Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 13°C Még több cikk.

A képregény halhatatlanja, Hergé

Húsz esztendeje távozott az élők sorából Hergé, a képregény műfajának halhatatlanja, akinek könyvei eddig 200 millió példányban és tucatnyi nyelven jutottak el a fiatal olvasókhoz.
A képregény, a regények illusztrációiból kisarjadt önálló műfaj a XX. század első felében élte virágkorát, és amerikai kezdetek után valóságos belga műfajjá vált. Eleinte inkább népszerű romantikus regények könnyen és gyorsan emészthető formában való megjelenítését szolgálta, később a heti magazinok majd a napilapok szórakoztató oldalaira is bevonult, ekkor már önálló sorozatokként, amelyekben rendszerint egy-két karikatúraszerűen ábrázolt állandó szereplő mulatságos kalandjain derülhetett a nyájas olvasó.

Hergé, eredeti nevén Georges Remi, új irányt adott a műfajnak 1929-ben. Tintin néven jelentkező ifjú hősével gyakorlatilag megteremtette a kalandos ifjúsági irodalom képregény változatát, amely a televízió megszületése előtt az irói fantázia szárnyán elvitte ifjú olvasóit a szovjetek birodalmába, Amerikába, Kongóba, a világ sok más egzotikus tájára, sőt a Holdra is.

A Brüsszelben 1907. május 22-én született Hergé már a gimnáziumban kitűnt rajzkészségével, fantáziájával és 17 éves korában megjelentek első rajzai a belga cserkészek hetilapjában. Egyik paptanára felismerte eredeti tehetségét és a katolikus XX. század című napilaphoz irányította. A pap 1928-ban megindította a lap heti ifjúsági mellékletét, s ennek gazdája már ifjú felfedezettje volt, aki addigra felvette a Hergé művésznevet. Egy évvel később pattant ki fejéből az élénk eszű, kiváncsi ifjú hírlapíró, Tintin figurája, aki Milou nevű kiskutyája társaságában bebarangolta a világ távoli hatalmas és alig ismert térségeit, s megannyi kalandjával szórakoztatta valamint szeliden tanítgatta is olvasóit. Hergének fénykorában önálló képregény stúdiója volt Brüsszel legelegánsabb sugárútján, ahol tucatnyi munkatársa rajzolta, színezte akkor még persze manuális módon a képregényeket. Legnagyobb népszerűségre a kongói, amerikai és szovjetunióbeli kalandok jutottak, majd a holdutazás, de Tintin végül összesen 29 könyv méretű történettel örvendeztette meg előbb belga, majd egyre több országbeli kis olvasóit.

Az egyre növekvő siker természetesen a filmproducerek fantáziáját is megragadta. Az évtizedek folyamán öt Tintin történet került filmvászonra. Akadtak elakadtak is: Steven Spielberg tervezte az egyik képregény filmre vitelét Jack Nicholsonnal, ám ebből végül nem lett semmi, és Roman Polanski szintén bele akart vágni egy Tintin történetbe, aztán ő is feladta a túl sok nehézség miatt.

A belga Moulinsart Alapítványnál, Hergé hagyatékának gondozójánál elmondták, hogy a Tintin képregényekből a kezdetek óta 200 millió példány kelt el a világon - 125 millió francia nyelven, 75 millió más nyelvű kiadásokban. A televíziós kultúra teljesen megváltozott világában a jelek szerint az új században is töretlen maradt a több mint 70 esztendeje született Tintin figura és kalandjainak népszerűsége. Jelenleg évenként egymillió példányban kelnek el a Tintin történetek csak francia változatban. Sőt a hidegháború elmúltával Tintin, már jóval alkotója 1983. március 3-án bekövetkezett halála után elindult meghódítani a kínai és kelet-európai ifjú olvasókat is. Lengyelországban nemrég jelentek meg az első Tintin kötetek.

Hergé óriási sikere nyomán számos belga rajzoló vetette rá magát a képregény műfajára, az ifjúsági regény egy külön fajtáját teremtve meg ezzel, amely ma is él és virul, sőt gimnáziumi irodalomórákon is elemeznek ilyen történeteket a serdülők. Brüsszel belvárosának egyik patinás, szecessziós házában pedig képregény múzeumot rendeztek be - amely lehet, hogy egyedülálló a világon.

mti

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Akár több százezer forint pluszköltség

Ha valaki azt hiszi, hogy a kedvezményes lakáshitel „ára” az alacsony kamatból és a… Tovább olvasom