Kisalföld logö

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 27°C Még több cikk.

A költségvetésről vitáztak

A Jobbik a népirtás költségvetésének nevezte az tervezetet.

1. rész
A 2011. évi költségvetés pénteki részletes vitájában a képviselők az általuk benyújtott módosító indítványokról beszéltek. Szó volt többek között a panelprogramról, a Magyarok Világszövetségéről, illetve a munkahelyteremtésről, a közfoglalkoztatásról.

Az MSZP a panel-felújítási program folytatását szorgalmazta
Lamperth Mónika (MSZP) a panelfelújítási program folytatását szorgalmazta felszólalásában és azt, hogy erre csoportosítsanak át 10 milliárd forint többletforrást. Mint mondta, a büdzsében a panelprogramra előirányozott 3,3 milliárd forint azt jelenti, hogy a kormány a programot leállítja, az összeg csak az eddigi kötelezettségek kifizetésére lesz elegendő.
Úgy vélekedett: baj, ha leáll a program, mert a lakóközösségek hónapok, akár évek óta készülnek a felújításra, tanulmányokat, felméréseket készítettek.
Szerinte a program a lakók megtakarításai mellett más hasznot is hozhat: munkahelyeket teremt az építőiparban.

Fidesz: felül kell vizsgálni a panelprogramot
Bebes István (Fidesz) szerint a panelprogram "több sebből vérzik", már a céljai sem voltak mindig helyesek. Azt mondta: felül kell vizsgálni a programot, meg kell találni a források leghatékonyabb felhasználásának módját, a programot ezt követően lehet újraindítani.
A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy olyan módosító indítványokat adtak be, amelyek az önkormányzati adóbevételeket próbálják növelni. Ezek közül egyebek között kiemelte: szorgalmazzák, hogy a helyhatóságok részesülhessenek az általuk beszedett közigazgatási bírságokból, hiszen ez többletfeladattal jár.

A Jobbik a Magyarok Világszövetségének juttatna költségvetési forrásokat

Novák Előd (Jobbik) jelezte: frakciója olyan indítványt adott be, amely 474 millió forintos költségvetési támogatást juttatna a Magyarok Világszövetésének. Ezt azzal indokolta, hogy ha a Fidesz-kormány komolyan gondolja a nemzeti együttműködést, akkor ezen módosító javaslat elfogadásával rendezheti a szervezettel a kapcsolatát.
Emlékeztetett, hogy az előző Fidesz-kormány alatt szűnt meg a szövetség költségvetési támogatása. Mint mondta, az összmagyarságot képviselő Magyarok Világszövetsége rendelkezik a világon a legnagyobb külhoni alapszervezeti hálózattal.

Szili Katalin a pécsi konferenciaközpont nemzeti intézménnyé nyilvánítaná
Szili Katalin független képviselő egyebek mellett azt szorgalmazta, hogy a pécsi konferencia- és koncertközpontot nyilvánítsák nemzeti intézménnyé és juttassák költségvetési támogatáshoz. Leszögezte: az egész ország érdeke, hogy ne csak a fővárosban, hanem vidéken is legyenek a nemzet, a társadalom értékeit megjelenítő kulturális intézmények.
Fidesz a közfoglalkoztatásról
Karakó László (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2011. évi költségvetés az államadóság csökkentésére, a családok támogatására, a foglalkoztatottak számának bővítésére, a GDP-növekedésre és a fogyasztásbővítésre teszi a hangsúlyt.
A közfoglalkoztatásról szólva kiemelte: nemzeti közfoglalkoztatási program indul, amelyben az állam egységes rendszerben nyújt pályázatos támogatást a közfoglalkoztatással érintett többletmunkahelyek létrehozására. E célra a munkaerőpiaci alapban jövőre 64 milliárd forint, az önkormányzatoknál bérpótló járandóságra 48 milliárd forint jut.

Az LMP a nők rugalmas foglalkoztatását, a bölcsődei, óvodai helyek bővítését szorgalmazza

Kaufer Vigár (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés nem segít a fiatal, kisgyermekes, gyermekvállalás előtt álló nők helyzetén. Leszögezte: pártja szerint kulcsfontosságú lenne a nők választási lehetőségét megteremteni, ehhez rugalmas munkavállalási formák kellenének.
Kifejtette: a 2011. évi büdzsé nem emeli azokat a tételeket sem, amelyek a bölcsődei, óvodai helyek bővítését céloznák meg. Szerinte ezek jövőre visszafogják majd a gyermekvállalást.

Fidesz a turizmus fontosságáról
Hadházy Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a turizmus a foglakoztatás bővítése terén is jelentős ágazat lehet. A módosító javaslatok közül kiemelte azt, amelyik részben visszapótolja az önkormányzatoknak a turisztikai adó miatti elvonást. Egy másik javaslat pedig a turisztikai célelőirányzatot emelné meg 2,7 milliárd forinttal - szögezte le.

MSZP: 62 milliárd pluszt juttatna a munkahelyteremtésre
Kiss Péter (MSZP) azt szorgalmazta, hogy az aktív munkaerő-piaci eszközök bővítésre fordítsanak plusz költségvetési forrásokat. Mint mondta, az MSZP által benyújtott módosító indítványok összesen 62,2 milliárd forint többletpénzt adnának munkahelyteremtésre.
Jelezte: véleményük szerint a gazdasági növekedést és a hazai fogyasztásbővülést túl optimistán tervezte meg a kormány, így kevéssé várható foglalkoztatás-növekedés. Hivatkozott a Költségvetési Tanács elemzésére, amely szerint az idei 92 milliárd forint helyett jövőre 64 milliárd forintot jut a közfoglalkoztatásra. Úgy vélekedett, ez a több mint egyharmados visszalépés aggályos, azt jelenti, hogy a kormányzat a közmunkára, az Út a munkához programra, a közhasznú foglalkoztatásra, azaz segély helyett munka "megoldására" juttat kevesebb pénzt. Ennek pedig az a következménye, hogy 30 ezerrel kevesebb lehet a közfoglalkoztatottak száma - mondta.

2. rész
A 2011. évi költségvetés pénteki részletes vitájának folytatásában szó volt többek között a külügyi tárca helyzetéről, a magyar előadóművészekről és a szociális juttatásokról is.

Fidesz a Külügyminisztériumról
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy jövőre több pénz jut a külképviseletek működtetésére, biztosítva van az egyszerűsített kedvezményes állampolgárság megadásával járó pluszfeladatok fedezete és az ideinél 1,3 milliárd forinttal több jut a határon túli magyarok támogatására. Hozzátette, hogy eközben a soros EU-s elnökség költségeit sem ingatlaneladásokból fedezik.
Azt mondta, hogy ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy a Külügyminisztérium működése kiszámíthatóvá váljon.

Jobbik a szociális rendszerről
Sneider Tamás (Jobbik) azt mondta, hogy a jövő évi költségvetésnek a szociális ágazat az egyik nagy vesztese. Kijelentette, hogy az ágazat jövőre 35 milliárd forintos elvonást szenved el, ami reálértékben 105 milliárd forintos csökkenést jelent. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkassza nélkül, a többi területre érvényes a csökkentés. Közölte, ha ezt a problémát nem orvosolják, az komoly feszültségekhez vezet majd.
Elmondta, hogy két hajléktalanokkal foglalkozó közalapítvány érdekében is módosító javaslatokat nyújtottak be.
Kitért arra is, hogy egy másik módosító javaslatukkal 20 millió forinttal többet adnának egy, a fogyatékkal élőkkel foglalkozó közalapítványnak.
Havi 45 ezer forintra emelnék a jelenleg 29.500 forint ápolási díjat, amit egy szülő kaphat, ha otthon marad a fogyatékkal élő gyermekével.
Megjegyezte, hogy egyúttal két százalékkal emelnék a családi pótlék előirányzatát. A juttatás azon gyerekek után is járna, akik csak 21 éves korukra végzik el a középiskolát.
Megjegyezte, hogy szeretnék visszaadni a Máltai Szeretetszolgálatnak azt a 60 millió forintot, amennyivel kevesebbet kapnának az idei évhez képest.

Fidesz a bíróságokról és az ügyészségről
Horváth Zsolt fideszes képviselő a büdzsé bíróságokra és ügyészségekre vonatkozó részéről beszélve azt mondta, hogy ezen a területen kettős feladat jelentkezik. Egyfelől csökkenteni akarják bíróságokon felhalmozódott ügyhátralékokat valamint bővíteni akarják a humánerőforrás területén keletkező feladatok megoldását.
Másrészről az ügyészségek kapcsán el szeretnék érni, hogy a büntetőeljárásokat ezentúl ne lehessen a vád képviselete nélkül elfolytatni.
Hangsúlyozta, hogy mindkét területen több forrás jut majd a feladatok megvalósítására.
Kijelentette, hogy infrastrukturális és más fejlesztésekre 500 millió forintot különítenek el.
Kiemelte, az a kormányzati szándék, hogy az igazságszolgáltatás minden területe a valódi közszolgáltatásokhoz tartozzon a jövőben.

LMP a mezőgazdasági feladatokról
Szabó Rebeka (LMP) elmondta, azt szeretnék, hogy a parlagfű elleni védekezésre tervezett előirányzatot csak az Országgyűlés módosíthassa, azt miniszteri szinten ne lehessen megváltoztatni.
Felhívta a figyelmet az állami génmegőrzési feladatok támogatására. Közölte, hogy ez a tavalyihoz képest 200 millió forinttal csökkent, véleményük szerint viszont legalább a korábbi szintre, vagyis összességében 300 millióra kellene az keretet visszaállítani.
A képviselő kitért az alternatív értékesítési láncok támogatására is. Szavai szerint a helyi termékek közvetlen értékesítése olyan eszköz, amelyekkel fel lehet lendíteni a kisebb, lokális gazdaságokat. Javasolta, hogy támogassák a gazdálkodókat, hogy az úgynevezett réspiacokra, például a bioélelmiszerek, a laktózmentes termékek vagy a vallási ételek piacára is be tudjanak törni.

Fidesz az elővárosi közlekedésről
Riz Levente (Fidesz) arról beszélt, hogy XVII. kerületi képviselőként a külterületi közösségi közlekedés fejlesztésének lehetőségeit az elővárosi vasúti vonalak megállóhelyeinek megújításában illetve új megállók létrehozásában látják.
Az egyéni közlekedés kapcsán fontosnak nevezte azt a módosító indítványt, amely a fővárosi külterületek útjainak portalanítását illetve aszfaltozását segítenék elő.

KDNP az oktatásról
Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkár arra emlékeztetett, többen kifogásolták, hogy a költségvetés és a közoktatási törvény koncepciója mintha nem volnának szinkronban. Magyarázatként közölte, hogy a törvénykoncepció elkészült, de az nem egy lépésben, jövő ősszel lép hatályba, hanem lépcsőzetesen. Szavai szerint annak fő üzenetei, például a pedagógiai szakszolgálatok témaköre, viszont megjelennek a büdzsében.
Megjegyezte azt is, hogy képviselők kifogásolták, miért nem jelenik meg a büdzsében a pedagógus életpályamodell. Kijelentette, hogy ennek a koncepciója is elkészült, de az olyan horderejű változtatásokat fog jelenteni, hogy 2011-ben még nem lép életbe.
A kisiskolák helyzetéről azt mondta, azok újraindítását az első körben pályázati úton kezdik el. Kérte az újraindításra szánt összeg növelésére vonatkozó módosító javaslat támogatását.

MSZP a kultúráról
Hiller István (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb vesztese a magyar kultúra.
Példaként említette, hogy idén 2,3 milliárd forint állt rendelkezésre az előadó-művészet színvonalának emelésre, és a kormánypárti képviselők olyan módosítást nyújtottak be, amely már idén többlettámogatást jelentett volna; végül megegyeztek abban, hogy ez az összeg a 2011-es költségvetésben jelenik meg, jövőre viszont ennek ellenére is csak 1,1 milliárd forintot fognak biztosítani a magyar előadó-művészetnek.


3. rész
A nemzetiségi színházak támogatása, az M44-es út megépítése, a határon túli magyarok költségvetési keretének és a turisztikai célelőirányzat növelése mellett érveltek a képviselők a jövő évi büdzsé részletes vitájában pénteken az Országgyűlésben.

Vita a nemzetiségi színházak támogatásáról
Hiller István szocialista politikus a nemzeti nemzetiségi színházak költségvetésének 2, 3 milliárdról 1,1 milliárd forintra történő csökkentését bírálta. Nemhogy évekkel ezelőtti pozíciókat nem tudnak megőrizni, hanem a felét sem biztosítják annak a támogatásnak, mint tavaly volt. Ez hiba, a kultúra ezért kárt szenved - fogalmazott.
Fideszes képviselőtársa, Gyimesi Endre azt mondta, hogy ha szűkebb a költségvetési keret, akkor súlyozni kell a feladatok között, és ezt fel kell vállalni, a kultúrára mindenki minél több pénzt szeretne. Az előadó-művészeti törvény módosítása napirenden van - jelezte egy másik felvetésre reagálva.

A Fidesz az M44-es út megépítése mellett
Babák Mihály azt mondta, az M44-es építésének "beindítására" mindenképpen szükséges lenne, erre az elmúlt nyolc évben ugyanis csak ígéret hangzott el, de semmi nem történt. Békés az egyetlen megye, ahol nincs autópálya, gyorsforgalmi út - jegyezte meg a fideszes politikus, aki azt kért,e támogassák javaslatát, hogy a költségvetésben erre a megfelelő forrás meglegyen.
Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, a fideszes politikusnak a saját kormányát kell meggyőznie, ők támogatni fogják az M44-es fejlesztését, ugyanakkor megjegyezte: a kormány a napokban jelentette be, semmilyen gyorsforgalmi út fejlesztésére nem lesz mód. Samu Tamás Gergely, a Jobbik frakciója nevében szintén támogatást ígért az indítványhoz.

Jobbik: biztosítsanak pluszforrásokat a határon túli magyarok támogatására
Szávay István a határon túli magyarok támogatásához benyújtott indítványai mellett érvelt. Szerinte illő lenne megfelelő költségvetési pluszforrásokat biztosítani, megnövekedtek ugyanis a feladatok, és alig infláció feletti az emelkedés e területen. Kiemelte a határon túli magyar stúdiók eszközfejlesztését, amelyre 1 milliárd forintot biztosítana a Nemzeti Hírközlési Hatóság 17 milliárdos keretéből.
Szólt még a Határtalanul osztálykirándulásokról, amelyre plusz 200 milliót adna, míg a szórványoktatásra és csángó magyarok oktatására, és oktatási nevelési támogatásra még 1,5 milliárdot biztosítanának. Szeretnék, ha sok éve változatlan - 20 ezer forintos - oktatási-nevelési támogatás nőne - mondta. Oktatási programok támogatására 500 milliót adnának, a Magyar Ifjúsági Konferencia céljaira és határon túli magyar ifjúsági szervezetek működésére 5-5 milliót csoportosítana át.
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy a költségvetési támogatás növekedése 12 százalék, ami messze felette van az inflációnak.

Fidesz: jelentős növekedés a turisztikai előirányzatban
Bóka István azt hangoztatta, hogy 5,2 milliárdról 7,9 milliárdra nőne a turisztikai célerőirányzat. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon fontos lépés - értékelte a fideszes politikus, hozzátéve: a turizmust és idegenforgalmat kiemelte ágazatnak tekinti a kormányzat.
Másik terület, ahol pozitívumot látott, az önkormányzati finanszírozásnál az idegenforgalmi adóra fizetett normatív állami támogatás. E célra plusz 2 milliárdot biztosítana képviselőtársával, amelyet tudomása szerint a kormány is támogat.

LMP: ne csökkenjen a fiatal kutatókra jutó keret
Az LMP-s Osztolykán Ágnes amellett érvelt, hogy az MTA kutatóintézeteibe pályázó fiatal kutatóknak jutó keret ne változzon reálértéken. A szakiskolai területre 150 millió forintot javasolnának a lemorzsolódás megakadályozására - közölte, és szóvá tette, hogy az Útravaló Ösztöndíj-program támogatása az idei költségvetésben csökkenne.


4. rész
A képviselők a jövő évi költségvetés pénteki részletes vitájában hosszas polémiát folytattak a romák felzárkóztatásáról. Az MSZP a szociálpolitika területére csoportosítana át újabb összegeket, a KDNP az ifjúság támogatásához kért forrásokat.

Vita a romák felzárkóztatásáról
Berényi László a Fidesz felszólalójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásához munkahelyteremésre és megfelelő oktatásra van szükség.
Úgy vélekedett, hogy bár az elmúlt 20 évben a költségvetés oldaláról nagy erőfeszítéseket tettek a leszakadók felzárkóztatására, de a felhasználási oldalon a túlbürokratizált intézményrendszerben elfolytak a pénzek. Szerinte a kormányzat nem odázhatja el a problémát, a mostani költségvetésben kell rendezni, hogy a támogatások a megfelelő helyre jussanak el.
A témáról több, mint félórás vita bontakozott ki.
Volner János (Jobbik) felhívta a figyelmet: felére vágja vissza a kormány a közfoglalkoztatásra szánandó pénzt. Szerinte egy Jobbik-kormányra lenne szükség ahhoz, hogy például széles körű közmunkaprogram induljon, vagy legyen visszavágva a "megélhetési szülést ösztönző" szociális rendszer.
Babák Mihály (Fidesz) aláhúzta: a Jobbik programját kéri számon a kormánytól Volner János. Hozzátette: a kormány az ország eladósítása, a költségvetési lukak miatt fontossági sorrendben tud haladni. Azt mondta még: a közmunka nem romaprogram.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint tény, hogy a költségvetés ma nem tudja a cigányság számára a kitörést biztosítani, de a forrásátcsoportosítás az oktatás felé valóságos cél, amely kitörést jelenthet az érintetteknek, akiknek szakmát kell adni a kezükbe. E mellett értelmes munkát adhat a cigányság számára a szociális földprogram; erről módosító indítvány készült.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: a közfoglalkoztatást kell erősíteni, ez használható eszköz, ehhez költségvetési forrást kellett volna rendelni.
Osztolykán Ágnes (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kirekesztés sokba kerül az országnak.
Wittner Mária (Fidesz) úgy fogalmazott: a szocialista kormány azzal, hogy eltörölte családi pótlék tanuláshoz kötését, analfabétasorban tartotta a cigányokat, ezzel tudta megszerezni a voksaikat.

MSZP a szociálpolitikáról
Szűcs Erika (MSZP) azt mondta, túlzottan optimistának tartják a prognosztizált háromszázalékos növekedést, illetve a három és fél százalékos inflációt és nem gondolják, hogy a szociális problémákat a gazdasági növekedés automatikusan meg fogja oldani.
Véleményük szerint ezért a szociális területen mindenképpen többre van szükség a kormány által tervezetnél, ugyanis a javaslatban változatlanul hagyták a normatívákat és a nyugdíjminimumot. Úgy számolt, hogy így a szociális ellátórendszer négyszázalékos reálérték-vesztést szenved.
Megemlítette, hogy havonta és személyenként ötezer forinttal szeretnék megemelni az ápolási díjat, amely javaslatuk alapján három év alatt elérné a nettó minimálbért.
Kijelentette, hogy az indokolt nyugdíjemelés 3,8 százalék helyett 4,8 százalék lenne.
Kitért arra, hogy egy általánosan 10 százalékos családi pótlék emelésre tettek javaslatot, amely bizonyos esetekben akár húsz százalékra is nőhetne.

KDNP az ifjúság támogatásról
Stágel Bence (KDNP) azt javasolta, hogy az ifjúsági célokra fordított költségvetési támogatásokat a jövőben hatékonyabban használják fel. Módosító javaslatuk szerint a gyermek és ifjúságfejlesztési szakmai célokra fordítható összeg az előirányzotthoz képest csaknem százmillió forinttal nőne.

Jobbik a vízrehabilitációról
Samu Tamás Gergő (Jobbik) arról beszélt, hogy az EU-tagállamoknak 2016-ig jó állapotban kell hozniuk a felszíni és felszín alatti vízállományaikat.
Közölte, hogy a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Kőrös teljes rehabilitációjára van szükség, ezért erre kért 750 millió forintot a büdzséből.

Fidesz az EU-elnökségről
Gyopáros Alpár (Fidesz) kijelentette, hogy a külügyminisztériumi fejezet főszámai jelentősen emelkedtek az ideihez képest. Közölte, hogy egyfelől ezek a számok jelentik a valós igényeket illetve megnőtt az elvégzendő feladatok nagysága is, például Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke.
Megjegyezte, hogy az EU-elnökségre való felkészülés operatív oldala a kormány feladata, de a parlamentnek kell biztosítania ehhez a szükséges költségvetési forrásokat.
Hangsúlyozta, hogy a 15,5 milliárd forintnyi forrás teljes egészében támogatásként áll rendelkezésre az EU elnökség lebonyolításához.


5. rész
A környezetvédelem, a tudomány és az oktatás, valamint a kultúra támogatása is terítékre került a parlamentben a jövő évi költségvetés pénteki részletes vitájában.

Az LMP a környezetvédelemről
Jávor Benedek (LMP) pártjának a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetéhez benyújtott módosító javaslatairól beszélt. Kijelentette, hogy a büdzsé tervezete nem felel meg a fenntarthatóság követelményeinek. Szavai szerint a kiadási oldalon Magyarországnak egy európai viszonylatban is jó jogszabályi rendszere van, de a jogszabályok betartatásához intézményfejlesztésre, a hatóságok megerősítésére van szükség.
Kifejtette, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programban 50 millió forintról 250 millióra emelnék a civil szervezeteknek juttatott támogatást.
A bevételi oldalról azt mondta: be kell vezetni az ökoadókat. Közölte, hogy az ökoadók egyúttal ötszázalékos járulékcsökkentést tennének lehetővé. Hozzátette: ez forrásokat teremtene a kiadási oldalon sürgetett intézkedésekhez.

A Fidesz a tudomány támogatásáról
Pósán László (Fidesz) fontosnak nevezte a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának bővítését. Ez a maguknak nevet szerzett tudományos kutatók hazahívását segítené elő. A kormánypárti képviselő kétszázmillió forintot csoportosítana át erre a célra.
Ezen kívül megjegyezte, hogy a felsőoktatásban közel tízmilliárd forintos forrásbővülést látható, valamint hogy az elmúlt években a PPP-programok adósságokat generáltak az egyetemeknek. Kiemelte továbbá, hogy a felsőoktatásban továbbra is működik az előző kormány által indított kutatóegyetemi program. Hangsúlyozta, hogy ez egy 30 milliárd forintos tétel.
Megemlítette azt is, hogy a roma oktatási alapprogramokhoz is forrásokat kívánnak átcsoportosítani.

MSZP: több tételnél is pazarlás vélelmezhető
Göndör István (MSZP) azt mondta: több olyan tétel is van a tervezetben, amelyet ki kellene hagyni a költségvetésből, mert azoknál vélelmezhető a pazarlás. Ezek között említette a Nemzetgazdasági Minisztérium nyolcmilliárd forintra tervezett szervezet-átalakítását, a Terrorelhárítási Központra szánt 12,8 milliárd forintot, a rendkívüli intézkedésekre betervezett 90 milliárd forintot, valamint az ingatlanvagyon felmérésére elkülönített hárommilliárd forintot.

Fidesz: több pénzt a Márai-programra és a Magyar Mozgókép Közalapítványnak!
Gyimesi Endre (Fidesz) a kulturális bizottság három módosító indítványának támogatását kérte a képviselőktől.
Ezek egyike egymilliárd forintra egészítené ki a könyvkiadást támogató Márai-program költségvetési keretét az ötös lottó játékadójának 90 százalékából befolyó, a vártnál feltehetően nagyobb bevételből.
A bizottság javasolja továbbá a Magyar Mozgókép Közalapítvány forrásainak 3,5 milliárd forintos növelését annak érdekében, hogy az adókedvezmény formájában kapott támogatások ne vesszenek el, azok ugyanis elsődlegesen a közalapítvány bevonásával készült filmalkotások esetében érvényesíthetők - ismertette Gyimesi Endre.
A fideszes politikus ezenkívül a jáki apátsági templom helyreállításának folytatásához szükséges 150 millió forint előirányzásának támogatását kérte a Háztól.

Font Sándor szerint a kormány minden uniós mezőgazdasági támogatást lehív
A kormány egyetlen mezőgazdasági célra lehívható forintot sem hagy az Európai Unió kasszájában, a brüsszeli támogatásokat pedig elsősorban az állattartókat kívánják segíteni - mondta Font Sándor (Fidesz).
A politikus felszólalásában elítélte a szocialisták azon politikáját, amelyben egyszerre nyújtanak be többlettámogatásokat követelő módosító javaslatokat a jövő évi költségvetéshez, és eközben az Alkotmánybírósághoz fordulva, illetve népszavazást kezdeményezve kívánják megakadályozni a kormány stabilizációt célzó lépéseit.

LMP: a teljes magyar filmipar bedőlhet jövőre
A teljes magyar filmipar "bedőlhet" jövőre, ha a kormány nem a filmtörvényben előírt módon a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül támogatja az ágazatot - mondta Karácsony Gergely (LMP).
Az ellenzéki képviselő szerint a 2011-es költségvetés jobban bánik a kulturális kiadásokkal, mint például az egészségüggyel, vagy az oktatással, ugyanakkor a független kulturális kezdeményezések ennek ellenére is a jövő évi büdzsé vesztesei közé tartoznak.
Az LMP a sokszínű kultúrában hisz, vagyis meg kell találni az egyensúlyt a nemzeti örökségek védelme és az újítások között - fűzte hozzá.
MSZP: a kormány ellopja a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat
A szocialista Kovács Tibor pofátlanságnak nevezte, hogy a kormány "ellopja" a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításait és azt a magas jövedelműek adókedvezményeinek biztosítására fordítja.
A politikus megjegyezte továbbá, hogy 2011. fekete év lesz az egészségügy számára, hiszen GDP-arányosan csökkennek az ágazat számára jutatott költségvetési támogatások.

Visszatérési alapot hozna létre a menekülteknek a Jobbik
A jobbikos Zagyva György Gyula egy visszatérési alapot hozna létre a jelenlegi, integrációt támogató Európai Menekültügyi Alap helyett. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis nem szerencsés Magyarországon tartani az idegen kultúrákból érkező menekülteket, helyette az anyaországukba való minél hamarabbi visszatérést kellene támogatni.
A politikus "cikinek" nevezte továbbá, hogy a kabinet 185 millió forintot költene a kormany.hu honlapra, amelynél szerinte akár társadalmi munkával is "sokkal, de sokkal jobbat is létre lehetne hozni".
Zagyva György Gyula emellett a Demokrácia Központ Közalapítvány 85 millió forintos támogatásának elvonását is kérte arra hivatkozva, hogy azt Gyurcsány Ferenc volt kormányfő hozta létre "mindenki által tudható célra".


6. rész
A képviselők a jövő évi költségvetés pénteki részletes vitájában az adópolitikáról és az egészségügy helyzetéről is értekeztek.

Az LMP az adópolitikáról
Kaufer Virág (LMP) súlyos hibának nevezte, hogy a "populista" egykulcsos adórendszer bevezetése miatt a kormány adómilliárdoktól esik el, és ezért a szociális ellátásoktól von el forrásokat.
Elmondta, hogy pártja négy módosító javaslatot nyújtott be, amelyek a szolidáris adóreformot segítik elő. A foglakoztatás bővülésének legnagyobb gátjaként a járulékok nemzetközi viszonylatban is kiugró szintjét nevezte meg.
Az LMP a munkaadói járulékot egy, míg a munkavállalói járulékot négy százalékponttal csökkentené - ismertette.

MSZP: igazságtalan az adórendszer
Varga László (MSZP) közölte, hogy a társadalmi felzárkóztatás tekintetében rossz a költségvetés, és az egykulcsos adórendszert is igazságtalannak tartják.
A képviselő több Miskolcot érintő ügyet is említett. Egymilliárd forintot kért a diósgyőri futballstadion felújítására és ugyanennyit kerékpárutak fejlesztésre.

A Jobbik a nyugdíjpénztárakról
Bödecs Barna (Jobbik) elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztárakból körülbelül 2.700 milliárd forint kerül az államhoz, amiből a 2011-es költségvetés fenntartása érdekében 530 milliárdot folyó kifizetésekre fordítanak, 2012-re újabb 250 milliárdot terveznek ugyanerre a célra költeni, további 2.000 milliárd pedig adósságszolgálatra mehet.
Megjegyezte: pártja olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely alapján lineáris közteherviselési rendszert lehetne kialakítani, másfelől pedig olyan forráshoz jutna a nyugdíjkassza, ami lehetővé tenné, hogy az elmúlt tizenkét év magán-nyugdíjpénztári megtakarításainak legalább egy részét ne a folyó kiadásokra kelljen fordítani.

A KDNP az önkormányzatokról
Michl József (KDNP) azt mondta: az elmúlt nyolc év miatt már az is örömteli, hogy a költségvetés oktatásra, egészségügyre és önkormányzatokra vonatkozó része nem tartalmaz súlyos kiadáscsökkentést. Közölte, hogy minden területen tartják az idei évi összegeket, de az egészségügyben pluszforrásokhoz juthatnak az önkormányzatok és a szolgáltató intézmények, amelyek segítségével jövőre a kilábalás megkezdődhet.
Súlyos gondnak nevezte a háziorvosi szolgálatok helyzetét, de reményei szerint ezen segíthet az 57 milliárd forint töblettámogatás.
Kitért arra: a kistelepüléseknek problémát jelentett, hogy az uniós forrásokhoz szűkösen tudtak hozzájutni, mert nem voltak képesek előteremteni az önrészt. Szavai szerint jó esély van arra, hogy a következő években az önkormányzatok végre tudják hajtani a fejlesztéseket.

Az egészségmegőrzésre jutó forrásokat növelné az LMP
Szilágyi László (LMP) pártja egészségügyi módosító indítványait ismertetve elmondta: elsősorban a társasági adóbevételek rovására növelnék a megelőzésre jutó költségvetési források összegét.
A javaslatok közül kiemelte, hogy teljesítményarányosan díjaznák a háziorvosok betegségmegelőző tevékenységét, tájékoztató kampányt indítanának orvosi rendelőkben az egészséges életmód népszerűsítésére, a betöltetlen védőnői praxisokat betöltenék, valamint mozgó szakorvosi szolgálatot hoznának létre a területi ellátási egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására.
Kitért arra, hogy mivel az egészségügyben aggasztó mértékű a munkaerőhiány, négyéves távlatban radikális béremelésre van szükség, rendezni kell a szakápolók bérét, módosítani kell a közalkalmazotti bértáblát és ki kell dolgozni az orvosi életpályamodellt.

KDNP: prioritás az uniós elnökség
A kereszténydemokrata Vejkey Imre arról beszélt, hogy a kormány számára prioritás az Európai Unió soros elnökségével összefüggő költségek biztosítása, valamint más, az uniós tagságból fakadó feladatok ellátása. Hozzátette: Magyarországnak a 2012-2013-as időszakra pályáznia kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó helyére, és az ehhez szükséges kampány forrásait is garantálni kell.
Az MSZP több mint kétmilliárd forintot kér kispesti fejlesztésekre
A szocialista Burány Sándor hat, kispesti fejlesztéseket célzó módosító javaslatát ajánlotta a képviselők figyelmébe.
Ezek céljai között szerepel egy gyermekgyógyászati szakrendelő létrehozása a városrészben, új bölcsöde létesítése, az Erkel Ferenc Általános Iskola tornatermének megépítése, egy ingyenes P+R parkoló kialakítása, valamint Kispest központjának területfejlesztése összesen több mint kétmilliárd forint értékben.

KDNP: a kormány a Moszkva tér felújításával is bizonyítja szavahihetőségét
Tarnai Richárd (KDNP) szerint a kormány a Moszkva térnek a liberális városvezetés által régóta halogatott felújításával is bizonyítja szavahihetőségét.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta továbbá, hogy a kabinet a gyermekvállaló családok támogatásával tesz a demográfiai nehézségek megoldásáért.


7. rész
A képviselők a többi között a mezőgazdaság, az egészségügy és az igazságszolgáltatás költségvetésének megvitatásával fejezték be a jövő évi büdzsé tízórás időkeretben zajló részletes vitáját pénteken az Országgyűlésben.

A tejtermelők segítését kéri az MSZP
A szocialista Gőgös Zoltán a tejtermelők által igényelhető európai uniós és állami támogatások lehívásához kért segítséget a kormánytól.
Az ellenzéki képviselő megjegyezte továbbá, hogy a kárenyhítési alap mintegy tízmilliárd forinttal történő megemelését is szükségesnek tartanák a kárt szenvedett gazdák veszteségeinek megtérítése érdekében.

Jobbik: továbbra is nehéz helyzetben a vidékfejlesztés
A jövő évi költségvetés vidékfejlesztési fejezetei úgy néznek ki, "mintha egy gyakornok kislány egy az egyben visszahozta volna az előző évek előterjesztéseit" - mondta a részletes vitában Varga Géza (Jobbik).
Kiemelte: pártja nem érti, hogy az illetékes minisztérium miért hiánnyal tervezte meg a Nemzeti Földalap 2011-es büdzséjét.

Az MSZP kétkulcsos adóval fedezné a járulékcsökkentést
A szocialista Tukacs István pártja költségvetési elképzeléseit ismertetve azt mondta: az MSZP a kétkulcsos adórendszer bevételeiből finanszírozná az általuk szükségesnek ítélt járulékcsökkentést.
Kitért arra, hogy pártja állami takarékosságot hirdetne. Az így megspórolt kiadásokból a közmunkára, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, valamint fejlesztésekre, útépítésre és a panelprogramra különítenének el forrásokat.
Az MSZP ezen kívül javasolja a családi pótlék és az ápolási díj emelését, valamint a nyugdíjemelés mértékének egyszázalékos növelését.

A Jobbik milliárdokkal növelné a bíróságok támogatását
Kilencmilliárd forinttal növelné a bíróságok támogatását a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, amit a politikus azzal indokolt, hogy az igazságszolgáltatás működési lehetőségének határára ért. Sürgette a bírók javadalmazására jutó összeg és a felhalmozott ügyhátralékokra fordítandó költség emelését.
A képviselő - a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített forrás kárára - hatmilliárd forinttal növelné a büntetés-végrehajtás támogatását, mondván, hogy a bv-őrök méltatlan körülmények között és szégyenletesen alacsony bérért végzik munkájukat.
Gaudi-Nagy Tamás az alapjogvédelemben nélkülözhetetlen szerepkörére hivatkozva indítványozta az Országgyűlési Biztosok Hivatalának 300 millió forintos többlettámogatását is.

Rétvári: többlettámogatást kapnak a bíróságok és ügyészségek
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arról biztosította Gaudi-Nagy Tamást, hogy a költségvetés pluszforrásokat rendel az ügyészségnek és a bíróságoknak. Kiemelte, hogy a bíróságok a legbonyolultabb ügyek megoldására, a kapcsolódó dologi költségeikre kapnak célzott támogatást, míg az ügyészségek mindenekelőtt a korrupció felderítésére, valamint a vádemeléshez szükséges kiadásaikra.

Jobbik: "a népirtás költségvetése"

Ha nem változnak a jövő évi büdzsének az egészségügy finanszírozásáról szóló rendelkezései, az "a népirtás költségvetése" lesz - fogalmazott Gyenes Géza jobbikos képviselő.
A politikus az általános forgalmi adó és a jövedéki adó összesen 150 milliárd forintos emelését javasolta, amely a többi között az egészségtelen táplálékokra kivetett hamburgeradóból valósulhatna meg. Az így befolyó összegből a Jobbik az alapellátás működőképességének megőrzésére 30 milliárd, a kórházaknak és a szakrendelőknek 120 milliárd forintot juttatna.
A Jobbik ezen kívül 5,5 milliárd forintot különítene el a rezidensek pályántartásához szükséges bérpótlékokra és járulékokra, több mint négy milliárd forintot a mentőszolgálat és 600 milliót a betegszállítás támogatására, valamint kétmilliárd forinttal segítené a háziorvosi szolgálati lakások megépítését.

Jobbik: emelkedjenek a hallgatói juttatások!
A határon túli magyar felsőoktatási intézmények és a felsőoktatási hallgatók támogatására jutó összegek emelését szorgalmazta a vitában Dúró Dóra (Jobbik). Az utóbbi célra pártja 300 millió forintot különítene el. Kitért arra, hogy a Jobbik a roma oktatási programok helyett a sajátos nevelési igényű gyerekek közoktatási ellátását finanszírozná.
Az elnöklő Jakab István a részletes vitát, majd a pénteki ülést is lezárta. A költségvetés főösszegeit érintő módosító javaslatokról a december 6-án kezdődő ülésén dönt a Ház.
Az Országgyűlés következő ülését hétfőre hívta össze.

Olvasóink írták

  • 2. BsBe 2010. november 27. 04:45
    „Igazán azt nem értem, miért is vitáznak a képviselők a jövő évi költségvetésről. vagy bármiről. Értelme nincs. Amit a fidesz papírra vet az úgy lesz. Az egész "vita" egy színjáték. Már az egyetlen olyan szervezetet, amely átgondolásra késztethette volna a őket, azt kiiktatták.
    Nincs és nem is lesz fidesz tagjai között olyan aki (bár lehet meggyőződése ellenére, de félve a szankcióktól) ne szavazná meg a legnagyobb baromságot is, amire a főnök rábólintott.
    Itt már nem a választók, hanem orbán akarata számít. amiről ő úgy gondolja "ennek így kell lennie" az úgy is lesz.
    Nem hiszem, hogy bárhol a világon van ilyen teljhatalommal bíró miniszterelnök. Ezt jól el...., nem kicsit, nagyon.”
  • 1. Boli 2010. november 26. 23:10
    „Tisztelt Képviselő Úr!
    "Én, .............., a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy ............ munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven,
    lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem.
    (A képviselő meggyőződése szerint)
    Isten engem úgy segéljen!"

    Ismerős Önnek ez a részlet? Igen, Ön ezt az esküt tette 2010. május 14-én. Ön a mi, a választói szavazatával jutott be az Országgyűlésbe, hogy ott választói akaratához híven és lelkiismeretesen járjon el.

    Kérem, gondolkozzon el egy pillanatra a magánnyugdíjpénztári törvénytervezet kapcsán: ez az Ön választóinak az akarat? Ez a törvény összhangban van a lelkiismeretével? Ön szerint ez a törvény valóban a Magyar Köztársaság népének boldogulását segíti elő?
    Amennyiben bármelyik kérdésre NEM a válasza, úgy kérem, ne degradálja magát a Fidesz szavazógépévé - annál is inkább, mivel képviselői esküjében nem szerepel se a párt- se a frakcióhűség - hanem lelkiismerete és választói akarata szerint NE szavazza meg azt a törvényt, amelyik 3 millió magánnyugdíj-pénztár tagot foszt meg az öngondoskodás lehetőségétől.
    (http://varanus.blog.hu/2010/11/26/levelezzunk_kepviseloinkkel#comments)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A új alkotmányt Ópusztaszeren írhatják alá

Ópusztaszeren, az első magyar országgyűlés helyszínén írhatják alá jövőre az új alaptörvényt. Tovább olvasom