Kisalföld logö

2018. 04. 22. vasárnap - Csilla, Noémi 12°C | 23°C Még több cikk.

A hajhúzás zaklatás, Józsa Istvánt lemondatná Selmeczi

Az IMF-megállapodásról, az oktatásról, és a regionális fejlesztési programokról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt.
17:20 - Egyes helyhatóságok - miniszteri jóváhagyással - megtagadhatnák a jövőben, hogy a szomszédjukban lévő településsel közös önkormányzati hivatalt alakítsanak ki - hangzott el az önkormányzati törvény módosításának keddi általános vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén. A képviselők megvitatták a létfontosságú rendszerek védelméről szóló javaslatot is, majd két napirend utáni felszólalással zárták a napirend tárgyalását.

Önkormányzati törvény módosítása

Jövő januártól hatályos az önkormányzati törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében a városok, valamint a kétezer főnél nagyobb lélekszámú települések nem tagadhatják meg közös önkormányzati hivatal létrehozását, ha azt egy velük határos település kezdeményezi. Ezt a paragrafust egészíti ki a jogszabály módosítása, amely bizonyos esetekben mégis lehetőséget adna a közös hivatal felállításának elutasítására - mondta a fideszes Nagy Csaba, az önkormányzati törvény módosításának egyik előterjesztője.

Hozzátette: ha a két település más országgyűlési választókerületbe tartozik, az önkormányzatokat felügyelő miniszter jóváhagyásával a kérés megtagadható.

A képviselő szerint a hatékonyabb munkavégzés érdekében indokolt a kivétel.

Az előterjesztést a kormány támogatja - mondta a vitában Tállai András államtitkár.

Fidesz: a jogszabály koherenciazavart orvosol

A fideszes Szűcs Lajos szerint a módosítás az önkormányzati, valamint a választási törvény közötti koherenciazavart orvosolja.

MSZP: a bíróságra kellene bízni az elutasítás jóváhagyását

A szocialista Göndör István az előterjesztést elfogadhatónak tartotta, de cáfolta, hogy koherenciazavart orvosolna, mert szerinte a különböző választókerületbe tartozó települések is képesek együttműködni.
A képviselő nem az önkormányzatokat felügyelő miniszterre bízná az együttműködés megtagadásának jóváhagyását, hanem a bíróságra.

Jobbik: szétvágják a kialakult rendszert

Zakó László (Jobbik) feltette a kérdést, hogy mi köze van a négyévente megtartott országgyűlési választásoknak és a közös önkormányzati hivataloknak egymáshoz.

Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok közül sokan már évekkel ezelőtt körjegyzőségekbe álltak össze, de a kialakult struktúrát az új járásokkal és választókerületekkel most szét fogják vágni.

A képviselő a javaslat lehetséges hátterét abban látta, hogy az új körzethatárok kialakításánál kiderült, egyes fideszes önkormányzatoknak más települések "zűrös-zavaros" ügyeivel kellene foglalkozniuk. Ezért viszont miniszteri szinten meg lehet tagadni a befogadásukat - tette hozzá.

LMP: a kormányoldal nem tudta megindokolni a javaslatot

Szilágyi Péter (LMP) szerint a kormánypárti képviselők egyetlen indokot nem tudtak felsorolni amellett, hogy miért van szükség a javaslatra.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a kétezer fő alatti települések korábban "bele lettek kényszerítve egy közös hivatali rendszerbe", most viszont még azt a jogot is meg akarják tőlük vonni, hogy csatlakozni tudjanak egy másik, számukra vonzó településhez.

Szavai szerint egyelőre nem lehet látni a törvényjavaslat mögött meghúzódó valódi szándékot. A javaslatot benyújtó Lázár János személye miatt elképzelhetőnek tartotta, hogy Hódmezővásárhely környékén van az a település, akitől meg akarják vonni a csatlakozás jogát.

Fidesz: egységes rendszert szeretnének felállítani

A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, egy egységes rendszert szeretnének felállítani és ennek során nagyot lépnek előre a járási hivatalok létrehozásával. Véleménye szerint a megfogalmazott javaslat alapján a járási hivatalokat és a megyei rendszert egy egységes keretben kell majd létrehozni.

Jakab István levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

A kormány védené a létfontosságú rendszereket

A kormány törvényben védené azokat a létfontosságú rendszereket, amelyek a lakosság ellátásban létfontosságú szerepet töltenek be.

Kontrát Károly államtitkár expozéjában hangsúlyozta: a három ütemben hatályba lépő törvény a kijelölés és a hatósági eljárás alapvető szabályait is tartalmazza.

A létfontosságú rendszerek közé tartozik az energia, a közlekedés, az egészségügy, az infokommunikáció, a vízzel kapcsolatos rendszerek, vagy ezek egyes elemei. Az üzemeltetőknek a törvény szerint kötelességük lesz biztonsági tervet készíteni és gondoskodni kell a védelemről.

Farkas Zoltán (Fidesz) azt mondta, az első csoportba az energetika és a közlekedés tartozik, a másik két csoportról azonban csak annyit mondott, hogy az előkészítés miatt később lép életbe a törvény.

A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta, pártja egyetért a javaslattal és annak tartalmával, de az, hogy a törvény milyen, csak az életbe lépés után derül majd ki, mivel új szabályozásról van szó.

Iváncsik Imre (MSZP) hangsúlyozta, hogy a javaslat csak az üzemeltetők kötelezettségeiről, bírságolásáról szól, az állami segítségről nem. Szerinte szélesebb körű szabályozás lenne indokolt, a szervezetrendszer sem megfelelő, az eljárási szabályok pedig "elkenik" a felelősséget.

Kontrát Károly a vita után megköszönte a támogató felszólalásokat.
Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Napirend után a turulmadárról és Vécsey Tamásról

Napirend utáni felszólalásra ketten jelentkeztek, a jobbikos Ferenczi Gábor a turulmadárról, a fideszes Papcsák Ferenc pedig Vécsey Tamás jogászról emlékezett meg.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők szerda reggel 9 órakor folytatják a munkát.

16:42 - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával és a házszabályról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Jobbik: vonják vissza a javaslatot!

Staudt Gábor, a Jobbik képviselője azt kérte, hogy vonják vissza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénymódosító javaslatot.

A politikus szerint az, hogy a javaslatot fideszes képviselőként terjesztette be Navracsics Tibort közigazgatási és a igazságügyi miniszter és Szabó Erika, a tárca államtitkára, arra utal, hogy ki akarták kerülni azt a misztériumot, amit vezetnek.

Az ellenzéki képviselő szerint valójában az egész törvényt meg kellene semmisíteni, és olyan bürokráciát kellene teremteni, amiben mindenki egyenlő gyorsasággal tudja előrevinni az ügyeket és nincsenek olyan kiemelt témák, amelyek gyorsabb, törvények feletti elintézést nyernek.
Szabó Erika: a javaslat célja a kiemelt jelentőségű beruházások gyorsítása

Szabó Erika úgy reagált, a törvénymódosítás célja a kiemelt jelentőségű beruházások gyorsítása, egyszerűsítése volt. Kiemelte: a módosítás értelmében a kormánymegbízott illetékességi területén kívül is rendelkezhet jogosítványokkal kiemelt jelentőségű ügyekben, ennek a több megyét is érintő beruházásoknál van jelentősége.

Elmondta, hogy ebben az évben hét beruházást nyilvánított kiemeltnek a kormány, köztük az Erkel Színház felújítását, a Kossuth tér átépítését vagy a debreceni stadiont. A hét projekt becsült összköltsége meghaladja a 80 milliárd forintot. Az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta.

Házszabály-módosítás - KDNP: a javaslat a házszabály belső koherenciáját biztosítja

Salamon László (KDNP) az alkotmányügyi bizottság elnöke előterjesztői expozéjában elmondta: a házszabály két bekezdése egymással ellentmondó rendelkezést tartalmaz, mivel a hatályos szöveg értelmében a kijelölt bizottság a záróvita lezárásáig nyújthat be a törvényjavaslat érdemi rendelkezéseit érintő módosító javaslatot.

A házszabály legutóbbi módosításakor egyértelmű volt az a jogalkotói akarat, hogy a törvényjavaslat nem koherenciazavar okából történő - érdemi - módosítására legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával benyújtott módosító javaslat alapján kerülhessen csak sor, amely ülésnap napirendjén az adott törvényjavaslat zárószavazására sor kerül, továbbá, hogy ilyen módosító javaslat előterjesztésére a módosító javaslatokról való szavazást követően csak az előterjesztő, az első helyen kijelölt bizottság vagy az alkotmányügyi bizottság legyen jogosult. Szerinte tehát a javaslat a házszabály belső koherenciáját biztosítja.

Salamon László leszögezte azt is: a bizottságok sem a most hatályos szöveg szerint, sem pedig a tárgyalt módosítás után sem tehetik majd meg, hogy érdemi kérdésben írják át a törvényt az említett 24 órás határidő figyelembe vétele nélkül.

Hangsúlyozta azt is, hogy a javaslat egyetlen helyen változtat a házszabályon: korlátozza annak az idejét, hogy egy bizottság meddig írhatja át egy törvényjavaslat szövegét, hiszen a jelenlegi szabály szerint ez egészen a záróvitáig megtehető, a jövőben azonban csak a módosító indítványokról történő szavazásig lesz erre lehetőség.

Fidesz: a javaslat jó célt szolgál

Vas Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy a módosító javaslatok benyújtásával kapcsolatos probléma megnyugtatóan a most tárgyalt javaslatnak megfelelően rendezhető. Szerinte ez a megoldás biztosítja, hogy ne lehessen az utolsó pillanatban átírni törvényjavaslatokat. Szerinte a tárgyalt javaslat megfelel a követelményeknek és "jó célt szolgál".

MSZP: egyszerűbben is lehetne rendezni a kérdést

Göndör István (MSZP) egyetértett azzal, hogy a bizottsági módosító indítványok benyújtásának helyzete "rendezésre szorul". Emlékeztetett arra is, hogy a köztársasági elnök által visszaküldött törvények esetében a visszaküldés indokaként az államfő többször is a parlament házszabályszerűtlen működését említette. Az MSZP szerint ugyanakkor egyszerűbben és egyértelműbben is lehetne rendezni ezt a kérdést, ezért az általuk benyújtott módosító indítványok támogatását kérte a kormányoldaltól.

A Jobbik szerint a javaslat lényegében a záróvitát szünteti meg

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a javaslatban nem arról van szó, amiről a kormánypárti képviselők beszélnek, hanem a záróvita intézményét akarják korlátozni. Szerinte a cél az, hogy megakadályozzák abban az ellenzéki pártokat, hogy a záróvitában elmondhassák véleményüket az utolsó pillanatban érdemben átírt javaslatokról.

A Jobbik úgy véli: ez a javaslat lényegében megcsúfolja a parlamentarizmust, hiszen egy törvényjavaslat esetén az általános és részletes vitát követően kapcsolódó módosító indítvánnyal a kijelölt bizottság kormánypárti többsége lényegében átírhatja a javaslatot, amelyről aztán már a plenáris ülésen nem lehet vitát tartani, csak szavazást.

Frakciótársa, Staudt Gábor is azon félelmének adott hangot, hogy egyes, a kormány által a kijelölt bizottságokon keresztül beterjesztett módosító javaslatok megtárgyalására nem lesz mód a plenáris ülésen.
KDNP: a Jobbik kéréséhez házszabályt kellene módosítani
Salamon László (KDNP) erre azt válaszolta: nem tehető "háromolvasatossá" a módosító javaslatok tárgyalását, mert ahhoz házszabályt kell módosítani. Szerinte a változtatás nem csorbít jogot.
Jakab István, az ülés vezetője az általános vitát lezárta.

15:33 - Az ellenzéki felszólalók a kormány gazdaságpolitikáját bírálták a 2011-es zárszámadási törvény keddi parlamenti vitájában, míg a kormányoldal képviselői az előző kabinet IMF-megállapodásának negatív következményeiről beszéltek.

MSZP: a legpesszimistább előrejelzések váltak valóra

Tukacs István (MSZP) szerint sem az óvatos, sem az optimista gazdasági előrejelzései nem váltak valóra a kormánynak. Kiderült, hogy a pesszimizmus volt indokolt, de jóval nagyobb mértékben, mint ahogy az jelezhető lett volna - jelentette ki.

A kormány gazdaságélénkítő politikáját a képviselő elhibázottnak tartotta, amelynek hatására a gazdaság nem teljesített úgy, hogy kellő alapot adjon a közkiadásoknak. A kormány rendre alulbecsüli az inflációt - fogalmazott meg egy mások bírálatot Tukacs István.

Szerinte a magán nyugdíjvagyon államosítása nélkül - amelyet szintén bírálattal illetett - katasztrofális véget ért volna a tavalyi költségvetés.
Fidesz: jelentős pluszkiadásai voltak a kormánynak tavaly
Ékes József (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy 2011-ig az Európai Unió túlzott deficit eljárást folytatott az ország ellen. Bírálta az előző kormányt, amiért jelentős összegű hiteleket vett fel a valutaalaptól.

Szerinte a kormányt tavaly érték nem várt, ám jelentős kiadással járó események. Ezek közé sorolta a fejlesztési banknak juttatott 120 milliárdos és a MÁV-nak átadott 80 milliárd forintos kiadást, valamint a vállalkozásoknak korábban ki nem fizetett áfa-visszatérítést, amely mintegy 230 milliárd forintos terhet jelentett.

Bízik abban, hogy 2013 végére bőven 10 százalék alatt lesz a munkanélküliség, és emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök 10 év alatt ígért egymillió új munkahelyet.

Az MSZP az adópolitikát bírálta

Göndör István (MSZP) a kormány adópolitikáját bírálta: szerinte az ország demokratizálódása óta legigazságtalanabb személyi jövedelemadózást alkalmazza a kabinet, amely a szegényeket még szegényebbé, a gazdagokat gazdagabbá teszi.

A korábban felvett IMF-hitellel kapcsolatban megjegyezte: az előző kormány az adósságok törlesztésére fordította azt, mivel rendkívül kedvező kamatokkal tudott hozzájutni a hitelhez.

A közmunkáról szólva bírálta, hogy csökkent a foglalkoztatás díja, az állam kiadásainak csökkentését pedig átverésnek nevezte. Kijelentette: bár minisztériumból kevesebb van, mint korábban, államtitkárból, helyettes államtitkárból, valamint kormány- és miniszteri biztosból sokkal több.

Súlyos örökségről beszélt a Fidesz

Babák Mihály (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a 2011-es költségvetés és állami gazdálkodás nem előzmények nélküli, ugyanis annak elkészítésekor súlyos örökség nyomasztotta az országot. Hangsúlyozta, hogy 2011-ben mégis "sikerült túlélnünk azokat a körülményeket, amelyeket megörököltünk". Szavai szerint jelentős eredmény, hogy az Országgyűlés le tudta tompítani az országot érő negatív pénzügyi hatásokat.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy a korábbi döntéseiket az eladósodottság és a kamatterhek is meghatározták. Csökkenteni kellett az államadósságot és a hiányt, miközben tartani kellett a költségvetési egyensúlyt is, ezért a kormány 2011-ben nem szokványos eszközökhöz nyúlt - jelentette ki.

MSZP: 2010-ben a kormánynak az IMF segítségét kellett kérnie

Kovács Tibor (MSZP) hangsúlyozta, hogy a kormányzati kijelentésekkel ellentétben 2010-ben a gazdasági növekedés 2,6 százalék, az infláció három százalék körüli, a GDP arányos államadósság pedig körülbelül nyolcvan százalékos volt. A költségvetést többször is módosítani kellett és a kormány kénytelen volt az IMF segítséget kérni, hogy megőrizze a költségvetés stabilitását - jelentette ki.

Az egykulcsos adózást bírálva azt mondta, annak következtében a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. A gazdasági növekedés mára már mínusz egy százaléknál tart és a kabinet gyakorlatilag kéthavonta jelent be megszorító csomagokat - mondta. A magyar állampapírok tavaly a "bóvli" kategóriába kerültek, ezért csak "istentelenül magas" felárral lehet eladni azokat - tette hozzá.

A hitelezés válságát a kormány által elfogadott bankadók és azok következményei okozták - jelentette ki. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája csődbe viszi az országot és az embereket, egyre többen élnek a létminimum alatt vagy annak környékén és egyre több fiatal megy külföldre - közölte.

Jobbik: nem szónokolni kell a szabadságharcról, hanem harcolni!

Rozgonyi Ernő (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarországon csak akkor lehet tisztességes költségvetést készíteni és eredményt elérni, ha helyre tudják hozni mindazt, amit az előző 22 év lerombolt. "Nem szónokolni kell a szabadságharcról, hanem harcolni kell" - mondta a képviselő, aki szerint valamennyi pártnak és szervezetnek, akik az elmúlt időszakban a hatalmat birtokolták, önkritikát kellene gyakorolnia.

Jobbik: rosszul állnak az uniós források kifizetései

Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy minden kormányzati ígéret ellenére még mindig rosszul állnak az uniós források kifizetései, hiszen a 2007-2013-as fejlesztési időszak végéhez közeledve a 8209 milliárd forintos támogatásból mindössze 2973 milliárd forintot fizettek ki, ami a felhasználható összegnek alig több, mint 36 százalékát jelenti. Szerinte a következő egy évben az a feladat, hogy a lehető legproduktívabban használják fel a rendelkezésre álló forrásokat.

Szilágyi György jobbikos képviselő szintén az uniós forrásokról szólva hangsúlyozta: 5000 milliárd forint sorsa lóg a levegőben, ennyi hiányzik a gazdasági élet felpörgetéséhez.
Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

11:55 -  Az ellenzék felszólalói kevesebb jogosítványt biztosítanának a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH), míg a kormánypárti felszólaló bővítette volna a hatóság jogkörét a postai szolgáltatásokról szóló javaslat részletes vitájában. Ezt követően az idei költségvetés módosításának vitájára tértek át a képviselők, az Országgyűlés keddi ülésén.

Postatörvény részletese vitája
Az LMP nem az NMHH-ra bízná a posták felügyeletét
Schiffer András (LMP) azt javasolta, hogy ne a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legyen a liberalizált postapiacot felügyelő hatóság. A képviselő a kormányt hatalmazná fel azzal, hogy kijelöljön egy hatóságot a feladat ellátására. Aggályosnak nevezte, hogy a kétharmados többség szaporította az autonóm közigazgatási szervek számát, mert - mint mondta -, azok senki előtt nem felelősek, a parlament által elszámoltathatatlanok, ezért pártja nem támogatja, hogy az NMHH hatáskörei tovább bővüljenek.

A Fidesz bővítené az NMHH jogosítványait
Nyitrai Zsolt (Fidesz) egy módosításban bővítené az NMHH eszköztárat: akár a szolgálati engedély visszavonására is lehetőséget kapna a hatóság, ha a postai szolgáltatást végző 45 napon belül ismételten elkövet egy jogsértést.
A képviselő megkönnyítené annak beazonosítását, hogy a feladó mely szolgáltatóval szerződött. A kézbesítők védelme érdekében azt is kezdeményezte, hogy őket mindenképpen munkaviszonyban foglalkoztassák a szolgáltatók.
Úgy vélte, a jövő évi postapiaci liberalizáció után minden bizonnyal módosítani kell még a jogszabályon, a tapasztalatok tükrében.

MSZP: a javaslat nem ad lehetőséget a Magyar Posta fejlesztésére
Kovács Tibor (MSZP) azt kifogásolta, hogy az előterjesztés szerinte nem nyújt perspektívát és fejlesztési lehetőséget a Magyar Posta számára.
Fónagy: a fogyasztóvédelem elsődleges szempont volt
Fónagy János államtitkár válaszában hangsúlyozta: egyetlen állam sem engedheti meg magának, hogy polgárai attól függően kapják vagy ne kapják meg időben a hivatalos iratokat, hogy az ország mely részében laknak. Ezért valamennyi fogyasztói szempontot elsődlegesnek tekintették, a hazai érdekeket a legjobban kívánták megjeleníteni.
Hangsúlyozta: számos módosító javaslat beilleszthető volt a törvény koncepciójába, ezért a kormány támogatja azokat.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.

Költségvetés módosítása
Ötmilliárd forintról tizenötmilliárd forintra növelnék fideszes képviselők annak idei keretösszegét, amely értékben az állam ingyenesen átadhat vagyonelemeket az önkormányzatoknak. Ékes József, az egyik előterjesztő elmondta: a keretösszeget a költségvetési törvény tartalmazza, megemelésére pedig szerinte az önkormányzati igények miatt van szükség.
Kiemelte: az összeghatár növelése hozzájárulhat a helyhatósági feladatok hatékonyabb ellátásához. Hangsúlyozta azt is: az így megszerzett vagyontárgyakat - jellemzően ingatlanokat, iskolákat, szociális épületeket, sportlétesítményeket - 15 évig nem idegeníthetik el a helyhatóságok, így azok továbbra is közcélokat szolgálnak majd.

MSZP: a javaslat segíti a települési önkormányzatok munkáját
Tukacs István (MSZP) közölte, azért támogatja az előterjesztést, mert azt egy jó kezdeményezésnek tartja, ugyanis a javaslat segíti a települési önkormányzatok munkáját. Fontos, hogy az önkormányzatok megkapják azokat az ingatlanokat, amelyeknek a helyi közösség jobb gazdája tud lenni, mint az állam - jelentette ki.
Kritikaként említette, hogy már nem először kellett hozzányúlni a költségvetéshez. Azzal viszont egyetértett, hogy a javaslatban a települési önkormányzatok mellett megjelennek a kistérségi társulások is.
További információkra is kíváncsi lenne a Jobbik
Nyikos László (Jobbik) szerint jobb lett volna, ha a kormány nyújtja be a javaslatot. A politikus azt mondta, hogy akkor az is kiderülhetett volna, hogy hány tranzakciót hajtottak már végre, vagy az, hogy hány további igénylés érkezett.
Kérdésként tette fel, hogy hogyan becsülik fel a vagyontárgyak értékét. Hozzátette, ezzel a feladattal nem szívesen bővítené a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. hatáskörét. Érdekes problémának nevezte, hogy a helyi önkormányzatok hogy fognak majd elszámolni a nekik juttatott vagyontárgyakkal.

Fidesz: nem csökken a nemzeti vagyon

Babák Mihály (Fidesz) fontosnak tartotta, hogy a költségvetési törvény rögzítse, milyen kvóta alapján adhatja át az állam vagyontárgyakat. A politikus hangsúlyozta, a vagyongazdálkodás szabályozásával kapcsolatban nincs különösebb mulasztásuk.
Külön kiemelte, hogy a törvény miatt nem csökken a nemzeti vagyon.

Ékes József: a megyei önkormányzatoknak adósságaik is voltak

A vitában elhangzottakra reagálva Ékes József azt mondta, 2003-ban született meg az a törvény, amelyik rendezi az önkormányzatok vagyongazdálkodását. Ennek egyik passzusa miatt fel kellett értékelni az önkormányzatok nyilvántartott vagyonát - tette hozzá.
Az állami tulajdonba átírt megyei önkormányzati vagyon kapcsán megjegyezte, hogy a megyék nem csak vagyonnal, de egy hatalmas adósságállomány is rendelkeztek.
Ezt követően Ujhelyi István levezető elnök lezárta az általános vitát. Miután az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, így annak nem lesz részletes vitája.


10:55 - Az IMF-megállapodásról, az elhunytak méltóságának megőrzéséről, az oktatásról, valamint a regionális fejlesztési programokról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A fideszes Selmeczi Gabriella felszólalásában Józsa István szocialista képviselőt lemondásra szólította fel.

Jobbik az IMF-EU-tárgyalásokról: rabok leszünk vagy szabadok?
Rozgonyi Ernő, a Jobbik képviselője napirend előtti felszólalásában a Nemzetközi Valutalapot (IMF) és a világbankot a nemzetek leigázása leghatékonyabb eszközeinek nevezte, szerinte a fizetési nehézségekkel küzdő országoknak nyújtott támogatás valójában kifosztást jelent. A politikus a IMF-tárgyalásokra utalva kijelentette: a választás utolsó óráiban vagyunk, el kell dönteni, hogy rabok leszünk vagy szabadok. A kormánynak színt kell vallania, mit vár az IMF-hitelkerettől és az Európai Uniótól - hangsúlyozta.
Varga Mihály IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter válaszában azt mondta: "hitvány kormányok" rossz döntései is okozhatják azt, hogy egy ország rosszabb helyzetbe kerül az IMF-megállapodás után, mint előtte volt. Emlékeztetett arra, hogy legutóbb 2008-ban három hét alatt született megállapodás, ennek következtében pedig nyugdíjelvonásra és jövedelemcsökkenésre került sor.
A miniszter szerint azonban most más a helyzet, hiszen tizenegyedik hónapja tárgyal a kormány arról, hogy ennek a megállapodásnak mik legyenek a feltételei. Varga Mihály kijelentette: a kormány a helyén van és olyan megállapodást akar kötni, amit a kabinet, az IMF és az ország lakossága is el tud fogadni.

A 2011-es zárszámadás általános vitája volt napirenden az Országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

KDNP: fontos az elhunytak méltóságának megőrzése
Varga László kereszténydemokrata képviselő arról beszélt, hogy a hatályos jog szerint az ember jogalanyisága a halál pillanatában megszűnik, a kegyeleti jog pedig a hozzátartozóké, ugyanakkor kérdés, hogy meddig tart az emberi méltóság, az utolsó szívdobbanásig vagy tovább. A képviselő szerint nem mindegy, hogyan bánunk az elhunytainkkal, úgy mint emberekkel vagy mint tárggyal, és az sem, hogy a temetőkben milyen állapotok vannak.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is társadalmi egyeztetésen van a halottvizsgálatról és halottszállításról szóló javaslat, ami pontosan ezeket az érzékeny témákat érinti, így többek között azt, hogy a hivatalos szervek az emberi méltóság megőrzésével bánjanak a holttestekkel.

LMP: kivéreztetett oktatási rendszer, botrányos pályázatok
Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő azt rótta fel a kormánynak, hogy szerinte a hozzá nem értés miatt sok fejlesztési forrástól esik el az ország, a kevés elérhető pályázat lebonyolítása pedig botrányos körülmények között zajlik. Az ellenzéki politikus egy oktatási pályázatot hozott példának, amelynek szerinte a népszerűség lett a veszte, hiszen az igénylések az összes forrás tízszeresét haladták meg már az első napon.
A kivéreztetett ágazatok közé sorolta az oktatási rendszert és azt is bírálta, hogy elhalasztják a pedagógus életpályamodell bevezetését.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár úgy reagált: szerinte nem kudarc, hogy egy meghirdetett pályázatra nagyon sokan jelentkeznek, ugyanakkor mutatja az oktatási ágazat "kivérzett állapotát", de azt az innovatív készséget is, ami az iskolánkban és a pedagógusokban megvan. Hangsúlyozta: az EU-s források elosztását bonyolult szabályok határozzák meg, ennek "egyszázad részéért" sem felelős az államtitkárság.

A 2011-es zárszámadás általános vitája volt napirenden az Országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

A pedagógus életpályamodellről az államtitkár azt mondta: ha valóban eltörlődne a modell, az az egész oktatási rendszer, a pedagógiai munka, az iskola megújításának a kudarca lenne, erről azonban nincs szó. Szerinte a modell elhalasztása tekintetében sincs még szó még bizonyosságról vagy döntésről, ha a lehetőség megvan rá, akkor nem kizárt, hogy a jövő év szeptemberében indulhat a program. Közölte: azon dolgozik, hogy megtalálja a mindenki számára megnyugtató megoldást, ezért jövő héten a szakszervezeteket is egyeztető tárgyalásokra hívta.

Az MSZP regionális programokat készít

Nemény András szocialista politikus arról beszélt, hogy az MSZP külön regionális fejlesztési programokat készít, többek között Nyugat-Magyarország tekintetében, ahol az egészségiparra, az energetikára és az erdőgazdálkodásra helyeznék a hangsúlyt és új, nem centralizált intézményrendszert hoznának létre.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, támogatják a regionális programokat és jelezte: a pályázati rendszerek nyitottak, ha vannak tervek, akkor azokat az arra hivatott szervek majd elbírálják. Ugyanakkor azt kérte, hogy az elért eredményeket ne szólják le.

Fidesz: Józsa István mondjon le képviselő mandátumáról!
A fidesze Selmeczi Gabriella képviselő arról beszélt, hogy egy nemrégiben nyilvánosságra került jegyzőkönyv szerint a Malév-vizsgálóbizottság egy májusi ülésén Józsa István szocialista képviselő megrántotta Kubovicsné Borbély Anett bizottsági főtanácsadó haját.
A fideszes politikus ezért lemondásra szólította fel Józsa Istvánt és bejelentette azt is, hogy rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezik az ügyben. Selmeczi Gabriella egyértelműen munkahelyi zaklatásnak nevezte az ügyet, ami szerinte hasonlóan súlyos bűn, mint a családon belüli erőszak.

A 2011-es zárszámadás általános vitája volt napirenden az Országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

Soltész Miklós szociális és családügyekért felelős államtitkár egyetértett abban, hogy ilyen képviselőnek nincs helye az Országgyűlésben. Felháborítónak nevezte az esetet, ugyanakkor - mondta - szerinte ez szokványos dolog a szocialisták részéről.


Előzmények:
A 2011-es zárszámadás múlt hétről elnapolt általános vitáját folytatják a képviselők ma az Országgyűlésben, majd a belügyminiszter két javaslatának tárgyalásába kezd a Ház.

Az Állami Számvevőszék elnöke az előző héten örömtelinek nevezte, hogy 2011-ben csökkent az adósságráta. Domokos László a tavalyi zárszámadás általános vitájának elején azonban azt is hangsúlyozta, az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja. A központi költségvetés bruttó adósságállománya 20 955 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta tehát 0,3 százalékponttal csökkent az előző évihez képest.

A vita eddigi szakaszában a frakciók vezérszónokai szólalhattak fel. A Fidesz és a KDNP szerint a zárszámadás valós és megbízható képet mutat, az ellenzéki pártok ugyanakkor úgy látják, abból fenntarthatatlan makrogazdasági pálya és hiteltelen adatok rajzolódnak ki.

Pintér Sándor belügyminiszter két javaslatának egyikében a schengeni információs rendszer második generációja keretében történő információcserével, valamint a Magyary egyszerűsítési programmal összefüggő módosításokat terjesztett az Országgyűlés elé, míg a másikban a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről alkotna új törvényt.

Olvasóink írták

  • 13. load 2012. október 10. 18:17
    „12.machers
    "...nem ez a gond a képviselő asszonnyal."
    Bizony nem.
    A kifli csücsöktől függetlenül még lehetne egy Margaret Thatcher, Hillary Clinton, vagy Angela Merkel.
    Esetleg Julija Timosenko.
    De nem lett.
    Csak egy mindenre kapható, szégyent nem érző (szégyentelen) pártkatona.”
  • 12. machers 2012. október 10. 13:10
    „11.load 2012.10.10. 12:00
    Így van. Csak "megnyugtatásul" linkeltem be a tesco nyilatkozatát. Ezzel együtt változatlanul áll, hogy nem ez a gond a képviselő asszonnyal.”
  • 11. load 2012. október 10. 12:00
    „8.machers
    Azért, a rend kedvéért itt van a kiflis buli is, ha valaki esetleg nem emlékezne:
    http://www.origo.hu/itthon/20020129kiflilopasgyanujaval.html”
  • 10. 1120 2012. október 09. 22:23
    „Józsának nem volt gyerekszobája. Önmagában ezzel még nem lenne semmi baj, csak ne látszana ennyire...”
  • 9. Abalajobb 2012. október 09. 21:22
    „Selmeczi haját kellene megrántani... Ennyire ostoba képviselőnők anno a pártállami parlamentben voltak. Az ötvenes-hatvanas évekre gondolok, nem 2010/12-re...”
  • 8. machers 2012. október 09. 21:06
    „7.Valaki 2012.10.09. 20:52
    valakicske!
    Nem érzed a lényeget! Ki a francot érdekel, hogy lopott-e kiflit, vagy sem.
    Látos, segítek neked "tisztára mosni" . Pedig szegénynek még annyi pénze sem volt, hogy az adótartozását időben rendezze:
    http://hirszerzo.hu/profit/2011/2/11/20110210_selmeczi_adotartozas
    Amiért el kellene tűnni a francba, az a mániákus hazudozása. Látom, te szereted, ha palira vesznek.
    Kérsz néhány példát?”
  • 7. Valaki 2012. október 09. 20:52
    „macherka, ez egy jólbejáratott szoci machina volt! Csak a vakok nem látják. :))))”
  • 6. machers 2012. október 09. 19:46
    „5.Valaki 2012.10.09. 18:40
    A kiflis bulival semmi gond. Nála az igazmondással van gond. Nem az a nő, akit gerinre lehetne vágni.

    http://index.hu/bulvar/kifli0130/”
  • 5. Valaki 2012. október 09. 18:40
    „Azért ezt a kiflilopásos embertelen hazugságot bevenni, nem kisz teljesítmény! Hát még terjeszteni. :)))”
  • 4. embertelen 2012. október 09. 17:09
    „Gabika irigykedik, mert az ő haját biztosan nem huzogatják, még viccből sem. Egyébként a kiflilopás miatt neki már régen le kellett volna mondania.”
  • 3. egymásikolvasó 2012. október 09. 15:47
    „A kifli lopás meg bűncselekmény. A <moderálva>csaj monnyon le!”
  • 2. pozdorja 2012. október 09. 14:07
    „Úgy látszik olyant írtam ami nem fér bele a szólásszabadságba. Pedig attól még igaz lehet.
    Egymás haját cibálni óvodás szokás. Ott is csak akkor, ha tetszik a lány / fiú.
    Erre rendkívüli parlamenti bizottsági ülést összehívni ősi dakota hagyomány.

    "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem." - Merániai János”
  • 1. pozdorja 2012. október 09. 13:21
    „<moderálva>”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálra verték az idős férfit: 20 év fegyház a gyilkosnak

Húsz éves fegyházbüntetésre ítélt egy férfit, aki 2010 januárjában Oroszlányban társával… Tovább olvasom