Kisalföld logö

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 3°C | 7°C Még több cikk.

A Kúria kimondta: tisztességtelen az árfolyamrés

Az árfolyamkockázat tisztességessége mindezek ellenére azonban csak akkor vizsgálható, ha a szerződés erre vonatkozó része nem érthető.
A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött - mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.

A devizahitelekről döntött a Kúria. Fotó: MTI (galéria)

Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen - mondta a szóvivő.

Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről esetenként kell majd dönteniük.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról.

A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.

A hivatkozott vélemény tartalmazza az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvét, és ha ezeknek a szerződés egyoldalú módosítást szabályozó rendelkezései nem felelnek meg, akkor tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, vagyis ezek figyelmen kívül hagyásával kell újraszámolni a szerződést.

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a kamatemelést.)

Wellmann György kiemelte: a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.

Simonné Gombos Katalin kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Kásler-ügyben nemrég született döntéssel összhangban a polgári törvénykönyvnek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

A hitel folyósításakor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. Továbbá e rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.

A devizahitelekről döntött a Kúria. Fotó: MTI (galéria)

Wellmann György elmondta, hogy a jogegységi határozat nyomán bonyolult elszámolási viszonyok alakulhatnak ki, az egyes hiteleknél "az egész eddigi elszámolás borul". Feltehetően a bank az új elszámolással megkeresi az érintett adósokat, akik ezt vagy elfogadják, vagy bírósághoz, illetve pénzügyi békéltető testülethez fordulnak. A bíróság azonban csak határozott, összegszerű keresti kérelemről tud dönteni, amit az adósoknak ezekben az ügyekben nem könnyű kiszámolniuk. A kollégiumvezető hozzátette: a mostani határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás elől, "a jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja"; ezért nem ajánlaná a devizahiteleseknek, hogy további pereket indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást.

Wellmann György kitért arra is, hogy a bíróság nem a közgazdasági racionalitást, igazságosságot vette figyelembe, hanem arról döntött, hogy tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses kikötés, és ha igen, akkor érvénytelen, kimarad a szerződésből. Így a bankok azt a szerződésmódosítást sem tudják megtenni, amely közgazdaságilag, pénzügyileg indokolt lenne, ami a bankok számára "nagyon hátrányos és igazságtalan" lenne. A kollégiumvezető szerint ezért a jogalkotónak méltányos megoldást kell találnia, például törvényben előírni, hogy csak a referenciakamathoz kötött módosításokat lehessen a bankoknak érvényesíteniük.

Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a kollégiumvezető úgy válaszolt: "szerintem igen".

Wellmann György arra a kérdésre, hogy a jogegységi döntés mely szerződésekre vonatkozik, elmondta: a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél - melyeknek vannak speciális elemei - az adott ügyben eljáró bíró dönti el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.

Erősödött az OTP részvénye


Erősödni kezdett az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.

A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óta után 10 perccel 4540 forinton állt.

REAGÁLÁSOK

Elemzők: egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket

Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán - mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.

Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve.

Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.

Jobbik: a kormány azonnali beavatkozására van szükség

A Jobbik szerint azonnal kormányzati és parlamenti beavatkozásra van szükség a devizahitelesek ügyében azt követően, hogy a Kúria hétfőn meghozta jogegységi határozatát.

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján megismételte pártja korábbi javaslatát, amely szerint a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon kellene forintosítani.

Szerinte ezzel a felelősökre, vagyis az érintett bankokra hárítanák az általuk okozott terheket a szennyező fizet elve alapján", és úgy járnának el, mint ha a hitelszerződéseket tisztességesen kötötték volna.

Egy kártérítési alapot is létrehoznának, amelyet azon bankoknak kellene feltölteniük, amelyekről vizsgálat deríti ki, hogy visszaéltek a fogyasztói bizalommal és indokolatlanul hárítottak át terheket. Szerinte ebből lehetne kárpótolni azokat az ügyfeleket, akikről kiderül, hogy túlfizetésben voltak, de ebből kompenzálnák legalább részben azokat is, akiknek már visszafordíthatatlan a helyzete, például azért, mert már elvesztették az ingatlanjukat - mondta.

Csomagjuk nemcsak a deviza alapú lakáshiteleseket érinti, hanem minden hitelkárosultat, azokat is, akik forint alapú kölcsönt vettek fel – fűzte hozzá.

Emellett piactisztító akciósorozatot" is tartanának, amelyről azt közölte: minden olyan bank működését örömmel veszik, akik az itt élők érdekeit tiszteletben tartják, de akik csak kifosztották a lakosságot, azok előtt kinyitnánk a kaput – fogalmazott.

MSZP: komplex kormányzati intézkedéscsomagra van szükség

Komplex csomag kidolgozására sürgeti az MSZP a kormányt a devizahitelesek problémáinak megoldására.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, olyan törvényjavaslatra van szükség, amely a terhek nagy részét leveszi a devizahitelesek válláról.

Hangsúlyozta, olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amelynek révén erősödik a forint, és ezeket a kormányzati lépéseket össze kell hangolni a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájával. Véleménye szerint a devizahitelesek problémáinak kisebb részét oldja meg a Kúria jogegységi határozata, a problémák nagyobb része ugyanis a gyenge forint miatt alakult ki.

Együtt-PM: visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni

Az Együtt-PM arra szólítja fel a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy fogadják el az a szövetség politikusai által készített törvényjavaslatot, amelyik alapján a devizahiteleknél visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni – erről Pápa Levente beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Együtt-PM gazdaságpolitikusa hangsúlyozta, hogy ez az indítvány konzisztens a Kúria hétfői jogegységi döntésével. Azt kérte, hogy a törvénycsomagot mindenki támogassa, hogy minél hamarabb rendezhessék a devizahitelesek sorsát.

A vasárnap egy közleményben már ismertetett javaslatot várhatóan hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek.

LMP: a bankok fizessék vissza az adósoknak az árfolyamrésből eredő különbözetet

Az LMP képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük és ezt az összeget fizessék is vissza – ezt Csárdi Antal, a párt fogyasztóvédelmi és vállalkozásfejlesztési szakszóvivője jelentette be Schiffer András frakcióvezetővel közösen tartott hétfői sajtótájékoztatójukon.

A Kúria hétfői, devizahitelesek ügyében hozott döntésére reagáló javaslat szerint az adós dönthet úgy is, hogy a pénzt ne visszafizessék számára, hanem azzal csökkentsék a fennálló tartozását.

Schiffer András kérdésre válaszolva közölte, hogy indítványuk a folyamatban lévő ügyekre vonatkozik. A már lezártak esetében azt várják, hogy a kormány álljon elő egy javaslattal, amelyik azok kárvallottjaival foglalkozik – tette hozzá.

Az LMP társelnöke arra emlékeztetett, hogy pártjuk korábban javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a devizalapú ügyletek során ne lehessen a bírói utat megkerülni, de azt a parlament plenáris ülésén „lesöpörték". A Kúria döntését elemezve viszont kijelentette, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamkockázat ügyében a bíróságnak kell mérlegelnie azt, hogy tisztességtelen volt-e az ügylet. Ez viszont csak azok esetében lehetséges, akik bírósághoz tudnak fordulni, mert akik végrehajtható közjegyzői okiratot írtak alá, azok el vannak zárva a bírói úttól – hívta fel a figyelmet.

Véleménye szerint most itt az alkalom támogatni az LMP ebben az ügyben benyújtott javaslatát. Hozzátette, újra beterjesztik azt az indítványukat is, amelyik szerint a devizalapú hitelek esetében csak jogerős bírói ítélet birtokában lehetne végrehajtást kezdeményezni.

Rogán: minden visszajár, amit tisztességtelenül vettek el a devizahitelesektől

Az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el – közölte a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson.

Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta -, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé – jelentette ki.

Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba.

Kitért arra is: mindhárom érintett kérdésben arra mutatott rá a Kúria, hogy tisztességtelenül járhattak el, sok esetben pedig egyértelműen tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben a bankok. Úgy fogalmazott: nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban; kinek az esetében adtak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a kamatperiódus megváltoztatása egyoldalú kamatemelés; az árfolyamrés esetében pedig a tisztességtelenség egyértelmű.

Nem elég kimondani, hogy a középárfolyamot kell alkalmazni, "ezt 2010 óta elértük", minden olyan ügyben, ahol egyértelműen megkárosították az ügyfelet, igazságot kell szolgáltatni - közölte.

Mint mondta, a javaslatot legkésőbb az ősszel nyújtják be a Háznak, a végső szót a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése mondja majd ki az előterjesztésről.

Bankszövetség: a Kúria döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja

A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja - mondta Kovács Levente, a szervezet főtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.

Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.

A Kúria döntését óriási várakozás előzte meg - mondta Kovács Levente, hozzáfűzve: a bankszövetség szerint fontos döntés volt, hogy a Kúria szerint a deviza alapú jelzáloghitelek valós termékek, amelyeket vissza kell fizetni. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamrés ügyében hibás döntés született, az árfolyamkockázattal kapcsolatos határozat azonban a bankok megítélését erősítette meg - emelte ki.

A bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik.

Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért - tette hozzá.

Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott.

A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek - szögezte le.

Kovács Levente szerint rövid idő áll rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új pereket indítani, "bedőlni megtévesztő ígéreteknek".

A főtitkár szerint várhatóan "automatikusan végrehajtható megoldás" születik, ezért minden banki ügyfélnek érdeke, hogy mihamarabb visszatérjen a hitelüket rendesen törlesztő ügyfelek közé, hiszen a szerződések tovább élnek majd.

Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos motorosbaleset Budapesten

A motoros egy kisteherautóval ütközött a XVII. kerületi Pesti út és Kis utca kereszteződésében hétfő… Tovább olvasom