Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

A mediterrán konyha titkai

Mitől egészségesebbek a mediterrán tájakon élők, mint mi? A választ egyedülálló konyhájuk rejti.

Dalmácia, Horvátország mediterrán éghajlatú vidéke egyike a legkedveltebb üdülőhelyeknek, ahol többek között rengeteg magyar turista is megfordul minden évben. Idén augusztusban alkalmam nyílt néhány hetet horvát ismerősöknél tölteni az Adriai-tenger partján, Splitben. Számomra ez az utazás dietetikai szemszögből is rendkívül érdekesnek bizonyult, mivel sok olyan étkezési szokást láttam, amit – lévén nagyon egészségesek – jó lenne nálunk is meghonosítani.

Ritkább a túlsúlyos ember

Nagyon meggyőző volt számomra az is, hogy ott-tartózkodásom alatt összesen talán 30–50 igazán túlsúlyos embert láttam az utcákon, vízpar-
tokon (ebből gyaníthatóan sok volt a turista is), ami sokkal kisebb arány a hazánkban tapasztalhatónál.

Alacsonyabb zsír- és energiatartalom

Horvátország dalmát tengerpartjára az ún. „mediterrán konyha" jellemző, ami erősen különbözik az ország kontinentális részeinek konyhájától, és persze a miénktől is. A mediterrán konyha ételeinek nagy része úgy laktató, hogy közben jóval kisebb energiatartalmúak (kevésbé hizlalnak), zsírszegényebbek, ugyanakkor jóval több rostot tartalmaznak, mint a mi ételeink.
A leves náluk nem tölt be olyan fontos szerepet, mint nálunk, magyaroknál, de azért ők is fogyasztják, csak nem feltétlenül mindennap. (Persze ennek az ételféleségnek megvan a maga szerepe, így ezt nem pozitívumként, inkább csak tényként írtam le.)

Tengeri hal heti háromszor

Nagyon kedvező, hogy hetente akár két-háromszor is szerepel (tengeri) hal az asztalukon, amit többnyire roston vagy olajban sütve készítenek el. A tengeri halak zsírszegények, és a kevés zsíron belül is, amit tartalmaznak, magas a többszörösen telítetlen, ún. w–3 zsírsavak aránya. Ezek csökkentik a koleszterinszintet, és így nagyon egészségesek. Nagyon jó lenne, ha mi, magyarok is több halat fogyasztanánk, és nem csak ünnepi étek lenne.
A hazai boltokban ugyan jóval kisebb a választék tengeri halakból, de hekk és tőkehal nálunk is szinte mindenhol kapható (általában „tengeri sütőhal" név alatt), és ráadásul az ára is kedvező, így anyagi megterhelést sem jelent a beszerzése.

Húsok zöldségkörettel

Dalmácia lakói a halak mellett persze más húsokat is fogyasztanak, leggyakrabban csirke- és marhahúst, de sertéssült is gyakran kerül az asztalra (a pulykahús nem annyira jellemző). A báránysült inkább éttermi étel, mivel nyílt tűzön elkészítve az „igazi".
A húsok mellé leggyakrabban valamilyen zöldségköretet készítenek, többnyire „saláta" formájában. (A magyar konyhára jellemző rántott-habart főzelékeket nem ismerik.) A saláta elnevezés alatt nem a mi majonézes-kefires salátáinkat, vagy a „bő lével", ecetesen készített savanyúságainkat kell érteni, hanem nyers zöldségeket (paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát stb.) egy kevés víz, olívaolaj, vörösborecet keverékében megforgatva. Nagyon ízletes, egészséges és meglepő módon laktató köretek, nagyon jó lenne, ha mi, magyarok is átvennénk ezt a szokást! Én a magam részéről ezt már meg is tettem!
A salátákat egyébként kevés kivétellel szinte minden ételhez fogyasztják, számomra meglepő módon még az általam készített tojásos lecsó mellé is feltálalták.

 Az olívaolaj

Az olívaolaj többszörösen telítetlen zsírsavtartalma magas, ami nagyon egészségessé teszi, mivel érvédő hatású, de hőközlés hatására ezeknek a zsírsavaknak a többsége telítődik, így a legjobb az előbb említett nyers salátákhoz használni. Ráadásul a zöldségeknek különlegesen finom ízt ad, aki egyszer megkóstolja, biztosan ezt választja legközelebb is! A legjobb minőségű (és ízű) olajok az „extraszűz" és „szűz" olívaolajok, érdemes ezeket választani magasabb áruk ellenére is, hiszen ezekhez a salátákhoz csak néhány evőkanálnyira van szükség belőlük, így egy üveg sokáig elég.

Rakott burgonya és paradicsomos tészta

Persze nemcsak zöldségeket, hanem burgonyát, rizst és tésztaféléket is fogyasztanak. Jellegzetes ételük például a rakott burgonya („musaka"), ami burgonyaszeletek közé rétegezett, fűszerezett darált hús, tej és tojás keverékével leöntve és sütőben megsütve.
Kedvelik a paradicsomos tésztát (kifőtt tészta hámozott paradicsomból készült spe-
ciális paradicsommártással), ami eredetileg olasz étel, vagy a főtt burgonya, liszt, margarin (vagy zsír) és tojás felhasználásával készített „nudlit", a szintén olaszországi eredetű „gnocchit", paradicsomos mártással és hússal.

Több gyümölcsöt, több rostot

A főzéshez, sütéshez egyébként többnyire ők is napraforgóolajat, vagy napraforgóolaj és olívaolaj keverékét használják (mivel az olívaolaj tisztán „drága" és túl jellegzetes aromájú lenne az ételek elkészítésénél).
A gyümölcsfogyasztásuk is magasabb, mint a magyar lakosságé, ami szintén követendő példa lenne, hiszen a gyümölcsök alacsony energiatartalommal, ugyanakkor magas vitamin- és (főleg vízben oldható) rosttartalommal bírnak.
A mediterrán konyha persze jóval színesebb annál, mint amit én itt leírtam, a célom nem a részletes ismertetés volt, hanem a figyelem felhívása néhány olyan étkezési szokásra, amit a magyar lakosság közismerten rossz egészségi állapotának javítása érdekében jó lenne nálunk is meghonosítani.

Kollár Viktória dietetikus

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétvégi műsor

PÉNTEK Tovább olvasom