Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

A németek ismét köszönetet mondtak

Folytatás az 1. oldalról.

Molnár László nyugdíjas múzeumigazgató a sokak által ismert fotóriporter hiteles emberségéről, közéleti elhivatottságáról szólt. Az egykori piknik ötletgazdája, Mészáros Ferenc személyes hangvételű nekrológgal emlékezett Lobenwein Tamás alakjára. Walter Dezső polgármester kijelentette: Lobenwein Tamást mindnyájan szerettük, tiszteltük, emlékkiállítását a következő években is érdemes lenne megrendezni.
Katharina Landgraf, a Bundestag tagja a CDU–CSU-frakció nevében köszöntötte a kiállítás résztvevőit. – Lipcsében akkoriben több megmozdulásra került sor, s Lobenwein Tamás sopronpusztai képriportja is erőt adott nekünk szabadságvágyunk kiteljesítéséhez. Mindezért hálás köszönetet mondunk a piknik hiteles fotográfusának, továbbá az egész magyar népnek, hogy a megvalósulás útjára léphetett a német egyesítési törekvés. A berlini fal és a vasfüggöny lebontása a magyarországi események logikus következménye volt – fogalmazott a politikus.
Brigitte Kögler, az egykori NDK utolsó parlamentjének képviselője is szót kért. Mint mondta, sokan vannak, akik úgy gondolják: Magyarország a keletnémetek számára nem pusztán üdülőhely volt, hanem a bátor és nemzeti büszkeséggel rendelkező nép fogalma is egyben. Tizenhét év után is csak köszönet illeti a magyarokat, hogy megnyitották számukra a szabadság felé vezető utat.

Tudatosítani Európa-szerte

– Az akkori piknik eseményének a híre ma már jóval kisebb, mint amekkora volt a valóságos jelentősége – mondta Szájer József arra a kérdésünkre, az EU-parlamentben mennyire tartják számon az 1989-es sopronpusztai Páneurópai Piknik jelentőségét, s a 17. évforduló kapcsán kapott-e elismerő szót Brüsszelben vagy Strasbourgban. (Szájer József vélekedését a kopjafánál tartott megemlékezésen az egykori piknikszervező, Turi Gábor, Debrecen alpolgármestere is osztotta, aki az 1989-es események tízéves évfordulóján az USA-ban volt sajtóattasé. Elmondta, az ottani lapok a keletnémetek exodusának kerek évfordulójáról beszámolva nem tettek említést a sopronpusztai piknikről.)
– Az elmúlt években nemcsak a magyar, hanem osztrák és német képviselők is sokat dolgoztak azért, hogy a pikniken történtek fontossága – amikor is több száz keletnémet jutott át a vasfüggönyön túli szabad világba, elindítva a német egyesítés, ezen túlmenően Európa újraegyesítésének folyamatát – Európa-szerte tudatosuljon, illetve nyerjen elismerést – folytatta Szájer József. – Még sok a teendőnk, hogy megmutassuk a világnak, itt rendkívül különleges dolog történt: nem nagyhatalmak vagy országok vezetői, hanem egy elnyomott nép szabadságra vágyó tömegei döntöttek a szabad világ választása mellett. Az elmúlt időszakban magam is számos fórumon hívtam fel e történelmi tettre a figyelmet. Hiába van nyaranta törvénykezési szünet, más apropóból eredően is megemlíthetjük a pikniket; az időzítés nem lehet oka annak, hogy erről a kérdésről elfeledkezzen bárki is. Nagyon reméljük, ilyen irányú törekvéseink meghozzák majd az eredményt, s az újraegyesült Európa történetében a sopronpusztai események általános értelemben is kiemelt helyet foglalhatnak el.

Magyarország az utolsó

– Ami pedig országunkat illeti, továbbra is ügy vagyunk az EU-ban, hiszen csatlakozásunk kezdete óta zajlik hazánkkal szemben az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás – utalt helyzetünkre Szájer József. – Magyarország ugyanis rendre túllépi a költségvetési költekezés EU által megengedett határait. Az eljárásra azért van szükség, hogy hazánkban is bevezethetővé váljon az unió közös pénze, az euró. Jelenleg az EU 25 tagországa közül a költségvetési hiány tekintetében hazánk a 25. helyen áll. A 9–10 százalékos deficitünk majdnem kétszerese az utánunk következő, második legrosszabb helyen lévő országnak, Portugáliának. Az ország vezetése beadványok útján tájékoztatja az uniót, miképpen kívánja felszámolni a költségvetési hiányt. Lényeges kérdés ez, hiszen adott esetben uniós pénzösszegek folyósítása függhet attól, milyen módon rendezi hazánk ezt a problémát.

Kitalálta a túraútvonalat

– A rendszerváltás és a berlini fal leomlása után hirtelen elkezdték felszámolni a kontinenst kettéosztó határzár emlékeit, így a vasfüggönyt szerte Kelet-Európában. Mint az akkori berlini szenátus tagja, felvetődött bennem a gondolat: a berlini fal és a vasfüggöny helyén túraútvonalakat lehetne létesíteni, a megmaradt részeket, létesítményeket pedig műemléki védelem alá vonni – mondta a vasfüggöny-túraútvonalak ötletgazdája, a soproni Európa-nap díszvendége, Michael Cramer német EU-képviselő (a zöldek frakciójának tagja, civilben zene- és testnevelő tanár), akinek nyomában mintegy százan gyalogoltak szombaton délelőtt az osztrák határ mentén a sopronpusztai piknik helyszínéig, illetve az útvonal felavatása után tovább, a fertőrákosi Mithrasz-szentélyig. – Amikor 2004-ben bekerültem az EU-parlamentbe, ott is előterjesztettem erre vonatkozó elképzeléseimet, s a fenntartható fejlődés, turizmus témájában a program elnyerte a támogatást. Ennek következtében azok az államok, amelyek részt vesznek a túraútvonalak kiépítésében, részfinanszírozást igényelhetnek az európai alapokból. Azt is szeretnénk, ha egységes jelzéssel látnák el ezeket az útvonalakat a Barents-tengertől egészen a Fekete-tengerig bezáróan. A programhoz eddig húsz ország csatlakozott, közülük 12 EU-tagország, s több szakasz már meg is valósult. Összesen közel hétezer kilométerről van szó. Örülök, hogy pont a piknik évfordulóján, részt vehetek a soproni határtól Fertőrákosig terjedő tíz kilométeres szakasz felavatásán.

Cramer szerint siker

Michael Cramer arra a kérdésünkre, hogy a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után eltelt évek mennyiben hozták a keletnémetek várakozását, úgy vélekedett, igenis sikernek kell elkönyvelni az azóta történteket. „Ha azt tekintjük, hogy a nagy olasz egység után még száz évvel később is jelentősek a különbségek az északi és a déli területek fejlettsége között, akkor ehhez képest Németország nagyon jól áll. Mindazonáltal bízunk abban, hogy két-három generáció után Németországra és egész Európára is el lehet majd mondani, megszűntek a törésvonalak” – fejtette ki az EU-képviselő.
Egészen más gondolatoknak adott hangot a sopronpusztai kopjafánál rendezett ünnepi megemlékezésen Szőcs Géza marosvásárhelyi születésű író, költő, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa. Hangsúlyozta: a szabad versenyes demokrácia e 17 éve alatt nem sok áldásban volt részünk. Mindent eláraszt a hazugság, s félő, hogy akik belegázolnak a tér-idő valóságába, felülírhatják még a történelmet is. Hiszen minek köszönhető annak a helyszínen lévő emléktáblának a létrejötte, amely az osztrák és a magyar külügyminiszter „vasfüggönyátvágós tettét” örökíti meg, miközben a két politikus akkor még csak a határ közelében sem járt. A piknik helyszínének látványát is kritikával illette Szőcs Géza. „Jókedvűen sörözgető németeknek, szalonnát sütő, vidám magyaroknak kellene itt lenniük, nem pedig kopjafánál koszorúzni, hiszen tudtommal itt aztán senki nem halt hősi halált” – mondta, majd részletezte: a mindenre elszánt egykori keletnémetekből kedvetlen „ossik” lettek, s ma már tisztán látható, hogy az akkori ideálok, illúziók és jövőképek nem váltak valóra, idehaza sem. „Adjátok vissza a határokat, hogy kezdhessük újra a pikniket és a vasfüggöny lebontását” – összegzett az író.

Torma Lajosnak ajánlották

A fertőrákosi Barlangszínházban rendezett ünnepi hangversenyen dr. Magas László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: az emlékek ápolásáért tett fáradozásuk idővel meghozzák az eredményt, a piknik mindinkább Európa történelmének szerves részévé válik. Sikernek könyvelik el, hogy Németországban, Ausztriában, s több japán városban is kiállításokon mutathatták be az akkori történések dokumentumait. Európai és amerikai egyetemi hallgatók választják tudományos kutatásuk témájául a sopronpusztai pikniket, s az azt követő politikai változásokat. A kuratórium elnöke végezetül kegyelettel adózott a nemrég elhunyt Torma Lajos emléke előtt. Torma Lajos ötvenhatos forradalmár volt, aki hátlövést kapott, s fél évszázadon át tolókocsiba kényszerült. P tartotta a debreceni piknikötletgazdák és a soproni szervezők közötti telefonos kapcsolatot, így elévülhetetlen érdemeket szerzett a '89-es események létrejöttében. Bár – mint az elhangzott – az akkori elhárításnak még arra is gondja volt, hogy lehallgató készüléket építsen be Torma Lajos tolókocsijába...
Az Európa-koncerten soproni és győri muzsikusokból álló zenekar kíséretében Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész adott kirobbanó sikerű hangversenyt Medveczky Ádám vezényletével.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

„ Széthullott” az ellenfél

Tovább olvasom