Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

A gyártól a televízióig

Széles Gábor szerint a kis- és középvállalkozások érdekérvényesítő képessége jelenleg nem túl jó.

Gazdasági elit és a fejlesztési stratégiák

– Az országban már több megyében működik hosszabb ideje a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége. Hogyan értékeli az itteni megyei szervezet viszonylag kései létrejöttét, s milyen szerepet tölthet be?

– A múlttal, azzal, hogy miért nem jött létre korábban a GYOSZ Győr-Moson-Sopron megyei szervezete, nem akarok foglalkozni. Annak viszont örülök, hogy most megalakult. Tulajdonképpen azt mondhatom, még időben történt ez az alakulás, mivel látszik, hogy az európai uniós pénzek jelentős része regionális fejlesztésekre fordítódik. Tehát ha az itteni gazdasági vagy az ipari elit az eddiginél jobban bele akar szólni a regionális fejlesztés-, gazdaságpolitikába, akkor létre kellett hozniuk azt a szervezetet, amelyen keresztül ezt képesek hatékonyan megtenni. Nagyon fontos a GYOSZ számára, hogy a megyékben létrejöjjenek az olyan bázisok, amelyek rendelkeznek egyfajta szellemi kisugárzással, ismerik a helyi gazdaságpolitika igényeit, a helyi gondokat, s hatékony szerepet játszhatnak az adott térség gazdaságfejlesztési programjában.

Az érdekérvényesítés kulcskérdés

– Mit lehet tudni az itteni megyei elnökükről?

– Sragner László is egy termelő-, illetve egy kereskedelmi vállalat vezetője, nagyon régóta dolgozik a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének Vas megyei szervezetében, s évek óta részt vesz a GYOSZ elnökségi ülésein is, tehát kellő tapasztalattal rendelkezik.

– A GYOSZ most megalakult megyei szervezetét inkább közép- vagy kisvállalkozások alkotják. A nagyok érdekérvényesítő képességében nem kételkedünk, de milyennek tartja e vállalkozások ebbéli képességét?

– A GYOSZ elsősorban a közép- és a nagyvállalkozások érdekeit képviseli, az itteni szervezetet alkotó vállalkozások inkább a közepesek közé tartoznak. A kis- és középvállalkozások érdekérvényesítő képessége valóban nem a legjobb, s e helyzeten nyilván javítani kell. Egyrészt azért nehéz e vállalkozások esetében e képességet megfelelően artikulálni, mert ágazati szempontokat is figyelembe kell venni. Másképpen kell érvényesíteni az érdekeket mondjuk a könnyűiparban, mint például a kereskedelemben vagy a turizmusban. Egyrészt tehát az ágazati érdekképviseletet hiányolom e vállalkozások esetében, másrészt pedig az is látszik, hogy ha nemzetközi mezőnyben szeretnénk elhelyezni a magyar kis- és középvállalkozói kört, akkor annak komoly gátja a megfelelő kapcsolati rendszer hiánya. Mondok egy példát. Egy hazai kis- és középvállalkozás számára már az is meglehetősen nehéz, hogy egy magyarországi személygépkocsi-gyártó cég beszállítója legyen, mert nem rendelkezik megfelelő tőkével. Abban az esetben pedig, ha mondjuk nem a Suzukihoz vagy az Audihoz akar beszállítani, hanem például egy új szlovákiai autógyárhoz, akkor végképp olyan akadályokkal találja magát szemben, amelyeket nem tud leküzdeni.

Kicsoda Széles Gábor?

A 61 éves cégtulajdonos, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, majd a Harvard Egyetem executive management programja keretében folytatta tanulmányait. 1981-ig a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben dolgozott tudományos munkatársként, majd fejlesztési labor- és osztályvezetőként. Első vállalkozása – a Műszertechnika – 1981-ben indult. Jelenleg a Műszertechnika-csoport 20 cégből áll, fő profilja a számítástechnikán és irodatechnikán túl már az ipari termelésre és pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjed, valamint jelentős ingatlanportfóliót is birtokol. A Videoton kilencvenes években tartó mélyrepülését a Széles Gábor által vezetett 1991-es privatizáció állította meg. A Videoton elnök-vezérigazgatójaként sikeresen szervezte át a magyar elektronikai ipar legnagyobb cégét és a legjelentősebb multinacionális vállalatokkal alakított ki új együttműködéseket, például az IBM-mel, a Philipsszel, az Alcoa-cégekkel, az Emerson-cégekkel, a Matsushitával és a Sagemmel. Széles Gábor 1996-tól az Ikarus Rt elnöke. Az 1999-ben kényszerűségből eladott Ikarust 2006. február 1-jén vásárolta vissza a Fiat-csoporttól és Ikarusbus néven újjászervezi a buszgyártást. Az 1990-ben megalakult Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke lett. 2004-ben a European Business Leaders Convention 28 fős testületének tagjává választották, melynek feladata az Európai Unió közép- és hosszú távú gazdasági stratégiájának kidolgozása. 2005-ben Echo Hungária néven televíziós társaságot alapított, ehhez kapcsolódóan 2006-ban indul Vital Tv néven egy életmódcsatorna is. 2005 szeptemberétől a Magyar Hírlap társtulajdonosa. Munkáját 1993-ban Neumann János-díjjal, 1994-ben Eötvös Loránd-díjjal ismerték el. 1998-ban elnyerte „Az év vállalkozója" címet. 2000-ben Köztársasági Elnöki Aranyérmet kapott és ugyanebben az évben Székesfehérvár díszpolgára lett. 2005-ben az MKIK Mercur-díját nyerte el. A GYOSZ elnöke nős, két lánya van.

GYOSZ 50 milliós alaptőkétől

– Mennyire segítheti a most, e szervezetben összefogott megyei cégeket a GYOSZ-tagság?

– Természetesen segíti. Elég, ha figyelembe vesszük, hogy a GYOSZ-nak van egyfajta klubjellege is. Más keretek között a vállalkozói körnek – főleg a nagyvállalkozóinak – nincs ideje klubéletet élni, viszont amikor például e szervezetben van egy elnökségi ülés és a tagok összejönnek, akkor nyilván beszélnek szakmai dolgokról, üzletpolitikájukról is, s ötleteket is adnak egymásnak.

– Van-e bármilyen megkötés, hogy ki lehet tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének?

– Igen, van, mégpedig meghatározott az alaptőke minimális nagysága, valamint a foglalkoztatottak létszáma. Ennek megfelelően tehát a pályázónak legalább 50 millió forint alaptőkével kell rendelkeznie, és legalább 20 munkavállalót kell foglalkoztatnia. Meghatározott az árbevétel is, mégpedig 200 millió forint.

Az Ikarus a megkerülhetetlen téma

– Egy önnel történő beszélgetésnél megkerülhetetlen az Ikarus. Ismert, hogy napirenden van e buszok kínai, iráni és oroszországi gyártása. Mit vár e piacoktól, mekkora gyártási, értékesítési darabszámmal számol összesen?

– Erről egyelőre nem szeretnék sokat elmondani, majd egy hónap múlva. Újdonságként érje be annyival, hogy a szakembereink a napokban jönnek haza (az interjú március 9-én készült – a szerk.) Kínából egy olyan gyártó vegyes vállalat létrehozásáról szóló előszerződés aláírásával, amely 50 százalékban magyar, 50 százalékban kínai tulajdonú lesz. A legutolsó tárgyalások óta a kínai partner máris megtett annyit, hogy ahhoz az ipari parkhoz, ahol a buszgyártó vállalat zöldmezős beruházásban felépül, két hónap alatt négysávos autópályát épített ki a várostól. Kínában tízezres darabszámú induló gyártással számolunk, s a tervek szerint három év múlva kivisszük a vállalatot a Nasdaqra.

– Mennyire számít új terepnek az önök számára Irán?

– Nem számít annak. Ott is vannak Ikarus buszok, 1991-ben 1200 buszt szállított ki az Ikarus.

– Korábban az Ikarus a Rábával is együtt dolgozott. A mostani gyártásnál jut-e valamilyen szerep a vagongyárnak?

– Hogyne, komoly kooperációt remélek velük. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a Rábával holnap is folytatunk tárgyalásokat Budapesten.

A média is úgy működik, mint egy gyár

– A közelmúltban a Magyar Hírlap megvásárlásával, majd az Echo Tv beindításával a médiába is beszállt. Mi késztette erre a lépésre?

– Úgy ítélem meg, hogy ma már kisebb a távolság a média és egy iparvállalat között, mint volt korábban. Bármennyire is furcsán hangozhat, amit most mondok, de jelenleg egy médiavállalkozás is majdnem úgy működik, mint egy gyár. Ott is tervek vannak, ott is feladatokat kell megvalósítani. Én több olyan menedzsert hoztam a médiavállalkozásaimhoz, aki előtte iparvállalatnál dolgozott, és e területen is pontosan érti, hogy miről van szó, nem okoz gondot neki az átállás. Tehát ez a világ is megy a technologizálás irányába. Sikerként értékelem, hogy az Echo Tv az összes kábelhálózaton fenn van, s meglehetősen elégedettek vagyunk az első nemzetközi AGB-s mérési adatokkal. Nyilván most, a választási időszakban e műsorok miatt nehéz úgy kialakítani a műsorpolitikánkat, ahogyan azt utána szeretnénk. A Magyar Hírlap példányszáma pedig nőtt, aminek szintén örülök.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Önarckép

Jánossomorja. Ma este 6 órakor Önarckép címmel kiállítás nyílik az öt éve elhunyt Kurucz Béla László… Tovább olvasom