Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 4°C | 14°C Még több cikk.

A kubaiak hazájukat féltik

Folytatás az 1. oldalról.

– A Granmából minden kis forradalmi lakókörzet – 30–40 ház – kapott, és ezen a napon gyakorlatilag az egész ország, majdnem egy időben összegyűlt – folytatta Király Tibor. – Megvitatták, hogy mi is van Fidel nyilatkozatában, hogyan kell értelmezni. Mi is részt vettünk egy ilyen gyűlésen Feltonban. Ez egy kis sziget Oriente tartományban. Castro döntését az emberek fegyelmezetten vették tudomásul. Ott, de máshol is – bejártuk egész Kubát, 8500 kilométert tettünk meg – azt érzékeltem, hogy bizakodnak felépülésében és aggódnak érte.

Nem érzik, hogy szegények

Király Tibornak, aki már többször járt a szigetországban, a családi kapcsolatok révén is nagy rálátása van arra, hogy milyen is az ország belső valósága.
– Tudom, a mi fogalmaink szerint Kuba szegény ország, de hogy ez így lenne, ők nem érzik – folytatta Király Tibor. – Csak mi mondjuk, európaiak, hogy szegénység van náluk. Pk sohasem mondanának ilyesmit, sőt megsértődnének, ha valaki azt mondaná, hogy szegények. Mert ők saját magukat Közép- és Latin-Amerika országaihoz viszonyítják. Hozzájuk képest valóban előkelő helyen vannak. Nincsenek nyomornegyedek, biztosított egy minimális, az ottani tájéknak megfelelő, de normális életszínvonal, ingyenes az oktatás és az egészségügy. Igaz, előfordul, hogy nincs megfelelő gyógyszerválaszték. Persze nem dúskálnak a javakban, hiszen még érvényben van az amerikai embargó. Ennek ellenére nem érzik szegénynek magukat, és rendkívül büszkék arra, hogy függetlenek.

Javul az életszínvonal

– Kubában kettős pénzrendszer van, a peso és a kubai dollár a fizetőeszköz. A pesós boltokban lehet megvásárolni az alapvető élelmiszereket – meghatározott mennyiségben –, éppúgy, mint a cigarettát vagy a szivart. Ezek a boltok a bérükhöz – 15–20 amerikai dollár – igazodóan nagyon olcsók. Elvben tilos a parabolaantenna, de Havannában szinte minden házon van. Vidéken azonban csak a négy kubai tévécsatornát lehet nézni. Ami bizakodással tölti el őket, hogy a kilencvenes évektől javul az életszínvonal. Ez elégedettséggel tölti el őket. Akinek ez nem felel meg, az kimehet Amerikába. Évente 20 ezer vízumot kap az ország. Aki jelentkezik, mehet, de nem térhet vissza az országba. Amennyiben több a jelentkező, mint a vízum, akkor sorsolással döntenek arról, hogy ki utazhat. Általában azok élnek ezzel a lehetőséggel, akiknek rokonaik vannak az USA-ban. Castro betegségének első napjaiban – feltételezve közeli halálát – számos kombináció látott világot. Sokan egy amerikai inváziót vagy valamilyen emigráns akciót is elképzelhetőnek tartottak, de a kubaiak elszántak, nagyon elszántak, hogy megvédik hazájukat. Mindenhol ezt éreztem. Pk nem akarnak senkit sem bántani, de ha őket bántják, megvédik magukat.

Fidel olyan, mint nálunk Kossuth

– Sokak képzeletével ellentétben, Kubában nincs diktatúra, igaz, demokrácia sincs. Fidel náluk olyan, mint itthon Kossuth Lajos. Egy szabadsághős, aki kezdetben nem volt kommunista, és csak a gerillaháború utolsó időszakában engedte őket gerilláihoz csatlakozni, akkor, amikor belátta, hogy az USA ellen szövetségesre van szüksége. Amikor pedig hatalomra került, szüksége volt a szocialista tábor támogatására. Fidelt nem kommunistaként, hanem hazafiként tartják számon honfitársai.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vándorserleg

a legjobb horgásznak

A Szigetköz Horgász Egyesület augusztus 20-án, vasárnap rendezi meg 28. alkalommal Ásványrárón a… Tovább olvasom