Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

A magyar vasút késik a legtöbbet Európában

2008 óta 12 millió perc késést sikerült összehozni a személyszállító vonatokon. Ez 23 évet tesz ki.
Noha mindenkinek van olyan élménye, amikor brutális késéssel érkezett meg vonattal az úticéljához, valójában a vonatok 88 százaléka pontosan közlekedik - derül ki az index.hu cikkéből.

A grafikonokkal gazdagon illusztrált cikkből kiderül, hogy az elmúlt hat évben egyre rövidült a késések átlagos ideje: 2008-ban egy-egy késő vonat még átlagosan 21 percig váratta az utazókat, 2013-ben már 15 perccel megúsztuk. A vonattípusok közül az IC-k késnek leggyakrabban (27 százalék), utánuk a gyorsvonatok jönnek (23 százalék), míg az elővárosi személyvonatoknak a 13, a személyvonatoknak pedig a 8 százaléka késett a vizsgált időszakban.

A magyar vasút egyébként a legkevésbé pontos Európában, nálunk a vonatok 14 százaléka öt percnél többet késik. A legpontosabb vonatok Európában pedig Litvániában vannak, ahol a 99 százalékuk öt percnél kevesebbet késik, de minket még a románok és az olaszok is simán kenterbe vernek. Ez a tény különösen annak fényében érdekes, hogy Litvániában és Magyarországon 2005 és 2012 között közel ugyanolyan arányban – körülbelül 100, illetve 130 százalékkal – drágult a vasút.

A késések az esetek 36 százalékában pályahiba miatt történnek, míg 3,5 százalékában a biztosító berendezés, 0,4 százalékában a felsővezeték hibájából erednek. 60 százalékában egyéb okokra (például balesetre) vezethető vissza a késés. Bár ritka a felsővezeték-szakadás, ám ha mégis ez okozza a késést, akkor kell a legnagyobb késésre számítani.

A késések miatti kártérítések száma és mértéke is egyre csökken: míg 2009-ben közel 49 millió forintot fizetett vissza ezen a jogcímen a MÁV, addig 2012-ben ez az összeg csupán 6,1 millió forint volt. Ehhez hozzájárulhat, hogy 2010 előtt már a 15 percet meghaladó késések után is verhettük az asztalt a pénzünkért, de 2010 júliusa óta, az Európai Közösség rendelete értelmében csak átalány-kártérítést kaphatunk, minimum 30 perces késés után. Ilyen típusú kártérítés is csak akkor jár, ha Intercityn vagy pótjegyköteles gyorsvonaton utaztunk, 30–119 perces késés esetén a fizetett menetjegy árának (a menetdíj, a fizetett felár, ülőhely díja, pótjegy ára stb. összegének) 25 százaléka, 120 perces vagy ezt meghaladó késéskor pedig a fizetett menetjegy 50 százaléka. További csavar az átalány-kártérítéses rendszerben, hogy ha előre tájékoztattak minket a késésről, és mi mégis vettünk jegyet, akkor nem kaphatjuk vissza a pénzt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levelet küld a NAV a folyószámláinkról

Október végéig több mint másfél millióan kapnak értesítést az adóhivataltól. Tovább olvasom