Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

A járulékfizetés kötelező

Sok a kérdés az egyéni járulékfizetés körül; múlt heti cikkünkre („Több tízezren járulék nélkül”, március 21.), melyben megírtuk, hogy áprilistól egyénileg kell fizetniük az egészségügyi járulékot azoknak, akik után senki nem fizet, számos kérdés érkezett olvasóinktól. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, meddig halogathatják a fizetést.
Áprilistól kezdik el postázni a felszólító leveleket azoknak, akik után semmilyen jogcímen nem fizetnek tb-járulékot. Nekik, ha nem rendezik jogviszonyukat, januártól fizetniük kell az orvosi ellátásért. Megszqnik az a lehetőség is, hogy valaki eltartott családtagként legyen jogosult az egészségügyi ellátásra. A megyénkben közel negyvenezer embert érintő rendelkezés értelmében a be nem jelentett munkavállalókon kívül fizetniük kell azoknak a munkanélkülieknek is, akik már nem jogosultak semmilyen ellátásra a munkaügyi központtól. Szakértőnkkel, dr. Lapsánszky Eszterrel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megyei igazgatóságának nyilvántartási osztályvezetőjével kerestük a válaszokat olvasóink kérdéseire.

Ráér a szerződés?

„ Áprilistól még csak figyelmeztetnek, de ingyen kapom az ellátást, és csak januártól kellene fizetnem az orvosnál. Vagyis akkor ráérek december utolsó hetében szerződést kötni? Minek fizessek addig, ha nincs semmi hátrányom abból, ha csak 8 hónappal később kezdek fizetni?”
Tesztidőszak ide vagy oda, a járulékfizetés nem „választható feladat”, hanem kötelezettség, azaz április 1-jétől kötelező fizetni. Igaz, hogy az orvosnál csak januártól fizet, aki nem biztosított, de az APEH például ellenőrizheti a fizetést, s ugyanúgy behajthatja a tartozást – akár visszamenőleg is –, mint például az elmaradt adót.

Nem érdemes hazardírozni

„ Ha január 1-jéig sem kötök szerződést, hanem inkább fizetek az ellátásért, akkor már többé nem lehet megkötni? Fiatal és egészséges vagyok, és van, hogy évekig nem látom az orvosom – legfeljebb a magánorvosokat, akiknél úgyis fizetni kell. Viszont nem biztos, hogy mindig ilyen szerencsés leszek, tehát ha esetleg évek után derül ki valami nálam, aminek a kórházi ellátása már tényleg sokba kerülne, és akkor kötöm meg ezt a szerződést, akkor jogosult leszek az ingyenes ellátásra? Egyáltalán, hogyan tolerálják, ha esetleg évekig nem fizetek, de kellene, és utána akarok szerződést kötni?”
A szerződés bármikor megköthető, s azt sem vizsgálja senki, hogy miért pont akkor lépett az illető, de nem érdemes „trükközni”. Már csak azért sem, mert hiába fizet a beteg külön a magánrendelésen, a felírt gyógyszereket például tb-támogatással vásárolja meg – biztosítás nélkül erre sem jogosult, s a 100 százalékos árat kell fizetnie –, ráadásul bárkivel történhet váratlan baleset, amelynek ellátása, gyógykezelése nagyon sokba kerül.

Semmis az értesítés

„ Lányom harmadéves nappali tagozatos egyetemista. A tb-től kaptunk levelet, hogy áprilistól megszqnik az eltartottak utáni jogosultság, de nem értem, hogy az egyetemista után miért kell fizetnem járulékot.”
A nappali tagozatos egyetemistáknak, főiskolásoknak nem kell fizetniük, az ő jogviszonyukról az oktatási intézményeknek jelentési kötelezettségük van az OEP felé. Mivel több főiskola és egyetem még nem vagy késve jelentette az adatokat – a Széchenyi-egyetemmel „minden rendben van”, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel még folynak az egyeztetések –, sok olyan diáknak is kiment a figyelmeztető levél, akiknek nem kellett volna. Nekik semmit nem kell tenniük, tekintsék semmisnek az értesítést.

Ha nem fizet a munkaadó

„ Több mint másfél órát ültem az APEH-ban, mert felmerült a gyanú bennem, hogy a munkáltatóm nem fizet utánam járulékot. Közölték, hogy mivel egy vállalkozónál dolgoztam, az ő jogainak védelmében nem adhatnak felvilágosítást. Pedig később kiderült, hogy a gyanúm igazolást nyert...”
Az APEH valóban nem adhatja ki az erre vonatkozó adatokat, mivel adótitoknak minősülnek. Arról az OEP kérésre felvilágosítást ad, hogy a munkavállaló be van-e jelentve, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy fizetik is utána a járulékokat. Utóbbiról valóban csak az APEH tud, s bár az adatokat nem adják ki, ha valaki jelzi a gyanúját, és a körülmények visszaélésre utalnak, az adóhatóság kivizsgálja az ügyet.

Ausztriai munka

„ Ausztriában dolgozom, rendelkezem az uniós E–106-os nyomtatvánnyal. Ha Magyarországon megyek orvoshoz, fizetnem kell?”
Nem, hiszen a nyomtatvány a lakó- és a munkahelyen is teljes körq orvosi ellátásra jogosít. A nyomtatványt a munkát adó országban kell kérni az ottani egészségbiztosítótól, ők juttatják el a magyar hatóságokhoz, ahol az illető bekerül a hazai nyilvántartásba.

Elég az utasbiztosítás

„ Lányom és férje a főiskola elvégzése után mintegy másfél évig itthon dolgozott és rendszeresen fizette az előírt összeget. Ezt követően Amerikába kerültek, ahol jelenleg is hivatalos engedéllyel dolgoznak. A kinti biztosításokat fizetik. Mivel évente hazajönnek, előfordulhat, hogy valamilyen orvosi ellátásra lesz szükségük. Mennyit kell fizetniük, illetve hogyan hárítható át ez a költség a külföldi biztosítóra? Ha végleg hazajönnek, mit kell tenni, hogy a biztosításuk folyamatosnak tekinthető legyen?”
Mivel nem uniós országról van szó, hazatérve teljes árat kell fizetniük az orvosi ellátásért. Mivel vélhetően alkalmanként csak egy-két hétre jönnek haza, egyszerq utasbiztosítással áthidalható a probléma; a beteg ilyenkor is fizet, de a költségeket átháríthatja a kinti biztosítóra. Ha hazaköltöznek, a jogviszony sajnos nem lesz folyamatos, de mivel az orvosi ellátásnál csak az számít, hogy az ellátás időpontjában van-e a páciensnek érvényes egészségbiztosítása, ez csak az olyan ellátások (pl. gyed vagy táppénz) esetén lehet gond, ahol visszamenőleg is szükséges bizonyos hosszúságú biztosítotti jogviszony.

Fizetnie kell

„ 19 éves vagyok, sem munkaviszonyom, sem tanulói jogviszonyom nincs. Szüleim után vagyok jogosult egészségügyi ellátásra. Mit kell tennem április 1-jét követően, ha a családomban az egy főre eső jövedelem a minimálbérnél alacsonyabb?”
Szerződést kell kötnie az APEH-nél, s havonta fizetnie kell a járulékot, amely a minimálbér vagy a minimálbérnél kisebb egy főre eső jövedelem (de legalább a mindenkori öregségi nyugdíjminimum, azaz jelenleg 27.130 forint) 9 százaléka.

Nyugdíjasok nyomtatványa

„ 65 éves asszony vagyok, eddig a férjem után voltam biztosított. Munkaviszonyom nincs. Milyen összegq járulékot kell fizetnem?”
Azok, akik betöltötték a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és nincs semmilyen jövedelmük, fizetés nélkül jogosultak az egészségügyi ellátásra. Nekik az OEP-hez kell befáradniuk, és kitölteni egy nyomtatványt, hogy bekerüljenek a rendszerbe.

Ha munkanélküli

„ Annak is kell majd fizetni tb-járulékot, aki regisztrálva van mint munkanélküli, de járadékot nem kap? Egy éve fejeztem be a főiskolát, munkahelyem még nem volt.”
Igen, csak akkor nem kell fizetnie, ha valamilyen munkanélküli-ellátást kap.

„ Külföldön tanulok”

„ A bécsi egyetemen tanulok. Ausztriában nem tudok gondoskodni a saját biztosításomról. Kell-e nekem a magyar társadalombiztosításért járulékot fizetnem?”
Igen, hiszen a nappali tagozatos diákokra csak Magyarországon vonatkozik a biztosítás, könnyebbséget jelent azonban az E–111-es nyomtatványt felváltó európai egészségbiztosítási kártya. Vagy itthon fizet – a minimálbér 9 százalékát havonta –, és a kártya birtokában Ausztriában jogosult lesz a sürgősségi ellátásra, vagy fordítva. Arra, hogy mindkét országban teljes körq, ingyenes orvosi ellátást kapjon, diákként sajnos csak akkor van lehetőség, ha mindkét helyen fizeti a biztosítást.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötven év az európai egység útján

Hat ország piacának laza kapcsolatrendszeréből fél évszázad alatt huszonhét országot a legtöbb téren… Tovább olvasom