Kisalföld logö

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 2°C Még több cikk.

A kétharmad és az Alkotmány

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ˝el tudná képzelni˝, hogy a testület hatásköre az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára is kiterjedjen.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet A kétharmad és az Alkotmány című keddi konferenciáján Paczolay Péter azt mondta: sajnálatosnak tartja, hogy a bírói testület következetesen nem vizsgálja az alkotmánymódosításokat, és e gyakorlattal szemben komoly aggályai vannak.

Az Alkotmánybíróság elnöke előadásában Carl Schmitt német jogtudóst, filozófust idézve arról beszélt, hogy a minősített - tehát például a kétharmados - többség nem értékesebb az egyszerű többségnél, és az alkotmánymódosításokat tartalmi szempontok alapján is vizsgálni kell.
"Rémtettnek" nevezte ugyanakkor a Magyar Közlöny 2009. október 23-án kiadott, 150. számát, amely az Alkotmány hatályos szövege mellett érvényüket vesztett módosításokat is közölt. Szerinte a kiadvány "az Alkotmány tekintélyének aláásására szolgál", ráadásul egy állami intézmény részéről.

Paczolay Péter elmondta, ezt támasztja alá, hogy a hatályosként közölt szövegben olyan abszurditás is szerepel, mint hogy az Országgyűlés feloszlathatja az Alkotmánnyal ellentétesen működő tanácsot, noha utóbbiak 1990 óta nem léteznek.

A konferencia zömében ennél teoretikusabb kérdésekkel foglalkozott.
A rendezvényen előadást tartó három alkotmánybíró (Paczolay Péter mellett Bragyova András és Trócsányi László), további három alkotmányjogász (Szigeti Tamás, Tóth Gábor Attila és Vissy Beatrix), valamint két filozófus (Ludassy Mária és Miklósi Zoltán) elsősorban az alkotmányozó hatalomról és az alkotmányvédelem általános kérdéseiről ejtett szót, nem alaptörvényünk megváltoztatásának esélyeiről és lehetséges következményeiről.

Így a háromórás konferencián a Fidesz - mint a kétharmados parlamenti többség megszerzésére esélyes politikai erő - neve nem hangzott el.
Bragyova András alkotmánybíró azt mondta: aki új alkotmányt akar, valójában forradalmat, azaz alkotmányellenes hatalomváltást akar. Hozzátette, ez nem értékítélet, de fontos hangsúlyozni, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását sürgetni alkotmányellenes törekvés.

Az alkotmánymódosítások korlátairól beszélt Miklósi Zoltán filozófus. Mint mondta, amíg az alkotmányozáskor lényegében szabadon alakítható az ország alkotmányos alapszerkezete, a későbbi módosítások alkalmával annak lényeges elemein - a kormányzati rendszeren, a bírói függetlenségen, a törvények alkotmánybírósági kontrolljának lehetőségén - véleménye szerint már nem lehet változtatni.

Tóth Gábor Attila alkotmányjogász előadásában három forgatókönyvet vázolt fel.

Az első az "alkotmányos einstand", amikor valamelyik politikai erő egyedül rendelkezik az alaptörvény átalakításához szükséges kétharmados többséggel. Ez esetben nincs formális akadálya a módosításnak, csakhogy az így létrejövő alkotmány legitimitása éppúgy megkérdőjelezhető lenne, mint a jelenlegié - mondta Tóth Gábor Attila.
A második lehetőség, amikor az alkotmányozó többséggel rendelkező politikai erő a közjogi rendszert csak kiigazítja, de alapjaiban megváltoztatja az Alkotmány szimbolikáját, azaz saját történelem- és nemzetfelfogását, erkölcsi ítéleteit teszi uralkodóvá. Tóth Gábor Attila szerint ez belső feszültségekhez vezetne.

A harmadik forgatókönyv - amely Tóth Gábor Attila véleménye szerint egyedüliként az Alkotmány szélesebb körű elfogadottságát eredményezheti -, hogy az alkotmánymódosítás a politikai erők együttműködése révén történik meg.

Zárszavában Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársa azt mondta: álláspontjuk, hogy a jelenlegi alaptörvény védelemre érdemes, és minden szakember feladata, hogy a folyamatos támadásoknak kitett alkotmány megóvásán fáradozzon.

Olvasóink írták

  • 1. Robusto 2010. március 24. 07:36
    „Mibe akarnak beleszólni? Örülhetnek, ha majd az új (kar)hatalom nem zavarja szét az egész Alkotmánybíróságot...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A VEKE szerint megbukott a ˝vasútreform˝

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint megbukott a kormány vasútreformnak… Tovább olvasom