Kisalföld logö

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 4°C | 13°C Még több cikk.

A Jobbik feljelenti a melegfelvonulás résztvevőivel együtt a rendőrséget is

A hétvégi melegfelvonulásról, a romaintegrációs programról, a szovjet csapatok kivonulásáról, valamint a büntetőeljárási törvény módosításáról szóltak az országgyűlési képviselők napirend előtti felszólalásaikban hétfőn.
1. rész
A hétvégi melegfelvonulásról, a romaintegrációs programról, a szovjet csapatok kivonulásáról, valamint a büntetőeljárási törvény módosításáról szóltak az országgyűlési képviselők napirend előtti felszólalásaikban hétfőn.

A Jobbik feljelenti a melegfelvonulás résztvevőit és a rendőrséget
A Jobbik garázdaság miatt feljelentést tesz a szombati melegfelvonulás résztvevői ellen, illetve személyes szabadság megsértése és más hivatali visszaélések miatt a rendőrséggel szemben is - jelentette be Dúró Dóra (Jobbik).
Az ellenzéki politikus szerint nem tűrhetik tovább, hogy - mint fogalmazott - a "deviáns homoszexuálisok és az impotens rendőrség cinkos összekacsintása" következmények nélkül maradjon.
A képviselő azt kérdezte, valóban kereszténydemokrata-e a kormány, illetve miért aszisztál ehhez a "keresztényellenes, rendőrileg biztosított provokációhoz".
Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár válaszában azt mondta, a Jobbiknak máig nem sikerült kialakítania végleges identitását. Szerinte ezt jelzi, hogy a párt néha a kereszténység mellett állt ki, de néha a "neopogány rítusokat" éleszti fel, illetve erre utal, hogy szembe helyezkedik az előző rendszerrel, annak tisztségviselőit azonban mégis megtűri sorai között.
A kormány képviselője arra emlékeztette a Jobbikot, hogy áprilisban nem szavazta meg a házasságot férfi és nő között engedélyező új alaptörvényt.

A szociális problémák "etinikai szinezetűvé varázslása" ellen szólt az LMP
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a kormányt vélhetően a jó szándék vezérli a romaintegráció területén, de hibát követ el a szociális problémák "etnikai szinezetűvé varázslásával", mivel az feszültséget teremt a romák és nem romák között.
A politikus rossz iránynak nevezte a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött megállapodást. A kabinet alapvető tévedésének ítélte, hogy a rászorulók többsége roma származású lenne, illetve, hogy a szegénységben élő romák jelentékeny része ne dolgozna már ma is.
Az LMP frakcióvezetője összeegyeztethetlennek minősítette a roma integrációt és a kormány "neoliberális, szegényellenes politikáját".
Balog Zoltán Társadalmi Felzárkózásért felelős államtitkár válaszában azt mondta, az előző kormányoknak azért nem sikerült eredményeket elérni a romaintegráció területén, mert nem vették figyelembe a szociokulturális sajátosságokat. Mint fogalmazott, más eszközökkel lehet munkához juttatni egy "harmadik, negyedik generációban reguláris munkavégzés nem is látott cigány fiatalt", mint egy olyan "nem roma magyar állampolgárt, aki 5-10 év óta nem tud munkához jutni".
Kiemelte: a Schiffer András által említett megállapodás figyelembe veszi ezt a sajátosságot és kimondja: a romáknak is felelősséget kell vállalniuk felzárkóztatásukért, élet- és munkakörülményeik javításáért.

A szovjet csapatok húsz évvel ezelőtti kivonulására emlékeztetett a KDNP
A kereszténydemokrata Salamon László a szovjet katonai csapatok húsz évvel ezelőtti, 1991. július 19-i kivonulására, az ország állami önrendelkezésének visszaszerzésére emlékeztetett.
Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában azt mondta, ezen a napon Antall József volt miniszterelnök és Für Lajos akkori honvédelmi miniszterről is meg kell emlékezni, hiszen nekik köszönhető, hogy atrocitások nélkül sikerült kivonni több tízezer szovjet katonát.

MSZP: a Fidesz lassan mindenkiből bűnbakot csinál
A szocialista Tóbiás József szerint a Fidesz folyamatosan szembefordítja egymással a kitaszítottakat, azért hogy ne vegyék észre nehéz helyzetüket. "Bűnbakot csinálnak rokkantnyugdíjasokból, bérből és fizetésből élőkből, a munkáját elvesztő emberből, a rendőrből, a tűzoltóból, a szegényekből, (...) és nem veszik észre, hogy lassan már tízmillió bűnbak lesz az országban" - fejtette ki.
Az ellenzéki képviselő arról is szólt, hogy Magyarországon ezért nem háború, hanem "végtelen központi hatalom által vezérelt megosztottság van".
Tóbiás József kiemelte ugyanakkor, hogy az MSZP hisz az ország újjáegyesíthetőségében, ehhez azonban szerintük olyan demokratikus értékekre van szükség, mint a szabadság, a jogbiztonság, az esélyegyenlőség és a modernizáció.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt kérdezte, milyen szabadság lehetett az elmúlt nyolc évben, amikor összesen negyvenkét esetben történt adóemelés, illetve minden egyes állampolgárra több millió forintos állami hitelt terheltek, "úgymond szolgaságba taszították" őket az államadósság növekedésével. Hozzátette: az elmúlt években ezzel szemben nőtt a szabadság mértéke, amihez hozzájárult az egykulcsos adó bevezetése is.

Lázár: a közbizalom visszaállítása a tét
Lázár János szerint a politikai elittel szembeni közbizalom visszaszerzése, a korrupció elleni valódi küzdelem megindulása a tétje a büntetőeljárási törvény tervezett változtatásának.
A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a javaslat támogatói ahhoz járulnak hozzá, hogy a Kulcsár-ügy, a Tocsik-ügy, a Postabank-ügy ne ismétlődhessen meg.
Mint mondta, az elmúlt nyolc évben a szocialista párt olyan büntetőpolitikája érvényesült, amely lassú, enyhe és kivételező volt, az emberekben ezért az az érzés alakult ki, hogy a politikusok szabadon lophatnak, csalhatnak, hazudhatnak; tetteiknek nem lesz büntetőjogi következménye.
Kiemelte: az általuk kezdeményezett büntetőeljárási törvénymódosítás a közélet tisztaságát és a büntetőeljárások gyorsítását szolgálja. A módosítás annak a próbája, hogy a parlamenti képviselők mernek-e változtatni a jelenlegi szabályokon, vagyis elég bátrak-e, hogy szigorítsanak a magukra vonatkozó büntetőeljárási szabályokon.


2. rész
Az érdekegyeztetés átalakításáról, a kolontári helyreállításról és a helyi élelmiszerek közétkeztetési felhasználásáról volt szó az interpellációk során hétfőn a parlamentben.

MSZP: hogyan képzeli a kormány az érdekegyeztetés jövőjét?
Nemény András arról beszélt, hogy a kormány meg akarja szüntetni a az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot, és helyettük létre akarja hozni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot. Az új tanácsból rögtön bejelentette a kormány kivonulását, s sietett közölni, döntései nincsenek hatással a kormány munkájára. A döntés szokás szerint nem volt egyeztetve - hangoztatta, hozzátéve: az OÉT megszüntetésével a kormány nyíltan hadat üzen a munkavállalóknak. Az Orbán-kormánynak nem érdeke az érdekegyeztetés - mondta, s azt kérdezte, hogyan képzeli a kormány az érdekegyeztetés jövőjét, képzeli-e egyáltalán, vagy már meg is írta nekrológját? Ki és mit válaszol az Európai Bizottság kérdéseire? Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a mostani rendszer nem működik hatékonyan, és nagyon sokba kerül. Azt javasolják, hogy a széttagolt, sok párhuzamossággal működő egyeztetési rendszer helyett a társadalom egészét érintő, az általános gazdasági és társadalompolitikai kérdéseket megvitató konzultatív jogkörű tanács jöjjön létre, az unió gyakorlatát figyelembe véve, a civilek, a gazdasági és tudományos szféra, a történelmi egyházak bevonásával. Magyarország alapvető érdeke a jól működő társadalmi párbeszéd - mondta, de arra felhívta a figyelmet, hogy az intézményi feltételek meghatározása nemzeti hatáskör.
A képviselő a választ nem fogadta le, néma főhajtással adózott a szerinte meghalt érdekegyeztetés miatt. A parlament viszont 201 igen, 87 nem mellett támogatta az államtitkári választ.

Jobbik: tervezi-e a kormány a járványos gyermekbénulás túlélőinek rehabilitációját szolgáló intézmények bővítését?
Gyenes Géza felidézte, hogy 1931-60 között közel 16.500 gyermek betegedett meg járványos gyermekbénulásban Magyarországon. Ápolásukra speciális intézmények alakultak, de 1960-os években a bentlakásos intézményekből mintegy 4 ezer beteg gyermeket küldtek haza, így esélyük alig maradt arra, hogy dolgozhassanak. Kitért arra is, nincs olyan intézet, amely képes az önmaga ellátására képtelen, mozgáskorlátozott felnőttek ellátására szakosodott volna. Arra volt kíváncsi többek között, hogy tervezi-e a kormány a járványos gyermekbénulás túlélőinek rehabilitációjára, valamint a közülük a postpolio-syndromát elszenvedni kénytelen betegek gyógyítására alkalmas intézményi háttér bővítését?
Szócska Miklós államtitkár válaszában azt mondta, hogy a túlélők állapota eltérő súlyosságú. A legrosszabb állapotban lévő, tartós légzésbénultak többletköltségeire a Szent János kórházban, és az észak-budai egyesített kórházban az OEP többletpénzt fizet a normál finanszírozáson kívül. Havi díjazást is biztosítanak otthoni lélegeztetésre, és olyan esetben vállalják a többletadminisztráció terheit, amikor önmaga, vagy a család hibájából került nehéz helyzetbe az ellátott. A tárca saját költségvetéséből is hozzájárul egyes tartós légzésbénult betegek gondozásához - jelezte.
A képviselő a választ elfogadta.

Fidesz: milyen határidőre teljesülhet a vállalkozások kártalanítása a kolontári katasztrófa után?
Ékes József arról beszélt, hogy kolontári katasztrófa után épülnek a házak, a lakások határidőre elkészülnek. Kolontáron hétfőn hét család foglalja el az új lakóházát. Azt kérdezte, hogy a vállalkozók és mezőgazdaságban élők kártalanítása folyamatban van, mire számít a kormány milyen határidőre lehet teljesíteni ezt?
Tállai András államtitkár válaszában kiemelte: az ország legnagyobb ipari katasztrófája történt, ami nagy és súlyos feladatot rótt a kormányra, és a helyben élőkre egyaránt. Mint mondta, 2010-re és 2011-re 1,9 milliárdot utalt ki a kabinet a három érintett település önkormányzatának. Kiemelt feladat volt a bontás megszervezése: 332 ingatlant kellett elbontani, ebből 256 megtörtént, a hátralévőké folyamatosan zajlik. Minden károsultat kártalanítani szükséges - hangsúlyozta, utalva a kormányhatározatra, majd hozzátette: a kabinet ezt az ígéretet teljesítette és teljesíteni fogja teljes mértékben. Az agrármentesítés jól sikerült, s a vállalkozók kártalanítása terén is közel állnak a végleges megoldáshoz, az Európai Bizottság jóváhagyása e héten megtörténhet, s ezután következhetnek a szerződéskötések és a kifizetések.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: helyi élelmiszereket az iskolai közétkeztetésbe!
Szilágyi Péter azokat a híreket idézte fel, amelyek arról szóltak, hogy az önkormányzatok fizetésképtelenségük miatt nem tudták biztosítani az iskolai közétkeztetést. A rozsályi és ináncsi programokat idézte, ahol helyi gazdasági élet bevonásával, helyben előállított élelmiszerek kerülnek az asztalra. Azt mondta, hogy a hasonló, jó gyakorlatok elterjedését ösztönözhetné a kormány nemzeti program kidolgozásával. Azt kérdezte, hogy milyen támogatást ad a kormány, hogy hasonló programok szélesebb körben elterjedjenek?
Tállai András arról beszélt, hogy olyan közfoglalkoztatási programot kell szervezni, amely valóban kiemelkedő összefogást, értékelhető és hatékony munkát eredményez. Akkor tesznek jót, ha a helyi adottságok figyelembe vételével, az önkormányzat irányításával a közmunka-programon keresztül valósulnak meg jó gyakorlatok. Ehhez el kell fogadni a közfoglalkoztatási törvényjavaslatot, ami az önkormányzatoktól olyan helyi önellátó modelleket vár el, amelyekben valóban a település maga termeli meg az élelmezési alapanyagokat. Az államtitkár a javaslat támogatására hívott fel.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 195 igen, 90 nem mellett jóváhagyta.


3. rész
A devizahitelesek problémáinak megoldása, a szabálysértési törvény módosítása és a "globális kor biofegyverei" is témák voltak az interpellációk között hétfőn a parlamentben. Az azonnali kérdések során több jobbikos képviselő is a miniszterelnökhöz akart fordulni. A politikusok nem fogadták el a helyette kijelölt válaszadó személyét.

MSZP: a kormány áttolja a devizahiteles problémáit a következő ciklusra
Simon Gábor (MSZP) interpellációjában leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint egy átlagos adós az árfolyamrögzítés lejárta után 30 százalékkal fizet majd nagyobb törlesztőrészletet, mint az árfolyamrögzítés alatt és 7 százalékkal többet, mint a rögzítés előtt. A szocialista politikus szerint ez jelentős növekedés, ezért "ne gondolja a kormány, hogy megoldották a problémát."
Simon Gábor azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy miért tolják át a következő ciklusra a megoldást, illetve a mostani javaslat csak egy része, vagy maga az egész mentőcsomag?
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: azon gazdasági tényezők esetében, amelyekre a kormánynak van ráhatása, igenis kedvező változások történtek az utóbbi hónapokban: így például jelentősen erősödött a forint és az ország megítélése is javult köszönhetően a kormány stabilizáló intézkedéseinek. A mostani javaslat a rögzített árfolyam bevezetésével védelmet biztosít az eurózóna válsága miatt az árfolyamingadozás veszélyei ellen, vagy a kormány nem tolja át a következő ciklusra a problémát, hanem megoldja azt.
Simon Gábor nem fogadta el a választ, mert az MSZP szerint a Nemzeti Eszközkezelő, a magáncsőd és a szabadfelhasználású hitelek rendezése nélkül elfogadhatatlan a devizahitelesek mentőcsomagja.
Az Országgyűlés a választ 192 igen és 91 nem szavazattal elfogadta.

MSZP: nem túlzó a szabálysértési törvény?
Bárándy Gergely (MSZP) a szabálysértési törvény 2010-es módosításával kapcsolatban interpellálta a belügyminisztert. Eszerint ugyanis a tulajdon elleni szabálysértés esetén az elkövető minden esetben őrizetbe vehető gyorsított eljárás céljából, vagyis akár kirívóan alacsony értékű lopás és akár kiskorúak esetében is. Az MSZP szerint ez az eljárási lehetőség kirívóan aránytalan és indokolatlan.
Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint az MSZP-nek "kormányon sem volt fontos a tulajdon biztonsága és ellenzékben sem az." A fideszes politikus szerint a módosításra azért volt szükség, mert a korábbi szankcióknak semmilyen visszatartó ereje nem volt és többek között ezen törvény módosításának hatására is van jelenleg nagyobb biztonságban a tulajdon, mint az előző kormányok ideje alatt.
Bárándy Gergely szerint ugyanakkor ez az "aránytalan, demagóg és populista büntetőpolitika nem vezet sehova," ezzel csak megsértik az alkotmányt és az emberi méltóságot. A szocialista politikus hozzátette: nem fogadja el a választ és az elfogadhatatlan gyakorlat kivizsgálása érdekében össze fogja hívni az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottságát.
Az Országgyűlés a választ 225 igen 57 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Jobbik: mit tesz a kormány a globális kor biofegyverei ellen
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól: hogyan védekeznek a globális kor biofegyverei ellen. Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak tárgyalnia kellene a multinacionális vállalatok hazai képviseleteivel, hogy "mit lehet és mit nem lehet, akár annak a felvetése mellett is, hogy adott esetben kitakarítjuk őket a piacról, legalábbis azokat, akik folytatólagosan nem tartják be az itteni szabályokat."
A Jobbik szerint ugyanis tisztábbá kellene tenni a piacot, hogy a magyar termékek saját piacát újra lehessen építeni.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában úgy fogalmazott: "nem kell politikailag kijátszani egymás ellen a kicsi és nagy, illetve a helyi és külföldi cégeket. Elég a józan ész minden antiglobalista máz nélkül," hogy kimondják: a helyi termelőket és a helyi piacokat segíteni kell.
Az államtitkár szerint a kormány eddig is jelentős lépéseket tett a helyi termeléssel foglalkozó gazdálkodók helyzetének könnyítés érdekében.
Z. Kárpát Dániel nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 178 igen 91 nem szavazattal és egy tartózkodással igen.

A munkavállaók érdekében szólalt fel az MSZP
Az azonnali kérdések sorát nyitó Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány intézkedései nyomán a munkaadók jogai nőnek, miközben a munkavállalóké folyamatosan csökkennek. A képviselő azt kérdezte, hogy a kabinet miért nem akar a munkavállalókkal egyeztetni és az ő érdekükben változtatni.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt felelte, nem hiszi, hogy a Munka törvénykönyvének változtatatásai károkat okoznának a munkavállalóknak, mert azok éppen a munkahelyek megőrzését szolgálják.

Többen nem fogadták el a kijelölt válaszadókat
Vona Gábor, Hegedűs Lorántné, Balczó Zoltán (Jobbik) a miniszterelnököt akarták kérdezni. A politikusok nem fogadták el a helyette válaszadóként kijelölt Navracsics Tibor személyét. A kormányfőnek a harmadik soron következő azonnali kérdésekben kell választ adni a kérdésekre.
Scheiring Gábor (LMP) a nemzetgazdasági miniszterhez, míg Baráth Zsolt (Jobbik) a belügyminiszterhez akart fordulni. A két képviselő szintén nem fogadta el a kijelölt válaszadó személyét.
Volner János (Jobbik) a nemzetgazdasági miniszterhez intézett volna kérdést, de amikor azt fel kellett volna tennie, a jobbikos képviselő nem tartózkodott a teremben, ezért az ő felszólalása elmaradt.


4. rész
Az azonnali kérdésekkel folytatódott hétfőn a parlament ülése. Ezek sorában többek között terítékre került a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető utak kérdése, a mobilvásárlási lehetőségek, a közmunka támogatása és a hétvégi melegfelvonulás biztosításának költségei is.

A reptéri utakról kérdezett a Jobbik
Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető utak valójában magánkézben vannak és ezekre nincs hatósági használatbavételi engedély.
Fónagy János államtitkár azt felelte, hogy a kérdés nem új, és megindult a közterület forgalomszervezési tervével kapcsolatos eljárás. Elmondta, hogy a Budapest Airport Zrt.-nek július 11-ig kell benyújtania a hiánypótlást.

A környezetvédelemről kérdezett az LMP
Jávor Benedek (LMP) azt mondta, hogy bajba került a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló), mert anyagi nehézségek miatt egyre többen szüntetik meg vagy szüneteltetik a szolgáltatásaikat.
Ángyán József államtitkár válaszként azt hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják a civil szervezeteket, illetve az azok munkáját segítő irodákat. Közölte, hogy a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatát értékesnek és segítségre érdemesnek tartják. Mint mondta, a hálózat egyfelől pályázatok után juthat pénzhez, másfelől pedig a tárca vezetőjének is joga van egyedi megkeresés alapján segítséget nyújtani. Hozzátette, hogy az ilyen hosszú ideje működő szervezetekkel a tárca szeretne szerződéseket kötni.

A mobilvásárlás mellett állt ki a Fidesz
Koszorús László (Fidesz) azokra a hírekre kérdezett rá, amelyek szerint a jövőben nem lehet majd sms-ben vásárolni autópálya-matricát illetve fizetni a parkolásért. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy a kabinet mit tesz a mobilos vásárlás lehetőségeinek bővítéséért.
Nyitray Zsolt államtitkár közölte, hogy havonta több mint nyolcezer mobilfizetéses tranzakciót folytatnak le. Hozzátette, hogy eddig mobiltelefonnal több mint hatmillió parkolójegyet vettek.
Hangsúlyozta, hogy a jövőben is zökkenőmentesen folytatódhat a mobilos vásárlás, mert ezek hiába számítanak pénzforgalmi szolgáltatásnak, nincs hozzájuk szükség a PSZÁF engedélyére.

MSZP a közmunkáról

Káli Sándor (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a kormány 64 milliárd forintra csökkentette a közmunkára fordított támogatásokat. Hozzátette, az MSZP korábban már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ez az összeg nem lesz elegendő. Hangsúlyozta, hogy több polgármester is jelezte náluk, hogy elfogytak az ilyen típusú forrásaik.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt felelte, hogy a korábbi kabinetek által létrehozott, Út a munkához program alacsony szinten és pazarló módon osztotta el a forrásokat, ezért szervezték át azt.
Elmondta, hogy idén az első öt hónapban 118 ezer ember jutott munkához az önkormányzatok által szervezett közmunka során. Hozzátette, hogy a megkötött támogatási szerződések alapján további 67 ezer fő munkába állása várható.
Káli Sándor viszontválaszában felhívta a figyelmet, hogy nem beszélt az Út a munkához programról, abban csak a kabinet intézkedéseit elemezte.
KDNP a melegfelvonulás biztosításáról
Stágel Bence (KDNP) azt akarta megtudni, hogy pontosan mennyibe került a Meleg Méltóság Menetének hétvégi rendőri biztosítása. A képviselő emellett viszont hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet a békés gyülekezés joga, míg az erőszakos cselekedeteket el kell ítélni.
Kontrát Károly belügyi államtitkár azt felelte, hogy a biztosítás teljes költsége jelenlegi számításaik szerint körülbelül hetvenmillió forintot tesz ki.

Frakciókormányzásról beszélt az MSZP
Steiner Pál (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóban egy "frakciókormányzás" elnevezésű fogalom jelent meg a kormány munkája kapcsán. Felhívta a figyelmet, hogy a kabinet megalakulása óta több mint 150 esetben nyújtottak be fideszes és kereszténydemokrata képviselők törvényjavaslatokat, míg a kormány csak 102 esetben tette meg ezt.
Navracsics Tibor azt felelte, hogy amit a szocialista politikus frakciókormányzásnak nevez, az nem más, minthogy a parlamenti képviselők élnek törvénykezdeményezési jogukkal.


5. rész
A bankok devizahitelezési gyakorlatáról, a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszerről, a szakképzések átalakításáról és az eszéki konzulátus esetleges újranyitásáról is szó volt a parlamentben hétfőn, a kérdések között.

Jobbik: mikor indít keresetet az ügyészség a devizahitelesek érdekében?
Lenhardt Balázs arról beszélt, hogy a bankok devizahitel szerződéskötési gyakorlata szervezetten és gátlástalanul kifosztja a lakosságot és vállalkozókat. Mint mondta, a kamatokat, a kezelési költséget folyamatosan emelték és szerinte az ügyészség bár megtehette volna, nem lépett. Azt kérdezte az ügyészség képviselőjétől, mikor indítanak közérdekű keresetet a devizahitelesek érdekében?
Varga Zs. András a legfőbb ügyész helyettese kiemelte: a fogyasztói szerződéseknél a ptk. szerint tisztességtelen szerződéskötési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a fő szolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre.
Hozzátette: a hitel vagy pénzkölcsönnél a devizaértékben való kikötés, illetve törlesztő-részlet forintban való meghatározása ebbe a körbe tartozik, ezek miatt az ügyész nem indíthat pert.

KDNP: mikor épül meg a Hamzsabégi útnál a zajvédő fal teljes hosszában?

Stágel Bence azt kérdezte, mikorra épül meg a XI. kerületi Hamzsabégi útnál a vasútvonal melletti zajvédő fal teljes hosszúságában.
Mint a KDNP-s politikus kifejtette: évek óta nem történt előre lépés e téren, és a környéken élők szenvednek a folyamatos vasúti forgalom okozta zajtól. A fal megépítését még inkább indokolná, hogy több száz családnak otthonául szolgáló lakóparkok épültek az út közelében - jegyezte meg.
Fónagy János államtitkár elmondta, az állami költségvetés keretein belül egyelőre nem mutatkozik reális lehetőség a folytatásra, de a MÁV kész arra, hogy a szakértői vélemények beérkezése után az újabb beruházás önkormányzati finanszírozása esetén a fejlesztéshez szükséges területet biztosítsa. A kelenföldi pályaudvar és a déli összekötő vasúti híd közötti szakasz kétségkívül a MÁV egyik legforgalmasabb vonalszakasza - ismerte el, hozzátéve: a költségvetési keretek csak korlátozottan teszik lehetővé az uniós támogatás nélkül tervezett beruházások megvalósítását. A fal meglévő része is helyi önkormányzat támogatásával épült meg.

Fidesz: hogy áll mikotoxinnal szennyezett liszt ügye?
Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint az egészségügyi határérték többszörösét tartalmazó méreganyaggal, mikotoxinnal szennyezett liszt, pék és más sütőipari termék került forgalomba. Az elmúlt években ez a sokadik riasztás, amelyet a fuzárium gomba valamelyik toxinjával szennyezett élelmiszer miatt volt szükséges elrendelni. A toxinnal szennyezett élelmiszer fogyasztása számos betegség forrása lehet, és biztonságot nyújtana, ha kötelezővé tennék élelmiszerek laboratóriumi vizsgálatát a forgalomba hozatal előtt. Az előírások nem számszerűsítik jelenleg az önellenőrzéshez milyen gyakran kell a vizsgálatokat elvégezni - jegyezte meg. Mit kíván a kormány tenni, ha fertőzött termékek vannak, lekerüljenek a polcokról és hogyan áll az ellenőrzés? - kérdezte.
Ángyán József államtitkár azt mondta, 2010-ben 684 mintán történt vizsgálat, amelyeken 791 mikotoxin vizsgálat volt. A fuzárium gombát 299 mintán vizsgálták, amiből 17 volt határérték feletti, 6 százaléka a mintának. Nem elhanyagolható a probléma - jegyezte meg.
Hozzátette: fenntartják a megemelt szintű vizsgálati mintát idén is, és az élelmiszertörvény további szigorítása segíthet.

MSZP: meg kell őrizni a kétszintű önkormányzati rendszert
Pál Tibor (MSZP) a rendszerváltó pártok vívmányának nevezte a fővárosban kialakított kétszintű önkormányzati rendszert. Megjegyezte, hogy habár ez néha megnehezítette a döntéshozatalt, de együttműködésre kényszerítette annak szereplőit.
Tállai András államtitkár viszont azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendszer átalakulásával a fővárosnak is át kell alakulnia. Érvként említette, hogy fel kell gyorsítani a döntéshozatalt, miközben költséghatékonyabbá kell tenni a működést.

Az MSZP a szakképzési rendszerről
Sós Tamás (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány koncepció nélkül alakítja át a szakképzési rendszert. Feltette a kérdést, hogy az a három éves képzési rendszer, amit a kormány szeretne bevezetni visszalépést jelent-e.
Czomba Sándor vitathatatlannak nevezte a szakképzési rendszer átalakításának szükségességét. Hozzátette, a koncepciójuk célja a rosszul működő rendszer teljes átalakítására vonatkozik, nem csupán annak egyes elemeihez akarnak hozzányúlni.

Jobbik: újranyitják az eszéki konzulátust?
Szávai István (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy a kormány újra megnyitja-e a 2002-ben, az első Orbán-kabinet által létrehozott, majd 2006-ban, a Gyurcsány-kormány által bezárt eszéki főkonzulátust.
Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszként azt közölte, hogy a kérdésben megfogalmazott elvárással a kormányzat egyetért és a Külügyminisztérium az ügyet már előkészítette közigazgatási egyeztetésre.


6. rész
Az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként az Állami Számvevőszékről szóló jogszabályt fogadta el a parlament. A képviselők számos további előterjesztésről is döntöttek hétfőn.

Elfogadták a MÁV gazdasági helyzetét vizsgáló bizottság jelentését
A többi között a szakszervezeti juttatások csökkentését és a kiszervezések megszüntetését javasolja a vállalatnál a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető döntéseket vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek jelentését elfogadta a parlament. Eszerint a MÁV Cargo eladása stratégiai hiba volt.
A vizsgálóbizottság indítványozza, hogy a tárgyalt ügyek közül több esetében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos terjessze ki a vizsgálatát és, ha indokolt, kezdeményezzen büntetőeljárást. Ebbe a körbe sorolták a többi között a debreceni járműjavító értékesítését. A bizottság emellett sürgeti, hogy a MÁV vezetői vizsgálják felül és szüntessék meg a vállalatcsoportnak előnytelen szerződéseket.
A jelentést 295 igen szavazattal, 41 ellenében fogadta el a Ház. Igennel voksoltak a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták.

Elfogadta a Ház az új számvevőszéki törvényt
Az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a parlament elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló jogszabályt. A gazdasági és informatikai bizottság indítványát a kormánypártok támogatásával, 252 igen szavazattal, 102 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.
A sarkalatos törvény elfogadásával a Ház a büntető törvénykönyvet is módosította. Ennek eredményeként szabadságvesztéssel lesz büntetendő, aki az ÁSZ ellenőrzésével kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, illetve az is, ha a kifogások kezelésére az intézmény vezetője nem készít intézkedési tervet. A szabadságvesztés időtartama három évig terjedhet, ha a cselekmény a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.
Újdonság, hogy az ÁSZ költségvetését a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb az előző évinél.
A képviselők ezt követően tudomásul vették az ÁSZ 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót is.

Mentesül a közbeszerzési törvény hatálya alól a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása
Nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá ezentúl a közoktatási intézmények fenntartói jogának átadása. A kereszténydemokrata Michl József és Nagy Kálmán, valamint a fideszes Zsiga Marcell és Gajda Róbert javaslatát 250 igen szavazattal, 99 ellenében hagyta jóvá a Ház.
Nagy Kálmán az MTI-nek egyebek között azzal indokolta a módosítást, hogy a jövőben minél több olyan iskolát működtethessenek legalább részben az egyházak, amelyek problémás, nehezen nevelhető gyermekek képzésével foglalkoznak.

Hatályon kívül helyezték a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó rendelkezést
Hatályon kívül helyezte a pedagógusok tanítási időkeretére vonatkozó jogi szabályozást a kormánypártok javaslatára az Országgyűlés. A közoktatási törvény módosítását 307 igen, 42 nem szavazattal fogadta el a parlament, azt csak a szocialista frakció ellenezte.
Michl József (KDNP) indoklása szerint az a szabály, amely a pedagógusok munkájának megszervezését legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával írta elő, komoly adminisztrációs terheket rótt az intézményekre, és több egyedi eset kezelésre nem volt alkalmas. A problémák között említette, hogy a pedagógusok csak leghamarabb kéthavonta juthattak hozzá a számukra jogosan járó óradíjhoz.

Az agrárkamara megszűnéséig élhet jogkörével a kamarai biztos
Az eredetileg meghatározott június végi időpont helyett az agrárkamara megszűnéséig, pontosabban az agrárkamarai rendszer szervezetét meghatározó törvény alapján megalakuló új országos kamara elnökének megválasztását követő nyolcadik napig láthatja el feladatait az agrárkamarai biztos - döntött a fideszes Font Sándor javaslatára az Országgyűlés.
A javaslat zárószavazás előtti módosító indítványként került be a természetvédelmi törvény módosítását célzó előterjesztésbe. Ennek elfogadásával arról határozott a Ház, hogy a beruházás során feltárt barlangok bejáratának biztonságához és a lezáráshoz szükséges munkálatok költségét a természetvédelmi szervezetek helyett a beruházást végző természetes vagy jogi személyeknek kell állniuk.

A társasházi keretekhez közelítették a lakásszövetkezetek működését
Az Országgyűlés módosította a lakásszövetkezeti és a társasházi törvényt is, ezzel a társasházakéhoz hasonló keretek közé szorította a lakásszövetkezetek működését. A 243 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 75 tartózkodással elfogadott javaslat az eddigi hat hónap helyett a fenntartási költségek három havi hátralékára is lehetővé teszi a jelzálogjog kivetését és az első bírósági tárgyalás harminc napon belüli kitűzését.

Módosul a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló törvény
Egyedi felmentéssel mentesülhessenek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatokat kezelő szervezetek az alól a törvényi korlátozás alól, amelynek értelmében az általuk kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhatnak meg. Erről a fideszes Lázár János és Koszorús László javaslatának - csak a kormánypártok által támogatott - elfogadásával döntöttek a képviselők.
A javaslat érinti az egységes szociális nyilvántartást, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási nyilvántartást, az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartását, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszert.


7. rész
Elfogadta a devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvényt hétfőn az Országgyűlés. A képviselők emellett jóváhagyták az orosz tulajdonú Mol-részvények állami visszavásárlását és a jövő év elejéig leállították a bírósági vezetők kinevezését.

Elfogadták a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényt
Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés. A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők.
A törvény a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kívánja kiszámíthatóbbá tenni azzal, hogy átmeneti időre rögzíti a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát. Emellett bevezeti a kényszerértékesítési kvótát annak érdekében, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben a piacra, így mérsékelhető legyen a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés, és csökkenjen a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher. Hatályon kívül helyezi továbbá azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést.
A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint.

Kinevezési moratóriumot rendelt el a Ház a bírósági vezetőkre
Az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötötte az Országgyűlés az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát. Egyúttal 2012. január 1-jéig leállították a bírósági vezetők kinevezését.
Az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot a parlament a kormánypárti képviselők szavazatával fogadta el.
A fideszes Lázár János és Varga István jegyezte előterjesztés alapján a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság - 2012-től új nevén Kúria - elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. (A hatályos törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév.) A nyugdíjkorhatárt 2013. január 1-je előtt betöltött érintetteknek egy egyéves átmeneti periódust biztosítanak.

Jóváhagyta a parlament a Mol-részvényvásárlást
Jóváhagyta az Országgyűlés a kormány által lebonyolított állami Mol-részvényvásárlást.
A képviselők 282 igen, 53 nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormánypártok és a Jobbik képviselői támogattak.
Az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonában álló, 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt jelentő részvénycsomag megvásárlásáról május 24-én kötött szerződést a kabinet. A mintegy 500 milliárd forint értékű tranzakcióhoz szükség volt a parlament támogatására is.
A Ház ezzel egyidejűleg - 286 igen szavazattal, 51 nem ellenében - elfogadta a költségvetési törvény módosítását is. A részesedésvásárlás ugyanis - az államháztartási törvény szabályai szerint - növeli a költségvetési hiányt, ezért kellett módosítani a kiadási főösszeg és a hiány mértékét.

Szigorították a közúti büntető-pontrendszert
Az Országgyűlés a közlekedésbiztonság javítására hivatkozva szigorította a közúti büntető-pontrendszert. A parlament egyhangúlag, 345 támogató szavazattal fogadta el a rendőrségről, a szabálysértésekről és a közúti pontrendszerről szóló törvények kormány által kezdeményezett változtatását.
A módosítások értelmében a korábbi hat helyett kilenc büntetőpont jár a közúti baleset okozása miatt, míg a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, valamint a járművezetés tiltott átengedése, továbbá a cserbenhagyás 11 büntetőpontot válthat ki 9 helyett.
A most elfogadott javaslat indoklásában Pintér Sándor belügyminiszter kitér arra, hogy az új szabályozás szerint sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén nem lesz lehetőség a járművezetéstől történő eltiltásra, így a bírságok mellett a pontrendszer szigorítása lehet az, ami a megelőzéshez, illetve a járművezetési jogosultság szüneteltetéséhez vezethet.

A fideszes Kocsis Máté vezeti a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottságot
Az Országgyűlés hétfői döntése alapján a fideszes Kocsis Máté lesz az egyenruhás bűnözés folyamatát és hátterét, valamint a gyöngyöspatai eseményeket feltáró parlamenti eseti bizottság elnöke. Alelnökké a szocialista Harangozó Tamást és a KDNP-s Móring József Attilát választották.
A bizottságnak öt fideszes, két-két MSZP-s, KDNP-s és jobbikos, egy LMP-s tagja lesz és helyet kap benne a független Pősze Lajos is.


8. rész
A választási törvények Kósa Lajos (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) által beterjesztett módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. Ezt követően a képviselők lefolytatták a büntetőeljárási törvények módosításának részletes vitáját.

Egyes választási törvények módosítása
Az időközi országgyűlési képviselőválasztás szabályainak módosításának célja, hogy a nehezen teljesíthető érvényességi szabályok ne hátráltassák egy térség parlamenti képviseletének biztosítását - mondta az előterjesztő Kósa Lajos. A fideszes politikus azt javasolta, hogy az országos választásoktól eltérően az időközi választásokon ne legyen érvényességi küszöb.
Jelenleg az első fordulóban 50 százalékos részvétel mellett teszi érvényessé a választást a jogszabály, míg a második fordulóban 25 százalékos részvétel mellett.
A javaslat értelmében az időközi választás a részvételi aránytól függetlenül érvényes és eredményes lenne, ha a résztvevők több mint 50 százaléka ugyanarra a jelöltre szavaz, míg a második fordulóban a relatív többséget szerző nyerné el a mandátumot, szintén a részvételi aránytól függetlenül.
Kósa Lajos azt mondta: rossz a demokráciának és a szavazóknak egyaránt, ha sorozatosan olyan időközi választásra kényszerülnek, amiről tudható, hogy eredménytelen lesz.

A kormány támogatja az előterjesztést

Szabó Erika államtitkár elmondta, hogy a kormány támogatja az előterjesztést. Emlékeztetett Kisbér esetére, ahol négyszer kellett megismételni egy időközi választást, mert azon nem vettek részt elegen.
MSZP: nem tehető különbség a képviselők megválasztása között
Lamperth Mónika (MSZP) elmondta: pártja nem támogatja, hogy a képviselők eltérő feltételek mellett jussanak be az Országgyűlésbe attól függően, hogy az általános vagy időközi választáson indulnak.
A képviselő szerint nyilvánvaló a javaslat mögött meghúzódó politikai érdek, amelyet a püspökladányi választás előtt terjesztett be a kormányoldal.
A politikus kifogásolta, hogy a beterjesztők a választások költségeivel érvelnek.

LMP: rossz megoldás egy létező problémára
Karácsony Gergely (LMP) szintén azt emelte ki, hogy súlyosan csorbítja az egyenlő képviselet elvének megvalósulását, ha a képviselők eltérő szabályok alapján jutnak be a törvényhozásba. Hozzátette ugyanakkor, hogy más súlyos elvek sérülnek azáltal, ha az állampolgárok egy csoportja nem jut képviselethez.
A politikus ezért egy módosító javaslatot terjesztett be, amely kizárólag a második fordulóba törölné el az érvényességi küszöböt, ám nemcsak az időközi, hanem az országos választások esetében is.

Jobbik: nem kell végletekben gondolkodni

Dúró Dóra (Jobbik) átmeneti megoldáskét azt kezdeményezte, hogy az időközi választás első fordulójában a jelenlegi 50 helyett 25 százalékos részvétel legyen az érvényesség feltétele, míg a második fordulóban eltörölhetőnek tartotta a részvételi küszöböt.
Kósa Lajos: létrejöhet a kompromisszum
Kósa Lajos válaszában elfogadhatónak tartotta az LMP-s Karácsony Gergely javaslatát, mint mondta, létrejöhet egy kompromisszumos megoldás a kérdésben.
Az ülést vezető elnök az általános vitát lezárta, a részletes vitára a következő ülésen kerül sor.

MSZP: az ügyészségen kívül a teljes szakma véleményével szembemegy a büntetőeljárási törvények módosítása

A büntetőeljárási törvények módosításának részletes vitájában az MSZP-s Bárándy Gergely kifogásolta, hogy a javaslat értelmében a gyanúsított és a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok alapján ismerhetik meg.
A politikus egyetértve a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatával, azt mondta: a védői iratbetekintés jogát nemhogy megtartani, hanem inkább fejleszteni kellene.
Bárándy Gergely azt mondta: akkor is alkotmányellenes a védő nélküli eljárás, ha ennek időtartamát az előterjesztő 48 óráról 24-re csökkenti.
Frakciótársa, Ipkovich György szerint az előterjesztés üzenete egyértelmű: a nyomozó- és vádhatóság súlyának növelése és a védelem súlyának csökkentése.
A politikus elhagyná a módosításból az eljáró bíróság ügyészség általi kijelölését. Ellenezte azt is, hogy a poligráfos vizsgálat a tanúk esetében is alkalmazható legyen.

A Jobbik a védő nélküli vizsgálatot kifogásolta

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) elmondta, hogy az MSZP-s Bárándy Gergellyel, a KDNP-s Rubovszky Györggyel, valamint az LMP-s Dorosz Dáviddal és Schiffer Andrással hasonló tartalmú módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyekben a 120 órás őrizet bevezetését, valamint a védővel való találkozás 48 órán át történő tiltását törölné az előterjesztésből.
A politikus a kiemelt ügyek kategóriájába sorolná az emberölést, emellett több képviselővel együtt változtatna a módosítás hatályba lépésének időpontján is, hogy időt adjon az érintetteknek a felkészülésre.
Répássy Róbert: a korrupció ellenes harc összeegyeztethető az eljárás garanciáival
Répássy Róbert államtitkár azt mondta: összeegyeztethető a korrupció ellenes harc hatékonyságának növelése, az ügyek kivizsgálásának gyorsítása a büntetőeljárások garanciális szabályaival.
Hozzátette: a módosítás célja az is, hogy a büntetőeljárás elhúzódása ne lehessen enyhítő körülmény.

Cser-Palkovics András: védő nélkül nincs vallomástétel
Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság nevében felszólaló Cser-Palkovics András (Fidesz) elmondta, hogy egy kapcsolódó módosító javaslat értelmében kihallgatás nem végezhető védő nélkül.
Az előterjesztést több képviselő üdvözölte, többek között Bárándy Gergely is, de hozzátette: már a személyis szabadság elvonásának kezdetekor biztosítani kellene a védővel való konzultáció lehetőségét.

9. rész
A gazdasági és a munkaügyi tárgyú törvényekhez érkezett módosító indítványok megvitatásával folytatta munkáját hétfőn késő este az Országgyűlés. A képviselők lefolytatták a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is.

Fideszes javaslat a fogyasztási dohány adójának visszafogottabb emelésére
A fideszes Hörcsik Richárd a gazdasági tárgyú törvények módosításának részletes vitájában azt kezdeményezte, hogy a fogyasztási dohány jövedéki adóját a kormány által kezdeményezettnél kisebb mértékben emeljék. Ezt azzal indokolta, hogy a fogyasztási dohány elsősorban az alacsonyabb jövedelműek körében népszerű, a túlzott áremelés pedig nem a költségvetési bevételek növekedését, hanem a feketepiaci kereskedelem előretörését hozná. A kormánypárti politikus emellett a cigaretta adómértékének további kismértékű emelését is indítványozta.
Javaslatát szocialista és jobbikos politikusok is üdvözölték.
Az MSZP nem támogatja a bioüzemanyag jövedéki adójának emelését
Göndör István (MSZP) pártja módosító javaslataira hivatkozva a nagyrészt bioetanolból készülő E85-ös üzemanyag jövedéki adójának emelésére vonatkozó javaslat újragondolását kérte a kormánytól. Így tett a jobbikos Kiss Sándor is.
Scheiring Gábor (LMP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bioetanol termelése nem tekinthető környezetbarátnak.

A Jobbik a gyógyászati segédeszközök áfájának csökkentését kéri
Kiss Sándor (Jobbik) azt kezdeményezte: a gyógyászati segédeszközök áfáját csökkentsék 5 százalékra.
Párttársa, Bödecs Barna azt a módosító javaslatát ismertette, amely a kötelező könyvvizsgálói értékhatárt 200 millió forintra emelését támogatja, további növelését azonban nem, mivel megítélése szerint az adóelkerüléshez vezetne.

LMP: off-shore jövedelmek adómentességét tenné lehetővé a Fidesz
Scheiring Gábor a részletes vitában arról beszélt: a kormányzati "szájkarate" ellenére a fideszes Rogán Antal módosító javaslata a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával kiskaput nyitna, és lehetővé tenné az off-shore jövedelmek egyik formájának adómentességét, amit az előző kormány akadályozott meg.

Az ellenzék a munkavállalók érdekében emelt szót

Egybehangzóan a munkavállalói érdekekre hivatkoztak az ellenzéki képviselők az egyes munkaügyi tárgyú törvények részletes vitájában, módosító javaslataikat ismertetve.
A szocialista Nemény András elmondta: az MSZP nem engedné a próbaidő hat hónapra hosszabbítását, azt továbbra is három hónapban maximálnák. Szólt arról is: ellenzik, hogy a törvénymódosítás fenntartaná azt a válság miatt hozott szabályt, amely lehetővé teszi, hogy 44 órányi munkáért 40 órának megfelelő bért fizessen a munkáltató. Kifogásolta azt is, hogy a változtatások révén a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatná a szabadságot dolgozóinak.
Bertha Szilvia (Jobbik) ugyanezeket az intézkedéseket szóvá téve azt mondta: a tervezett módosítások kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat, ellehetetlenítik a pihenéshez való jogot.
Schiffer András (LMP) azt kezdeményezte, hogy a szabadság időtartamának kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kelljen kiadni. Azt is mondta: a kormány által javasolt módosítások azt jelzik, a kabinet szerint a munkavállalók jogfosztása munkahelyteremtéshez vezet, ez a "neoliberális" elképzelés azonban megbukott.

A kormány célja a rugalmas munkaerőpiac
A vitában elhangzottakra Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy reagált: a kormány célja a rugalmas foglalkoztatás lehetőségének megteremtése. Kifejtette: a munkaerő rugalmasságát célzó szabályok a válság idején több tízezer munkahelyet mentettek meg.
Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is negyvenórás marad a munkahét, a jogszabály csak arra ad lehetőséget, hogy attól lefelé és fölfelé is eltérjenek négy órát úgy, hogy a munkáltató változatlanul 40 órányi munkáért fizessen, miközben a heti negyvenórás foglalkoztatás éves átlagban megmarad. Hangsúlyozta továbbá: a munkáltatónak meg kell indokolnia, ha kettőnél több részletben akarja kiadni a szabadságot.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról

Bertha Szilvia (Jobbik) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat részletes vitájában egy munkaügyi albizottság létrehozását javasolta a háromoldalú egyeztetés jegyében.
Nemény András (MSZP) módosító javaslatában az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megtartását javasolta.
Frakciótársa, Varga László azt kifogásolta, hogy a létrehozandó tanácsnak csak véleményezési joga lesz.
Schiffer András (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja is elutasítja az OÉT megszüntetését, és azt mondta: "ami önöknek fontos, hogy az önökkel szövetséges tőkés körök megfelelően be legyenek vonva a folyamatba".

Czomba Sándor: az új szervezet a társadalom szélesebb körű képviseletét adja
Czomba Sándor államtitkár válaszában Bertha Szilvia javaslatára azt mondta: a munkaügyi albizottság létrehozása nem elvetendő ötlet, ám nem szeretnék ezzel a még meg sem alakult tanács munkáját előre befolyásolni.
Neményi András javaslatával kapcsolatban azt közölte: az OÉT-nek sem volt döntési kompetenciája, kizárólag véleményezési joga volt.
Schiffer András felszólalására reagálva az államtitkár azt mondta: az OÉT-ben a munkaadói oldalon jórészt a versenyszféra, míg a munkavállalóin inkább a közszféra képviseltette magát, így a felek gyakran elbeszéltek egymás mellett. Az új szervezet azonban szélesebb palettán fogja képviselni a társadalmat.
A részletes vitákat a levezető elnök lezárta. A módosító javaslatokról jövő héten döntenek.

10. rész
Az önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos egyes törvények módosításának részletes vitájával, valamint az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformról szóló országgyűlési határozat módosításának részletes vitájával zárta hétfői ülését a parlament.

Önkormányzatok adósságrendezése
Hegedűs Lórántné (Jobbik) elmondta: javaslatában 90-ről 60 napra rövidítené a válságköltségvetési rendelet megalkotásának hosszát a képviselőtestület számára az adósságrendezés megindításától.
A képviselő kifogásolta, hogy a javaslat szerint azonnali hatállyal, akár a szorgalmi időszak alatt is meg lehetne szüntetni az önkormányzati tulajdonban lévő iskolákat az adósságrendezési eljárás során, amely méltánytalan helyzetbe hozná az ott dolgozókat és veszélyeztetné a tanulók érdekét.
A politikus több paragrafus törlését kezdeményezte az előterjesztésből, mert szerinte azok azt a forgatókönyvet tennék lehetővé, amelyet Esztergom esetében kifogásolt a megyei kormányhivatal.
A választási reformról szóló országgyűlési határozat módosítása
Novák Előd (Jobbik) azt javasolta, hogy eseti bizottság készítse elő az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot.
A képviselő egy másik módosító indítványában további feladatokat javasolt a reformmal kapcsolatba működő albizottságnak, a többi közt azt: teremtse meg annak feltételeit, hogy az országgyűlési mandátumok aránya tükrözze a pártlistákra leadott szavazatok arányát.


Az ülést vezető elnök a részletes vitákat lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésén dönt a Ház.

Napirend utáni felszólalások
Novák Előd (Jobbik) napirend utáni felszólalásában azt kifogásolta, hogy nem lehet méltó módon megemlékezni a szovjet csapatok kivonulásáról.
Frakciótársa, Ferenczi Gábor egy Kazahsztánban élő, madjar nevű törzset mutatott be, amely elmondása szerint rokonságban áll a magyarokkal, ennek ellenére a hazai kutatók mégsem vizsgálják a törzset.
A szintén jobbikos Kepli Lajos - akinek felszólalása alatt már kizárólag jobbikos képviselők ültek az ülésteremben - a Balatonkenesei Honvéd Üdülőben az 1956-os forradalom megtorlásaként történt tömegmészárlásról emlékezett meg napirend utáni felszólalásában.
Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően, kedden fél 1-kor az ülést lezárta. A képviselők reggel 8 órakor folytatják munkájukat.

Olvasóink írták

37 hozzászólás
12
  • 37. SC 2011. június 23. 09:08
    „:-)))”
  • 36. Sagittarius 2011. június 22. 12:56
    „35. Yoav-Ben-Meir 2011.06.22. 10:48
    "aztan mond mar!! a Romai DACIA-ban,hol voltak a Magyarok???!!!"

    Tudod akkor éppen nem tartózkodtunk itthon, külszolgálaton voltunk, csak a szolgáink maradtak itt! :-) Azt hiszem ti sem voltatok mindig itt, sőt, a Jordán partján sem! Egyiptomban éppen mit csináltatok?”
  • 35. Yoav-Ben-Meir 2011. június 22. 10:48
    „34-es!
    aztan mond mar!!
    a Romai DACIA-ban,hol voltak a Magyarok???!!!
    mert a Dak torzsek,a Vishi-Goth-ok,Alan-ok, jelen voltak mar a Romai megszallas alatt is!!”
  • 34. Star-Spangled 2011. június 21. 22:30
    „#19 Igen am,de a romanoknak MAGYARFOLDON kell mondani a roman vakert! Magyarorszag soha nem volt romania!
    Erted cimbi???? Tudom,hogy nem!”
  • 33. SC 2011. június 21. 15:22
    „"Én is elitélem a felvonulásukat"
    Te is csak elítéled...Ejj,akkor nem kéne a mondatod másik felével agyoncsapnod a mondandódat...Ítélkezel te is mint mindannyian.”
  • 32. lagarder 2011. június 21. 13:40
    „Magyarorszagnal nagyobb es gazdagabb orszagokban is tartanak melegfelvonulast,csak azert,mert azok is emberek.Biztos,hogy a Jobbikosok kozott is van olyan csalad,vagy ismeros,ahol van meleg.Kulonben a Vonanak eleg meleg feje van.”
  • 31. pancser 2011. június 21. 13:29
    „A Jobbik úgy ........ ahogy van vonástó,l turóstól, bakancsostól!”
  • 30. vanessa 2011. június 21. 12:01
    „Szép napot!Látom megy a nagy magyarkodás!Aki nem egy véleményen van a másikkal eltapossák, Kedves Jobbikos hivők, jó lenne ha magatokba is néznétek, köztettek is lehet, hogy vannak melegek, csak ti nem tudjátok, Én is elitélem a felvonulásukat, de probáljátok elfogadni a másik ember véleményét is.Ujjunk sem egyforma, mindenkinek más a vélemyénye, nem kell ezért a másik embert leszolni!Magyar eember ilyen, ezért szolnak meg minket nyugaton!”
  • 29. miracle 2011. június 21. 10:45
    „míracle
    "2,Demokrácia van vagymi. Az egyik hőbörög a másik bohócnak ötözve forgalomlassít és hőbörög. Melyiket mérjük meg a kettősmércéddel?"
    Na látod, a Jobbik már megmérte kettős mércével.
    És igen, demokrácia van. Mindenki úgy csinál magából h.ülyét, ahogy akar. A Jobbik speciel ezzel, hogy ennyire be vannak tojva egy melegfronttól. Rá is küldtek az országra vasárnap egy hidegfrontot, de az engedély hiányában hétfőn feloszlatásra is került.”
  • 28. Sagittarius 2011. június 21. 10:27
    „27. zoltania2 2011.06.21. 09:21
    "...és a fityesz csürhét meg azért mert ide juttatta az országot!!!!!!!!"

    Ó, vagytok még ezekkel a 1/2kegyelmű gondolatokkal páran, de már csak tényleg páran. Ennyi mocskosság után amit elkövettetek a zionista globalogazdi hűbéreseiként szoclib bőrben a Világ, az Ország és a Nemzet ellen, legalább veszíteni tudnátok tisztességel emelt fővel, emberhez méltón. De nem! Ezzel szépen öregbítitek a baloldali-liberális hírneveteket! Csak így tovább!”
  • 27. zoltania2 2011. június 21. 09:21
    „miracle: " szélsőjobbos csürhét." és a fityesz csürhét meg azért mert ide juttatta az országot!!!!!!!!”
  • 26. ferigyor 2011. június 21. 01:21
    „http://www.youtube.com/watch?v=vNrgvjTrsJo&feature=related”
  • 25. Sagittarius 2011. június 20. 23:57
    „Egek!!!! Ezek bekerítettek engem!”
  • 24. míracle 2011. június 20. 23:41
    „miracle
    -Nem a Jobbikosokat, hanem akik ott hőbörögtek a balhé kedvéért.-
    1,Akkor jó, ha nem a Jobbikosokat. Igaz, nem pontosan értem kit nevezel szélsőjobbos csürhének. Esetleg meginterjuvoltad őket a pártállásukról hogy tudod?
    2,Demokrácia van vagymi. Az egyik hőbörög a másik bohócnak ötözve forgalomlassít és hőbörög. Melyiket mérjük meg a kettősmércéddel?”
  • 23. miracle 2011. június 20. 23:23
    „míracle
    Nem a Jobbikosokat, hanem akik ott hőbörögtek a balhé kedvéért.
    No és ,akik itt mind helyeselik a dolgot, azok mind ott voltak szerinted? 3 eset van:
    1. Nem. Akkor csitt van nekik is, nem?
    2. Ott voltak és hőbörögtek.
    3. Ott voltak és bámészkodtak, pedig utálják. Akkor miért is?”
  • 22. míracle 2011. június 20. 23:14
    „miracle
    Érdekes, ha nem nézted és nem is voltál ott, milyen jogon alkotsz véleményt arról, hogy a Jobbikosokat kellett volna feljelenteni? A homály nem csak a szemeden van.”
  • 21. miracle 2011. június 20. 22:28
    „Star-Spangled
    Nem húzlak.
    SC
    Igen, bizonyára ezért tettek feljelentést.”
  • 20. SC 2011. június 20. 22:26
    „19. pancser
    Csattogott ott más!:-)
    Biztos a kedvedre lett volna!:-)))”
  • 19. pancser 2011. június 20. 22:10
    „Magyarországon magyarok élnek? Ha ezt a románok mondják Romániába a jobbik meg az bizonyos réteg üvölt. Baj van a fejekben Jobbikisztánban!
    A homók felvonulásán nem csattogtak a bakancsok, nem szerveződtek vezényszóra menetelő csapatok akik veszélyt jelentettek a demokráciára, megkérdőjelezték a jogállamot. Füstösképű Vona csak csinálja........ az utcagyőztesekkel, neki szabad, én megengedem.”
  • 18. SC 2011. június 20. 21:37
    „12. miracle
    A kutyával mímelt hátulról történő fajtalankodás az szerinted nem botránykeltő?:-)
    Olyan is volt ott.Ez bizony megért volna egy eljárást...szerinted nem? Közszemérem elleni vétség,ezt úgy hívják.”
37 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kölyökkutyát tapostak halálra a fémtolvajok egy szolnoki menhelyen

Szinte minden elektromos kábelt elloptak vasárnapra virradóra a szolnoki állatotthonból. Az éjszaka leple alatt romboló tolvajok egy kölyökkutyát úgy megtapostak, hogy néhány óra múlva elpusztult. Tovább olvasom