Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

A hajléktalanellátók európai szervezete elítéli az utcán élők kriminalizálását

A Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetsége (FEANTSA) elítéli az utcán élő hajléktalanok kriminalizálásának lehetőségét, és azt, hogy Magyarország ezt az alkotmányában is rögzíti - közölte a civil szervezet elnöke pénteken sajtótájékoztatón, a témában rendezett budapesti konferencia előtt.
Rina Beers azt mondta, hogy más európai országokban is szabályozzák a kérdést, ám nem alkotmányos szinten, és azokat a jogszabályokat általában nem is alkalmazzák. Közölte, arra kérik a magyar kormányt, inkább a szakpolitikát fejlessze, szerintük ugyanis a mostani szabályozás nem oldja meg a hajléktalanság problémáját, de sérti az emberi jogokat.

Freek Spinnewijn, a FEANTSA igazgatója is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a hajléktalan magyar emberek büntethetősége az alkotmány részévé vált. Arról beszélt, más országokban a lakhatáshoz való jogot biztosítják az alkotmányban, nem pedig a büntetés lehetőségét.

Az igazgató ugyanakkor utalt arra, hogy az Európai Unióban nem Magyarország az egyetlen, ahol a közterületen való életvitelszerű tartózkodást büntethetővé tették. Jelezte, máshol a szabályozást helyi, önkormányzati vagy rendőrségi szinten oldják meg, így ezekben az országokban mindez valószínűleg rejtettebb marad.

Közölte, nem szeretnék azt a látszatot kelteni, mintha csak Magyarországra figyelnének. Elmondta, Európa más országaiban is hasonló problémák merültek fel, így európai kampánnyá vált, hogy a szegénységet, hajléktalanságot ne büntessék. Úgy látják, a hajléktalanok büntetésével egyes országok gyakran a hatékony lakhatási stratégiák hiányát próbálják meg elfedni, és a politikusok így szeretnék láthatatlanná tenni ezeket az embereket.

Arról is beszélt, tapasztalatok szerint a büntetés azért sem jelent megoldást, mert nagyon sokba kerül az államnak, ráadásul nem segíti, hanem éppen gátolja a hajléktalanok társadalmi integrációját. Azt mondta, nem igaz, hogy a hajléktalanok az utcán akarnak élni.

"Nincs olyan ember, aki közterületen szeretne élni", valószínűleg azért választják ezt, mert nincsenek jobb, elérhető megoldások - mondta.

Az igazgató szerint a hajléktalanszállók sem jelentenek valós megoldást, és más országok tapasztalatai alapján úgy látják, a társadalmi integráció a támogatott lakhatáson keresztül érhető el. Freek Spinnewijn arról is beszélt, úgy tudják, nincs is elég ágy a magyarországi hajléktalanszállókon, és vannak olyan városok is, ahol többen élnek az utcán, mint ahány férőhely van.

Aknai Zoltán, a hajléktalanellátók budapesti érdekvédő egyesülete, a Tízek Tanácsa nevében azt mondta, a hajléktalanság kérdése csak egyféle módon kerülhetett volna be az alaptörvénybe: ha a lakhatáshoz való jogot definiálta volna. Véleménye szerint egy élethelyzet szankcionálhatóságának lehetősége nem az alkotmányba való.

Közölte, úgy látják, a szabad mozgáshoz való jogot is sérti, ha megtiltják az embereknek, hol tartózkodhatnak, továbbá véleményük szerint jogbizonytalanságot jelent az, hogy nincs meghatározva, mit is jelent az életvitelszerűen közterületen való tartózkodás.

Emlékeztetett arra, hogy a szakma már 2008-ban letett az asztalra olyan, a hajléktalanság kezelésével kapcsolatos koncepciót, amelyet az akkori kormány tárgyalhatott volna, de ez nem történt meg, és tudomása szerint a szakminisztérium 2010-ben készített előterjesztése is még fiókban van.

Aknai Zoltán közölte, álláspontjuk szerint a megfelelő jogi szabályozás tisztázhatná a helyzetet.

A magyar és angol nyelven tartott sajtótájékoztató után a szervezők az újságírókkal azt közölték, a konferencia zártkörű lesz, és az ott elhangzottakról közleményt adnak ki. A meghívó szerint a tanácskozáson felszólalnak az Európa Tanács, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Társaság a Szabadságjogokért képviselői, valamint brüsszeli és londoni nemzetközi jogi szakértők is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

West Balkán: Részben súlyosították az elsőfokú ítéletet

Az első és a harmadrendű vádlott esetében esetében is szigorúbb ítélet született másodfokon. Tovább olvasom