Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 13°C Még több cikk.

A kortárs költészet győri ünnepe

A megyei irodalmi hét zárórendezvényén először a közvetítők, a médiumok vehették át kitüntetést.
A Kossuth- és a József Attila-díjon kívül hosszú ideig az egyetlen jelentős irodalmi elismerés az 1971-ben Győrött alapított Radnóti Miklós-díj volt. Ünnepi köszöntőjében Medgyasszay László, a megyei közgyűlés alelnöke megemlítette, hogy ez a kitüntetés a mindenkori hatalomtól független, nem megosztó és elfogult, az alkotói tevékenység tisztán szakmai elismerés.

A győri (országosan is egyedülálló) irodalmi biennálén az elmúlt harminchárom évben többek között olyan költők vehették át a Radnóti-díjat, mint a ma már klasszikusnak számító Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Fodor András, vagy éppen jelenkorunk egyik legjelentősebb magyar költője, Nagy Gáspár.

A megyei irodalmi hét zárórendezvényén először a közvetítők, a médiumok vehették át a produkciójuk, munkásságuk alapján megérdemelt kitüntetést. Radnóti Miklósról, a mártír költőről elnevezett országos versmondó verseny különdíját (könyv- és pénzjutalmat) kilencen vehették át. Idén az ország legjobb ifjú versmondója Ágoston László és Kiss Bálint lett, felnőtt kategóriában Dudás Dorottya, Orbán György és Waál László kapott díjat.

A költészet népszerűségéért adományozott díjjal Tóth Zsuzsanna előadóművészt, drámapedagógust, szerkesztőt, Újvári László lévai tanárt, rendezőt és Karsainé Horváth Klára tanárt, a színjátszómozgalom legendás személyiségét tüntette ki a rangos grémium. A költői biennálén átadták a hagyományos költői díjat is, amelyet idén Varga Mátyás bencés szerzetes, a pannonhalmi gimnázium tanára, a Pannonhalmi Szemle szerkesztője vehetett át.

Laudációjában Deák László költő hangsúlyozta, hogy Varga Mátyás olyan csendes és meditatív, visszafogott és szemérmes alkotó, aki pályája első szakaszának magasára érkezett, akinek – bár elvárható lenne tőle – műveiben nem a filozófia és a teológia, hanem a szagolható és fülelhető világ kap központi helyet.

A Radnóti Miklós költői életműdíjat Beney Zsuzsának adományozta a kuratórium, a költőnő „annak ellenére, hogy már gyermekkorában az irodalom vonzásában élt, orvos, tüdőgyógyász lett, akit később a sors kétszer is nagyon megpróbált: elveszítette gyermekét, férje is meghalt. Ahogy egyik életrajzi vallomásában fogalmazott, mégsem ez a kettős dráma tette költővé." Lator László Kossuth-díjas költő értékelő, ajánló szavait Villányi László, a Műhely főszerkesztője olvasta fel.

Ebből kiderült, hogy Beney Zsuzsa „nem akárkiről ír verset", hanem legszemélyesebb ügyeiről, de úgy, miként arról az éteri magasságban szólni kell. Olyanok ezek a költemények, amelyeket többször kell olvasni, hogy teljes valójában értse, érezze az ember a bennük megfogalmazott tartózkodó fájdalmat. Ez az életmű egy megszakíthatatlan folyamat: „egyik versből nő a következő". Mindkét díjazott egy-egy friss művével tisztelte meg a Zichy-palotában tartott záróünnepség közönségét.

Emlékezés Abdán

Szombaton emlékeztek meg Abdán a hatvan évvel ezelőtt meggyilkolt költőről, Radnóti Miklósról is. Az Alexovics László szobrászművész által alkotott mellszobornál – amely a tragikus történések helyszínén a harmadik emlékmű – Kalász Márton, az írószövetség elnöke idézte fel a gyilkos fegyverropogásban is szelíd szívű poéta emlékét. Beszélt arról az üzenetről, amitől Radnóti egyetlen, halhatatlan és minden magyar számára egyforma szeretettel elfogadható.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszületett Claudia kislánya

A napokban Londonban megszületett a szupermodell második gyermeke, ezúttal egy kislány. Tovább olvasom