Kisalföld logö

2017. 12. 19. kedd - Viola -6°C | 1°C Még több cikk.

A kampányfinanszírozás átalakítását tárgyalja a Ház

Cser-Palkovics András szerint pontosabbá válnak a választási szabályok, és tisztább, átláthatóbb, olcsóbb lesz a kampány a jövőben.
02:16 - A bírósági végrehajtást érintő törvénymódosítás tárgyalásával, majd a kampányfinanszírozás kedd délelőttről elnapolt általános vitájának folytatásával, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti második ülésnapja csütörtökre virradó éjszaka.


A bírósági végrehajtást érintő törvénymódosítások

A Fidesz-KDNP az elmúlt három év után tovább folytatja a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok szigorítását - mondta Vejkey Imre (KDNP) az erről szóló törvényjavaslat benyújtója az előterjesztés parlamenti vitájában.

A kormánypárti politikus indítványa több ponton a nehéz helyzetbe került adósoknak kedvezve módosítaná a bírósági végrehajtásról szóló törvényt. Ezek egyike, hogy a kisösszegű követelések behajtásakor a végrehajtó nem kérhetné rögtön a lakóingatlan árverezését, hanem részletfizetési lehetőséget kell felajánlania az adósnak.

Józsa István (MSZP) felszólalásában támogathatónak nevezte a végrehajtás előtti részletfizetés lehetőségét és megjegyezte: a javaslatban többségben vannak az elfogadható indítványok, ugyanakkor a későbbiekben több módosító javaslatot is benyújtanak majd az adósok védelmének növelésére.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) jónak, de kevésnek nevezte Vejkey Imre javaslatát. Emlékeztetett, korábban többször tettek javaslatokat a jelenlegi, a jog útjáról sokszor letérő végrehajtói rendszer felszámolására és helyette egy kiszámítható, hatékony eljárási rend kialakítására. Gaudi-Nagy Tamás szintén nagy előrelépésnek nevezte a részletfizetés lehetőségét, megjegyezte azonban, hogy a tömeges eladósodás okát, vagyis a háztartások túlterheltségét tovább kell csökkenteni.

Folytatódó vita a kampányfinanszírozásról

Az Országgyűlés kedden délelőtt a frakciók vezérszónoki felszólalásaival kezdte meg a kampányfinanszírozás átalakításának parlamenti vitáját, amelyet csütörtökre virradó éjszaka folytatott.
A javaslat tárgyalásában elsőként a fideszes Vass Imre ismertette a javaslatot. Ezt követően az LMP nevében Schiffer András független képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy véleményük alapján a pártfinanszírozást a párttámogatásokkal együtt kellene újraszabályozni. Mint mondta, a jelenlegi módosítás féloldalas szabályozást eredményez, amire példaként említette, hogy bár a kampányfinanszírozás új szabályai nem teszik majd lehetővé a magyar kampány külföldről történő támogatását, a pártok - egy erre vonatkozó másik törvény alapján - mégis elfogadhatnak támogatásokat külföldről is.

A jobbikos Szabó Gábor arra figyelmeztette a kormányoldalt, hogy szerintük számos visszaélést eredményez majd a javaslat azon hiányossága, hogy a jelöltet állító, de egy bizonyos társadalmi támogatottságot a választáson el nem érő szervezetnek nem kell visszafizetnie a kapott állami támogatást. Az ellenzéki politikus szerint így akár több százmillió forintot is felvehetnek valós támogatottsággal nem rendelkező pártok, amelyek költekezésüket fiktív számlákkal igazolják.

Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár rövid válaszában életszerűtlennek nevezte Szabó Gábor felvetését. Véleménye alapján a törvénytelen jövedelmet falhalmozni kívánóknak van más lehetősége is a pénzszerzésre, a politika területén kívül, így nem élnek majd vissza a kampányfinanszírozás szabályaival.

Az ülést vezető Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

Csóti György (Fidesz) a kárpátaljai magyar autonómia esélyeit mérlegelő és Hoffman Pál (KDNP) a települések testvérvárosi kapcsolatainak fontosságáról szóló napirend utáni felszólalását követően szerda éjjel 2 óra után néhány perccel Ujhelyi István bezárta a kedd reggel 8 órakor kezdődött ülésnapot.

A Ház reggel 8 órakor folytatja munkáját.

01:16 - A Budapest közigazgatási területével kapcsolatos törvény módosításáról, illetve a katonai adatbázisokról kezdtek vitatkozni a képviselők csütörtökre virradó éjszaka a parlamentben.

A Fővárosi Önkormányzaté lehet a Margitsziget

A XIII. kerületi önkormányzattól a fővároshoz kerülhet a Margitsziget, ha a képviselők elfogadják az erről szóló törvényjavaslatot. Répássy Róbert államtitkár szerdán a Parlamentben azt mondta, Budapest fejlesztéseinek hatékonyságát új szintre akarják emelni, és azt szeretnék, hogy a fejlesztési koncepciókat ne akadályozzák meg közigazgatási problémák.

Az előterjesztés szerint a sziget idegenforgalmi, és kulturális szempontból kiemelt fejlesztési területnek minősül, Az államtitkár elmondása szerint a javaslat nem érinti a kerületi szuverenitás kérdését, de lehetőséget adna arra, hogy Budapest közvetlen igazgatása alá kerüljön a sziget. Szerinte fontos, hogy egy olyan területet a fővárosi önkormányzat igazgasson, amely Budapest minden lakosa számára ugyanolyan fontos.

Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere azt mondta, a kormány precedenst teremt azzal, hogy elkobozza a Margitszigetet úgy, hogy nem kérdezi meg a kerületet és a lakosokat sem. Úgy vélte, hogy a budai Vár, a Városliget vagy a Hősök tere turisztikai szempontból sokkal fontosabb helyszínek.

A képviselő hangsúlyozta: korábban a kerület vezetése semmilyen, a szigeten zajló fejlesztést nem hátráltatott. Feltette a kérdést, ki áll valójában a javaslat mögött, mi lesz a sziget sorsa az elfogadás után?

Szilágyi György (Jobbik) azt emelte ki, hogy a kerületi érdekeket képviselő polgármesterek szembe mennek a fővárosi érdekekkel, a kétszintű önkormányzati modellben sok a buktató, ezért ez a rendszer fenntarthatatlan, a fejlesztések pedig elakadnak.

Módosító javaslatával a képviselő azt szeretné elérni, hogy a Margitszigettel azonos besorolásba essen az óbudai Hajógyári-sziget is, majd jelezte: minden "kapavágást" figyelni fognak.

Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármestere a vitában azt mondta: a Margitsziget státuszának megváltoztatása már az MSZP-SZDSZ-es városvezetés alatt is felmerült, akkor is a fejlesztési projektek nehézkes haladása miatt.

Németh Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sziget a turizmus szempontjából kiemelt helyszín, ahol korábban sem a kormány, sem a főváros nem tett semmit, most viszont együtt szeretnének tenni a Margitszigetért.

Schiffer András (független) többször hangoztatta: egy logikus indokot szeretne hallani, amiért a sziget az önkormányzattól a fővároshoz kerül. Hozzátette: ha csak az a cél, hogy a Tóth József vezette önkormányzat ne "piszkáljon bele" a tervekbe, akkor "csúnya dolog készül".

Új katonai adatbázist hozhatnak létre

Új katonai adatbázis létrehozásáról szóló javaslatot nyújtott be a parlamentnek a Honvédelmi Minisztérium. Vargha Tamás államtitkár expozéjában kifejtette: a javaslat a nyilvántartások elektronikus vezetését írja elő és meghatározza az azokban szereplő adatok mennyiségét, az adatokhoz hozzáférők személyét is, valamint azt is, hogy mikor, miért kérték le az információkat.

Egy olyan komplex, egységes honvédségi adatkezelési rendszer kidolgozását kezdeményezték, amely már a szolgálatra jelentkezéstől vezetné az adatokat, így egyebek mellett tartalmazna toborzó-, személyügyi-, és érdekvédelmi nyilvántartást, a szolgálaton kívüliek nyilvántartását, illetve a pénzügyi- és beléptető rendszer adatait is.

Emellett kezdeményezik több más, a honvédséggel kapcsolatos törvény módosítását is, amelyekben szövegezési pontosításokat hajtottak végre - mondta az államtitkár.

Simon Miklós (Fidesz) azt mondta, hogy a hadkötelezettség csak rendkívüli állapotban és az Országgyűlés döntésétől függően, megelőző védelmi helyzetben lép életbe, de erre már békeidőben fel kell készülni a katonai igazgatásnak. Ennek alapja, hogy olyan nyilvántartási rendszert alakítsanak ki, amelyben szerepelnek minden felnőtt korú férfi olyan adatai, amelyek a behívásukhoz szükségesek. Hangsúlyozta, hogy csak olyan adatokat kezelnének a rendszerben, amelyek a célok eléréséhez feltétlenül szükségesek.

Jámbor Nándor (Jobbik) szerint jobb lett volna, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvényt külön nyújtják be, mert a tárgyalt salátatörvény mintegy hatvan ponton módosítja azt és további harminc témakört is érint.

A képviselő közölte: rendkívül sok adatot akarnak egy személyről nyilvántartani, amelyekhez "boldog-boldogtalan" hozzáférhet. Hozzátette, hogy vannak a Jobbik által támogatható javaslatok is a tervezetben.

Az ülést levezető elnök mindkét vitát lezárta.


00:18 - A körözési nyilvántartás megújításának vitájával, valamint állami ingatlanok átadásáról szóló javaslat megtárgyalásával folytatták parlamenti munkájukat a képviselők szerdán késő este. Előbbi javaslat esetében szocialista és jobbikos képviselők között alakult ki kisebb szóváltás, aminek eredményeként az elnöklő Ujhelyi István először elvette, majd néhány perccel később mégis megadta a szót Staudt Gábornak.


Újraszabályozzák a körözési nyilvántartást

A kormány egyértelműen meghatározná és szétválasztaná a körözésekben eljáró szereplők jogait és kötelezettségeit - mondta Kontrát Károly belügyi államtitkár az erről szóló javaslat általános parlamenti vitájában.

A kormány képviselője hangsúlyozta, a törvényjavaslattal hatékonyabban és gyorsabban kézre keríthetővé válnak a bűncselekmények elkövetői. Kontrát Károly a változtatásokat egyrészt a technikai fejlődéssel indokolta, majd megjegyezte: fontos feladatnak tartják elkülöníteni a rendőrségi nyilvántartás vezetését és a körözési eljárás feladatait.

Az MSZP véleményét ismertető Harangozó Tamás üdvözlendőnek nevezte a körözési eljárás korszerűsítését, emellett kevésnek tartják, de helyeslik a vagyonőrök továbbképzésének módosításait. Az ellenzéki politikus álszentnek, képmutatónak és elfogadhatatlannak nevezte a megbízhatóság vizsgálat kiterjesztését.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) támogathatónak nevezte a körözést érintő változtatásokat. A politikus ugyanakkor nemzetközi példákra hivatkozva egyebek mellett azt javasolta, hogy a személyek körözésének hatékonyabbá tétele érdekében a rendőrség etnikai és szociokulturális alapján is különböztesse meg a bűncselekmények gyanúsítottjait. Az FBI rasszjegyek alapján tartja számon a körözött gyanúsítottakat, ami nem kis mértékben járul hozzá hatékony felderítésükhöz - húzta alá Mirkóczki Ádám.

A szocialista Józsa István erre reagálva rasszistának minősítette a jobbikos képviselő felszólalását, amely szerinte sértette a parlament méltóságát.

Ezt követően hosszas szóváltás alakult ki az ülést vezető Ujhelyi István (MSZP) és néhány jobbikos képviselő között. Az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a Jobbik politikusai cinikusan úgy fogalmazzák meg mondataikat, hogy azok szövegkörnyezetükből kiragadva ne legyenek bántóak. "A szöveg egésze pedig pontosan tudjuk miről szól, súlyosan sért egyes társadalmi csoportokat. Az én ízlésembe ez nem fér bele" - fogalmazott Ujhelyi István.

Mirkóczki Ádám válaszában azt mondta, az általa javasolthoz hasonló rendszer működik az Egyesült Államokban, Izraelben és Nagy-Britanniában, míg frakciótársa, Staudt Gábor arról beszélt, hogy egy hasonló rendszer alapján vezetett statisztika segíthet a bűncselekmények megelőzésében is, a szintén jobbikos Zakó László pedig példaként említette, hogy a veszett kutya keresését is segíti, ha tudják róla, hogy "fehér komondor, vagy fekete puli volt".

Az elnöklő Ujhelyi István Staudt Gábor egyik ezt követő felszólalása elején felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonta a szót Staudt Gábortól, amikor a politikus mondatát úgy kezdte: "anélkül, hogy az ülés vezetését kritizálnám, mert ilyet soha nem tennék..." A levezető elnök lépését azzal indokolta, hogy már a jobbikos politikus ezen be nem fejezett mondata is házszabályellenes. Ujhelyi István néhány perccel később mégis megadta a szót Staudt Gábornak, arra kérve őt, ne feszegessék a tűréshatárát.
Staudt Gábor ezután a halottá nyilvánítás szabályainak egyszerűsítését sürgette.

Állami ingatlanok önkormányzati tulajdonba adása

A magyar állam több mint ezer, használaton kívüli ingatlant enged át az önkormányzatoknak feladataik ellátása érdekében - ismertette Tállai István belügyi államtitkár az erről szóló előterjesztést.

A kormány képviselője szólt arról is, hogy az előterjesztés egy része a nemzeti vagyonkelő tulajdonába juttat ingatlanokat a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek segítésére.

A javaslatról nem alakult ki hosszas vita. Elsőként a fideszes Nagy Csaba méltatta a javaslatot, annak érdemeként említeve, hogy a cserkészek is új ingatlanokhoz is jutnak.

Ezt követően Staudt Gábor az ülésnap több más napirendjével összehasonlítva üdítőnek nevezte, hogy az önkormányzatok is kapnak valamit. Kiemelte továbbá, arra kérik a kormányt, hogy a devizahiteleseket segítő "morzsákat" végre állítsa össze egy hatékony "csokorba".

Ujhelyi István, majd az őt váltó Balczó Zoltán mindkét javaslat általános vitáját lezárta. A parlament szerda éjfél után további javaslatok vitáival folytatja munkáját.

20:35 - Bevezetné a menekültügyi őrizetet és több ponton változtatna a szabálysértési törvényen a kormány. Az erről szóló előterjesztésről szerdán vitáztak a parlamentben.

Menekültügyi őrizetet vezetne be a kormány

Menekültügyi őrizet bevezetését kezdeményezi a kormány július 1-jétől. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára a rendészeti törvények módosításának expozéjában ezt azzal indokolta, hogy nemcsak az országba illegálisan belépők száma nőtt meg jelentősen az utóbbi időben, hanem a menekültek által elkövetett jogsértéseké is. Hozzátette: továbbra is eleget tesznek a humanitárius követelményeknek, de szükséges a nemzeti érdek előtérbe helyezése.

Elmondta: a menedéket kérők nagy része illegálisan érkezik Magyarországra, és sokan közülük abban érdekeltek, hogy a hatósági eljárást kikerülve mielőbb továbbutazhassanak valódi úti céljuk, Nyugat-Európa felé. A jelenlegi jogszabályok csak arra adnak lehetőséget, hogy nyitott befogadó intézményekben helyezzék el őket. A szigorítás viszont megengedné, hogy ha fennáll a menekült eltűnésének veszélye, őrizetbe vétellel biztosítsák a hatósági eljárások lefolytatását - közölte az államtitkár.

Az Európai Unió februárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a vízum-jogorvoslati szabályok miatt. A kormány most az ennek megszüntetéséhez szükséges korrekcióra is javaslatot tesz - tudatta Kontrát Károly.

Az indoklással együtt több mint 120 oldalas törvényjavaslat számos ponton változtatna a szabálysértési törvényen is, hol szigorítva, hol enyhítve az eddigi rendelkezéseket.

A kormány csökkentené a fiatalkorúakra kiszabható pénzbírság maximumát: alapesetben százezerről ötvenezer, elzárással is szankcionálható szabálysértés esetén százötvenezerről százezer forintra. A helyszíni bírság összege ötvenezer helyett huszonötezer forint lehetne. Kontrát Károly kiemelte, helyszíni szabálysértési bírságot nem lehetne kiszabni fiatalkorúra, ha nincs jelen a törvényes képviselője.
Rögzítenék a törvényben azt a rendőrség szolgálati szabályzatában már meglévő lehetőséget, hogy a rendőr csak figyelmeztesse azt, aki olyan csekély súlyú szabálysértést követ el, amely miatt a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen.

Emellett a kabinet a szabálysértési eljárásoknál is megteremtené a kártalanítás és a visszafizetés lehetőségét, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat során az elkövetővel szemben megszüntetik az eljárást. Ezt alkotmánybírósági határozatokkal indokolta az államtitkár.

A módosítás az eddiginél nagyobb lehetőséget ad a szabálysértési ügyek áthelyezésére, minden esetben lehetővé téve, hogy a törvényszék elnöke az ügyek gyorsítása érdekében az illetékes helyett másik járásbíróságot jelöljön ki az eljárásra.

Kontrát Károly azt is elmondta, szabálysértésként szankcionálnák az alaptalan segélykéréseket, mivel azok miatt a valóban bajban lévők nehezebben érik el a segélyhívószámokat.

Képviselői felszólalások

Simon Miklós, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában két elemét emelte ki a salátatörvénynek: a migrációval és a szabálysértéssel kapcsolatos módosításokat. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tavaly áprilisi hatálybalépés óta megszerzett tapasztalatokat kell átvezetni a kódexen. A migrációs törvények kapcsán azt mondta: az állam azokat tudja támogatni, akik Magyarországon képzeli kel jövőjüket.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka a szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban megjegyezte: már 2011 őszi elfogadáskor jelezték, hogy nem szakmai, hanem torz társadalomfilozófiai alapjai vannak a javaslatnak. A módosításoknak vannak előremutató részei, de az alapvető koncepciót nem javítják ki - közölte. Szerinte az egyenlőtlenségekből eredő konfliktusokat erővel próbálják elfojtani, és már látható, hogy ezzel nem lehet eredményeket elérni.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hangsúlyozta, a most hatályos törvény elfogadásakor is jelezték, rövidesen átfogó módosításokra lesz szükség, pedig ez csak kormányváltás esetén lenne indokolt. Összességében azonban a javaslatok jó irányban változtatják meg a szabályokat, a menekültügyi módosítások egy részével viszont nem értenek egyet.
Frakciótársa, Staudt Gábor erről azt mondta, nem szeretnék, ha a legális migrációt megkönnyítenék a harmadik országból érkezőknek, nem szabad a "kapukat" tágabbra nyitni, mint amennyire azokat az unió nyitja.
Kontrát Károly államtitkár az elhangzottakra úgy reagált: reméli, hogy a viták után a módosító javaslatok elfogadásával jobbá lehet tenni a javaslatot.

18:30 - Az idei költségvetés módosításának általános vitája után a távollétidíj-számítással összefüggő változásokról folytatott vitát szerdán a parlament.

Költségvetés-módosítás

Hegedűs Lorántné (Jobbik) felszólalásában az önkormányzati szektor problémáiról, kiemelten pedig Esztergom rossz helyzetéről beszélt.
Göndör István (MSZP) azért bírálta a kabinetet, mert állításukkal ellentétben sokkal nagyobb a kormányzati szféra létszáma, mint 2010 előtt volt. Hangsúlyozta azt is: a "kassza nem volt üres" a kormányváltáskor, hanem az egykulcsos adó bevezetésével ürült ki. A szocialista politikus megvédte a nagymértékű lakossági és önkormányzati hitelfelvételt, amely szerinte csak a válság érkezésekor fordult rosszra.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra úgy reagált: azért az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a legnagyobb a zárolás, mert az a legnagyobb költségvetési tétel, arányaiban azonban ennél a tárcánál az átlagosnál kisebb az elvonás.
A stadionépítések esetleges leállításával kapcsolatban közölte: ez csak 2014-től jöhet szóba.

Ezután az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Változik a távollétidíj-számítás

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár expozéjában elmondta: az elmúlt időszak tapasztalatai indokolták a munka törvénykönyvének módosítását, amit folyamatos szakmai konzultációk után kezdeményezett a kormány.

Az előterjesztés céljai között jelölte meg, hogy távolléti díj igénybevétele esetén ne csökkenjenek a keresetek az adott hónap napjainak számától függően. Változnak a szabadság kiadásának szabályai is: a munkavállalók évente legalább egyszer jogosultak 14 napnyi egybefüggő távollétre.

Az államtitkár arról is beszámolt: a javaslat szigorítja a stabilitási törvény azon előírásait, amely az önkormányzatok eladósodását szabályozza, és lehetőséget teremt a korábban felvett működési hitelek egyszeri futamidő-hosszabbítására.

Az előterjesztés tartalmazza a teljes egészében állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok költségvetési szervvé alakításának szabályait is.
A fideszes Patay Vilmos az államtitkár szavait azzal egészítette ki, hogy az előterjesztés pontosítja, kik jogosultak vasárnapi pótlékra.

Az MSZP szerint a kormány csak néhány hibáját próbálja korrigálni

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: a kormány most olyan problémákat próbál orvosolni, amelyekre a szocialisták már az új munkatörvénykönyv vitájában felhívták a figyelmet, ám a többség nem vette figyelembe több száz módosító javaslatukat.

Szerinte a javaslat az elmúlt években elkövetett hibák "halvány korrekciója" csak, az MSZP ezért további módosításokat javasol, ebben a formában nem tartja elégségesnek az indítványt.

A szocialista politikus felszólalása nagyobbik részében a kormány foglalkoztatáspolitikáját bírálta, mondván, kevesebben dolgoznak ma, mint a 2010-es kormányváltást követő első negyedévben. Kritizálta a műszakpótlékok megszüntetését is.

A szintén MSZP-s Varga Zoltán az önkormányzatok eladósodásához kapcsolódó szabályváltoztatást kritizálta. A törvényjavaslat szerinte gúzsba köti a helyhatóságokat, ezért mindenképpen módosítani kell.

Jobbik: kompenzálják az eddigi távollétidíj-számítás veszteseit?

A jobbikos Bertha Szilvia azt mondta, helyes a korábbi távollétidíj-számítási szabályok visszaállítása. Ugyanakkor rákérdezett, kompenzálják-e január 1-jéig visszamenőleg azokat, akik rosszul jártak az év elejétől érvényes változtatás miatt.

Kitért arra, hogy bár a kormányoldalon pontosításról beszélnek, valójában csökken azoknak a száma, akik igénybe vehetik a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékot.

Szólt arról is, hogy a javaslat bizonyos közalkalmazotti munkakörök betöltésénél nem szabná feltételül az általános iskolai végzettség meglétét. Szerinte ez tovább rombolja majd a közszféra megbecsülését.
Frakciótársa, Hegedűs Lorántné azt a tervezett passzust kifogásolta, amely a települések hitelfelvételéhez előírná vagy a helyi iparűzési adó, vagy valamilyen vagyoni típusú adó, vagy a magánszemélyek kommunális adójának bevezetését. Mindezt méltatlannak és elfogadhatatlannak, a Kádár-korszak falurombolására emlékeztető politikának nevezte.

Schiffer: az alacsony keresetűektől vett el pénzt a kormány

Schiffer András, az LMP színeiben politizáló független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy előre lehetett látni: az új távollétidíj-számítási mód más-más bért fog eredményezni az egyes hónapokban, így a változás szükségessége is nyilvánvaló volt, a kormány azonban nem látott mindebben problémát.

Összegzése szerint az alacsony keresetűek jelentős részének hátrányos volt az új munka törvénykönyve bevezetése, mert azzal további pénzt vettek ki a zsebükből.

Az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

15:05 - A 2013-as költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a képviselői felszólalásokkal folytatódott szerdán az Országgyűlésben. A Jobbik szerint kényszerpályán van a parlament. A Fidesz hisz abban, hogy a zárolások után forráselvonásra nem lesz szükség.

A képviselők hosszas kétperces felszólalásokból álló vitát folytattak az előző szocialista kormányok és a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának előnyeiről és hátrányairól.

Jobbik: az Országgyűlés kényszerpályán van

Nyikos László (Jobbik) szerint az Országgyűlés kényszerpályán van, "a képviselőknek csak a gombnyomogatás maradt" a költségvetéssel kapcsolatban. A többi közt a közutak állapotáról szólva azt mondta: bár vannak tervek a felújításokra, jelenleg nincs pénz rájuk, ennek ellenére csökkeni fog a fejlesztési tárca költségvetése.

A javaslat hiányosságai között említette, hogy vizsgálatok nem kapcsolódnak hozzá. A képviselő hiányolta a Költségvetési Tanács ellenvetéseit, konkrét megállapításait. Vajon mire megy az Országgyűlés azzal, hogy egy diplomatikus megfogalmazást kap segítségül? - tette fel a kérdést. Szerinte a folyamatos zárolások nem értelmes pénzköltésre, hanem pazarlásra ösztönzik az intézményeket.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel azt mondta: tisztességes, ésszerű kereteken belül támogatják a stadionépítéseket, és felelőtlenség ezeknek a beruházásoknak az azonnali leállítása. Nem fűnyíróelvszerű megszorításokra van szükség, hanem a multikat kellene közteherviselésre kényszeríteni, mert jelenleg évente 4500 milliárd forint folyik ki Magyarországról a révükön - hangoztatta. Úgy vélte: a tárgyalt javaslat arról tanúskodik, hogy egy brüsszeli diktátum akadály nélkül átmegy az Országgyűlésen.

Kolber: a javaslat nem alkalmas stabil pálya kialakítására

Kolber István (független) emlékeztet arra, hogy negyedik alkalommal módosítják az idei költségvetést. Szóvá tette, hogy a javaslat indoklásában is feleslegesnek tartja ezt az előterjesztő.

A Demokratikus Koalícióban (DK) politizáló képviselő leszögezte, a DK önmagában helyesli, hogy a kormány a hiány csökkentésére és a bevételek növelésére törekszik, valamint arra is, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Mindezek módját azonban már nem támogatják - tette hozzá.

Kifogásolta, hogy az oktatás, az egészségügy és a kultúra szenvedheti el a legnagyobb kárát az elvonásoknak, annak ellenére, hogy ezek a területek már eddig is súlyos megszorításokon estek át. Épp ezért elutasítják az előterjesztést.

Az adóemelést nem helyesli a DK - jelentette ki -, mert ez a gazdasági növekedés lehetőségeinek árt. Közölte: a javaslatot nem tartják alkalmasnak a stabil költségvetési pálya kialakítására.

Vita a gazdaság fejlesztéséről

Schiffer András LMP-s független képviselő felszólalása nyomán hosszas, kétperces felszólásokból álló vita alakult ki a foglalkoztatási adatokról és a gazdaság egészséges szerkezetéről. Schiffer András ugyanis azzal érvelt, hogy az elsődleges munkaerőpiacon megszűnnek a munkahelyek, miközben a kormány a közfoglalkoztatási adatokkal kozmetikázza a statisztikákat.
Erre reagálva fideszes képviselők, köztük Riz Gábor, Nagy Csaba, Simon Miklós és Kővári János is az elmúlt időszakban országszerte megvalósult munkahelyteremtő beruházásokra hívták fel a figyelmet.

Schiffer András ugyanakkor úgy vélte: Magyarországnak nem összeszerelő országnak kellene lennie, hanem közösségi gazdaságfejlesztési alapot kellene létrehozni a hazai vállalkozások fejlesztésére. A jobbikos Z. Kárpát Dániel demográfiai földprogramot és szintén a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítését sürgette, frakciótársa Gaudi-Nagy Tamás pedig azt mondta: Brüsszel ne adjon diktátumokat Magyarországnak.

Fidesz: a javaslat 93 milliárd forint zárolásáról szól

Ékes József fideszes képviselő szerint bár az ellenzéki képviselők sok mindenről beszéltek a vita során, a javaslat valójában 93 milliárd forint zárolásáról szól. Szerinte ugyanakkor a forráselvonásra nem lesz szükség, a kormány tudja tartani a költségvetései hiányt. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság 2011 óta tudja teljesíteni a maga által felállított kritériumokat.

12:20 - A 2013-as költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése. A kormány nevében Orbán Gábor államtitkár arról beszélt: azért kell módosítani az idei büdzsét, hogy Magyarország kilenc év után kikerüljön a túlzotthiány-eljárás alól és "a magyar polgárok eddig elvégzett komoly és nehéz munkáját az Európai Bizottság és az Európai Tanács is hivatalosan elismerje".

Kormány: a módosítás célja a túlzott hiány eljárás megszüntetése

Orbán Gábor a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára előterjesztői expozéjában ismertette: a javaslat egyrészt a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott azon intézkedések végrehajtását tartalmazza, amelyek kizárólag országgyűlési hatáskörben, a költségvetési törvény módosításával kezelhetőek, másrészt a költségvetési törvény alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételeket kezeli. Harmadrészt a kormány időközben meghozott döntéseinek hatását vezeti át.

Az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Bizottság 2013. május 3-án közzétett, Magyarországra vonatkozó makrogazdasági, költségvetési prognózisával ellentétben nem 0,2 százalékos, hanem 0,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés 2013-ban és prognózis óta beérkezett adatok is a kormány által várt pályát támasztják alá. Hangsúlyozta: a kormány álláspontja szerint az elfogadott 2013-as költségvetés a jelentős tartalékokra is figyelemmel az Európai Bizottság által várt egyensúlyjavító intézkedések nélkül, biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7 százalékos hiánycélt.

Orbán Gábor hangsúlyozta: a kiigazítások nem érintik a családoknak, illetve magánszemélyeknek juttatott forrásokat, támogatásokat, hanem teljes egészében az állam működési kiadásainak csökkentésére irányulnak. "Nyugodtan nevezhetjük ezeket uniós zárolásnak" - tette hozzá. Ennek a nagyságrendje az idei évre a GDP 0,3 százaléka és döntő részben a kormány irányítása alá tartozó szerveket érintik, de arányosan vonatkoznak a kormány irányításától független szervezetekre is - fogalmazott.

Kiemelte: ez a törvényjavaslat szükséges ahhoz, hogy Magyarország kilenc év után kikerüljön a túlzotthiány-eljárás alól, illetve hogy "a magyar polgárok eddig elvégzett komoly és nehéz munkáját az Európai Bizottság és az Európai Tanács is hivatalosan elismerje". Ezért kérte a javaslat támogatását az Országgyűléstől.

Fidesz: Magyarország végleg szeretne kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól

Puskás Imre azt mondta: a költségvetési törvény nem azért módosul, mert a büdzsé bármiféle instabilitást mutat. Magyarország szeretne végleg kikerülni az unió túlzottdeficit-eljárása alól, amelybe a szocialisták taszították az országot, és amely 2004 óta zajlik - jelentette ki, hozzátéve: ha ez nem sikerül, akkor olyan szankciók érhetik Magyarországot, amelyek az uniós forrásokhoz való hozzáférést kockáztatják.
Jelezte, ehhez az kell, hogy idén és jövőre is 3 százalék alatt maradjon az államháztartás hiánya. Meggyőződésük, hogy a költségvetés ezt teljesíteni tudná a módosítás nélkül is, de ítéletet nem Magyarország hirdet, és figyelembe kell venni, milyen jelzések érkeznek az unióból.
A kormány ezért hozott döntést arról, hogy a kiadásokat csökkenteni kel 97 milliárd forinttal. Ugyanakkor nem további terheket rónak az emberekre, nem nyúlnak a zsebükbe, az állam saját kiadásait érintik az intézkedések - nyomatékosította.

MSZP: a számháború elfedi a lényeget

Szekeres Imre szerint a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés számháborúja elfedi a lényeget, azt hogy Magyarországról az a kép alakul ki gazdasági partnerei és szövetségesei előtt, hogy nem tiszteli a jogrendet, monopolhelyzeteket teremt, korlátozza a gazdasági versenyt és a fejlődést, valamint, hogy lefölözi a piacokat.
A szocialista politikus kitért arra, hogy a kormány három alkalommal készített konvergencia programot, és szerinte évről-évre rosszabb programot állítottak össze. A tervezett gazdasági növekedésről azt mondta, míg a kormány 2010-ben azt állította, 5 év alatt legalább 20 százalékos lesz, ehelyett a mostani programban 5 év alatt csupán 5 százalék szerepel. Ennek a következménye az lesz - folytatta, - hogy Magyarország nemcsak a "centrumországoktól", mint Németország, hanem "a perifériaországoktól" is lemarad.
A beruházások mértéke még 2015-ben is elmarad a 2010-es adatoktól - tette hozzá, majd megjegyezte: 1923 óta nem volt ilyen alacsony beruházási ráta Magyarországon. A költségvetési hiány leszorítása megtörtént, de ez szerinte csak azon múlt, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részét erre fordították. Semmilyen érdemi költségvetési hiánycsökkentés nem történt - értékelte.
Megjegyezte azt is: az államadósság a kormány adatai szerint nem csökken, ennek oka, hogy az adósságfinanszírozás drágább módját választották.
Ahhoz, hogy legalább érdemi növekedés legyen és érdemi munkahelyteremtés, az uniós támogatások megmaradó részét döntően e célra kell fordítani, valamint hitelgaranciát kell biztosítani a pályázóknak - érvelt.
A szocialista politikus azt javasolta, hogy a túlzotthiány-eljáráshoz való ragaszkodás helyett érdemi feladatokkal foglalkozzon a kormány, mert amit benyújtottak, "az nesze semmi fogd meg jól".


12:00 - Gyökeres ellentétben áll egymással a választási eljárási és a kampányfinanszírozási törvényjavaslat kormánypárti és ellenzéki megítélése - derült ki az előterjesztések közös szerdai parlamenti vitájában. A Fidesz többek között a javuló átláthatóságot méltatta, az MSZP egyenesen az indítványok visszavonását sürgette.

Fidesz: javul a kampányfinanszírozás átláthatósága

Szakács Imre (Fidesz) szerint javulhat a kampányfinanszírozás, az elköltött pénzek átláthatósága, a vonatkozó javaslat mind a pártok esélyegyenlőségét, mind a visszaélések kizárását lehetővé teszi.
Minden egyes regisztrált képviselőjelölt 1 millió forintos támogatást kap az államkincstártól, amelyet kampánnyal kapcsolatos dologi költségekre lehet fordítani - ismertette. Hozzáfűzte: egyszerre kampány- és pártfinanszírozásra nem nyújtható forrás. Fontosnak nevezte a kampányköltségek csökkentését és garanciális elemnek a támogatással való elszámolás rögzítését.
A mandátumokért versenyre kelő országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak támogatásra - mutatott rá. Fontos szabálynak nevezte, hogy limitálva van a listát állító jelölő szervezet támogatása is.
Az adományok kérdéséről szólva közölte: tilos külföldről valamint belföldi jogi személytől támogatást elfogadni, csak magánszemélyektől lehet, ezekkel pedig bizonyos összeghatár felett közzé kell tenni.
Gyakorlati problémát vet fel - folytatta -, hogy a közalkalmazottak nem vehetnek részt a választások lebonyolításában, holott eddig pedagógusok a helyi választási bizottságokban nagy számban voltak jelen. A javaslat ezért kiveszi a pedagógusokat a tiltott körből - mondta.
A javaslat egyik legnagyobb újításának nevezte, hogy széleskörű kontrollt biztosít a választási irodák működése felett: mind a pártok, mind a nemzetközi megfigyelők, valamint a sajtó is részt vehet az ellenőrzésben, a személyes adatok biztonságának óvása mellett.

MSZP: a kormányoldal vonja vissza a javaslatokat

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a törvényjavaslatok még általános vitára sem alkalmasak. A feliratkozás "megfutamodásra kényszerítette" a kormányoldalt - mondta, és bírálta, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a pünkösdkor benyújtott előterjesztéseket.
Szerinte a Nemzeti Választási Iroda átláthatóbb működését a sajtó részvétele némileg teszi csak átláthatóbbá, a folyamatok nagyrészt átláthatatlanok. A szavazók névjegyzékének megismerése is csak némileg nyújt betekintést, a visszaélésekre továbbra is van mód - értékelte.
Kifogásolta, hogy a kormányzat egyeztetés nélkül jelölte meg szeptember 1-jében azt az időpontot, amely után már nem lehet időközi választást tartani a következő általános választásokig. Szerinte a kormányoldal megfutamodik az időközi választások felelősségétől és bizonyos kinevezésekhez köti az időpontot.
Közölte: egyetlen jó megoldásnak azt tartaná, ha a kormányoldal visszavonná "a pártérdeket szolgáló javaslatot, amelyet a kétharmados hatalommal visszaélve" fogadna el az Országgyűlés.
A kampányfinanszírozásról szólva kijelentette: az nem választható el a pártfinanszírozástól. A dologi kiadásokkal kapcsolatos elszámolások ugyan támogathatóak lennének, a javaslat világos iránya azonban az, hogy nincs szükség többpártrendszerre - mondta, kiállva amellett, hogy a demokráciának igenis vannak költségei.
Szerinte Európa egyik szégyentörvénye lesz a javaslat, ha elfogadják. A jogszabály egyetlen érdemének nevezte, hogy továbbra is titkos lesz a választást.

KDNP: továbbra is takarékoskodni kell az adófizetők pénzével

Vejkey Imre, (KDNP) az MSZP-s vezérszónok szavaira reagálva azt mondta: nem igaz, hogy nem voltak egyeztetések a választási törvényről és a kampányfinanszírozásról. Mint mondta, múlt héten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának ülésén, valamennyi magyar és határon túli parlamenti képviselettel rendelkező párt részvételével olyan konszenzusok születtek, amelyeket visszatükröz a parlament előtt lévő javaslat.
Érthetetlennek tartotta, hogy miért ne az állampolgárok érdekeit szolgálná, ha kevesebb pénz megy a pártok finanszírozásra. Szerinte az MSZP azt fájlalja, hogy kevesebb pénzt kap majd, az előterjesztők viszont úgy gondolják, hogy jelen helyzetben továbbra is takarékoskodni kell az adófizetők pénzével. A képviselő részletesen ismertette a javaslatokat, amelyeket a KDNP támogat.

Jobbik: nem lesz sem olcsóbb, sem átláthatóbb a kampányfinanszírozás

Szabó Gábor (Jobbik) szerint nem válnak teljes mértékben átláthatóvá a kampányköltések, és több olyan "aknát" tartalmaz a javaslat, amely a pártok demokratikus választási versenyét korlátozza.
Az indítványt a jelen állapotában "csapnivalóan rossznak" minősítette, amellyel drágább lesz a pártok kampányának finanszírozása, és amely a pártokat ésszerűtlen költési spirálba viszi bele, hiszen két hónap alatt 703 millió forintot tudnak majd elkölteni azok szervezetek, amelyek minden körzetben jelöltet tudnak állítani. Szerinte a pazarló támogatás miatt gombamód fognak szaporodni az új pártok, amelyek mintegy 6 milliós befektetéssel 149 millió forintos állami támogatáshoz juthatnak. Nagy veszélynek tartotta, hogy szervezett bűnözői körök használhatják ki ezt a lehetőséget.
Ugyanakkor a Jobbik nevében támogatta, hogy külföldi gazdasági és politikai érdekkörök, illetve belföldi jogi személyek ne támogathassanak pártot. A választási eljárásról szóló törvény módosításáról azt mondta: a Jobbik korábban nem szavazta meg az eredeti törvényt sem, a mostani módosítások döntő többségét pedig csak szépségtapasznak tartják.
Az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát elnapolta.


10:30 - A kampányfinanszírozást és a választási eljárást szabályozó törvényjavaslatok együttes általános vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai munkája. Cser-Palkovics András (Fidesz) expozéjában kiemelte, hogy pontosabbá válnak a választási szabályok, és tisztább, átláthatóbb, olcsóbb lesz a kampány a jövőben. A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár támogatásáról biztosította a javaslatot.

Cser-Palkovics: pontosabbá válnak a választási szabályok

Az eddigi szabályozást pontosítja az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban és a polgármesterek, helyi képviselők megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat is tartalmazza a választási eljárásról szóló törvény javasolt módosítása - mondta a fideszes Cser-Palkovics András szerdán az Országgyűlésben.
A kormánypárti politikus expozéjában kiemelte: a változtatásokra azért is szükség van, mert az európai parlamenti választások és az önkormányzati választások időpontja a jövőben sem eshet egybe.
A törvénymódosítás tartalmazza az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtési szabályok pontosítását is - jelezte Cser-Palkovics András. Kitért arra, hogy Balatonvilágos az Országgyűlés döntése alapján Veszprém megyéből Somogy megyéhez került át, és a választókerületeken is módosítani kell.
A fideszes képviselő közlése szerint a törvénnyel összefüggésben több érdemi észrevétel érkezett civil és jogvédő szervezetek részéről, a külhoni magyar szervezetekkel való egyeztetés során is több szempont felmerült, valamint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán megfogalmazottakat is figyelembe véve emeltek a javaslatba több változtatást.
Úgy gondolják, hogy az ellenzékhez köthető szervezetek kérései, melyek egyértelműen a választások átláthatóságára vonatkoztak, bekerültek a javaslatba - jegyezte meg, hozzátéve: a külhoniak észrevételei a szavazások minél egyszerűbb és gördülékenyebb menetét segíti elő.
Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatról szólva azt mondta, az tisztább, átláthatóbb és olcsóbb kampányt eredményez, életszerűbbek lesznek az új szabályok, és a pénzmozgások is jobban követhetők lesznek, mivel nem készpénzben, hanem kincstári számlán keresztül, bankkártyás fizetéssel lehet elkölteni a kapott összegeket.
Az olcsóbb kampányt szolgálja az a változtatás, hogy a választások évében a pártok a működésükre nem kapnak támogatást, emellett a voksolás egyfordulós lesz és a szabályozott hirdetési felületek is hatékonyabbá teszik a folyamatot - mondta.
Cser-Palkovics András úgy fogalmazott: a szabályozás már 23 éve várat magára.

Kormány: átláthatóbb és elszámoltathatóbb az új szabályozás

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a kormány nevében elmondta: a kabinet kiemelten fontosnak tartja, hogy a jövő évi választásokat olyan törvényi háttér mellett bonyolítsák le, "amely teljes körű és lehetővé teszi a választópolgárok akaratának szabad kifejezését". A kormány álláspontja szerint a mostani törvényjavaslatok megnyugtatóan rendezik "a még elvarratlan" kérdéseket és teljessé teszik a választások törvényi feltételrendszerét.
Úgy fogalmazott: kiemelten fontos, hogy a választásokat követően annak demokratikus módját ne érhessék jogos bírálatok, ennek érdekében a törvényjavaslatok kellő garanciákat tartalmaznak a választási eljárás tisztességes lebonyolításának biztosítására.
Ilyen garanciális elemnek nevezte az államtitkár a választókerületek kialakítását a 10 ezer lakos feletti településeken, amelyhez a javaslat elfogadása esetén a helyi választási iroda véleményét is ki kell kérni és amely ellen biztosított a jogorvoslati fórum is. Ismertette azt is: a javaslat a nemzetiségi választásokkal kapcsolatban is tartalmaz garanciális elemeket. Példaként említette, hogy a nemzetiségi választásokon megfigyelőket alkalmazhatnak a jövőben.
Répássy Róbert elmondta: a választási eljárás nyilvánosságával kapcsolatban eddig megfogalmazott bírálatok elsősorban a választási adatok közzétételére, illetve a külhoni szavazatok ellenőrzésére és megszámlálására vonatkoztak, de a most tárgyalt indítvány ebben a témában is garanciákat tartalmaz.
A kampányfinanszírozással kapcsolatos garanciákról szólva Répássy Róbert elmondta: az állami támogatások kizárólag kampányidőszakban és kampányköltségekre használhatók fel, mindezt ráadásul bizonylatokkal kell majd igazolniuk a jelölő szervezeteknek. Kiemelte: a választási eredmények jogerőre emelkedése után 15 napon belül be kell nyújtania a jelölő szervezeteknek az elszámolásukat és ha ezek nem felelnek meg az előírásoknak, akkor az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetniük.
Répássy Róbert szerint aki objektíven szemléli az új szabályokat az megállapíthatja, hogy azok átláthatóvá, elszámoltathatóvá teszik a pártokat, ráadásul egységes elvek alapján, az esélyegyenlőség biztosítása mellett, egyenlő mértékben kaphatnak támogatást, függetlenül attól, hogy az előző választásokon milyen eredményeket értek el.
Az államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslatokat és ugyanezt kérte az Országgyűléstől is.

Cser-Palkovics András

9:55 - Az idei érettségik eredményeiről és tapasztalatairól számolt be a Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerdán napirend előtt az Országgyűlésben, hangsúlyozva, hogy az érettségi botrányok megszűntek, a rendszer stabilan működik.


Hoffmann Rózsa: az érettségi botrányok megszűntek, stabil a rendszer

Hoffmann Rózsa (KDNP) köznevelésért felelős államtitkár az idei, még zajló érettségikről szólva elmondta: 84.500 fiatal jelentkezett érettségi vizsgára, közülük 81.500-an kezdték meg az írásbeliket, ebből 72 ezer a nappali tagozatos diák. Ugyanakkor összesen 133 ezer fiatal tett valamilyen vizsgát, hiszen pótló ismétlő, szintemelő, javító vizsgákra is van lehetőség - tette hozzá. Örvendetesnek tartotta, hogy 2011-ről 2012-re 22 százalékkal, idén pedig további 5 százalékkal nőtt azok száma, akik emelt szintű vizsgát tesznek.
Az államtitkár hangsúlyozta: 2005-ben indult el az érettségikkel kapcsolatos változás, ami mára megszilárdult, és szemben az indulás éveivel, az érettségi botrányok megszűntek, stabil, jó rendszer működik, biztonságosan.
Jelezte: távlati céllal hozzákezdtek egy érettségi-felvételi reform kidolgozásához, aminek a célja, hogy megőrizze a rendszer előnyeit, de csökkentse az adminisztrációt és a "horribilis" költségeket, ugyanakkor a változás kezdetének legkorábbi időpontja nem lehet előbb, mint 2017. Az államtitkár köszöntet mondott a felkészítő tanároknak, gratulált a szép érettségi eredményt elért fiataloknak és szüleiknek is.
Tóbiás József az MSZP nevében az érettségiző diákok mellett minden pedagógusnak is gratulált, akik az "államosítás összes anomáliája mellett" képesek voltak felkészíteni a fiatalokat az érettségi vizsgára.
A KDNP-s Pállfy István úgy értékelte: a mostani érettségi is bizonyíthatja, hogy sikeres a köznevelés átalakítása, és anomáliák csak az ellenzéki padsorokban vannak. Idén nem volt botrány, illetve interneten keringő kérdéssor - jegyezte meg.
A Jobbik részéről Farkas Gergely szomorúnak tartotta, hogy már annak is örülni kell, ha zökkenőmentesen zajlanak az érettségik. A képviselő az iskolák állami átvételével kapcsolatos gondokat, a tankönyvellátásban tapasztalható "hihetetlen káoszt" és a felsőoktatásba felvételizők számának csökkenését kérte számon az államtitkáron.
Az Országgyűlés plenáris ülése május 22-én - az MTI felvételei.

Jobbik: állítsák meg a közüzemi szolgáltatók visszaéléseit!

Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy egyes gázszolgáltatók a rezsicsökkentést kompenzálandó visszaélésszerűen azt próbálják rábizonyítani a fogyasztókra, hogy a lopják a földgázt, és ezért több százezer forintos kötbért követelnek rajtuk.
Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára elismerte, hogy az utóbbi időben - mintegy a "rezsicsökkentés retorziójaként" - az ország egyes részeiben, egyes szolgáltatóknál valóban felerősödtek az ilyen esetek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét kibővítették többek között az ilyen szolgáltatói magatartások feltárása és a szankcionálása érdekében. Jelezte, hogy egy közszolgáltatási törvény jelentene megoldást arra, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók közötti egyensúly meglegyen, és ennek a jogszabálynak a kidolgozását megkezdték.

KDNP: sikeres kutya világkiállítást tartottak Magyarországon

Simicskó István KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy a hétvégén kutya világkiállítást rendeztek Budapesten, ahová 71 országból, több mint 26 ezer kutyát neveztek, sokkal többet, mint a tavalyi, Ausztriában rendezett világkiállításra. Az államtitkár a magyar ebtenyésztést méltatva hozzátette: a jól szervezett ötnapos rendezvényre több mint 100 ezer ember látogatott ki.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszönetet mondott a szervezőknek, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kinológia teljes mértékben átalakult az elmúlt egy évben, amikor egy több évtizede húzódó vita végére tettek pontot a két magyar ebtenyésztő szervezet közötti tárgyalás megteremtésével. Az államtitkár gratulált a világkiállítás győztes magyar kutyájának is, az óangliai juhász Jimmy-nek.

MSZP: ne kerüljön az Országgyűlés elé a szociális temetésről szóló javaslat!

Tóbiás József (MSZP) arra kérte a kormányt, hogy ne engedje az Országgyűlés elé a szociális temetésről szóló javaslatot, mert az szerinte embertelen és megalázó.
Fónagy János államtitkár ugyanakkor arra hívta figyelmet, hogy a jelenleg is meglévő köztemetés megmarad, emellett lesz egy ténylegesen ingyenes alternatíva, a szociális temetés, amiben ő maga semmilyen morálisan vagy emberileg sérelmezhető dolgot nem lát.

Fidesz: Bajnai felelősséggel tartozik a Hajdú-Bét ügyében

Wittner Mária fideszes képviselő a Hajdú-Bét csődbevitelének ügyéről beszélve azt hangsúlyozta, hogy Bajnai Gordon, mint a Wallis volt vezetője igenis felelősséggel tartozik a károkért. A képviselő arra kérte a kormányt, hogy kárpótolja a nehéz helyzetbe került családokat.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb felháborodást kiváltó csalásának nevezte az ügyet, és kifogásolta, hogy Bajnai Gordon nem kért bocsánatot ezzel kapcsolatban. Jelezte, hogy a kormány április végén döntött a károsultak megsegítéséről.

Előzmények:

Az Országgyűlés mai ülésén egyebek mellett megtárgyalhatja azokat a változtatási javaslatokat, amelyeket kormánypárti képviselők tettek a kampányfinanszírozás átalakítására.

A Ház ülése a szokásosnál egy órával korábban, reggel 8 órakor kezdődik. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a képviselőknek napközben összesen kilenc törvényjavaslat általános vitáját kell lefolytatniuk.

A napirend előtti felszólalásokat követően elsőként a fideszes Cser-Palkovics András és a kereszténydemokrata Vejkey Imre kampányköltségek átláthatóvá tételéről szóló és a választási eljárási törvényen módosító indítványa kerül terítékre. A kormánypárti politikusok azt kezdeményezik, hogy az egyéni képviselőjelöltek egyenként egymillió forintot, míg a pártok jelöltenként ötmillió forintot költhessenek a jövő évi országgyűlési választásokon. Javaslatuk emellett megtiltana mindenféle külföldi adományt a pártoknak.

Ezt követően az idei költségvetés módosításáról, a rendészeti tárgyú törvények változtatásairól, továbbá a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásáról is vitatkozhatnak a képviselők.

Az ülésnap hátralévő részében napirendre kerül még az egyes állami ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény módosítása, majd a Margitsziget helyzetének rendezésével összefüggő jogszabály-változtatások is.

Feltehetően már az esti órákban kezdődhet vita a honvédségi adatkezelésről és a katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslatról, valamint a bírósági végrehajtással kapcsolatos módosításokról.

Olvasóink írták

  • 2. dödike 2013. május 22. 16:49
    „Hoffmann,Répássy,Cserpalkovics meg a többiek.Jó lenne már nem látni és nem hallani róluk mert a szembehazudozás képviselői.”
  • 1. öröksoproni 2013. május 22. 10:14
    „Hoffmann elvtársnőhöz biztosan nem jutottak el a matematika érettségi feladatsoraival kapcsolatos panaszok. Nem , persze, ő elégedett, szépen teszi a dolgát: tönkrevágja a közoktatást és fiatalok sokaságának teszi tönkre az életét.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mesterházy Lipcsében: már csak papíron demokrácia Magyarország

A magyar kormány nem demokratikus, Magyarország pedig már csak papíron demokrácia - mondta… Tovább olvasom