Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

A kormány gazdaságpolitikáját bírálta az MSZP - Országgyűlés percről-percre

Európa elemi érdeke, hogy felülvizsgálja a bankok szabályozását – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben a hétvégi brüsszeli EU-csúcsról adott értékelésében.

20:14 - Elfogadta a Ház a kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót

Az Országgyűlés 236 igen, 50 nem és 43 tartózkodó szavazattal elfogadta a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek 2009. február és 2011. február közötti helyzetéről szóló beszámolót.

Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár korábban azt mondta: az új kormány alapvető szándéka az volt, hogy a nemzetiségek számára biztosítandó támogatások ne csökkenjenek, és szükségesnek tartották a támogatások átláthatóságának megteremtését is.

Megszavazta az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelentést a parlament

Elfogadta a Ház az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelentést. A képviselők 296 igen, 2 nem és 35 tartózkodó szavazat mellett hozták meg döntésüket. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a korábbi vitában a főbb eredmények közé sorolta, hogy 2010-ben a mezőgazdaság jövedelmezősége - a 2009-es visszaesés után - mind a társas, mind az egyéni gazdaságokat illetően jelentősen növekedett. Mint mondta, az agrártermékek termelői árszintje 16,8 százalékkal bővült, az agrárolló 11,9 százalékkal javult, agrárgazdasági GDP-részaránya 2,5-ről 2,9 százalékra nőtt, az agrár-külkereskedelmi forgalom pedig 2,1 milliárd eurós egyenleggel, 12 százalékkal haladta meg az előző évit.

Ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Nem függesztették fel négy képviselő mentelmi jogát

A jobbikos Németh Zsolt mentelmi jogáról egy becsületsértési ügyben kérték az Országgyűlés állásfoglalását. A képviselő felszólalásában azt kérte, függesszék fel mentelmi jogát, mivel így a Jobbik programjának megfelelően cselekszik. A képviselők 47 igen, 258 nem és 8 tartózkodással nem függesztették fel Németh Zsolt mentelmi jogát.

Lázár János és Répássy Róbert Fideszes képviselők mentelmi jogáról szintén becsületsértés miatt kérték az országgyűlés állásfoglalását. A képviselők Lázár János esetében 39 igen, 276 nem és 2 tartózkodás mellett, Répássy Róbert esetében pedig 38 igen, 276 nem és tartózkodás nélkül nem függesztették fel a mentelmi jogot.

Szekó József (Fidesz) rágalmazásos ügyében a képviselők 41 igen, 275 nem, tartózkodás nélkül úgy döntöttek, hogy a szigetvári polgármester mentelmi jogát sem függesztik fel.

19:17 - MSZP: mi lesz a kisjövedelműek gyógyszerellátásával

Tóth Csaba (MSZP) a közgyógyellátási rendszer változtatásairól kérdezte a szaktárcát, mivel szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány pusztán költségvetési okok miatt október 1-től megszüntette a kisjövedelműek gyógyszerellátását.

Halász János államtitkár válaszában kiemelte: a magyar egészségügyben valóban rendet kell tenni, de "nem szocialista módra". A kormánypárti politikus szerint az új intézkedések hatására fokozódott az árverseny, amely 20 milliárd forint éves megtakarítást eredményezhet.

18:55 - Jobbik: a gyöngyöspatai választás mindenkinek tükörként szolgálhatott

Vona Gábor (Jobbik) a miniszterelnökhöz fordulva arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai polgármester-választás "mindenki számára tükörként szolgálhatott". A frakcióvezető hozzátette, hogy ami a Jobbiknak győzelem volt Gyöngyöspatán az az "önök számára a belügyi politikájuknak a csődje". A képviselő véleménye szerint emiatt a kormánynak át kellene gondolnia a Magyar Gárdával és a polgárőr szervezetekkel kapcsolatos politikáját.

Vona Gábor azt is kijelentette, hogy Magyarországon a vidéki cigányság egy jelentős része "törvényen kívüli életet él", amin nem is akarnak változtatni és a kormány az elmúlt húsz év politikáját folytatja, "amikor ehhez támogató segítséget nyújt".

Arra kérte a kormányfőt, hogy "menjen le" Gyöngyöspatára, illetve megkérdezte, hogy a Magyar Gárda tagja mikor követett el bűncselekményt.

Orbán Viktor elöljáróban azt javasolta a képviselőnek, hogy ha vidékre utazik, "akkor ne azt mondja, hogy lemegyek, hanem azt, hogy elmegyek". Az egyenruhás bűnözés kérdésére áttérve közölte, nem vezetne messzire egy olyan vita, ami arról szólna, hogy egy, a rendfenntartó szervekre hasonló egyenruhát viselő, önkéntes szerveződés valahol követett-e el konkrét törvénysértést. Hozzátette, hogy ezt a vitát nem ezen a síkon akarja megvívni, hanem elvi, erkölcsi és történelmi alapon. Emiatt hangsúlyozta, hogy az egyenruhaviselés állami monopóliuma a rendőrséget illeti meg.

Vona Gábor viszontválaszában megköszönte, hogy a kormányfő "közvetve, de elismerte", hogy a Magyar Gárda tagjai az elmúlt években Magyarországon nem követtek el bűncselekményt. Ezért sértőnek nevezte, hogy az ügyben felállítottak egy parlamenti bizottságot.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány intézkedései nyomán eddig tizenhárom megyében és 525 településen kezdődtek dolgozni a Start-munkaprogram nyomán. Hangsúlyozta, hogy Gyöngyöspatán negyven ember dolgozik erdőtelepítésen augusztus 1. és november 30 között, a gyöngyösi kistérséget pedig kiemeltté nyilvánították.

18:23 - Az MSZP a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tartózkodásáról, az LMP a napokig fűtetlen Pest megyei iskolákról, a Jobbik pedig Kertész Ákos Kossuth-díjának esetleges visszavonásáról érdeklődött hétfőn, az azonnali kérdések között a parlamentben. Utóbbira adott válaszában Orbán Viktor miniszterelnök közölte: hamarosan a Ház elé kerül a kitüntetési törvény.

MSZP: miről tárgyalt Magyarországon az IMF?

Kovács Tibor (MSZP) azonnali kérdésében azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy a napokban Magyarországon járt egy IMF-delegáció. Mint hozzátette, Kósa Lajos Fidesz-alelnök azt mondta, magától jött a valutaalap delegációja, ám "mi nem úgy ismerjük az IMF-et, akik valami napidíjért valamiféle tanácsokat adnának".

A szocialista politikus ezért azt kérdezte, miről tárgyalt a kormány az IMF-fel, és "vissza kívánja-e hozni" a valutaalapot.

Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: Magyarország tagja az IMF-nek, és mivel az ország tagja a szervezetnek, jogosult arra, hogy költségtérítés nélkül tanácsokat kapjon különböző témákban. "Ebben nincs semmi különös" - fűzte hozzá.

Ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

A Jobbik kérdése Kertész-ügyben - Orbán válasza: hamarosan a Ház elé kerül a kitüntetési törvény

A jobbikos Pörzse Sándor azonnali kérdésében Kertész Ákos író Kossuth-díjának visszavonásáról érdeklődött, és azt mondta Orbán Viktor kormányfőnek, "férfiember kétfajta gyalázkodás mellett nem mehet el szó nélkül: az egyik, ha a családját gyalázzák, a másik pedig, ha a nemzetét. Kertész Ákos ezt tette, és az ön államtitkára, amikor Farkas Gergely képviselőtársam megkérdezte tőle, hogy vissza lehetne-e vonni Kertész Ákos Kossuth-díját, akkor Halász János azt mondta, amennyiben nem kér bocsánatot, akkor megérdemli. Félreértés ne essék, Kertész Ákos nem kért bocsánatot". Pörzse Sándor megjegyezte, mivel a mindenkori miniszterelnök a Kossuth-díj bizottság elnöke, a labda Orbán Viktornál van.

A kormányfő szerint kétségkívül lehangolja az embert, rossz kedvet okoz - valószínűleg az egész országban -, ha egy Kossuth-díjas író "rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot". Van azonban ennél "nehezebb eset" is - folytatta -, ugyanis "halkan mondom, hogy úgy tudom, Gerő Ernő is Kossuth-díjas még ma ebben a hazában", ami világosan mutatja azt a problémát, hogy az elmúlt időszakban nem volt elég erő az állami kitüntetésekről szóló törvény áttekintésére, és megvitatni a Házban, hogy egy-egy odaítélt kitüntetést lehet-e vagy sem, és ha igen, milyen körülmények között kívánatos visszavonni. Közölte ugyanakkor, hogy hamarosan a Ház elé kerül a kitüntetésekről szóló törvény javaslata, és ezzel lehetőség nyílik a kérdés alapos megtárgyalására.

Az LMP a napokig fűtetlen Pest megyei iskolákról

Osztolykán Ágnes (LMP) azonnali kérdésében arra emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban a Pest megyei önkormányzat által fenntartott iskolákban diákok sokasága fagyoskodott, mert nem volt fűtés. Ez a tanév eleji "tankönyvbotránnyal" együtt csupán a jéghegy csúcsa, ami az önkormányzatok és intézményeik alulfinanszírozottságából adódik - fogalmazott.

Szólt arról is, hogy a költségvetési javaslat szerint az oktatás GDP-részaránya jelentősen csökkenni fog jövőre, és egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre lesz pénz a fűtésre az iskolákban. A büdzsé egyébként 37-szer több pénzt szán a debreceni stadion felépítésére, mint a kisiskolák támogatására - fűzte hozzá.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában a Pest megyei fűtetlen iskolákkal kapcsolatban közölte: az ügy évekkel ezelőttre nyúlik vissza, mégpedig oda, hogy az elmúlt években az önkormányzatokat rendszeresen alulfinanszírozta a büdzsé, miközben egyre több feladatot rótt rájuk. Megjegyezte, Pest megyében azóta "példaértékű megoldás történt". Kifejtette: "interpretáció kérdése, hogy ezt a történetet úgy állítjuk-e be, hogy tragikus vagy sikertörténet. Én azt mondom, hogy sikertörténet. Jól példázza azt, hogy a gyors intézkedés megoldást tud találni az olyan helyzetre, ahol a gyerekek károsodnak".

Az államtitkár megjegyezte, a megyei intézmények átvételére biztosított pénz elegendő a szükséges feladatok ellátására.

17:24 - A vörösiszap katasztrófa utáni helyzetről és a kormány gazdaságpolitikájáról volt szó hétfőn az interpellációk között a parlamentben.

LMP: sok a megoldatlan probléma még a vörösiszap katasztrófa után

Szilágyi László arról beszélt, hogy a vörösiszap-katasztrófa után a szociális rehabilitációra nem igazán történt kísérlet. Nem értett egyet azzal a helyzetértékeléssel, hogy minden meg van oldva, el lehet vonulni a katasztrófasújtotta területről. Egyáltalán nincs itt az idő, hogy a térséget és az ott élőket magukra hagyják - mondta, hozzátéve: a megoldatlan problémák listája hosszú, szélben változatlanul száll a vörös por, esőben térdig ér a vörös sár. Azt kérte, a gazdák ne kezdjék meg az őszi vetéseket, bár szórólapokon bíztatják erre az ott élőket. Az ellenzéki politikus azt kérdezte: hogyan tovább?

Fazekas Sándor szakminiszter szerint érdemes lenne elmenni a helyszínre és ott tájékozódni. Nincs térdig érő vörösiszap, több százezer köbméter hordtak vissza a tárolóba - mondta, kiemelve: a egész ország megmozdult, hogy a károkat csökkentsék, az újjáépítés megtörtént.

Erről ilyen felelőtlenül nyilatkozni a politikai nyerészkedés gyanúját veti a felszólalásra. A gazdák tudják művelni földjeiket, már a betakarításnál tartanak - közölte. Hozzátette: folyamatosan mérnek, és a jelzőrendszer most is üzemel. A tragédia nem ismétlődhet meg még egyszer - szögezte le.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen.

Ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

MSZP: a kormány gazdaságpolitikája rontja az ország helyzetét

Józsa István azt mondta, hogy a kormánypártiak jó lenne, ha "leszállnának a földre", és megnéznék, mit hozott a 1,5 éves kormányzás és gazdaságpolitika. A kormányváltáskor az országkockázati felár 176 pont volt, most ötszáz felett van, négy-öt százalékos növekedést terveztek, ebből az idei év első negyedére 1,5 százalékot sikerült realizálni, azóta stagnál a gazdaság. A kormányzati gazdaságpolitika rontja Magyarország helyzetét, s szerinte az államadósság "zsolozsma-malomból" nem lesz gazdasági fejlesztés, növekedés, kilábalás. Miből gondolják, hogy 2012-ben javulni fog az ország gazdasági helyzete? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy nyolc év alatt két százalékot tudtak lefaragni az egy főre jutó GPD-t tekintve az uniós átlaghoz viszonyított lemaradásból, míg az első Orbán-kormány négy év alatt hét százalékot. 2002-2010 között az egy főre jutó államadósság további egymillióval nőtt, s hetvenezerrel csökkent a versenyszférában foglalkoztatottak száma - sorolta.

A jövő évi büdzséről szólva egyebek mellett kiemelte, hogy befejezik a nyugdíjrendszer átalakítását, a munkát támogató adórendszer kiépítését, megkezdődik az egészségügyi alap lábra állítása. Megindítják az emberek visszasegítését a segélyezésből a munka világába, több mint 200 ezerrel szeretnék csökkenteni a jövedelempótló támogatásból élőket, és mindent megtesznek, hogy az euróválság negatív hatásait az ország ki tudja védeni - hangsúlyozta.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.

MSZP: olyan a gazdaságpolitika, mint a süllyedő gyorsnaszád

Nemény András arról beszélt, hogy az egykulcsos adó bevezetése megszorításnak tekinthető, hiszen a lakosság kétharmadánál elvonásként jelentkezett, eközben a költségvetés hiánya nőtt, újabb megszorításokat szükségessé téve. Szintén ide sorolta az áfa-növelését, és azt kérdezte a Fidesz kormányzati kiskátéban mit neveznek megszorításnak, adóemelésnek, kiadáscsökkentésnek. A kormány gazdaságpolitikája olyan, mint egy süllyedő gyorsnaszád, ahol a léket söralátétekkel szeretnék betömni - fogalmazott.

Cséfalvay Zoltán sorolva a kormányzati intézkedéseket többi között kiemelte, hogy stabilizálták az államháztartást, az államadósságot jelentősen csökkentették. Árverési kvóta, árfolyamgát, végtörlesztés lépett életbe, önfenntartó kasszák alakulnak ki, megkezdődött az adórendszer reformja is. A 16 százalékos egykulcsos, arányos családbarát adórendszer bevezetése többletteljesítményre ösztönöz és fehéríti a gazdaságot.

Ezen intézkedések mindegyike azt szolgálja, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra - fogalmazott, az államtitkár, aki reagálása zárásaként Margaret Thatcher korábbi brit kormányfőt idézte: "a szocialistákkal az a gond, hogy előbb-utóbb kifogynak más emberek pénzéből".

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban jóváhagyta.

Ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

16:57 - A megyei intézmények állami fenntartásba adásáról, valamint az üzemanyagot terhelő jövedéki adó emeléséről az online-kereskedelemről szóltak többek között az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: mi lesz a vegyes tulajdonú közgyűjteményekkel?

Az MSZP-s Ipkovich György arra mutatott rá, hogy egyes, megyei fenntartású közgyűjtemények vegyes tulajdonúak, vagyis olyan adományt, gyűjteményt gondoznak, amelynek felajánlója egy várost jelölt meg kedvezményezettként, és nem az országot.

Mint mondta, fennáll annak lehetősége, hogy ilyen esetekben az átadó visszaperli az adományt az új, állami fenntartótól. A képviselő szerint nem látható az sem, hogy a jelentős kulturális értékek biztonságban lesznek és a fenntartásukhoz kellő financiális háttér rendelkezésre áll a jövőben.

Arra kérdezett rá: hogyan képzeli el a kormány az állami kézbe adandó közgyűjtemények védelmét és fenntartását.

Réthelyi József nemzeti erőforrás miniszter válaszában elmondta, hogy bár 2012 januárjától az említett közgyűjtemények az állami fenntartású Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerülnek, a rendelkezésre álló források megmaradnak.

Hozzátette: a vagyonátadás nem érinti az intézmények tulajdonában nem álló értékeket, ezek sorsától a tulajdonos dönthet.

A miniszter hangsúlyozta: minden garancia megvan arra, hogy a múzeumi feladatok egységes ellátása nem sodorja veszélybe a közgyűjtemények működését.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban megszavazta azt.

A Jobbik csökkentené az üzemanyag jövedéki adóját

Zagyva György Gyula (Jobbik), felhívva a figyelmet arra, hogy hamarosan tartósan 400 forint felett lesz a benzin és a gázolaj ára, emlékeztette a kormánypártokat azokra a törekvéseikre, amelyekkel a Gyurcsány-kormány idején, a jövedéki adó csökkentését kezdeményezve próbálták letörni az árakat.

A képviselő ennek tükrében kifogásolta, hogy a Fidesz-KDNP kormányon már emeli a jövedéki adót. Hangsúlyozta a kormánypártok ellenzékben megfogalmazott érveit, miszerint a magas üzemanyagár minden más termék árára hatással van, így inflációt gerjesztenek.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy november 1-jétől kizárólag a gázolaj jövedéki adója emelkedik, hiszen a mezőgazdasági termelőknek adandó kedvezmények bevezetésével már nem indokolt, hogy a benzin és a gázolaj adóterhelése eltérjen egymástól.

Mint mondta, az adóemelés előtt 18 európai uniós tagállamban volt magasabb az adó mértéke, mint Magyarországon, azt követően pedig még mindig 12 helyen - köztük Ausztriában is - magasabb adót kell fizetni az üzemanyagért, mint hazánkban.

Zagyva György Gyula a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Fidesz: készüljön határ menti egészségügyi terv

Molnár Attila saját városa, Komárom példáján keresztül az egészségügyi ellátások határ menti problémáira hívta fel a figyelmet. Szerinte az uniós tagországok határ menti egészségügyi ellátásában vannak nem tisztázott passzusok. Az EU-kártyával ugyan a nagyon sürgős eseteket ellátják, de előfordult, hogy a mentőszolgálat autója a másik országba nem szállíthatott beteget. Célszerűnek tartaná határ menti egészségügyi terv elkészítését, és megfontolandónak tartotta még olyan egészségügyi szolgáltatások biztosítását, amelyeket határon belüli és túli polgárok is igénybe vehetnének.

Réthelyi Miklós miniszter azt mondta, hogy 2004 óta vizsgálják az együttműködések lehetőségét, a felelős szervek felvették egymással a kapcsolatot.

Az együttműködést szolgáló magyar-szlovák vegyes bizottság keretében 2009 óta folynak egyeztetések a felvetett problémák kezelésére, a következő ülést november 9-én tartják.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: van védelem az on-line-kereskedelemben?

Spaller Endre arról beszélt, hogy az on-line vásárlás és ügyintézés sokaknak mára hétköznapi tevékenységévé vált. Összesen mintegy 410 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az ilyen típusú vásárlásokkal tavaly, idén pedig mintegy 20 százalékos növekedés várható. Ugyanakkor a fogyasztói felkészületlenséget kihasználók is nagy számban vannak jelen - jegyezte meg, hozzátéve: 10 ellenőrzött weboldalból 9-nél kellett felhívni a figyelmet valamilyen hiányosságra, például hiányos vagy félrevezető tájékoztatásra. Mit tesz a tárca, hogy a különböző félrevezetéseknek gátat vessenek, illetve a csalókkal szembeni fellépés érdekében? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy az uniós tagállamoknak két évük van a vonatkozó, idén elfogadott keretirányelv átültetésére saját jogrendszerükbe. Kötelező feltüntetni a vásárlás teljes költségét, digitális tartalmaknál, zenei felvételeknél például nyilvánvalóvá kell tenni, ezeknek ára van, tilos alkalmazni előre beikszelt boxokat, és a jövőben hét helyett 14 naptári nap áll majd rendelkezésre, hogy elálljon a vevő a vásárlástól. A fogyasztóvédelmi hatóság tavaly 298 webáruház közül 266-nál tártak fel szabálytalanságot, a fogyasztókat közvetlenül érintő szabálytalanság azonban viszonylag alacsony volt. Idén növelték a webáruházaknál folytatott ellenőrzések számát, és kidolgozták a következő 3 évre vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiát, amelyben kiemelte szerep jut a területet érintő jogalkotási feladatoknak.

A képviselő a választ elfogadta.

Ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

16:43 - A főváros korábbi vezetése idejéről készült ÁSZ jelentés és a kormány gazdasági intézkedései is terítékre kerültek a napirend előtti felszólalások során, hétfőn, a parlamentben. A Ház elfogadta a költségvetés, az adótörvények és a népszavazásról szóló törvény vitáinak időkereteit.

KDNP: az ÁSZ is ítéletet mondott a főváros korábbi vezetéséről

Bagdy Gábor (KDNP) a főváros korábbi vezetését bírálva azt mondta, hogy 2010-es önkormányzati választások után nekiláttak az örökölt helyzet feltárásához és megoldásához. Megjegyezte, hogy azóta választók után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is ítéletet mondott az MSZP-SZDSZ korábbi fővárosi koalíciójáról, mert a szervezet októberi jelentésében hamis költségvetési adatokról, szándékosan túltervezett bevételekről és ellenőrzés nélkül kifizetett milliárdokról írt. Hozzátette, hogy az ÁSZ megállapításai egybecsengenek azokkal, amelyeket a jelenlegi városvezetés az úgynevezett Fehér Könyvben is publikált.

Végül közölte, hogy két területen viszont önmagában kevesek a főváros erőfeszítései is, mert szükség van egy világos és egyértelmű önkormányzati törvényre, miközben meg kell oldani a BKV finanszírozását.

MSZP: a Fidesz egyre kevesebb kapcsolatot akar Európával

Szekeres Imre (MSZP) arra emlékeztetett, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP kormány lemondott az Európai Központi Bank és az IMF által nyújtott hitelekről, amikor úgy döntött, hogy a szabad piacról próbált hozzájutni azokhoz a pénzekhez, amelyekből az ország működését finanszírozzák.

Megjegyezte, hogy eközben a kormány lemondott az adóbevételek egy részéről is, a megmaradt terhek nagy részét pedig a kis és közepes keresetűekre illetve a fejlődőképes cégekre hárították.

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010-2011-ben leállították az uniós fejlesztéseket is. A képviselő szerint ezek oka, hogy "a Fidesz és a KDNP kormány egyre kevesebb kötöttséget akar, egyre kevesebb kapcsolatot Európával".

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként Görögország példájára hívta fel a figyelmet. Azt mondta, miután megsegítették őket, a görög kormánynak hatalmas megszorításokat kellett életbe léptetnie. Kijelentette, ha nem szeretnék, hogy Magyarország is ilyen helyzetbe kerüljön, akkor önmagától kell megoldania azokat a problémákat, amelyeket még az MSZP-kormányok okoztak.

Megjegyezte, hogy a szocialisták alatt az uniós források 16 százaléka jutott közvetlenül a gazdaságba, a jelenlegi kabinet ennek arányát ötven százalékra szeretné növelni.

Elfogadták a költségvetési vita időkeretét

A napirend elfogadása során a képviselők döntöttek arról, hogy a költségvetés vitája 30 órás lesz, míg az azt megalapozó törvények módosítását szolgáló és az adótörvényekről szóló vitákra egyaránt hat-hat órás időkeretet szánnak. A népszavazás kezdeményezéséről szóló előterjesztés vitájának időkeretét 4 óra húsz percben határozták meg.

Az LMP-s Schiffer András indokolatlannak nevezte, hogy egy ilyen fontosságú jogszabály megvitatását 4 óra húsz percbe "szorítják be". Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) pedig felelőtlennek nevezte, hogy a vita időkerete ilyen rövid.

Salamon László (KDNP) viszont kijelentette, hogy a népszavazás alkotmányos súlyú kérdéseit már az alkotmányban rendezték. Véleménye szerint a mostani javaslat technikai jellegű, így a meghatározott időkeret igen bőséges.

Balla György (Fidesz) azt mondta, hogy a Ház éppen a legfontosabb törvényeket szokta időkeretben tárgyalni és az időkeret pontosan az ellenzéket erősíti, mert összességében ugyanannyi idejük van véleményük elmondására, mint a kormánypártoknak.

14:18 - Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló indítvány fideszes előterjesztője, Gulyás Gergely szerint az ügyészség eddigi gyakorlata nem azt mutatta, hogy az általa törvénybe iktatni javasolt tényállás a belső jog része lenne, törvényjavaslata azonban egyértelmű jogi helyzetet teremt.

A kormánypárti politikus erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén beszélt azt megelőzően, hogy a testület - az LMP-s és MSZP-s képviselők távollétében - tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta kezdeményezését.

Fiúk a klubból: ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Kormánypárti és ellenzéki képviselők is úgy látták, hogy a nem elévülő bűntettekre vonatkozó nemzetközi jogi kategória a törvényjavaslat nélkül is alkalmazható Magyarországon, a vonatkozó nemzetközi egyezményt ugyanis egy 1971-es törvény erejű rendelettel kihirdették. Gaudi-Nagy Tamás például azt mondta, ennek alapján az ügyészségnek hivatalból nyomozást kellene indítania a délvidéki magyarság ellen Szerbiában elkövetettek miatt.

Gulyás Gergely szintén azt mondta, szerinte is a belső jog része ez, az ügyészség gyakorlata ugyanakkor nem ezt tükrözte, ráadásul a hivatkozott rendelet a tényállásokat nem hirdette ki. A törvényjavaslat - mondta - a vitás helyett egyértelmű jogi helyzetet teremt.

A képviselő október 19-én terjesztette az Országgyűlés elé azt a javaslatát, amellyel törvényben rögzítené, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Fiúk a klubból: ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám - Gulyás Gergely szavai szerint - anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna.

Gulyás Gergely korábban Biszku Bélát említette azok között, akiket indítványa érintene.

13:57 - Általános vitára alkalmas a mozgóképről szóló törvény

Általános vitára alkalmasnak találta a mozgóképről szóló 2004. évi törvény módosítását célzó törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága.

Jeney Orsolya, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a törvénymódosítást az elmúlt időszak tanulságait levonva, a hatékonyság és az átláthatóság növelése érdekében kezdeményezték.

Emlékeztetett arra, hogy a javaslatban a Magyar Nemzeti Filmalap feladatait összegezték, valamint rendelkeztek a szervezet kiszámítható támogatásáról is, amelyet a hatoslottó játékadójának 80 százalékából biztosítanának. Jeney szerint így éves szinten mintegy négymilliárd forintból gazdálkodhat majd a filmes csúcsszervezet. Mint fogalmazott, az új intézményi forma eredményesebbé teszi a támogatások felhasználását.

Fiúk a klubból: ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Kiemelte, hogy a javaslat részletesen ismerteti a mozgóképszakmai hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladatait, rendelkezik a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap együttműködéséről, és számos fogalommeghatározási pontosítást is tartalmaz.

Karácsony Gergely, a bizottság alelnöke, az LMP frakcióvezető-helyettese hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmszakma számos kiemelkedő eredményt mutatott fel az elmúlt években, a világ számos fesztiválján nyertek díjat a hazai alkotók. Szerinte a filmforgalmazási rendszer sikertelenségét mutatja, hogy a nemzetközi szinten jól szereplő alkotások épp a magyar közönséghez nem jutottak el.
Az alelnök kitért a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) körüli visszásságokra, a felhalmozott adósságra is, majd leszögezte, hogy ezek orvosolhatóak lettek volna a közalapítványi forma keretén belül is. Karácsony úgy vélte, az NMHH nem alkalmas a mozgóképszakma hatósági feladatainak ellátására. Hozzátette: az új filmtámogatási rendszer inkább egy "filmproduceri irodához" hasonlít, és nem teremti meg annak lehetőségét, hogy a művészeti alkotások "a szabadság légkörében" születhessenek meg.

Fiúk a klubból: ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)

Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselő azt kifogásolta, hogy a módosítások beterjesztését nem előzte meg szakmai egyeztetés, valamint hogy a bizottság nem tudta meghallgatni a Magyar Nemzeti Filmalap vezetőjét. A politikus rámutatott: az ellenzék számára elfogadhatatlan, hogy az NMHH lássa el a hatósági feladatokat, mivel annak működésébe, döntéseibe az ellenzék nem szólhat bele.

L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke hozzászólásában leszögezte, a módosító javaslat "jó alap", ugyanakkor kiemelte, ő maga is fog még néhány módosítást kezdeményezni. Ezek egyike, hogy a hatoslottó játékadójának ő nem a 80, hanem a 90 százalékát fordítaná a filmalap támogatására.

A fideszes politikus - Karácsony Gergely hozzászólására reagálva - úgy vélte, hogy a közalapítványi forma "katasztrofálisnak" bizonyult, amire bizonyíték, hogy mintegy nyolcmilliárd forintnyi adósság halmozódott fel az MMKA-nál. "Miért nem történt eddig komoly számonkérés?" - tette fel a kérdést, majd hozzátette, szerinte lehetőséget kell teremteni arra, hogy a Magyar Mozgókép Mestere címet a javaslat szerint felváltó Nemzet Filmművésze címet vissza lehessen vonni azoktól, akik nem tudnak elszámolni állami támogatással.

L. Simon László üdvözölte a módosítás azon részét, amely szerint a hatoslottó játékadójának bevonásával felszabaduló összegeket a kulturális szféra más területeire lehet fordítani.

Moszkva tér - Török Ferenc filmje


Gyutai Csaba fideszes képviselő a "tartalmi-minőségi megújulást" hiányolta a törvényjavaslatból: szerinte a módosítások révén szorgalmazni kellene azt is, hogy több történelmi témájú vagy a közelmúlt megértését szolgáló film szülessen. Gyutaival egyetértett Pörzse Sándor, a Jobbik képviselője, valamint L. Simon László is. Novák Előd ehhez hozzáfűzte: módosító indítványt nyújt be, hogy a történelmi filmekre külön keretet hozzon létre a kormány.

Karácsony Gergely szerint nem igaz, hogy a magyar filmművészek nem készítettek a közelmúltról filmeket, példaként Török Ferenc Apacsok és Moszkva tér című filmjeit említette. Ugyanakkor úgy vélte, nem a politikusok dolga megmondani, hogy milyen filmek szülessenek. "Ez az előző rendszer modellje volt" - tette hozzá, majd megjegyezte, hogy a művészfilmek valóban elszakadtak a magyar közönség igényeitől.

Fiúk a klubból: ülésezik a magyar Országgyűlés. Fotó: MTI/Illyés Tibor (galéria)


A bizottság a személyeskedésbe torkolló vita után végül 12 igen szavazattal, egy nem és két tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvénymódosító javaslatot.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítását célzó javaslat tárgyalása során a bizottság nem támogatta Lendvai Ildikó szocialista képviselő indítványát, amely a pornográf művek mellett az erőszakos tartalmú műveket is kulturális járulékkal illetné. L. Simon László - aki az NKA elnöke is egyben - leszögezte: elviekben egyetért Lendvai Ildikó javaslatával, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy "technikailag" kivitelezhetetlen a módosításban foglaltak értelmezése.

A bizottság megszavazta viszont saját módosító indítványát, amely a miniszteri keretet maximalizálta az NKA bevételeinek 25 százalékában.

Támogatta a bizottság Karácsony Gergely javaslatát is. A képviselő a hazai artmozihálózat megmentése érdekében három százalékos járulékot vetne a ki a multiplexmozik jegyeire, és az NKA-nál így keletkező bevétellel töltené ki az MMKA megszüntetésével az artmozik finanszírozásában keletkező űrt. Az LMP-s politikus számításai szerint így körülbelül újra évi 250-300 millió forinttal lehetne támogatni a művészmozik működését. Gulyás Dénes javaslatát, aki öt százalékra emelte volna a járulékot, leszavazta a testület.

13:53 - Vita a megyei önkormányzeti vagyonról

Eltérően ítélték meg a megyei önkormányzatok intézményeinek, illetve vagyonának állami tulajdonba adását az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának hétfői ülésén a kormánypárti és az ellenzéki képviselők.

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, az intézmények és a fővárosi önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslathoz több módosító javaslat is érkezett, ezek között Varga Zoltán és szocialista képviselőtársaié.

Az ellenzéki képviselők egyebek mellett arra tettek javaslatot, kerüljön be a szövegbe, hogy az állami tulajdonba kerülő ingatlanok - funkcióváltás utáni - értékesítése esetén a megyei önkormányzatokat kárpótlás illeti meg. A javaslatot a bizottság nem támogatta.

Varga Zoltán, aki egyben Békés megye közgyűlésének képviselője is, elmondta, a hivatalos adatok szerint a megye átadásban érintett vagyona könyvszerinti értéken gyakorlatilag négyszerese annak az adósságállománynak, mint amit a kormány átvállal.

A volt szocialista önkormányzati miniszter úgy vélte, a kormány a többszörösét veszi el a megyéktől az önkormányzati vagyon és az adósság együttes elvitelével.

Láng Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök szerint ugyanakkor csúsztatás nélkül nem lehet összevetni a kettőt, ahogy a körtét sem lehet az almával összehasonlítani. Arra mutatott rá, hogy a megyei adósságállomány "aktív", miközben a vagyontárgyak nagy része a jelenlegi gazdasági helyzetben "passzív".

Hasonló állásponton volt frakciótársa, Gelencsér Attila (Fidesz) a Somogy megyei közgyűlés elnöke is, aki arról beszélt: a megyei vagyon egy része inkább költséget jelent az önkormányzatnak. Utalt arra, hogy egyes ingatlanok őrzése vagy állagmegóvása százmilliós nagyságrendű tétel.

Példaként említette, hogy az önkormányzat egyik Siófok aranyparti ingatlanát, valamint egy fonyódligeti táborrészt évek óta nem tud értékesíteni.

13:50 - Orbán: Felül kell vizsgálni a bankok szabályozását

Európa elemi érdeke, hogy felülvizsgálja a bankok szabályozását – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben a hétvégi brüsszeli EU-csúcsról adott értékelésében.

A kormányfő azt mondta: ahhoz, hogy az emberek pénze biztonságban legyen, a kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól, a kettő összenövése ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a betétesek pénzét a legbonyolultabb befektetések keretében lehetett kockára tenni. Hozzátette: a bankok befektetéseiért a tulajdonosaiknak, részvényeseiknek kell vállalniuk a felelősséget, és egyetlen bank sem hiheti magát pótolhatatlannak.

„A szabályozás nem szitokszó" – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint a pénzügyi világ nem piac már, „hanem lutri, ahol a legcinikusabbakra mosolyog a szerencse".

Orbán Viktor úgy vélte: Magyarország ezen az úton bizonyos tekintetben előrébb van mint számos uniós ország, „még ha most még szegényebbek is vagyunk".

13:36 - Orbán: Ragaszkodnunk kell saját megoldásainkhoz

A miniszterelnök szerint egyhamar nem várható gyors növekedés az európai gazdaságban, amire Magyarország válasza az, hogy "a magunk útját kell járnunk", ragaszkodni kell a saját megoldásainkhoz, és továbbra sem szabad megijedni a bátor megoldásoktól, nem szabad azzal törődni, mit szólnak ehhez mások.

Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt a hétvégi uniós csúcstalálkozóról beszámolva kifejtette: a görög helyzet elkerüléséhez minden erővel csökkenteni kell az államadósságot, továbbá ki kell menteni a magyar családokat a devizaadósságból.

A kormányfő arra is figyelmeztetett, hogy az eurózóna a saját versenyképességének javítása érdekében továbbra is számítani fog a közép-európai, így a magyar munkaerőre is, ami komoly kockázat, Magyarországnak ugyanis minden munkaképes emberre szüksége van.

Magyarországnak jelen kell lennie a nagy európai döntéseknél, ki kell állnia magáért, de éppen 1956 példájából kiindulva tudni kell azt is, hogy "mi senki másra nem számíthatunk, csak magunkra" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben a hétvégi brüsszeli EU-csúcsról adott értékelésében.

Mint fogalmazott, "senki más nem fog értünk egy fűszálat sem keresztbe tenni, ezért mi, magyarok csak magunkban bízhatunk, és csak egymásra számíthatunk".

13:35 - Nem vesz részt a parlament hétfői ülésén az MSZP-ből távozott tíz képviselő.

Egyikük, Varju László a Parlamentben újságíróknak azt mondta: véleményük szerint tíztagú frakciójuk szombaton a házszabálynak megfelelően alakult meg, de mivel a képviselőcsoport működési feltételei nem adottak, nem vesznek részt a hétfői ülésen. Hozzátette: kedden reggel ismét megpróbálják elfoglalni helyüket az Országgyűlésben.

Molnár Csaba - aki vasárnap arról tájékoztatta Kövér Lászlót, hogy vezetésével az MSZP-ből távozó politikusok megalakították a Demokrata Párt parlamenti frakcióját - hétfőn azt közölte: ha kedden sem működhetnek képviselőcsoportként, tiltakozásul nemzetközi szervezetekhez fordulnak.

Az Országgyűlés sajtófőnöke úgy tájékoztatott, hogy a házelnök azután kezdeményezi az MSZP-ből kilépett képviselők frakcióalakítási ügyével kapcsolatos döntések meghozatalát, hogy szombaton hazatér latin-amerikai hivatalos útjáról.

13:34 - Orbán: El kell rugaszkodni az Unió válságzónájától

Magyarországnak ahhoz, hogy sikeressé váljon, el kell rugaszkodnia az Európai Unió válságzónájától – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén.

A kormányfő a hétvégi brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozó eseményeiről számolt be a Háznak napirend előtti felszólalásában.

Az országnak muszáj hozzájárulnia Európa sikeréhez, ezzel azonban saját céljait is el kell érnie - mondta, hozzátéve: el kell rugaszkodnia az unió országaitól, amelyek között több a politikai bénultság állapotában van.

13:27 - Tíz képviselő kilépett az MSZP-ből

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője arról tájékoztatta a házvezetést, hogy tíz képviselő kilépett az MSZP képviselőcsoportjából - jelentette be az elnöklő Lezsák Sándor a parlament plenáris ülésének elején, hétfőn.

A jegyző, Hegedűs Lorántné (Jobbik) a plénum előtt ismertette a levelet, amelyben Mesterházy Attila azt írta: kilépéssel megszűnt október 22-én Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván tagsága.

A frakcióvezető - mint levelének ismertetése során kiderült - indítványozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztségét Vadai Ágnes helyett Molnár Zsolt töltse be. A többi bizottsági megbízatásokat érintő indítványait később, a frakció döntése után ismerteti.

Lezsák Sándor közölte, hogy a házelnök a Magyar Szocialista Párt frakciójából kilépett képviselők frakcióalakítási ügyével kapcsolatos döntések meghozatalát az október 30-i hazaérkezését követően kezdeményezi majd, addig a házszabályban meghatározott jogokat az Országgyűlés megalakulásakor létrejött frakciók számára biztosítják.

12:43 - Általános vitára alkalmas

Általános vitára alkalmasnak találta hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslatot.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, és az ellenzékiek 6 nem szavazata ellenében döntött az általános vitára való alkalmasságról.

Asztalosné Zupcsán Erika, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) főosztályvezetője hangsúlyozta: 2012. január elsejétől megszűnik az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- illetve európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, és a korengedményes nyugdíj (összefoglalóan civil korai nyugdíjak). Megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja is.

Hozzáfűzte: a már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték.

Hangsúlyozta: az alapelv az volt, hogy a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani és folyósítani.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2006 őszi zavargások: Az ügyészség meggyanúsította Bene Lászlót

A 2006 őszi eseményekkel kapcsolatban a Debreceni Katonai Ügyészség meggyanúsította Bene László… Tovább olvasom