Kisalföld logö

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -5°C | 4°C Még több cikk.

A költségvetést megalapozó törvényekről vitáznak a parlamentben

Vezérszónoki felszólalásokkal, majd képviselő hozzászólásokkal folytatódott az Országgyűlésben pénteken a 2012-es költségvetést megalapozó törvények általános vitája.
16:20 - Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a 2012-es költségvetést megalapozó törvények általános vitája. Többek között az élelmiszerbiztonság és a közösségi közlekedés helyzete is felmerült a felszólalásokban.

Fidesz: nagyobb élelmiszerbiztonság kell

Ódor Ferenc (Fidesz) hozzászólásában a mezőgazdasági élelmiszertermékek jó minősége mellett emelte fel a szavát, mert szerinte az elkövetkező ével egyik legfontosabb témája lesz, hogy "mit eszünk, mi kerül az asztalunkra." Ezért kell ebben a törvénycsomagban módosítani az élelmiszerlánc-biztonságról és állategészségügyi hatóságról szóló törvényeket és el kell készíteni egy több éves nemzeti ellenőrzési terv, valamint ennek 2012-re vonatkozó tervét. A kormány tervei szerint az újítások még nagyobb biztonságot eredményezhetnek majd.

Jobbik: jelentősen romlik a helyzet a közösségi közlekedésben

Staudt Gábor (Jobbik) a közösségi közlekedést illető kormányzati tervekről beszélt. Szerinte a Széll Kálmán Tervben rögzített 16 milliárdos elvonás ellentételezése egyáltalán nem látszik a költségvetésben és a megalapozó törvényekben, nem lehet tudni, hogy mit tesz a kormány, hogy ez az elvonás ne látszódjon, ezért szerinte ezt csak a jegyek és bérletek árának növelésével tudják majd pótolni a társaságok.

A közösségi közlekedési adó felvetésével kapcsolatban Staudt Gábor leszögezte: ez elvonná a cégek esetleges bevételeinek egy részét, így még nehezebb helyzetbe hozná a közlekedési vállalatokat. Ráadásul a Jobbik szerint ezzel a közösségi közlekedés privatizációját készíti elő az állam: "veszteségessé teszi őket, hogy legyen indoka a privatizációjára".

Bödecs Barna (Jobbik) szintén arról beszélt, hogy a 16 milliárdos megvonás "teljesen indokolatlan" és "lehetetlen helyzetbe" hozza a vállalatokat.

Az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

Napirend utáni felszólalás Kovács Pálról

Kara Ákos (Fidesz) Kovács Pál életútját idézte fel; mint mondta, az orvos, író és lapszerkesztő jelentősége messze túlmutat, ahol élt és dolgozott. Kiemelte a győri Hazánk című lap szerkesztését, az újságnál munkatársának tudhatta Petőfi Sándort, de írt bele Arany János és Tompa Mihály is.

Az Országgyűlés következő várhatóan háromnapos ülését Balczó Zoltán hétfőn egy órára hívta össze.

16:06 - Miközben a fideszes képviselők egyetértettek a költségvetésben megfogalmazott kormányzati szándékkal, addig az ellenzéki pártok szegényellenességgel és a közösségi közlekedés helyzetének rontásával vádolták a kabinetet a büdzsét megalapozó törvények általános vitája során, pénteken a parlamentben.

Fidesz: a büdzsé a válság utáni felemelkedést alapozza meg

A fideszes Sági István az államadósság csökkentését és az alacsonyabb államháztartási hiány elérését tartotta legfontosabbnak a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Arra mutatott rá, hogy a válság következtében megváltozott az európai gazdasági klíma, ezért más célkitűzésekre van szükség.

Azt is elmondta, hogy a 2012-es büdzsé akkor lehet igazán sikeres, ha társadalmi konszenzuson alapuló belső elkötelezettség is társul hozzá.

Szerinte a jövő záloga az ifjúság és a vidék, amelyek kiemelt figyelmet igényelnek.

MSZP: a kormány szegényellenes politikát folytat

Varga László (MSZP) szerint azért "megszorító" a költségvetés, mert a kormány olyan társadalompolitikát folytat, amelyik szegényellenes és csak a gazdagoknak kedvez. Hangsúlyozta, hogy az elszegényedés az ország minden területén folytatódik. Hozzátette, hogy az adóátrendezés csak 2011-ben ötszázmilliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen.

Fidesz: a vízhiány globális problémává válik

Sebestyén László (Fidesz) üdvözölte, hogy a költségvetést megalapozó törvényekről szóló javaslat foglalkozik a vízvédelmet megalapozó intézkedésekkel. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az ivóvízhiány egyre inkább globális szintű problémává válik, a vízhiány és az aszályok egyre nagyobb kihívást jelentenek és az éghajlatváltozás is csak tovább ront ezen a problémán.

Leszögezte, hogy eközben Magyarországon viszont tízszer annyi víz áll rendelkezésre, mint amennyi a társadalmi igények kielégítéséhez szükséges lenne.

Fidesz: nem öncélú a hatóságok bírságolása

Kozma Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a központi költségvetési szervként működő hatóságok bírságaiból befolyt összegek a büdzsét illetik meg. Hozzátette, hogy így megszűnik a területileg illetékes államigazgatási szervek bírságolási érdekeltsége. Felhívta a figyelmet, hogy a büntetések nem öncélúak, hanem egy jogellenes magatartást szankcionálnak.

Fidesz: az egészségpolitikában a megelőzésre kell koncentrálni

Heintz Tamás (Fidesz), aki felszólalásában riasztónak nevezte a népegészségügyi mutatókat, leszögezte, hogy az egészségpolitikának a megelőzés felé kell fordulnia. Hangsúlyozta, hogy a jövőben szűkíteni kívánják a dohánytermékekhez való hozzáférést és csökkenteni akarják a dohányzóhelyek számát is.

Tóth József (Fidesz) az ország eladósodottsága kapcsán említette, hogy a kamatterhek elérik az 1065 milliárd forintot, miközben a büdzsé egyenlege mínusz 550 milliárd forint. Hangsúlyozta, hogy a kamatterhek nélkül akár 500 milliárd plusszal is gazdálkodhatnának.

Font Sándor (Fidesz) annak a félelmének adott hangot, hogy a népszámlálást követően Magyarország lakossága hivatalosan is tízmillió fő alá csökken. A politikus ezért célnak nevezte, hogy megfordítsák a drámai népesedési mutatókat.

Fidesz: nagyobb élelmiszerbiztonság kell

Ódor Ferenc (Fidesz) hozzászólásában a mezőgazdasági élelmiszertermékek jó minősége mellett emelte fel a szavát, mert szerinte az elkövetkező ével egyik legfontosabb témája lesz, hogy "mit eszünk, mi kerül az asztalunkra." Ezért kell ebben a törvénycsomagban módosítani az élelmiszerlánc-biztonságról és állategészségügyi hatóságról szóló törvényeket és el kell készíteni egy több éves nemzeti ellenőrzési terv, valamint ennek 2012-re vonatkozó tervét. A kormány tervei szerint az újítások még nagyobb biztonságot eredményezhetnek majd.

Jobbik: jelentősen romlik a helyzet a közösségi közlekedésben

Staudt Gábor (Jobbik) a közösségi közlekedést illető kormányzati tervekről beszélt. Szerinte a Széll Kálmán Tervben rögzített 16 milliárdos elvonás ellentételezése egyáltalán nem látszik a költségvetésben és a megalapozó törvényekben, nem lehet tudni, hogy mit tesz a kormány, hogy ez az elvonás ne látszódjon, ezért szerinte ezt csak a jegyek és bérletek árának növelésével tudják majd pótolni a társaságok.

A közösségi közlekedési adó felvetésével kapcsolatban Staudt Gábor leszögezte: ez elvonná a cégek esetleges bevételeinek egy részét, így még nehezebb helyzetbe hozná a közlekedési vállalatokat. Ráadásul a Jobbik szerint ezzel a közösségi közlekedés privatizációját készíti elő az állam: "veszteségessé teszi őket, hogy legyen indoka a privatizációjára".

Bödecs Barna (Jobbik) szintén arról beszélt, hogy a 16 milliárdos megvonás "teljesen indokolatlan" és "lehetetlen helyzetbe" hozza a vállalatokat.

15:08 - Mezőgazdasági kérdésekről, oktatásról és a civilek támogatásáról is szóltak a képviselői felszólalások a 2012-es költségvetést megalapozó törvények általános vitája során, az Országgyűlés pénteki ülésén.

KDNP: az előző kormányok fedezet nélkül osztogattak

Karvalics Ottó arról beszélt, hogy a hiány éves terhe több mint ezer milliárddal "nyomja az ország vállát", ami a befizetett személyi jövedelemadó 57 százaléka, és ez komoly korlátokat jelent a tervezésnél több éven keresztül. 2010-ig az előző kormányok felélték a következő négy-hat év lehetőségeit - állapította meg. A legnagyobb problémát az állam és az emberek eladósítása jelenti - mondta, hozzátéve: az előző szocialista kormányoknak nem volt bátorsága a nagy ellátórendszerek átalakítására, saját lábra állítására, hanem a könnyebb utat választották. A gazdaság hatékony működtetésével nem foglalkoztak, kénytelenek voltak rengeteg hitelt felvenni, és fedezet nélkül osztogattak, ezt most kell megfizetnie az országnak és az embereknek. Pluszfinanszírozás nélkül kaptak további feladatokat az önkormányzatok, s az uniós forrásokat rossz célra használtak fel - sorolta. Arra szólított fel, kerüljék el a görög utat, "merjenek nagyot álmodni", és a kijelölt úton a nehézségek ellenére továbbmenni.

Frakciótársa, Sáringer-Kenyeres Tamás a növényvédelem kérdéséről beszélt, említést téve arról a kárpótlásból, amelyet a külföldről származó, génmódosított vetőmagot beszerző gazdálkodók kaptak. Mint mondta, többletforrást igényel, hogy az országba bejutó, elfogadhatatlan minőségű termékeket megtalálják az ellenőrök.

Arról is szólt, hogy meg kell találni az egyensúlyt a természetvédelem és a mezőgazdaság érdekei között.

Jobbik: brutális megszorítások sújtanák a civil szférát

Szávay István szerint brutális megszorításokkal sújtanák a civil szférát. Az ellenzéki képviselő kiemelte: a javaslat a Nemzeti Civil Alapról szóló jogszabályt módosítaná, s jövőre az alapnak már csak 1,3 milliárd forint állna rendelkezésre. Ez az éhen haláshoz sok, az életben maradáshoz kevés - fogalmazott, hozzátéve: civil szervezetek sora megy csődbe.

Kifogásolta azt is, hogy az új számítási rendszer életbe léptetését újabb egy évvel tolnák el. Másfél éve megy a tudatos időhúzás - hangoztatta.

Módosító indítványt adtak be, hogy legalább a tavalyi 3,5 milliárdos keretösszeg rendelkezésre álljon - jelezte.

A szintén jobbikos Z. Kárpát Dániel az élelmiszer-felügyeleti rendszer működését bírálta. Azt mondta, ennek hosszú távú működése nem megoldott, a többi közt az infrastrukturális fejlesztések elmaradása vagy a laboratóriumok privatizálása miatt.

Azt is kifogásolta, hogy az élelmiszer-biztonsági jelentések nem tartalmaznak konkrétumokat a vétkes cégről és termékéről, így teljes gazdasági ágazatok lehetetlenülnek el egy-egy élelmiszerbotrány kapcsán. Szerinte ez a multinacionális vállalatok lobbierejének következménye.

Fidesz: gyengék az ellenzéki érvek

Rónaszékiné Keresztes Mónika szerint az ellenzéki érvek gyengék. "Önök irigyek" - fogalmazott, hozzátéve: felvállalta egy kormány, hogy ebből a mérhetetlen bajból kihozza az országot. Orbán Viktor kormánya bármit tett eddig, Európában követésre talált - mondta.

A szociális passzusokról szólva kiemelte: befejezik a nyugdíjrendszer átalakítását úgy, hogy az teljes egészében a saját lábán áll majd. A kormány elkötelezett szándéka, hogy az embereket a segélyek világából a munka világába visszavezesse - mutatott rá, hozzátéve: azt szeretnék, hogy a jövőben kizárólag a valóban rászorultak számíthassanak a szociális háló védelmére. Ennek jegyében megszűnik, hogy az önkormányzatok helyi hatáskörben, a rászorultság normatív szempontjait mellőzve nyújthassanak segítséget - jelezte.

Frakciótársa, Riz Gábor a javaslat oktatást és szakképzést érintő részeiről beszélt. Mint mondta, a költségvetés a versenyképesség és a felzárkóztatás céljaira pluszforrásokat tartalmaz: az oktatási kiadások 6 százalékkal növekedhetnek, a gazdaságfejlesztés 22 százalékkal, míg a felzárkóztatásra további 40 százaléknyi forrás áll rendelkezésre.

Kitért arra, hogy a szakképzés átszervezésének egyik célja a pazarló, párhuzamosságokat tartalmazó intézményi struktúra átalakítása. Pozitívan szólt a térségi integrált szakképző központokról, amelyek ezt a célt szolgálják majd. Hozzátette: erősödik az állami szerepvállalás ezen a területen, átlátható képzési szerkezet alakul ki úgy, hogy minden tagintézmény megtarthatja szakmai önállóságát.

Szólt arról is, hogy a szakképzési hozzájárulás rendszere egyszerűbbé válik, kevesebb adminisztrációval jár majd a vállalkozások számára.

LMP: lehetetlen helyzetbe kerülnek a civilek

Vágó Gábor (LMP) a Nemzeti Civil Alapprogram átformálását és kasszájának kiürítését rótta fel a kormánynak. Mint mondta, a 2006 óta évente átlagosan 7 milliárd forintból gazdálkodó alap mintegy 30 ezer civil szervezet számára biztosította a működéshez szükséges forrásokat.

Szavai szerint azonban a kormány egy éve arra készül, hogy átformálja a civil szektor jogi kereteit, az alap nevét is Nemzeti Együttműködési Alapra változtatva. Azt mondta, a kormánynak tetsző civileket preferáló támogatási alap rendszerében azonban a legtöbb szervezet nem fér bele.

A képviselő bírálta még a költségvetési megszorítást, amely minden ellátórendszerből pénzt von el. Szerinte éppen a válság alatt lenne szükség a leghátrányosabban élők támogatására.

12:43

Vezérszónoki felszólalásokkal, majd képviselő hozzászólásokkal folytatódott az Országgyűlésben pénteken a 2012-es költségvetést megalapozó törvények általános vitája.

Jobbik: vonják vissza a költségvetést

Nyikos László, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy az Országgyűlés előtt fekvő törvény fő gondja: nem alapozza meg a jövő évi költségvetést. Mert bár 102 törvény módosítására tesz javaslatot, "de egyetlen számot nem tartalmaz, hogy a tervezett bevételi szándékok honnan jönnek elő". Vagyis a Jobbik szerint ezzel a csomaggal a költségvetés céljai nem lettek megalapozottabbak.

Nyikos László megerősítette: a Jobbik szerint vissza kellene vonni az egész költségvetést, "mert fontosabb egy jó költségvetés, mint egyes határidőknek, vagy kőbe vésett számoknak a betartása, fontosabb a magyar emberek érdeke, mint a költségvetési hiánycél tartása".

Az ellenzéki politikus kiemelte azt is: szerinte az adóhivatal munkatársait nem "adófizető-barát" magatartás jellemzi, pedig az emberek és a vállalkozások "nem pusztán adóalanyok, hanem ők termelik meg azt a GDP-t, amire az országnak most nagyon nagy szüksége van". Nyikos László példaként elmondta: ha egy esedékes bírságot felszólítás után sem fizet be egy vállalkozó, akkor az adóhivatal vagy "inkasszózik, vagy foglalási jegyzőkönyvvel a hóna alatt érvényesíti ezt", ami bár jogilag rendben van, európaibb megoldás lenne, ha az adóhivatal is felszólítaná és figyelmeztetné az érintetteket.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra is, hogy jövőre 132 milliárd forintjába kerül az államnak az, hogy a központi adókat beszedje a NAV, mivel több mint 22 ezer ember végzi ezt a munkát, ami egy hatalmas apparátus.

LMP: ez egy görögsaláta törvénycsomag

Vágó Gábor, az LMP egyik vezérszónoka szerint a költségvetés a megalapozó törvényekkel sem kerüli el a görög utat, ez "egy görögsaláta törvénycsomag". Az ellenzéki képviselő szerint ha nem vonják vissza a jövő évi költségvetésről szóló javaslatot, akkor nagy valószínűséggel pótköltségvetést kell majd benyújtani, mert nagyon sok olyan tétel szerepel benne, amelyeknek a teljesülése "erősen kétséges."

A költségvetés nem csak gazdaságilag megalapozatlan, de jogilag is, mivel a megalapozó törvények nem megfelelőek. Éppen ezért az LMP egy "összpárti válságtanács" létrehozását sürgeti, amely valóban meg tudná alapozni a jövő évi költségvetést. Addig is amíg ez nem történik meg, az LMP felszólítja a kormányt, hogy fejezze be az "ámokfutást".

Szerinte a megszorítási hullámot a fűnyíró-elv mentén próbálják meg végigvinni, vagyis mindenhonnan levágnak egy kicsit, ahelyett, hogy megkeresnék a rosszul működő állami alrendszereket - értékelte.
Szilágyi Péter, az LMP másik vezérszónoka a közigazgatási rendszerrel kapcsolatban leszögezte: a kormány az azonosított problémákra rossz, csak pénzgyűjtési célú válaszok ad és "sokadszorra is elhalasztja a reform lehetőségét".

Fidesz: a rendszer-átalakítás mindig költségekkel jár

A fideszes Ékes József arra mutatott rá, hogy az átfogó rendszerek átalakítása mindig igényel költségeket. Hangsúlyozta: azok az országok járnak helyesen, akik a válság ideje alatt meg merik lépni a szükséges lépéseket, amelyek a recesszió után hasznosak lehetnek. Ezek között említette az oktatással kapcsolatban a hiányszakmákra koncentráló képzést.
A képviselő kifogásolta, hogy a szocialista kormányok nyolc éve alatt jelentősen, állampolgáronként 2 millió forinttal emelkedett az állam adósságterhe, hogy az előző kabinet üres kasszával adta át az országot, és azt is, hogy a korábbi kormányok ideje alatt jelentősen emelkedtek a víz- vagy gázdíjak.

Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány hatósági árrendszert alakított ki több szolgáltatás esetében, megfékezve ezzel az áremelkedéseket. A képviselő megvédte a korhatár alatti nyugdíjazás lehetőségének megszüntetését, mert, mint mondta, irritálja az embereket, ha valaki 35 évesen ment nyugdíjba.

Az MSZP csökkentené az agráriumra kivetett terheket

Az MSZP-s Gőgös Zoltán az élelmiszer-felügyeleti díj kivetését kifogásolta, mert szerinte az agrárium nem bír el további terheket. Ezt alátámasztandó felsorolt számos olyan költséget, amelyet egy állattenyésztőnek fizetnie kell. Állítása szerint a díj kivetésével munkahelyek szűnhetnek meg az agráriumban, a termelők ugyanis már nem tudnak további költségeket kigazdálkodni.

Azzal sem értett egyet, hogy a díj a költségvetést megalapozó törvények és nem az adótörvények között szerepel, holott szerint a befizetendő összeg adónak minősül, mivel kötelezettje semmilyen ellenszolgáltatást nem kap érte.

11:20

A Fidesz és a KDNP szerint pozitív változásokat hoznak az emberek számára a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítások, az MSZP viszont ezek visszavonására szólította fel a kormányt a javaslat pénteki általános vitájában.

Néma felállással emlékeztek az 1956-os forradalom leverésének évfordulójára

Az Országgyűlés ülésének kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők az 1956-os forradalom leverésének 55. évfordulójára. Az elnöklő Latorcai János azt mondta: 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtásának napjára emlékeznek, azokra az ismert és ismeretlen hősökre, akik életüket áldozták azért, hogy ma demokratikus jogállamban élhessünk.

Fidesz: pozitív változásokat hoz a költségvetést megalapozó törvénymódosítás

Márton Attila, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a költségvetést megalapozó törvénymódosítások - sok technikai jellegű változtatás mellett - számos pozitív változást tartalmaznak a magyar polgárok számára. A változások lényeges elemének tartotta, hogy a jövőben a bírságbevételek az állam kezében összpontosulnak, amivel elkerülhető lesz az indokoltnál nagyobb bírságkivetés. Mint mondta, korábban társadalmi visszatetszést keltett, hogy a hatóságok a minél nagyobb bírságbevételben voltak érdekeltek.

Azt is elmondta, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet esetében is változás lesz, hiszen ennek a több milliárd forintos költségét eddig kizárólag az adófizetők állták, míg a jövőben a nagy élelmiszerláncokkal fizettetik meg ezt a díjat.

Beszélt arról is, hogy ésszerűbb mértékű lesz a közösségi közlekedés támogatása, amire - például a négyes metró esetében - sokszor indokolatlanul sok pénz folyt el. Szintén változás, hogy mentesülnek a földjáradék fizetése alól a területek, ahol a bajba került a devizahiteleseknek építenének házakat - tette hozzá.

Márton Attila hangsúlyozta: az európai körülmények szempontjából egy nehéz, kiszámíthatatlan időszak áll előttünk, ebben a helyzetben kell biztosítani az ország stabilitását és a válságzónától való elrugaszkodást. A kabinet nem akarja az elmúlt nyolc év kormányainak sodródó gazdaságpolitikáját folytatni, mert ennek végezetes eladósodás lett az eredménye - tette hozzá.

MSZP: vonja vissza a kormány a költségvetést és az azt megalapozó törvénymódosításokat

Kovács Tibor, a szocialisták egyik vezérszónoka arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a költségvetést és az azt megalapozó törvénymódosításokat. Szerinte ugyanis az előterjesztés az elmúlt évek "legbrutálisabb", "legmegszorítóbb", Magyarországot nyomorba döntő költségvetését próbálja megalapozni. Kifogásolta, hogy számos jelentős változtatást nem is ebben a csomagban, hanem önálló képviselői indítványban nyújtottak be fideszes képviselők. Példaként említette a fideszes Koszorús László javaslatát, aki a környezetvédelmi termékdíj teljes átszabásáról nyújtott be indítványt.

Puch László, az MSZP másik vezérszónoka azt mondta, a kormánypárti képviselők délibábot kergetnek, amikor stabil, az országot megmentő költségvetésről beszélnek. Ezt a "fantaszta költségvetést" mindannyian meg fogjuk szenvedni - fogalmazott.

Szerinte a költségvetést megalapozó módosítások között kellett volna segíteni a leszakadó régióknak, de ez történt meg. Mint mondta, elfogadja, hogy válságidőszakban be kell fagyasztani szociális kiadásokat, egyben kiutat is kell mutatni, ugyanakkor a költségvetés és az azt megalapozó módosítások nem tesznek különbséget a Magyarország eltérő helyzetben lévő régiói között. A tömegközlekedés támogatásának átalakítása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy egy 20 százalékos jegyáremelés komoly mobilitási gondokat jelent majd a foglalkoztatásban. Közölte: az MSZP egyetért a bírságbevételek központosításában és abban is, hogy a kis-és közepes vállalkozásokat egy bírság kiszabása előtt figyelmeztessék, ugyanakkor szerinte kérdéses, hogy ezt a különböző hivatalok hogyan tartják majd nyilván.

A szocialista politikus erősen kétségesnek tartja, hogy a költségvetés kiállja az idők próbáját, mert szerinte nincs következetes jogalkotás, a befektetőknek nem tudnak stabil képet mutatni. Nem lehet óránként adójavaslatokkal érkezni - tette hozzá.

KDNP: polgárbarát elemek a költségvetést megalapozó törvénymódosításban

Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka elmondta, hogy a módosítások 60 százalékát ugyan technikai jellegű változtatások teszik ki, de emellett "polgárbarát" elemek is szerepelnek benne. Ilyennek nevezte a bírságkiszabások központosítását, az élelmiszerlánc-felügyelet finanszírozásának átalakítását, a nyugdíjkassza zárttá tételét és a fogyasztói árkiegészítés átalakítását.

A politikus hangsúlyozta, minden alkalommal el kell mondani, hogy nem fehér lappal kezdett a mostani kormány, hanem egy nagyon terhes szocialista örökséggel. Mint mondta, a szocialisták most azt mondják, hogy a költségvetés nyomorba taszítja az országot, holott éppen az üt 1000 milliárdos lyukat a jövő évi költségvetésen, hogy 2008-ban a szocialista kormány az IMF-hez fordult. Nem tehetnek úgy, mintha a múlt ezzel a kormánnyal kezdődött volna, és nem lenne Magyarországon kívül gazdaságpolitikai környezet - mondta a szocialista képviselőknek.

Hangsúlyozta: ez a kormány időben és aktív módon reagált a válsághelyzetre, a költségvetés feltárja a belső lehetőségeket a bürokrácia csökkentésével, takarékossági intézkedésekkel és az adócsalási kiskapuk bezárásával.

A cél, hogy a kormány sikeres válságkezelést folytasson, és olyan állapotot idézzen elő, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország felkapaszkodjon a válság utáni időkben megélénkülő gazdasághoz - tette hozzá a kormánypárti képviselő.

Korábban:

A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról tárgyal ma az Országgyűlés. A hatórás időkeretű vitában a parlamenti szabályoknak megfelelően a kormánypártok és az ellenzék is három-három órán át érvelhet.

A miniszteri expozé már múlt szerdán - a büdzséről szóló előterjesztés általános vitájának kezdetén - elhangzott. A 2012. évi költségvetést megalapozó salátatörvény alapján központi számlára kerülnének a bírságbevételek, a közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordítana, mint idén - ezt a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével érnék el -, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, hanem annak 80 százalékával egyezne meg. Ugyanakkor nemcsak az önkormányzati, hanem az állami bérlakások építésekor sem kellene földvédelmi járulékot fizetni a következő évtől.

Olvasóink írták

  • 1. dorombolok 2011. november 04. 12:32
    „A kormányzó erők 1000 milliárdos hiánnyal indokolnak minden újonnan bevezetett adót (megszorítást)!
    -Az egykulcsos arányos (igazságos) jövedelem adó min. 500 milliárdtól fosztotta meg az államkasszát 2011-ben , 2012-ben ez csak több lehet.
    - A feleslegesen felvásárolt MOL részvények újabb 500 milliárdja már adja is a most hiányzó 1000 milliárdot !
    Nem lehet olyan borzasztóan nehéz ezt az összefüggést látni!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nitrogénszállító kamion balesetezett a 8-ason

Nitrogénszállító kamion ütközött össze egy személyautóval a 8-as főúton Tüskevár és Karakószörcsök között. Tovább olvasom