Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

A külföldi sajtó írja: ˝Magyarország a politikájával öli meg gazdaságát˝

Többek között a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a The New York Times, a Financial Timesban, és a The Daily Telegraph is véleményt közöl a magyarországi helyzetről.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Zeit általában, míg más német lapok az MKB bajor anyavállalatával összefüggésben írtak a magyar gazdaságról.

A Financial Times Deutschland az EKB véleményéről, a Handelsblatt a forint kilátásairól, az osztrák Die Presse Fellegi Tamás jövő heti bécsi látogatásáról, a Format című hetilap a gazdasági helyzetről.

A FAZ gazdasági rovatában Magyarország nem második Görögország címmel jelent meg bécsi keltezésű beszámoló. Michaela Seiser cikkíró hangsúlyozta: Magyarország esetleges fizetésképtelensége már nem tabutéma, ugyanakkor a magyar és a görög helyzet merőben különböző, hiszen a magyar gazdaság a külföldi közvetlen tőkebefektetések révén versenyképessé vált, a két ország összehasonlítása ezért nem indokolt.

A Die Zeit című német hetilap Budapesti selejtáru címmel számolt be a magyar gazdaság helyzetéről. Christian Tenbrock és Clas Tatje cikkükben kiemelték: "Magyarország gazdaságilag szükséghelyzetben van, politikailag pedig annyira elszigetelt helyzetbe került, mint még soha". Kifejtették: "az Orbán-féle gazdaságpolitikának kezdetben voltak esélyei a sikerre", de a "gazdasági nirvánába vezető központi szer", az egykulcsos személyi jövedelemadó nem eredményezte a várt hatást, a gazdaság felpörgését. Ugyanakkor az államháztartást hosszabb távon kiegyensúlyozó szerkezeti reformok elmaradtak. Megállapították, hogy a jegybankra vonatkozó törvénnyel "Orbán valószínűleg túl messze ment", hiszen az IMF bizonyára a jogszabály módosításától teszi függővé, hogy egyáltalán hajlandó-e tárgyalni Magyarország esetleges támogatásáról, "és az eddig igen elnézőnek bizonyult EU is elveszíteni látszik a türelmét". 

A Die Welt című konzervatív lap a gazdasági rovatában Magyarország a veszteségzónába rántja a BayernLB-t címmel számolt be a bajorországi társaság helyzetéről. Andrea Rexer frankfurti keltezésű írásában azt emelte ki, hogy a bajor adófizetők további terhekre számíthatnak a tartományi bank miatt, amely érintett a végtörlesztés és a bankadó által. A Die Welt idézi Gerd Häuslert, a BayernLB igazgatóságának elnökét, aki a lapnak elmondta: "Meglepő, hogy milyen csekély a politikai ellenállás Európában vagy az IMF-nél a magyar kormány önkényes eljárásmódjával szemben. A magyar kormány a devizahiteleknél mégiscsak beleavatkozik magánszerződésekbe egy harmadik fél kárára, és külföldről Magyarországra irányuló tartós vagyontranszfert kényszerít ki bármiféle jogalap és az érintettekkel való egyeztetés nélkül. Az így okozott kár a mi esetünkben a bajor adófizetőt éri, aki nem tud mit tenni" az ügyben. A témával foglalkozott a Handelsblatt és a FTD is.

Az FTD Draghi a szerződések szellemének megsértését rója fel Magyarországnak címmel ismertette az Európai Központi Bank álláspontját a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban. Wolfgang Proissl idézte Mario Draghi EKB-elnököt, aki csütörtökön mély aggodalmának adott hangot a jogszabállyal kapcsolatban és kifejtette: nem egyeztethető össze az uniós szerződések szellemével, ha nyomást gyakorolnak jegybanki döntéshozó testületekre.

A Handelsblatt külön írt a forint és a lengyel zloty árfolyamának várható alakulásáról Magyar forint: az erős leértékelődés után fölfelé indulhat el címmel. A rövid összeállítás szerint "Magyarország elsüllyedt az államadósságában", ugyanakkor amennyiben megmarad a folyó fizetési mérleg többlete és marad a magas kamatszínvonal is, akkor a két tényező együtthatásaként megnyílhat a forint erősödése felé vezető út. 

Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfő? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e "Guttenberg-eset".

A konzervatív Die Presse az IMF- és EU-tárgyalásokkal összefüggésben beszámolt arról, hogy a jövő csütörtökön Bécsben Maria Fekter osztrák pénzügyminiszterrel és Ewald Nowotny jegybankelnökkel is találkozik Fellegi Tamás. Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet a lapnak hangsúlyozta, hogy megbeszélésekről és nem tárgyalásokról van szó. A találkozó témáit illetően az osztrák fél hallgatásba burkolózik - írta a Die Presse munkatársa, Michael Laczynski. A lap szerint "Fellegi vélhetően megértést kér majd", illetve a látogatás ténye azt is jelzi, hogy Budapest megpróbálja helyreállítani a bankokat sújtó terhek miatt megrongálódott osztrák-magyar kapcsolatokat.


A Format című gazdasági hetilap Időzített bomba Magyarország című cikkében azt írta, Orbán Viktor "a tűzzel játszik", "abszurd törvényekkel borzolja a befektetők, az EU és az IMF kedélyeit". A szerzők, Miriam Koch és Martina Bachler szerint Orbán Viktor miniszterelnök "csökönyös" politikája politikailag elszigetelte Európában Magyarországot és most félő, hogy gazdaságilag a szakadékba rántja. A baj megoldható lenne, ha Orbán beadja a derekát és enged a nemzetközi bírálatoknak. "Ha a magyar időzített bomba valóban felrobbanna, annak hatásait mindenekelőtt Ausztria érezné, a szoros gazdasági kapcsolatok miatt" - állt a cikkben. Josef Christl közgazdász a Formatnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Magyarország tetemes problémát okoz az ott jelenlévő bankoknak. A cikk szerint a biztosítókat kevésbé érintik a magyarországi nehézségek, de sok más osztrák vállalat "rendkívül kritikusan figyeli" a fejleményeket. A lap kitért arra is, hogy a Raiffeisen elemzői szerint Magyarország nem hasonlítható Görögországhoz. A magyar államadósság a hazai össztermék (GDP) 82 százaléka, a görögországinak a fele, emellett a magyar gazdaság versenyképes. Christl szerint "a gondot a miniszterelnök jelenti". A közgazdász szerint gazdasági szempontból az államcsőd teljes felsülés lenne, ezért úgy véli, hogy a kormány be fogja adni a derekát. "De közgazdász vagyok, nem pszichológus"

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap a címlapján számolt be az államfő elleni plágiumvádról, és kommentárt is közölt az üggyel összefüggésben, amelyről a Handelsblatt című német üzleti lap és az osztrák Der Standard is írt. Nagy terjedelemben, kommentáló elemek nélkül ismerteti a bolgár média - napilapok, hírportálok, televíziós híradók, sőt az Ataka nacionalista párt hírlevele is - a Schmitt Pál államfő ellen felmerült plágiumgyanút.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerző, Georg Paul Hefty az államfő munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál "jelentős sportpolitikai funkciókat" töltött be "a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt", doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfőnek, a neve előtt szerepel a titulus. Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. "Leleplezett" című írásában megjegyezte: csak idő kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg "elektronmikroszkóppal" a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök "ékeskedett", és biztosan "bosszantotta a versenytársakat", hogy Orbán Viktor "csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai- és világbajnok jól csengő nevével". Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyéből, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is.

A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzőkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenőrizni, "mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket". A lap szerint "rejtélyesnek tűnik", hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. "Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévőkkel". A szerző szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus időszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. "Ezért vélhetően nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása" - írta.

A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó "nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenő államügyről". A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu főszerkesztőjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzőt, és hogy hetekig ellenőrizték minden szempontból a cikk tartalmát.

A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott.

A Szvobodno Szlovo hírportál (svobodnoslovo.com) "A mi szerzőnktől lopott a magyar elnök" című írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát.

A Monitor című napilap honlapján pénteken ismerteti Georgiev rövid életrajzát. A lap szerint ő az egyetlen bolgár, aki mindmáig a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum oktatási osztályának munkatársa volt.

"A magyar elnök nem plagizált a bolgár Nikolaj Georgievtől" című írásában pénteken az Ataka nacionalista párt hírlevelében a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Schmitt Pál elutasította a magyar folyóiratban megjelent állítást, amely szerint doktori disszertációja egy részét egy bolgár hasonló témájú munkájából másolta volna.

A The New York Times (NYT) vezető liberális amerikai napilap Az Európai Unió ultimátumot ad Magyarországnak címmel közölt cikket.

A NYT szerint az EU "utoljára figyelmeztette" a "demokráciától vészjóslóan eltávolodó" Magyarországot szerdán; "hivatalos jogi eljárással fog szembesülni, amennyiben nem változtat a hatalmi egyensúlyt veszélyeztető intézkedéseken". Az Európai Bizottság "példátlan figyelmeztetése válasz az új alkotmány, illetve a múlt év végén hozott több olyan törvény elfogadására, amelyek eltávolítják az Orbán Viktor miniszterelnök kormányának hatalmát korlátozó fékeket és ellensúlyokat a központi bank, az igazságszolgáltatás és a média területén".

A NYT szerint mindkét félnek "kifejezetten alkalmatlan időpontban" került sor a konfrontációra, hiszen az euróövezet adósságválsággal és a térség a gazdaság lényeges lassulásával szembesül, "Magyarország pedig nehezen engedheti meg magának uniós partnereinek elriasztását, amikor maga is recesszió felé tart, és az államcsőd elkerülése érdekében a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval folytat tárgyalásokat a pénzügyi segélyről." A lap megjegyezte, hogy egy hivatalos uniós eljárás akár hónapokig is elhúzódhat.

A Financial Timesban Kester Eddy tudósító az ausztriai Nezsider (Neusiedl am See) településről közölt riportot arról, hogy magyarok mind nagyobb számban viszik át megtakarításaikat osztrák bankokba. Az egyik helyi bank vezetője a londoni gazdasági napilap munkatársának elmondta: 2010 végétől napi 5-10 magyar érdeklődő tért be, de számuk novemberben már napi 20-30-ra ugrott.

A Financial Times felzárkózó térségi szerkesztője, Stefan Wagstyl az IMF-tárgyalásokról szóló blogbejegyzésében azt írta: a magyar fél tolmácsolásában az a benyomás keletkezhet, hogy a fő nézeteltérések Budapest, valamint az IMF és az EU között "szerencsétlen félreértésből" erednek, és röpke tárgyalások, itt-ott végrehajtott politikai kiigazítások után minden rendben lesz. Christine Lagarde azonban világossá tette, hogy ez nem így van, közölve a magyar delegációval, hogy Budapestnek érdemi lépéseket kell tennie, mielőtt az IMF eldönti, hogy mikor kezdődhetnek - és elkezdődhetnek-e - a tárgyalások egy készenléti megállapodásról. Négyszemközt valószínűleg még világosabban fejezte ki magát: ha nincs teljes fordulat, nincs pénz - írta a Financial Times szerkesztője.

A The Daily Telegraph tekintélyes konzervatív napilapban Daniel Hannan, a kormányzó brit Konzervatív Párt (KP) EP-képviselője azt írta, hogy az új magyar alaptörvényben semmi olyasmi nincs, ami annyira antidemokratikus lenne, mint "a Brüsszel által támogatott puccsok Olaszországban és Görögországban". A szerző - aki a KP élesen EU-szkeptikus jobbszárnyának prominens képviselője - megállapítja ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki "valaha figyelemre méltó szabadpiaci reformer volt", most "bizonyos aggasztó autokratikus hajlamokat" mutat. Hannan szerint azonban "az állami intézmények megnövelt demokratikus felügyeletét" érő nemzetközi bírálatok egyértelműen igaztalanok. Amit az eurokraták állami ellenőrzésként becsmérelnek, esetleg nem más, mint jogkörök átruházása nem választott tisztviselőkről választott képviselőkre - írja a brit politikus, aki szerint "különösen felháborítóak" az MNB-vel kapcsolatos intézkedéseket ért panaszok.

Paul Krugman NYT-blogjában közölte Kim Lane Scheppele professzor újabb cikkét.

A Valahol Európában - Villog a piros jelzés Magyarországnak című írásában Scheppele megemlítette: a budapesti amerikai nagykövet a kormány miatt olyannyira "csalódottnak" mondta magát, hogy nem ment el az új alkotmány operaházbeli megünneplésére.

"Magyarország a politikájával öli meg gazdaságát", a kormány "mégis ragaszkodik azon álláspontjához, hogy az ország demokratikus". Bár (a kormány) a nemzetközi színtéren "újabban hangoztatja, hogy nyitott vitatott törvényeinek a megváltoztatására".

A szerző szerint újfent "ellentmondás van aközött, amit Orbán mond külföldieknek angolul és aközött, amit magyarul mond, illetve tesz otthon." A szerző szerint kétséges, hogy "néhány európai fenyegetés" Orbán Viktort "hosszú távú célja" feladására késztetné, nevezetesen, hogy "25 évig hatalomban maradjon". "Még ha Magyarország megváltoztatja is a jegybankról, az igazságügyi rendszerről és az adatvédelmi ombudsmanról szóló új törvényeket, az Orbán által kiépített tekintélyelvű struktúra legnagyobb részt a helyén fog maradni". "Európának sokkal tovább kell mennie annál, mint hogy apróbb jogi változtatásokat követeljen", mivel Magyarország "túl messze ment az antidemokratikus reformok" területén. Miután a "Fidesznek a politikai intézmények feletti ellenőrzése már majdnem teljesen megvalósult", "anélkül vonhat vissza néhány törvényt, hogy azzal számottevően gyengítené ezt az ellenőrzést."

A magyarok többsége "európai" akar maradni, de ők nem azok, akik most kormányon tartják a Fideszt, és jelenleg nincs olyan politikai szervezet, amely megjelenítené kiábrándultságukat. "Egyetlen olyan jel van", amely arra utal, hogy "talán kialakulóban van egy politikai szervezet", amely ellenfele lehet a Fidesznek: "Bajnai Gordon kiáltványa". De mint minden bírálót, Bajnait is "támadja a kormány ellenőrizte média". "Bárki, aki be akar jutni a politikai életbe, arra számíthat, hogy rágalmazzák a médiában, hamisan vádolják, és nem túl burkolt fenyegetés érheti állását vagy vagyonát az országban". "A magyar politika ökölharccá" fajult. Scheppele végül felteszi a kérdést: "A Fidesz meg tudja győzni Európát arról, hogy Magyarország még mindig egy európai demokrácia, és megússza azzal, hogy megváltoztat néhány törvényt?"

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. elemér 2012. január 16. 13:17
    „A baj az ott van hogy az eladósodott országoknak nem a piacrol se az IMF-töl kellene felvenni a kölcsönöket. EKB-nek kellene kiadni kötvényeket és igy financirozni az eladósodott országokat. Ezt a piac elhinné és megnyugodna. Amit most csinálnak az csak foltozgatás. Szóval szerkezetileg is van ott probléma, nemcsak Orbánnal. Ez pedig nobel dijas gazdaságszakértönk véleménye. Ilyesmiröl ott szó sincs és még csak nem is mernek róla beszélni. Egyszerüen az csak egy buta unio szerkezetileg.”
  • 23. load 2012. január 15. 22:22
    „22. elemér
    Magyarországnak a teljesítendő feltételeket nem az IMF, hanem az Unio, azon belül is az Európai Központi Bank szabja.
    Magyarország esetében az IMF-nek szakértelem tekintetében Matolcsyval kellene versenyeznie.
    Ugye ennyire azért nem becsülöd le őket?”
  • 22. elemér 2012. január 15. 13:50
    „Tessék Józsi ideteszem az orrod elé és forditom dióhéjban. 25 évi felvilágositás.
    Császári törvény: IMF-nek dunctja sincs, hogy tönkreteszi a nagy és kis gazdaságokat.
    Imperial Rule: Distant and Out Of Touch, the IMF Ruins Economies Great and Small

    http://www.independent.org/newsroom/article.asp?id=46”
  • 21. elemér 2012. január 15. 12:49
    „Az IMF a bankárok érdekeit képviseli és gazdasági szakértö ott nincs. Ez a legnagyob probléma vele. Az Argentin csöd után kiderült hogy gyakran elszurták a gazdaságot máshol is, mert az adósságokbol nemtudott egy ország kimászni. Nemkell se IMF se Orbán. Bajnai kell oda.”
  • 20. gjozsi88 2012. január 15. 09:56
    „elemer!
    A bankár az a pénzt kezeli, pénzügyi szakember.......a különbség az IMF és a bankok közt, hogy az IMF egy valuta alap az államok befizetéséből....a bankok gazdasági szereplők!
    Mindkét helyen különböző prioritásokkal bankárok kezelik a pénzt!
    De azért, mert a pénzügyi kérdések bankárok tevékenységét igénylik!
    Bankár a jegybank elnök is.......monetáris politikáért felel......!
    Bankár a kereskedelmi bank vezető is.....gazdaságot finansziroz!!!!

    Egyébbként az IMF segítségével a románia, lengyelország.....simán megelözött bennünk!!!!”
  • 19. elemér 2012. január 15. 09:23
    „Ez a pénzügyi alap az IMF, ami a bankárok otthona. Sokat emlegetik az Argentin példát ami Mo.-n is következhet. Az IMF 4 mentöcsomagot adott az országnak és tanácsolta 10 évig. Úgy emlegették mint jó példa, ahol az IMF sikeres. Ötvenszer járt oda IMF (1991-2001) tanácsolni mielött csödbe ment az ország. Ezután rádöbbentek a zemberek hogy az IMF is csinál baklövéseket.”
  • 18. gjozsi88 2012. január 14. 15:34
    „elemer!
    Hagyjuk egymást!!!!!
    Nincs kedvem szétszedni a tévedéseidet!!!!
    Javaslom nézd meg hol tart Orbán a banki adójával.......könyörög egy pénzügyi alapnak, hogy huzza ki a szarból!!!”
  • 17. elemér 2012. január 14. 14:46
    „Orbán tisztában volt a bank tullépésekel és azzal a Svájci rendelettel ami ellenük szolt. A bankok voltak felelössek a válságért és ezért kell adóztatni öket. Ezt a rendeletet aztán levizelték mert lefizették az illetékes vezetöket. Ezt az adót nemfizették, de még a kötelezö pénztartalékot is kijátszották. Orbánnak legnagyob hibája hogy bosszantja az ellenfeleit. Vigyorog, mikor neki sirni kellene.”
  • 16. pancser 2012. január 13. 22:13
    „Orbán olyan helyzetbe lavírozta az országot, hogy most aztán tényleg megmondják mit kell csinálni. Az elbizakodottság, a gőg elvette az eszét ennek a mini Napóleonnak. Nem fog az ország sem Orbánért harcolni, sem a nemzetközi szervezetek ellen.”
  • 15. gjozsi88 2012. január 13. 21:07
    „elemer!
    "Nehéz lett volna belekötni, ha nem lenne az IMF-re szorulva."

    Azért mert a Strassbourdi bíróság döntése csak a magyar jogorvoslat kimerítése után jön nem jelenti, hogy meguszta volna!
    AZ IMF kényszer csak gyorsít a folyamaton!!!!”
  • 14. elemér 2012. január 13. 20:21
    „Nehéz lett volna belekötni, ha nem lenne az IMF-re szorulva. Fizessenek a bankok, igaza van, uttörö az unioban mondtam. Kiderült hogy neki visszakell fizetni a tullépéseket, mert becsapta a népet. Azt hajtogatta hogy IMF nélkül is van élet, aztán meg szégyenszemre mindenbe beleegyezik. Ez még a jobbik, mert nincs kizárva hogy tudatosan viszi az országot a csödbe. Amerika az egész más. Republikánusok hazudoznak szokásuk szerint, de ez nem változtat a helyzeten. Nekünk kell menteni a bukott öreg kontinenst, mert csak igy lessz Obama ujra választva.”
  • 13. gjozsi88 2012. január 13. 20:16
    „rommel!
    Mert a politikai érveid és az észérvek külön vannak!
    Már Hofi is megmondta, amig ez külön van az baj!!!!
    A piacgazdaság ,kapitalizmus még él.....a szocializmus megbukott!

    "MERT NINCS ÁLLANDÓAN FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS , NINCS KORLÁTLANUL
    BŐVÜLŐ FOGYASZTÓI TÁRSADALOM !!!"

    Akkor a kiadási oldalon csökkenteni kell!
    Tudod amit szintén támadtál ,mint az állat!!!!”
  • 12. rommel 2012. január 13. 20:05
    „józsi
    LÁTOM NEM FIGYELSZ A POLITIKAI MONDANI VALÓM LÉNYEGÉRE !
    DE LEHET , HOGY NEM IS AKARSZ !
    TUDOD A JELENLEGI GAZDASÁG POLITIKAI MODELL A TULAJDON SIRJÁT ÁSSA MEG
    AZ ALKALMAZOTT ROSSZ GAZDASÁGI PROTEKCIONIZMUSÁVAL !!!
    MERT NINCS ÁLLANDÓAN FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS , NINCS KORLÁTLANUL
    BŐVÜLŐ FOGYASZTÓI TÁRSADALOM !!!
    CSAK ÖT-TIZ ÉVENTE VISSZATÉRŐ VÁLSÁG , RECESSZIÓ ÉS ELÉGEDETLEN TÖMEGEK MILLIÓI !!!
    ÉS EZ A CIKLIKUSAN VÁLTOZÓ GAZDASÁGI KÖRNYEZET CSAK EGY HELYBEN TÖRTÉNŐ
    TOPORGÁST EREDMÉNYEZ , MELYNEK GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KÁRAI MESSZE NAGYOBBAK ,
    MINT A RÖVID FELLENDÜLÉSEK HASZNA !!!
    A SZOCIALIZMUS GAZDASÁGI ELEMEIT ÉS VISSZÁSSÁGAIT EGY MÁSIK LECKÉBEN VESSZÜK ÁT !!!”
  • 11. gjozsi88 2012. január 13. 19:40
    „elemer!

    "A magán nyugdij megszüntetését ésszerünek tartottam. "

    Tekintettel arra, hogy ezek magánjogi szerződések és ilyen módon történő beavatkozás a jogbiztonságot számolta fel!!!!!
    Ami diktaturában szokás!!!!
    Kicsit szánalmas és komikus!
    Szégyeld magad!!!!!”
  • 10. fortuna54 2012. január 13. 19:30
    „Elemér,nálatok nincs mit rendberakni? A republikánusok sem éppen dicshimnuszokat énekelnek a törzsfönököd feje fölöt.A százmilliós éhezök,a tönkrement hidak. A 7-es jozsinak igaza van,ö legalább nem pancser,vagy elemér.”
  • 9. elemér 2012. január 13. 18:51
    „7. h.sz. gjozsi88
    A magán nyugdij megszüntetését ésszerünek tartottam. Magán nyugdij lehet mint extra. Mediatörvényt butaságnak tartottam, mint ahogy az alkotmány módositását is. A szabadságharc lett volna jó ötlet, de esélye nemvolt. Pénz erre nemvolt és erröl halgatott. Meggyözödésem hogy a hatalomra törés volt Orbánnak a legfontosab. Nekünk kell most rendberakni ezt a demagogot.”
  • 8. blaze 2012. január 13. 18:15
    „A gazdaság dolgozik (még amíg bír), a Fizess pedig rombol. Ez így van.
    Ma reggel hatkor jöttem Ausztria felől Sopronnak. Ha kifele megy az ember nem érzékeli, mert csak azt látja sorban halad, viszont szemben haladva elképesztő volt látni azt a mennyiségű magyar autót, aki megy ki dolgozni. Lassan igy csak a kissebségeik és a nyugdíjasok, hivatalnok maradnak hála a Fizessnek! Aztán meg lehet velük váltani a világot ha már az aktív embereket nem becsülik meg!”
  • 7. gjozsi88 2012. január 13. 17:53
    „elemer!
    Pár hónapja Krugmanra hívatkozva éltetted Orbán helyes útját......!
    Hagyj minket békén!!!!!”
  • 6. elemér 2012. január 13. 17:27
    „Paul Krugman nobel dijas gazdaságszakértönk rovatját rendszeressen olvasom NYT-ban.
    Megkérte Princeton egyetemi kollégáját (Scheppele) aki jártas a Magyar problémában hogy szóljon hozzá. Tessék itt van a tuti. Mo.-n egyeduralom, önkényuralom van. Ez egy olyan kormányzati forma, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy vagy személyek kis zárt csoportja kezében összpontosul. A hatalom birtoklását az autokrata aki Orbán, többek közt a hagyománnyal, a kritikus erőforrások ellenőrzésével, vagy személyes karizmájával igazoltatja. Cenzurálják a sajtószabadságot, pontosabban megfélemlitik az ujságirókat. Ez nem jelenti hogy az ujságcikkekhez nemlehet szólni. Ez azt jelenti, hogy az állásukat kockáztassák az ujságirók. Remélem ezzel segitettem.”
  • 5. pancser 2012. január 13. 17:19
    „Ússzál csak "rommel" ússzál!”
24 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagy forgalomra lehet számítani a szabolcsi utakon és határállomásokon

Nagy forgalomra lehet számítani a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei utakon és határállomásokon a… Tovább olvasom