Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

A piaci viszonyokhoz kell igazítani a szakmunkásképzést

A jelenlegi keretek között a szakmák követelményrendszere nehezen tud igazodni a munkaerőpiac változó igényeihez. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az év végére kompetenciaalapú, modulárisan felépített szakmastruktúra kiépítése várható a jövő év elejétől.
A szakképzés megújításának célja, hogy olyan, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követő szakképzési struktúra alakuljon ki, amely felkészíti a fiatalokat az életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon való eredményes helytállásra, az alkalmazkodóképesség fejlesztésére.
A módosított szakmaszerkezet világos, átlátható képet szándékszik adni minden érdekelt számára, megteremtve az alapszakmák, a szak- és részképesítések átjárható rendszerét.
A nyugati államokban ez a rendszer korántsem ismeretlen: egy-egy szakma ismeretanyagát egységekre, úgynevezett modulokra tagolják, így lehetnek olyan részek, amelyek több foglalkozáshoz is szükséges ismeretanyagot foglalnak össze. Ez lehetőséget kínál, hogy az újabb, hasonló mesterségek elsajátításához a korábban elsajátított modulok zöme is hasznosítható legyen.
Az új rendszerről jelenleg még keveset lehet tudni – tájékoztatott Gede Zoltán, a mosonmagyaróvári Hunyadi Mátyás Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatója. Elmondta: iskolájukban idén még a hagyományos oktatási rendszert követik, jövő tanévtől viszont már alkalmazkodnak a modularizációhoz.

– Egyetértünk a szakképzés megújításával, melynek előnye elsősorban a szakmák közti átjárhatóság – tette hozzá.
A munkaerőpiacon gondot jelent, hogy a kereslet és a kínálat nem fedi egymást. A szakmunkásképzőkben legtöbben inkább olyan divatos szakmákra jelentkeznek, mint a kereskedelem, vendéglátóipar (pincér, szakács, cukrász), de ezekben egyre nehezebb elhelyezkedni. Ezzel szemben az ipari szakképzésre kevesen voksolnak. Ennek okát Gede Zoltán az alacsony bérezésben és a kedvezőtlen munkakörülményekben látja. Arra a kérdésünkre, hogy újabb szakterületeken kívánnak-e oktatást indítani a Hunyadi-iskolában, az igazgató elmondta, hogy egyelőre az a kérdés, a már meglévőkbe jelentkezik-e megfelelő számú diák. Hogy milyen területeken indul képzés, elsősorban a diákok, szülők, kevésbé a munkaerőpiac igényeitől függ. A tanintézmény pályaválasztási tanácsadást nyújt a tanulóknak.
A munkanélküliség csökkentése érdekében fontos, hogy a munkáltatók igényeivel szinkronban folyjék a szakképzés, az iskolák a cégek munkaerőigényét figyelemmel kísérve a keresett szakmákban képezzenek – véli Rimányiné Somogyi Szilvia, a megyei munkaügyi központ igazgatója. Tájékoztatása szerint a mosonmagyaróvári térségben jelenleg nyelvtudással rendelkező gépészmérnökökre és gépésztechnikusokra van kereslet, továbbá hiányszakma az ápoló, a gépipari (NC-CNC gépkezelő, gépi forgácsoló, szerszámkészítő, minősített hegesztő) és a sütőipari szakmunkás.
Az álláskínálatok közt az építőiparban ács-állványozókra, kőművesekre, asztalosokra, burkolókra, valamint víz-gáz-fűtés szerelőkre, de varrómunkásokra is igény mutatkozik.
A munkaügyi központ nyilvántartása alapján a változó pozíciójú szakmák közt olyan foglalkozásokat találunk, mint a felszolgáló, szakács, útépítő, nehézgépkezelő vagy a kereskedelmi eladó.
A telített szakmák elsősorban azok, melyekhez egyetem vagy főiskola elvégzése szükséges: pedagógus, agrármérnök, jogász, közgazdász, műszaki menedzser, viszont a textilipari szakmákban is egyre nehezebben juthatnak álláshoz a munkavállalók.
Az igazgató szerint a szakmunkásoktatásnál a túlképzés felszámolása érdekében a párhuzamos képzéseket kellene megszüntetni. Azaz egy kisebb térségben egy szakmában csak egy intézményben történne az oktatás.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lábunk legyen mindig szem előtt

A téli lábkényeztetéshez néha nem elég a fürdősó, levendulaolaj és a kenőcs. A problémás… Tovább olvasom