Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 19°C Még több cikk.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával koncertezik Zorán

Egy szál gitárral a kezében képes elvarázsolni több tízezer embert. Alig akad valaki a nézőtéren, aki ne énekelné vele a dalait, ne tapsolná végig a koncertjeit.
Jellegzetes hangja, mindig sokatmondó szövegei, dallamos, botfülűekben is továbbzengő muzsikája meghatározó a magyar könnyűzenei életben.

Zorán pénteken lép fel a Budapest Sportarénában - és mutat valami újat: műsora egy részében a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával koncertezik együtt. A leghíresebb-legismertebb dalait hallhatja a közönség ilyen feldolgozásban - és persze, énekelheti majd együtt vele. Ahogy szokás: öregedő - kopaszodó - pocakosodó egykori Metrósok, talán már az unokáikkal, talán egymásra ismerve a régiekkel, és újra átélve azt az érzést, ami annyi rajongót vonzott mindig is a Zorán-koncertekre. Zoránnal a koncert előtt a Magyar Rádióban találkoztunk, éppen a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarával próbált.

- Egy régi álmomat igyekszem most megvalósítani, mert jó pár évvel ezelőtt jutott eszembe, hogy majd egyszer egy nagyobb koncert keretein belül át kellene hangszerelni néhány dalt a meglévő repertoáromból és azt ebben az egészen más megszólalásban színpadra vinni. Most, hogy van ez az új Sportaréna - már tavaly tudtuk, hogy el fog készülni 2003 tavaszára - akkor tavaly ősszel kezdtem el kicsit komolyabban gondolkodni ezen az ötleten, és sikerült megnyernünk ehhez a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vásáry Tamás vezényletével. Most már ott tartunk, hogy négy hangszerelő műveit próbáljuk éppen, ezeket nyugodtan merem különálló műveknek nevezni, úgy, hogy közben felismerhetők ezek a dalok. Az Apám hitte, A szerelemnek múlnia kell, a Volt egy tánc például. Most körülbelül kilenc-tíz dalról van szó, amelyek engedik magukat áthangszerelni.

- Kik a hangszerelők?

- Elsősorban maga a zeneszerző, mert hiszen Presser Gábor dalai szólalnak majd meg. Holló Auréllal párban dolgoztak. Aurél az Amadinda együttes tagja különben, azon kívül Wolf Péter és Malek Miklós vállaltak még három-négy dalt, ők a legnagyobb nevek pillanatnyilag ebben a műfajban. Két műfaj találkozásáról beszélek most, ahol a szimfonikus zenének és a pop - rocknak valamilyen szintézise történik.

- Eszembe jutnak a régi táncdalfesztiválok, amikor az olyan hagyományosnak tűnt még, hogy az új táncdalok szimfonikus zenekari kísérettel kerülnek a közönség elé, és ti voltatok az új hang, akik elhagytátok a szimfonikus zenekari kíséretet, és most, néhány évtizeddel később visszatértek hozzá.

- Teljesen jogos ez a szembesítése ennek a generációnak egyáltalán a múlttal, hiszen mi tényleg abban az időben kimondottan menekültünk ebből az egészből, ami a hagyományosat jelentette, és mindenáron próbáltunk, mint akkor még beatzenekarnak nevezett zenekar inkább fellépni ezeken a fesztiválokon. Csak az a különbség, hogy akkor már eleve szimfonikus zenekarra írták a zeneszerzők a dalokat, itt pedig valami egészen másról van szó. Ez az úgynevezett cross over, amit most olyan divatos szóval lehetne talán jellemezni, a különböző műfajok találkozása, előbb szétágazott, nagyon ellentétes irányokban, majd aztán egymásra találtak újra. Ez a zenében ugyanúgy megvan, mint az élet egyéb területein.

- Egyébként a koncert, eltekintve ettől a kilenc-tíz számtól, amit szimfonikus kísérettel játszotok, visszatér a maga normális megszokott medrébe?

- Igen, azért a nagyobbik része a koncertnek, hagyományos összeállítással szólal majd meg, amiben az ország legjobb zenészei közül ülnek fönn a színpadon jó páran. A szimfonikus blokk, úgy gondolom, egy zenei csemege lesz a közönségnek is, és hát nekünk is nyilvánvalóan.

- Ugye, tavaly ünnepelted a 60. születésnapodat, és akkor azt mondtad, hogy most pihenésre van szükséged, feltöltődésre. Egy év telt el mindössze és máris újra a színpadon állsz.

- Igen, erre szoktam mondani viccesen, hogy az én szavam, én vonom vissza, de hát tényleg nagyon el voltam fáradva, és úgy éreztem, hogy szükségem lenne kicsit hosszabb időre ahhoz, hogy kicsit lazább legyen az én életem. A nyár az nyár volt, ősszel nem volt szokásos őszi turné, mondjuk ennyi volt a tényleges kihagyás, és már nagyon kezdett hiányozni. Tehát ez az egy kihagyott őszi turné is elég volt ahhoz, hogy úgy érezzem, hogy jó lenne már megint színpadon állni, ülni, és akkor már el is kezdtük tervezni ezt a mostani tavaszi turnét, meg a sportarénát.

Krónika hírszolgálat
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ma nyílik a 10. Nemzetközi Könyvfesztivál

Rekordok rendezvénye lesz a 10. Nemzetközi Könyvfesztivál. A Budapest Kongresszusi Központban három… Tovább olvasom