Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

A pártok április elejére készülnek

A pártok számára egyáltalán nem közömbös, hogy mikor lesz a választások első időpontja.
A pártok számára egyáltalán nem közömbös, hogy Sólyom László köztársasági elnök ma mikorra tűzi ki a parlamenti választások időpontját. Néhány hét különbség akár milliárdos pluszköltségeket is jelenthet.

„A végeredmény és az ország szempontjából mindegy, a pártok számára viszont nagyon nem az, hogy mikor lesznek a parlamenti választások. Minden kampányt visszafelé kell számolni, így nem közömbös, hogy április eleji vagy májusi időpont mellett dönt a köztársasági elnök" – fogalmazott Somogyi Zoltán. A Political Capital kutatóintézet igazgatója lapunknak elmondta, a bizonytalanság miatt a pártok arra készülnek, hogy április elején voksolunk, s emiatt kezdett az MSZP elszámoló-, a Fidesz pedig negatív kampányba rögtön az év elején. Hozzátette: ha ehhez képest hetekkel később lesznek a választások, akkor át kell írniuk a stratégiát, a médiatervet, újra kell tárgyalniuk a plakáthelyek foglalását. Megjegyezte, hogy a hosszabb kampány akár milliárdos többletköltségeket is jelenthet. Somogyi Zoltán szerint a kisebb pártoknak a valószínűsíthetően kisebb kampányköltségvetés miatt ugyancsak egy április eleji dátum lenne a kedvezőbb.

„A pártok számára fontos, hogy mikor lesz a választás két fordulója, mert ehhez időzítik kampányukat. Ahogy a versenyzők, úgy a politikai szereplők számára is lényeges a formaidőzítés, az, hogy éppen le- vagy felszálló ágban vannak-e, amikor a választók az urnákhoz járulnak. Ez különösen így van most, amikor gyakorlatilag 2002 óta permanens kampány zajlik, amiben könnyű elfáradni. Adódhat olyan helyzet, amikor egyik vagy másik induló már nem tud semmi újjal előállni" – fogalmazott a Kisalföld kérdésére dr. Kákai László, a Pécsi Tudományegyetem politikai tanulmányok tanszékének adjunktusa. A politológus szerint mindez hatványozottan igaz, amikor az esélyesek fej fej mellett haladnak, és néhány ezer vagy tízezer szavazat dönthet arról, hogy ki alakíthat kormányt.


Hogy volt eddig?

Magyarországon a rendszerváltás utáni első parlamenti választást 1989. december 22-én Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke tűzte ki 1990. március 25-re.Az 1994-es országgyűlési választások első fordulóját május 8-ra tűzte ki Göncz Árpád köztársasági elnök február 4-én. Az államfő egyik szempontja a költségkímélés volt. Akkoriban felvetődött ugyanis, hogy amennyiben hétköznap lenne a voksolás, esetleg munkaszüneti napot kellene elrendelni, ami hallatlanul megdrágította volna a választást.

1998-ban Göncz Árpád május 10-re tűzte ki a választások első fordulóját, a másodikat pedig május 24-re; ezt január 28-án jelentette be.
Mádl Ferenc államfő 2001. december 13-án jelentette be, hogy a következő évi parlamenti választások első fordulója április 7-én lesz, a második pedig április 21-én. Akkor a köztársasági elnök döntése indoklásakor elmondta: általános érdek, hogy egyebek közt az európai uniós csatlakozás előkészületei miatt minél hamarabb megalakuljon az új Országgyűlés és az új kormány.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

El akarták rabolni a brit kormányfő legkisebb gyermekét

A Scotland Yard akadályozta meg, hogy elrabolják a brit kormányfő legkisebb gyermekét - írta a… Tovább olvasom