűzhető igazolványuk által pedig azonosítani tudják magukat.

Az államtitkár elmondta: a törvényjavaslat bevezeti a szolgálattal kapcsolatos panasz intézményét, és a Belügyminisztérium költségvetéséből biztosított pénzbeli juttatás és formaruházati eszközökként határozza meg az állami támogatás formáját.

Kontrát Károly arról is beszámolt, hogy Magyarországon jelenleg 90 ezer polgárőr működik, akik tavaly 9 millió szolgálati órát teljesítettek, és összesen 720 millió forintos állami támogatást kaptak.

11:05

A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kisebb, hatékonyabb szervezet jön létre - mondta Hende Csaba szakminiszter a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosítások tárgyalása során elmondott expozéjában.

Hende: hatékonyabb katonai nemzetbiztonsági szolgálat jöhet létre

A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kisebb, hatékonyabb szolgálat jön létre, amely jobb és gyorsabb információáramlást tesz lehetővé - mondta a honvédelmi miniszter. Hende Csaba szerint az összevonással - amely által egységessé válik a katonai hírszerzés és elhárítás - összesen 217 fővel csökken a két hivatal létszáma, illetve várhatóan csökkennek a dologi kiadások és a használt objektumok száma is. A miniszter kiemelte, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása sarkalatos törvényt, így kétharmados parlamenti támogatást igényel.

Fidesz: a hatékonyság és a költségtakarékosság a cél

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka szerint a katonai szolgálatok összevonásának célja a hatékonyság növelése és a logisztikai támogatások költségtakarékosabb biztosítása, valamint a párhuzamosságok felszámolása. Hangsúlyozta, hogy a tervezett intézkedések következtében 1 milliárd forintos költségvetési megtakarítást terveznek.

Közölte: a 217 fős létszámcsökkentés a fel nem töltött helyekre és szinte kizárólagosan a bürokráciára vonatkozik. Szerinte az összevonásban a szövetségi rendszerek struktúráihoz való igazodás is fontos szempont, hiszen az Európai Unió és a NATO tagállamok többségében, 18 országban, egy szervezeti egységet alkot a katonai biztonság és a katonai felderítés.

Németh Szilárd szerint egy új összevont szervezetben jobban biztosítható a felderítő és elhárító tevékenység egységes katonai vezetése és koordinációja, a szeparált működés helyett kiegyensúlyozott információáramlás jöhet létre, valamint hatékonyabbá válhat a külföldi magyar kontingens felderítő támogatása és biztonsági védelme.

Az MSZP nem támogatja a katonai szolgálatok összevonását

Juhász Ferenc, a szocialisták vezérszónoka úgy fogalmazott, az MSZP ezt a javaslatot ugyan a legkisebb rossznak, de mégis rossznak tartja, ezért elfogadni nem tudja. Szerinte a mostani kezdeményezés arról szól, hogy egy jól működő rendszert próbálnak összevonni, azzal az ígérettel, hogy a jövőben még hatékonyabban és a jobban működik majd. Közölte: a szándékot nem vonják kétségbe, ugyanakkor szakmai aggályokat vet fel, hogy valóban képesek lesznek-e megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

Szerinte jelentős az egymilliárdos megtakarítás, amit az összevonástól várnak, viszont sokkal nagyobb károkat okozhat egy rossz fúzió. Úgy vélte, ha az elvárt eredményt és a lehetséges kockázatot összehasonlítják, akkor, akkor nem biztos, hogy megéri az összevonás.

A szocialista képviselő arról is beszélt, nyilvánvalónak tűnik, hogy a személyzeti változások nem csak a feltöltetlen és adminisztratív helyeket érintik, hanem vezetői státuszokat is. Mint mondta, Hende Csaba szakminiszter hivatalba lépésekor "fejszével" rendezkedett a nemzetbiztonsági szolgálat személyzeti területén, ugyanakkor most úgy tűnik, hogy ez nem volt eredményes, mert a hírek szerint a jövőbeli "fúziós elnök" várhatóan nem az lesz, mint a két szolgálat most frissiben kinevezett vezetője.

Jobbik: össznemzeti érdek a katonai hírszerzés önállósága

Staudt Gábor a Jobbik nevében közölte: ebben a formában nem támogatják a törvényjavaslatot. Szerinte a Katonai Felderítő Hivatal önállóságának megőrzése össznemzeti érdek, ezért a magyar nemzet elleni merénylet, ha megszüntetik az önálló katonai hírszerzést. Hozzátette, hogy az összevonásra vonatkozó pénzügyi érveket nem tudják elfogadni és azt sem értik, hogy a létszámleépítés hogyan növeli majd a hatékonyságot.

Hangsúlyozta: ha már a szakminiszter a feladatok és hatáskörök kitisztításáról beszél, akkor a Terrorelhárítási Központtal (TEK) is foglalkozni kell, ami bábszervezet, és valójában nem végez terrorelhárítást. Szerinte nem a TEK, hanem a katonai hírszerzés tudja a terrorelhárítást elvégezni, ezért inkább arra kellene megkérni a miniszterelnököt, hogy adja fel a TEK koncepcióját és a központ költségvetését csoportosítsák át.

Az LMP bizonyos feltételekkel támogathatónak tartja a katonai szolgálatok összevonását

Mile Lajos, az LMP nevében azt mondta, a törvényjavaslattal kapcsolatban az a nagy kérdés, hogy az átalakítás a tárcán belüli spórolás része vagy a szolgálatokat érintő reform első lépése, ugyanis mindkettőnek mások a következményei. Szerinte, ha ez az átalakítás megáll a tárca belső kompetenciáján belül, akkor elfogadhatónak tartják, ha viszont egy nagyobb koncepció része, akkor már problémásabb.

Közölte: hacsak meglepetés nem éri őket a vitában, akkor az LMP "horribile dictu" támogatni fogja a javaslatot. Szerinte az ellenzéki pártok is támogathatnak egy olyan átalakítást, ami ésszerű megtakarítást eredményez, ugyanakkor kérdés, hogy mi lesz a sorsa megtakarított összegnek. Hangsúlyozta, hogy a műveleti kiadásokat nem érinti a megtakarítás, ami fontos dolog, hiszen ha ott is kiadáscsökkentés jelentkezne, az szakmailag aggályos lenne.

A 217 fős elbocsátás kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy kényes területről lévén egyéb kockázatokkal is számolni kell, mert nem egy "könyvelő irodáról" van szó. Úgy vélte: nem ördögtől való ötlet, hogy egy szervezeti egységen belül irányítsák ezeket a területeket, bár mindkét megoldásra vannak nemzetközi példák. Hangsúlyozta, hogy nem csökkenhet azoknak a katonáknak a biztonsága, akik jelenleg külföldön teljesítenek szolgálatot.

10:27

Egyik, a jövő évi költségvetéshez érkezett és a külügyi bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslat támogatottsága sem kapta meg még az egyharmados arányt sem a parlamenti testületben annak keddi ülésén.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága nem támogatta az LMP-nek azt az indítványát, hogy a honvéd vezérkar jövő évi tervezett költségvetését kurtítsák meg. Az ellenzéki párt a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataiban azt indítványozta, hogy a kormány csökkentse le a Magyar Honvédség vezérkarának pénzügyi támogatását 125 millió forinttal, és az így felszabaduló összeget egyéb civil szervezetek támogatására fordítsa. Az LMP a Honvédelmi Minisztérium tervezett költségvetéséből további 120 millió forintot nemzetközi fejlesztésre csoportosítana át, 100 millió forinttal pedig a Tom Lantos Intézet támogatását növelné.

Az LMP azt is javasolta, hogy a kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetéséből a nemzetközi befektetések támogatására szánt 1 milliárd 180 millió forintos célelőirányzatot vonja el, és az összeget az Egészségbiztosítási Alap kapja meg.

A Jobbik egyebek mellett azt javasolta, hogy a kormány a Demokrácia Központ Közalapítványtól 117 millió, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványtól pedig 45 millió forintot csoportosítson át a külföldi magyar emlékek, műemlékek megőrzésére.

A javaslatokat - akárcsak a többi, elsősorban ellenzéki módosító javaslatokat - a kormány nem támogatta, és a bizottság is elvetette.

9:56

A környezetvédelemről, a nyugdíjasokról, a Velencei-tó kapuja nevű beruházásról, az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) és a szabadkai népszínházról beszéltek a kedden reggel napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlésben.

LMP: támogatni kell a civil szerveződéseket

Jávor Benedek (LMP) forráskivonásokra hivatkozva civil szervezetek megszűnését vizionálta, és úgy ítélte meg, hogy a kormány "megsemmisítő támadást" intéz a környezetvédelemmel foglalkozó civil és állami szervezetek ellen. Szerinte az ilyen pénzkivonás nem költségvetési megtakarítás, hanem pazarlás az értékeinkkel. Az állam kivonul onnan, ahol szükség lenne rá, és bevonul oda, ahol nincs keresnivalója - értékelte az ellenzéki képviselő, aki szerint a kormány ellehetetleníti az állampolgári önszerveződést.

Fónagy János az elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott: akinek kalapácsa van, az az egész világot szögnek nézi. A fejlesztési tárca államtitkára rámutatott arra, az elmúlt másfél év éppen arról szólt, hogy tisztázzák, az államnak mely közszolgáltatások biztosításában kell szerepet vállalnia. Hangsúlyozta, hogy a civil szerveződéseket egy polgári társadalom nagyon fontos pilléreinek tekinti, azok működése állami érdek is, de mindenkinek az a jó, ha ezen szervezetek működése és finanszírozása átlátható, tiszta és ellenőrizhető, a kormány mindössze erre törekszik.

MSZP: veszélyben a nyugdíjasok

Neményi András szocialista képviselő úgy ítélte meg, hogy az idősekre vonatkozó alaptörvényi cikkelyek és a nyugdíjasokat érintő kormányzati intézkedések alapján "szomorú kép" rajzolódik ki. A kormány - mondta - "lenyúlta és elköltötte" a magán-nyugdíjpénztári vagyont, úgy döntött, hogy a nyugdíjkassza bevételeiből finanszírozza csak a kiadásokat, megvonta a korhatár alattiak jogosultságait, összességében pedig minél több embert akar kiszorítani az állami nyugdíjrendszerből. Így lesz hús-vér valóság abból az erkölcsi kötelességből, hogy az utódok gondoskodjanak szüleikről - utalt az alaptörvény egyik kitételére az ellenzéki politikus.

Soltész Miklós szociális államtitkár azt mondta, a fele sem igaz annak, amit a képviselő mondott, riogatva a nyugdíjasokat. Szerinte meg kellene nézni, hogy a szocialista kormányok mit tettek, és azt is, mi van a törvényben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érintettek a novemberi nyugdíjukban 6 százalékos mértékű kiegészítést kapnak, és jövőre - az infláció tervezett mértékével, 4,2 százalékkal - emelkednek a nyugdíjak.

Fidesz: a kormány segítsen Velencének

A Velencei-tó kapuja projekt félbemaradt megvalósítása kapcsán L. Simon László fideszes képviselő arról beszélt, hogy semmi esély az 550 millió forint előlegként folyósított közpénz arányos részének visszaszerzésére a kivitelezőtől, amelynek bizonytalan anyagi helyzete már a szerződéskötéskor tudható volt. Miért kapott előleget biztosítékok nélkül a cég, és Velence vezetése miért nem vállalja a politikai felelősséget a történtekért? - kérdezte, azt kérve, a kormány "dobjon mentőövet" az üdülővárosnak.

Fónagy János általánosságban kijelentette: minden esetben, ahol közpénzeket gondatlanul vagy bűncselekmény gyanúját felvető módon kezelnek, a kormány teljes szigorral lép fel. A konkrét eset kapcsán beszámolt arról, hogy a kivitelező cég felszámolás alatt áll, a képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert a vállalkozási szerződés felmondására és arra, hogy az építkezés folytatásához szükséges közbeszerzési eljárás előkészítő munkálatait rendelje meg. Büntetőfeljelentés megtételéről is döntöttek - folytatta, rögzítve, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az ügy megnyugtató rendezésére.

Jobbik: az evát meg kell tartani

A jobbikos Volner János az eva megőrzése mellett érvelt, hivatkozva egyebek között arra, hogy az - 2003-as bevezetését követően - kiemelkedő eredményességet produkált, bőven túlteljesítve az adóformától várt bevételt.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a kormány az egyszerű és áttekinthető adórendszer mellett tette le a voksát, az eltérő szabályok szerinti megoldásokat célszerűnek tartják visszaterelni az egységes adóztatás keretei közé. Felhívta a figyelmet arra, hogy az evával szemben ellenérvek is felhozhatók, ilyen például az, hogy ez az adózási forma nem ösztönzi a beruházásokat, nem kedvez a foglalkoztatás bővítésének és sok esetben burkolt munkaviszony végzésére szolgál. A kormány támogatja az eva megszüntetését, mivel szerinte ezáltal áttekinthetőbbé válik a vállalkozások adózása, csökken az adónemek száma és az adóelkerülés veszélye - összegzett.

A KDNP a szabadkai népszínházról

Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt, hogy leállt a délvidéki magyarság fontos intézményének, a szabadkai népszínháznak az újjáépítése, "mert állítólag nincs rá pénz".

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára jelezte, ez ügyben Magyarország lehetőségei korlátozottak, de minden lehetséges fórumon felvetik a színház kérdését, és megkísérelnek hatni arra, hogy indítsák újra az építkezést, a szerbiai nagyberuházási alap folyósítsa a forrásokat.

9:49

A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kisebb, hatékonyabb szolgálat jön létre, amely jobb és gyorsabb információáramlást tesz lehetővé - mondta a honvédelmi miniszter a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosítások tárgyalása során elmondott expozéjában, az Országgyűlés keddi ülésén.

Hende Csaba hangsúlyozta: az összevonással, amely által egységessé válik a katonai hírszerzés és elhárítás, összesen 217 fővel csökken a két hivatal létszáma, és várhatóan csökkennek a dologi kiadások vagy a használt objektumok száma.

A miniszter rámutatott, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása sarkalatos törvényt, így kétharmados parlamenti támogatást igényel.

Hende Csaba expozéjában elmondta: munkatársait azzal bízta meg, hogy egyedül a szolgálat érdekeit figyelemmel tartva készítsék el az integrált szolgálat kialakítását. Ennek köszönhetően az új hivatalban jobban biztosítható majd a felderítő és az elhárító tevékenység egységes katonai vezetése.

Mivel az eddig elkülönülten működő Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal tudása kiegészíti egymást, együttes munkájuk által eredményesebben biztosítható a külföldön szolgálatot tejesítő katonai kontingensek munkája - mondta a miniszter.

A tárcavezető szavai szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat néven létrejövő új hivatal kevesebb vezetőt foglalkoztat majd, amely költségtakarékosabb működést tesz lehetővé.

Korábban:

A napirend előtti felszólalásokat követően először a két a katonai titkosszolgálat egyesüléséről szóló törvényjavaslat általános vitája következik, majd a Ház megtárgyalja az új polgárőrségi törvény tervezetét. Eszerint a polgárőrségek akkor kezdhetik meg működésüket, ha az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötöttek, továbbá ha tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek. A kormány javaslata alapján a polgárőrök a jövőben országosan egységes formaruhát viselnének.

Ezután a képviselők megvitatják a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztéshez és a mozgóképtörvényhez érkezett módosító javaslatokat, valamint azokat a képviselői indítványokat is, amelyek a bírósági és az ügyészségi törvények kormány által javasolt szövegén változtatnának. A kormány tervei szerint elválik egymástól a Kúria (mai nevén Legfelsőbb Bíróság) és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

Az ügyészségi törvény tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein, kiemelt ügyekben pedig eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat. Változnának a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb 9 hurghadai sérült érkezik haza - galéria

Kedd este érkezhet Budapestre a vasárnapi hurghadai buszbaleset sérültjeinek újabb csoportja. Tovább olvasom