Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

A jövő évi büdzséről vitázott a költségvetési bizottság

A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitája volt napirenden szerdán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén, amely elvetette a múlt heti általános vita után benyújtott ellenzéki módosító javaslatokat.
Az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselőinek egybehangzó véleménye szerint nem megalapozott és nem átlátható a törvényjavaslat. Az ellenzéki képviselők szerint túl korán nyújtották be a jövő évi büdzsé tervezetét, nincs kész a múlt évi zárszámadás, nem állnak még rendelkezésre megbízható tényadatok ahhoz, hogy biztonsággal meg tudják tervezni az előirányzatokat. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára elmondta: a korai benyújtás előnye a kiszámíthatóság, a gazdasági szereplők jobban tudnak előre tervezni. Hátránya az államtitkár szerint is az, hogy a korábbihoz képest kevesebb tényadat áll rendelkezésre, de ezt a tartalékok növelésével kívánja a kormány ellensúlyozni.

Szakács László (MSZP) a párt álláspontját ismertetve elmondta: a törvényjavaslat egyes előirányzatai nem megalapozottak, ezért nem felel meg a javaslat a jogalkotási követelményeknek. Az állami vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos bevételek között szereplő 115 milliárd forintos tétel részleteiről nem lehet semmit tudni – tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy a Költségvetési Tanácsnak meg kellett volna tagadni a javaslat elfogadását, mivel az nem felelt meg minden közpénzügyi előírásnak. A képviselő kiemelte a módosító javaslatok közül a közszférában dolgozók bérfejlesztését, életpályamodell forrásainak duplájára emelését, amihez nem szükséges a hiánycél módosítása. Hangsúlyozta: presztízsberuházások helyett az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók bérét kellene emelni.

Hozzátette: a személyi jövedelemadó (szja) egy százalékos csökkentésével a költségvetés 120 milliárd forinttal kevesebb adót szed be, amiből 80-90 milliárd forint számításaik szerint a leggazdagabbaknál marad, akik nem belföldi fogyasztásra fogják azt elkölteni. Kitért arra, hogy a kormány által középpontba állított bevándorlás témája hidegen hagyja a magyarokat, mert sokkal súlyosabb probléma a kivándorlás az országból.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) hangsúlyozta, hogy pártja nem támogatja a tervezetet, amiben sérül az átláthatóság és a megalapozottság elve, mivel nem állnak rendelkezésre elemzések, vizsgálatok, háttéranyagok az egyes tételekről, nem készült el a múlt évi zárszámadás sem. Elmondta azt is, hogy a kormány az adócsökkentés költségvetésének nevezi a tervezetet, de a személyi jövedelemadó esetében például 20 milliárd forinttal több bevétellel számol. Kiemelte, hogy a közszolgálatban dolgozók nyolc éve nem részesültek béremelésben, amivel sokan az „éhhalál szélére” kerültek, bár a költségvetés elég laza ahhoz, hogy megvalósulhasson a közszférában dolgozók bérfejlesztése.

Schmuck Erzsébet az LMP álláspontját ismertetve kifejtette, nem támogatják a tervezetet, mert a kiszámíthatóságot az növelné, ha nem kellene később „lépten nyomon” módosítani a költségvetést, számos tényező bizonytalan, nem tudni például, hogy alakul a forint árfolyama.

Az LMP szerint a vagyoni, jövedelmi és társadalmi különbségek növekedése, ezek csökkentése a legfontosabb, amit a párt a progresszív, nulla, 12 és 24 százalékos jövedelemadó kulccsal kívánna elérni. Schmuck Erzsébet kifejtette: 630 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a kiadásokat, egyebek mellett a paksi beruházás és az Eximbank feltőkésítésének visszafogásával és a stadionok, autópályák döntő többsége építésének leállításával.

Banai Péter Benő az ellenzéki érvekre reagálva elmondta: az állami vagyon hasznosításánál az első szempont a közérdek, gyengítené az állam pozícióját, ha részletesen beárazná az értékesítésre vagy hasznosításra jelölt tételeket. A zárszámadás mindezeket az adatokat tartalmazni fogja – tette hozzá. Kiemelte, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék megalapozottnak tartotta a javaslatot, a piaci elemzői konszenzus is elfogadta a hiánypálya, adósságpálya megalapozottságát.

Az Eximbank bővülése közelíti azt a szintet, amit számos országban már elért az exportot segítő állami intézmény, a bank tőkeemelése nem önmagáért van, hanem a növekedést, a foglalkoztatást segíti – fejtette ki. Elmondta azt is, hogy azért számol a kormány növekvő szja-bevétellel, mert a gazdaság bővül, így várhatóan több adót fizetnek be a költségvetésbe annak ellenére, hogy csökken az adókulcs.

Az államtitkár ismertette: az egészségügyben, oktatásban, szociális területen, nem volt forráskivonás az utóbbi években, valamint a közszférában dolgozók bruttó bére a válság idején nem csökkent.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Földterületeket cserélhetünk Szlovákiával

Szerdai ülésén jóváhagyta a szlovák kormány annak a szlovák-magyar határról szóló új államközi… Tovább olvasom