Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

A klímaváltozás - a XXI. század kihívása

Első alkalommal rendeztek Magyarországon nagyszabású klímakonferenciát, a Klíma Klub szervezésében. A klímacsúcs a XXI. század egyik legnagyobb környezeti kihívására hívja fel a figyelmet, és keresi az alternatív megoldásokat.

"A klímaváltozás elérte a döntéshozók ingerküszöbét" - állapította meg Láng István akadémikus, a Klíma Klub elnöke. Ennek több jele, bizonyítéka is van. Született erről már törvény, kidolgozták a nemzeti stratégiát, most pedig klímacsúcsot tartanak.

A klímaváltozás korunk legnagyobb problémája, mely egyformán sújtja a világ országait. A globális felmelegedés az elmúlt száz évben mindössze egyetlen Celsius fokot tett ki, ami látszólag nem okoz nagy gondot, ám mégis félelmetes, mert a folyamat egyre gyorsul. A tudósok szerint száz százalékos bizonyossággal még nem mondható ki, ám mind valószínűbb, hogy a globális felmelegedést az üvegház hatást kiváltó káros anyagok növekvő mennyisége okozhatja.

Magyarország a gyorsuló éghajlatváltozás káros hatásai tekintetében Európa kiemelten veszélyeztetett országa, nem vitás, hogy lefékezéséhez széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. Csak közös erővel, összefogással érhetünk el sikert! Ennek előmozdítására jött létre a Klíma Klub, amely most az első Magyarországi Klímacsúcsot szervezte.



A február 27-én tartott rendezvényen a kérdés fontosságához méltóan akadémikusok, egyetemi tanárok, miniszterek, parlamenti képviselők és polgármesterek vettek részt. Stavros Dimas, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa az unió éghajlatvédelmi stratégiájáról tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy mennyire fontos a klímavédelem társadalmi támogatottsága, a civil társadalom és az államok közötti párbeszéd a klímavédelem érdekében. A civil társadalom új szempontokkal gazdagíthatja a klímavédelemmel foglakozók munkáját.

Nagyon fontos, hogy a média folyamatosan foglakozzon a klímaváltozás kérdésével, hiszen a polgárok - Magyarországon és az egész világon - szavazóként és vásárlóként is hatással vannak a klímapolitika kialakítására és a gazdaság szereplőire is.

A konferencia kiemelt témái között szerepelt a klímavédelem helyzete Magyarországon, hiszen alapvető kérdés, hogy az állam és a civil szervezetek mit tesznek az éghajlatvédelemért.

A Klímacsúcs alapvető célkitűzése, hogy fórumot biztosítson a gazdaság, a politika, a tudomány és a civil társadalom képviselőinek, hogy kifejtsék álláspontjukat az éghajlatváltozás veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről. A klímacsúcsot rendező Klíma Klub fontos küldetésének tartja, hogy kommunikációs hidat építsen a civil szervezetek, a gazdasági és tudományos élet között. A plenáris ülés felszólalói ennek szellemében a társadalom, és a klímaváltozás összefüggéseit, a káros folyamatok lassításának lehetőségeit vázolták.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter rámutatott, hogy Magyarország és a Kárpát-medence más most is érzékeli a klímaváltozás, a globális felmelegedés negatív következményeit. Fontos kérdésnek nevezte, hogy a hazai belső tartalékok felhasználásával és szemléletváltással is fel lehet készülni a hatásokra, de a legfontosabb a megelőzés. Ennek eszköze a káros anyagok kibocsátásának csökkentése mellett az oktatás, nevelés, a társadalom klímatudatosságának javítása.

Molnár Csaba Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszter kiemelte, hogy mennyire fontos a hazai energiapolitika összehangolása az Európai Uniós klímastratégiával. A hazai cél kilenc évig évi 1 százalék energia megtakarítás.


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem kell az Opel-üzem a Mercinek - lesz gyár Kecskeméten

A Daimler-csoport nem érdekelt az Opel eisenachi gyárának átvételében, így folytatják a Kecskemétre… Tovább olvasom