Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

A paksi bővítésről tartott vitanapot a parlament

A kormány, a Fidesz és a KDNP a beruházás szükségességét hangsúlyozta, míg az MSZP szerint hazugságok sokaságára épít a megállapodás.

A paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodásokról rendezett vitanapot az LMP és más képviselők kezdeményezésére pénteken az Országgyűlés. A kormány, a Fidesz és a KDNP a beruházás szükségességét hangsúlyozta, míg az MSZP szerint hazugságok sokaságára épít a megállapodás.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország nagyon sokat veszíthetett volna, ha nem köti meg a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó megállapodásokat.

Szijjártó Péter kijelentette: a beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot, javítja az ország versenyképességét, újabb lökést ad a gazdaság bővülésének, garantálja az energiapolitika sikerét és hozzájárul az ipari rezsicsökkentéshez. 
   
Fidesz: megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramtermelés

Megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramellátás - hangsúlyozta a Fidesz szónoka a paksi bővítésről rendezett pénteki parlamenti vitanapon, emlékeztetve az európai klímaalap megállapításaira.

Bencsik János az atomenergia-termelés alacsony szén-dioxid-kibocsátását hangsúlyozta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a paksi bővítés nem csak alacsony nyersanyagigényű energiaellátást eredményez, de kis mennyiségű hulladékot is. 

A bővítéshez szükséges bányászati tevékenység is jóval kisebb, mintha hasonló energiamennyiséget szélerőművel vagy napelemmel próbálnának előállítani - jelentette ki. Azt mondta: ez utóbbi energiaforrások rövidebb ideig működhetnek, élettartamuk alatt kevesebbet termelnek, az eszközök előállítása azonban több károsanyag-kibocsátással jár.

A politikus szólt arról is, hogy a jelenleg működő paksi blokkok elöregedőben vannak, ezért a következő húsz évben kivonják azokat a termelésből, vagyis azokat is pótolni kell. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt években növekedett az energiaimport, ennek további bővítését azonban kockázatosnak ítélte.

Az ország biztonságos energiaellátásának fenntartásához alapozni kell a hazai szénvagyonra és a megújuló forrásokra is - tette hozzá - hangsúlyozva az atomenergia nélkülözhetetlenségét.

Elmondta: az európai klímaalap felmérése szerint a termelési költségek szempontjából a legkedvezőbb, ha megújuló, nukleáris és fosszilis forrást egyaránt használ egy ország a termeléséhez.

Az ország jelentősen támogatja a megújuló termeléshez szükséges beruházásokat is - emlékeztetett.

MSZP: hazugságok sokaságára épít a paktum

Az MSZP szerint a paksi bővítésről szóló megállapodás hazugságok sokaságára épít, és következményeként Magyarország elveszíti szuverenitása egy részét és a fejlett országok tiszteletét.

Tóth Bertalan, a szocialisták vezérszónoka a vitanapon arról beszélt, hogy az "Orbán-Putyin-paktummal" kapcsolatban hazugság, hogy a bővítés lenne az egyetlen járható út. Kitért arra: a 2009-es parlamenti döntés csak az előkészítéshez adott elvi hozzájárulást. A politikus hiányolta a nemzetközi tender kiírását, álláspontja szerint a beruházás nem segíti az államadósság csökkentését és "unokáink is fizetni fogják" az árát.

Bírálta, hogy a háttértanulmányokat nem hozták nyilvánosságra, megfosztották az embereket a döntés lehetőségétől. Szavai szerint a bővítés 100 évre kényszerpályára állítja a magyar energiapolitikát és orosz "energiagyarmattá" tette Magyarországot.

Tóth Bertalan bizonytalannak nevezte a piaci kilátásokat és a megújuló energiaforrások elsőbbségét szorgalmazta. Hozzátette: az alacsonyabb gazdasági fejlődés miatt az áramszükséglet sem növekszik.

Az MSZP-s politikus külpolitikai szempontból is kockázatosnak nevezte a megállapodást.

KDNP: a bővítés jelentős árelőnyt hoz

A KDNP álláspontja szerint a paksi kapacitásbővítés 15-20 százalékos árelőnyt hoz majd a más forrású energiákkal szemben, és hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unióban Magyarországon legyen a legolcsóbb hozzáférés az energiához.

Aradszki András, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy a beruházás szükségességét konkrét eredmények igazolják. Jelezte: az energiaellátás függetlenítése összhangban van az unió szándékaival is, amely szabad kezet ad a tagországoknak az energiamix összeállításában. Kiemelte: a magyar energiastratégia fő üzenete is azt fogalmazza meg, hogy "függetlenedni kell a függőségtől". Példaként említette, hogy Magyarország földgázszükségletének 85 százalékát külföldről szerzi be, és ebből a szempontból rossz helyzetben van uniós összevetésben.

A kereszténydemokrata politikus szavai szerint az államközi egyezmény minden lépését és szerződését úgy alakítják ki, hogy megegyezzen az uniós és nemzetközi normákkal, és folyamatos a kapcsolattartás az unió megfelelő szerveivel. Aradszki András - aki üdvözölte a hazai vállalkozások nagyarányú bevonását a beruházásba - utalt arra is: az új blokkok erősítik a versenyképességet.

A Jobbik nemzeti zöldpolitikát szorgalmaz

A "felelőtlen neoliberális zöldpolitika" helyett nemzeti zöldpolitikát szorgalmazott Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka. A politikus közölte, hogy az új blokkok ellenére több ezer megawatt erőművi kapacitás fog hiányozni, amit kizárólag megújuló energiaforrásból nem lehet pótolni. Álláspontja szerint újraiparosítás helyett a fenntartható vidék felé kell elmozdulni, és nap-, illetve szélenergia helyett biomasszában és geotermikus energiában kell gondolkodni.

A jobbikos politikus a szocialistáknak címezve azt mondta, ha "valamilyen balsors folytán" ők lennének kormányon, támogatnák a paksi bővítést, csak a pénzeket nem hazai, hanem "offshore cégek nyúlnák le".

Az atomerőműre a paksiak munkahelyként tekintenek, és újabb állások létrejöttét várják - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: "bottal kergetnék el", aki a megszüntetésről beszél.

Kepli Lajos szerint a gazdasági fejlődésben érdekelt országokban az atomerőművi kapacitás bővítése van terítéken, világszerte bővül a nukleáris technológia.

Magát a vitanapot úgy minősítette: az a "fenntarthatóság köntösébe bújtatva" politikai célokat szolgál.

LMP: atom- helyett zöldenergiát!

A zöldenergia mellett foglalt állást az atomenergia helyett a Lehet Más a Politika (LMP) vezérszónoka.

Az LMP által a paksi atomerőmű bővítéséről kezdeményezett vitanapon Szél Bernadett azt mondta, "atomnagykoalíció" van, a politikai elit összezár, hogy beleerőltesse a társadalmat a projektbe.

Az ellenzéki képviselő nem legitim energiaforrásnak nevezte az atomenergiát, arra hivatkozva, hogy abból olyan hulladék marad hátra, amivel a következő generációk sem tudnak mit kezdeni.

Véleménye szerint zöldenergia-termelés nyomán sokkal több munkahely jöhet létre, mint az atomerőmű bővítésével. Példaként hozta fel a német "energiafordulatot", amelynek következtében eddig 130 ezer munkahelyet teremtettek, 2020-ig pedig 207 ezer munkahely jön létre.

Szél Bernadett szerint Aszódi Attila, a bővítés kormánybiztosa korábban elmondta, hogy a beruházás után 27-31 forint lenne az áram ára kilowattonként, miközben a szélerőművek 17 forintért termelnek.

Az az ország, amely atomerőművet épít, lemond a megújuló energiaforrásokról - mondta Szél Bernadett, aki "Stop Paks" feliratú pólót viselt. Közölte, hogy Európában az elmúlt években ötszörösére nőtt a zöldenergia részaránya, ennek következtében a piacon túlkínálat alakult ki, így 60 százalékkal zuhantak a szabadpiaci árak.

Fodor: rossz úton jár a kormány a megállapodással

Fodor Gábor (független) szerint rossz úton jár a kormány a paksi szerződéssel. A megállapodás hibás, mert azzal az Oroszországgal köt Magyarország szövetséget, amely jelenleg felrúgja a nemzetközi jogot - vélekedett.

Mint mondta, a megállapodással még nagyobb lesz a függősége Magyarországnak Oroszországtól. A független képviselő is hivatkozott Aszódi Attilára, aki szerinte egy háttérbeszélgetésen azt mondta, csak évtizedekkel később lesz olcsóbb az áram.

Beszélt arról, hogy a Magyar Liberális Párt nem atomenergia-ellenes, de jogosan lenne elvárható a népszavazás a bővítésről.

Fidesz: a vita mögött politikai ellentétek vannak

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a vita egyértelművé tette, hogy az álláspontok között politikai ellentétek feszülnek. Elmondta, hogy 2009 előtt széles körű támogatása volt az atomenergiának, és véleménye szerint a többség ma is támogatja.

Óvta "az oroszfóbiától" a képviselőket, mert szerinte Oroszország nem tekinthető Magyarország ellenségének. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaforrások bővítése szükséges a gazdasági növekedéshez.

MSZP: térségi energiatermelésre alapozott gazdaságfejlesztés kell

Harangozó Gábor (MSZP) térségi energiatermelésre alapozott gazdaságfejlesztést szorgalmazott, amelynek szerinte az orosz pénzből megvalósítandó beruházás nem lehet alternatívája.

A KDNP a hitel felvételéről

Aradszki András (KDNP) a hitel felvétele kapcsán azt hasonlította össze, hogy 2008-ban a szocialista kormány az EU-tól vett fel 18 milliárd euró kölcsönt, hogy a tanárok, a bírák bérét ki tudja fizetni. A kölcsönt a Fidesz-KDNP-kormány - négy év múlva - visszafizette - ismertette.

Most egy olyan beruházásra vesznek fel 10 milliárd eurót, amely termelőkapacitást hoz létre - tette hozzá. A hitelt pedig sokkal hosszabb idő alatt kell visszafizetni - jegyezte meg.

Orbán Gábor: az előállítás önköltsége 15 és 17 forint közé várható

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint a kormánybiztos azt mondta, hogy a reaktor hatvanéves élettartama alatt az előállítás önköltsége 15 és 17 forint közé várható kilowattonként.

Jobbik: egy állami kezelésű tőkealap kellett volna

Volner János (Jobbik) kifogásolta a paksi megállapodás megkötésének körülményeit, amit úgy írt le, hogy Orbán Viktor egyik reggel eltűnik és titokban köt egy megállapodást arról, hogy Oroszország atomerőművet épít Magyarországon.

A Jobbik szerint a beruházáshoz egy állami kezelésű tőkealapot kellett volna létrehozni, ahova a nagyobb hozamokkal át lehetett volna csábítani a bankbetéteseket - mondta. Kételkedett abban, hogy a magyar vállalatok képesek lesznek produkálni a 40 százalékos beszállítói hányadot.

MSZP: a beruházás ára be fog épülni az áram árába

Kiss László (MSZP) szerint az emberek mindennapi megélhetését nehezíti majd, hogy a beruházás költsége beépül az áram árába. Szerinte ha a hitelszerződésről méltó módon vitázhatott volna a Ház, a mostani vitanapra nem lenne szükség.

Hiányolta az esettanulmányokat, amelyeket elmondása szerint máig nem láthatott az ellenzék. A geotermikus energia fontosságát hangsúlyozta, szerinte a embereknek is lehetőséget kellene adni, hogy csatlakozzanak arra.

Álságosnak tartotta a kormányzat hivatkozását a kétharmados felhatalmazásra, mert, mint mondta, az embereket nem kérdezték meg arról, hogy szeretnének-e 3000 milliárd forintos eladósodást.

Az ugyancsak szocialista Józsa István is arról beszélt, hogy a geotermikus energia a legjobb magyarországi energiatermelési adottság.

Fidesz: elkerülhetetlen egy új Duna-híd építése Paks és Kalocsa között

Font Sándor (Fidesz) felszólalásában elkerülhetetlennek nevezte egy új Duna-híd építését Paks és Kalocsa között a paksi atomerőmű-beruházással összefüggésben. Alátámasztásul azt mondta, hogy az építkezés során gond lehet majd a munkások elszállásolása, de a Kalocsán és térségében lévő volt honvédségi laktanyák egy kis átalakítással alkalmasak lennének erre a célra.

Frakciótársa, Hirt Ferenc, Paks és térsége országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Pakson és környékén még az országos átlagnál is nagyobb az atomenergia-alapú villamosenergia-ellátás támogatása.

A szintén fideszes Bánki Erik arra emlékeztetett, hogy a Fidesz már 2009-ben, ellenzékben is igennel szavazott a paksi bővítésről szóló döntésre.

LMP: mi lesz a sugárzó hulladékkal?

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint méltatlanul háttérbe került az a kérdés, hogy mi lesz a kiégett fűtőelemekkel és a sugárzó hulladékkal.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bátaapáti sugárzóhulladék-tároló jóval többe került, mint azt tervezték, és az üzemeltetése is rendkívül drága. Összegzése szerint horribilisak a sugárzó hulladék kezelésének költségei, amelyek más energiatermelési formánál nem jelentkeznek.

Jobbik: gazdasági ellenőrzést a beruházás során!

Szilágyi György és Kepli Lajos (Jobbik) megerősítette, hogy pártjuk támogatja a paksi bővítést, de a beruházásnál szigorúan figyelni kell majd a gazdasági ellenőrzésre, valamint arra, hogy valóban megvalósuljon a magyar kis- és középvállalati részvétel a fejlesztésben.

Szilágyi György szerint egyébként a szocialisták most azért nem támogatják a beruházást, mert félnek, hogy "kimaradnak a businessből". Megjegyezte, szerinte a Fidesz korábban ugyanezért nem akarta támogatni.

L. Simon: az erőmű bővítése biztosítja az alacsony árakat

A vitában elhangzottakra válaszolva L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a paksi beruházás nagy mértékben csökkenti az ország energiafüggőségét, és ezzel erősíti Magyarország szuverenitását. A nukleáris üzemanyag jól készletezhető, több helyen is, Kazahsztánban, Kanadában, vagy Afrikában is beszerezhető - tette hozzá.

A megállapodást úgy jellemezte: ez egy színtiszta üzlet, amely Magyarországnak érdekében áll, ráadásul az orosz fél semmilyen politikai feltételt nem támasztott, nem úgy, mint a Nemzetközi Valutaalap.

Az ellenzéki politikusoknak azt mondta, szeretné látni azokat a tanulmányokat, amelyek igazolják a több mint 30 forintos kilowattóra-árat. Véleménye szerint az erőmű-bővítéssel 15-17 forint lesz az áram egységára.

Ez a beruházás biztosítja Magyarország számára, hogy alacsonyak maradjanak az árak, és a kormány célja, hogy a rezsit az ipar számára is csökkentsék - hangsúlyozta.

L. Simon László szerint a megújuló energia kizárólagos preferálása nem jelent biztonságos áramellátást, a szélerőművek időtartama ráadásul jóval rövidebb - 25 év -, mint az atomerőművé

_______________________________________________

A paksi atomerőmű bővítéséről, az önkormányzati választásról, a Borsod megyei beruházásokról és az élhető vidékről volt szó pénteken az Országgyűlésben napirend előtt.

LMP: milyen felhatalmazás alapján állapodott meg Orbán Viktor Putyinnal?
   
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem csupán környezetvédelmi és energetikai kérdés, hanem értékválasztás kérdése is, hogy Magyarország jövőjét atomenergiával vagy anélkül képzelik-e el. Elmondta, azért kezdeményezte az LMP a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatos vitanapot, mert egy rossz kormányzati döntés évszázadokra kényszerpályára helyezi az országot.

Az LMP-s képviselő szerint a lakosság többsége elutasítja a beruházást. Azt kérdezte, milyen felhatalmazás alapján állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára azt mondta, közös nemzeti érdek az atomerőmű jelenlegi kapacitásainak megőrzése, a bővítés pedig hozzájárul az egyre növekvő energiaéhség kielégítéséhez. Mint mondta, a beruházással kedvező munkaerő-piaci folyamatok is járnak.

Hozzátette: az orosz atomenergia-ipar biztonságosságáról ad látképet, hogy a világon a legtöbb beruházást ők valósítják meg. Az államtitkár kijelentette, a kormánynak erős a felhatalmazása, mert a 2014-es parlamenti választáson annak tudatában szavaztak az emberek a kormányra, hogy nyilvánvaló volt, eltökéltek a beruházás megvalósítása mellett.
   
MSZP: mire kérnek a fideszes jelöltek felhatalmazást az önkormányzati választáson?
         
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kabinet az elmúlt négy évben mindent megtett azért, hogy megtörje Budapestet, most pedig arról szólnak a hírek, hogy a választás után helytartók kerülnének a kerületek élére.

A szocialisták budapesti elnöke több fővárosi kormánypárti politikus tevékenységét is kifogásolta, például Wintermantel Zsolt újpesti polgármesterét, aki az ellenzéki politikus szerint fővárosi közlekedési tanácsnokként egyszer sem szólalt fel a közgyűlésben a 3-as metró felújítása érdekében. Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester számlaügye kapcsán pedig azt kérdezte: miért nem jelenik meg a számvevőszék a készenléti rendőrökkel az önkormányzat épületében?

Úgy látszik, csak a civileket tudják vegzálni - tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a szocialisták egy dologtól félnek, a demokráciától, a közakarat megnyilvánulásától. Felhívta a figyelmet a közvélemény-kutatási adatokra, miszerint Tarlós István főpolgármester vezet, és a baloldal jelöltjét, Falus Ferencet még Bokros Lajos (Modern Magyarország Mozgalom) is előzi. Úgy értékelte, hogy a baloldali pártok nem a jobb jelöltek közül választottak, hanem egy olyan valakit jelöltek, aki a sor végén volt.

"Persze vannak önöknek közismert budapesti politikusai" - fogalmazott, példaként a büntetőügyekben érintett Hunvald Györgyöt, Wieszt Jánost, Hagyó Miklóst említette. Mint mondta, annyiban járult hozzá az MSZP a budapesti fejlesztésekhez, hogy a nokiás dobozok fejlesztési koncepcióját ismertette. Az államtitkár szerint a fővárosiak el fogják dönteni, kit szeretnének főpolgármesternek, Tarlós Istvánt, aki be tudta fejezni a 4-es metrót, akinek az ideje alatt újjáépült a Kossuth tér, a Fradi-stadion, vagy a Várkert Bazár.
   
A Fidesz a Borsod megyei fejlesztésekre hívta fel a figyelmet
    
Demeter Zoltán (Fidesz) azzal kezdte felszólalását, hogy a világpiacon óriási verseny van azért, hogy egy beruházás egy adott térségben valósuljon meg, a magyar kormány pedig mindent elkövet a versenyképesség biztosításáért. Felidézte a közelmúltban bejelentett beruházásokat: az Apollo Tyres Gyöngyöshalászon megvalósuló gumigyárát, a Takata Miskolcon épülő autóipari beruházását, a csornai napelemgyárat, a szolnoki és végül a kazincbarcikai citromsavgyárat.

A kazincbarcikai beruházásról azt mondta, hogy a szocialista városvezetés saját érdemeként tünteti fel azt, a kormány érdemeinek kisajátításával próbál szavazatokat nyerni. Megjegyezte, a kabinet egymilliárd forinttal támogatta a beruházás megvalósulását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában azon véleményének adott hangot, hogy a válság után azok az országok lesznek igazán erősek, amelyek minél több embernek tudnak munkát adni. Úgy értékelte, Borsod megyében komoly jelentősége van a beruházásoknak, mert az országos átlagnál magasabb, 12 százalék körüli a munkanélküliség.

Mint mondta, Takata és a Kazincbarcikán gyárat építő RZBC beruházása is közelebb viszik az országot ahhoz a stratégiai célhoz, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja.
       
Jobbik: megszűnőben van a tipikus magyar vidéki életforma
             
Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy egy hiánypótló könyv jelent meg A magyar föld sorsa címmel, amelynek szerzői között van Ángyán József is. Azt mondta, szétzilálódott a magyar falu, elvesztette megtartóerejét.    Megszűnőben van a tipikus magyar vidéki életforma - fogalmazott, hozzátéve, a Jobbik programja pontosan azt célozza, hogy a hagyományokat tisztelve teremtsék meg újra az élhető vidéki életet.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára közölte, a kormány nem mondott le sem a vidékről, sem a családi gazdálkodókról. Mint mondta, 2002 és 2010 között volt jellemző a magyar vidék és a családi gazdaságok meggyengítése, azóta viszont olyan kormánya van az országnak, amely a családi gazdaságok megerősítésén, a magyar vidék életképességének növelésén dolgozik.

Előzmények:

Az Országgyűlés ma négyórás időkerettel vitanapot tart a paksi bővítésről az LMP kezdeményezésére.

A Ház ülése 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, utána kizárólag a paksi bővítésről vitatkozhatnak a képviselők. Az LMP júniusban jelentette be, hogy szocialista, valamint DK-s és Együtt-PM-es képviselők szavazataival megszerezte a vitanap megtartásához szükséges aláírásokat.

Az LMP akkor azt közölte, arra számítanak, hogy a vitanap új lendületet ad a "kormány által eltitkolt" paksi atomerőmű-bővítésről szóló megállapodások és tanulmányok nyilvánosságra hozatalának. Az ellenzéki párt választ szeretne kapni arra is, hogy "miért volt fontos Orbán Viktor kormányfőnek rohamtempóban, megismerhető előkészítés, illetve indoklás nélkül lepaktálni a putyini Oroszországgal".

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vagyonosodási eljárást is kezdeményez Szijjártó ellen az Együtt-PM

Mindemellett a párt szorgalmazza, hogy Szijjártó Péter a nyilvánosság előtt adjon számot vagyonának… Tovább olvasom