Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

A forró Afrika balkonja, Tunézia

Tunéziába utazni manapság nem kuriózum a magyar ember számára. De aki beleszeret sokszínűségébe, tengernyi felfedeznivalójába, merőben más kultúrájába, szépségeibe, és nem utolsósorban olcsóságába, biztosan visszatér még ide.
Az Atlasz szikláiról pazar kilátás nyílik a hegyi oázisra Fotó: A szerző felvétele
Magyarországról kétórás repülőúttal egy teljesen más világba csöppenünk: nyugodtan, ráérősen ballagó embereket látunk, foltokban pálmafák magasodnak, és végeláthatatlanul nyújtózik előttünk a Földközi-tenger. Ez az ország, Tunézia, ahogy az egykori elnök, Habib Bourguiba – akit akkora tisztelet övez, hogy strigulázni kellett volna, hányszor láttuk arcképét – nevezte: „Afrika balkonja" egyszerre európai és afrikai.

Az ország turizmuspolitikája abban rejlik, hogy más, egzotikus országokhoz képest olcsón ellátja az ide érkezőt, hogy az itt költse el a pénzét – bármire. A gyermekek például szívesen pózoltak a lencse előtt, de aztán nem menekülhettünk előlük, ha nem honoráltuk modellkedésüket. A soukokba (bazár) ha nem vagyunk elég határozottak, már be is „invitálnak", sokszor kissé erőszakosan elállva a turista útját, majd bókokkal, egy-két magyar szóval le is vesznek a lábunkról, és máris alkudozunk (kötelező és elvárják azokban a bazárokban, ahol nem látjuk kiírva: prix fixe – fix ár) valamire, amit nem is akartunk megvenni.

Dinár, dollár

Tunéziában a fizetőeszköz a dinár (1 TD kb. 167 HUF), de egyes helyeken a dollárt és az eurót is elfogadják: 1 adag fagyi: 1,5, egy másfél literes ásványvíz 0,5 (boltban és nem szállodában véve), fél kiló datolya 3, egy buszjegy (körülbelül 20 kilométerre) 0,6 dinár. Bőrből készült termékeket a hazai ár feléért beszerezhetünk (például egy bőrpénztárca 6–8 dinár). Összességében minden, Európában megszokott terméket megkaphatunk, igaz, egy kicsit drágábban, mint hazánkban, kivéve a gázolajat, melynek literje 122 forintnak megfelelő dinár. 
Sousse-tól nyugatra az iszlám szent városába, a 671-ben a semmiből emelt Kairouanba jutunk. Úgy is gondolhatnánk, elzarándokoltunk ide, de tévednénk, hiszen zarándokolni csak Mekkába lehet, és minden muzulmánnak – életében legalább egyszer – kötelező. Abban is tévedünk, hogy a zászlón szereplő félhold török eredetű (akár lehetne, hiszen közel 350 évig török uralom alatt állt az ország). A félhold az iszlám felkelés jelképe, ugyanígy a kávé is arab eredetű.

Az iszlám követőit fanatikusoknak és erőszakosaknak mondja a mai média, holott szerintük a különböző vallású emberek békében megférnek egymás mellett.

Tradíció és modernség együttélését mutatja, hogy Matmatában, a máig sziklába vájt barlanglakásokban élő berberek vezetékes vízzel, árammal és parabolaantennával rendelkeznek. Számos lakos datolyapálma- és olívaültetvényeken dolgozik. A pálma termését fürtökbe gyűjtik, és zsákot húznak rá, hogy védjék a két fő ellenségtől, a homokviharoktól és az esőtől. Bár
Faksznis sfaxiak

A faksznis (hóbortos) szó Sfax városa nevéből származik, és az ott élők mentalitásán alapszik, akik idegen láttán felhúzzák az orrukat, és az eltévedt turistát gonoszan épp a helyessel ellenkező irányba küldik. Beilleszkedni közéjük lehetetlen, munkakereséssel ne is próbálkozzunk! 
csapadékban ez a vidék nem bővelkedik, a gazdák mégis azért imádkoznak, hogy ne essen. Aztán dobozokban, tartósítószer és cukor nélkül árulják a helyiek az ízletes gyümölcsöt, és magyarul kia- bálják felénk: „itt á dátolyá, á náturál Viágrá!"

Meghökkentő az ellentét köztünk és az arabok között a tömegközlekedésben: míg mi idegesen toporgunk a 20 percet késő buszunkra várva, a karórát nem viselő arab „testvéreink" nyugodtan ácsorognak, amíg be nem fut az „erő, ami gurul" („la force qui roule"– olvashatjuk a buszok hátulján). Felszállás után jegyet veszünk a kedves, hajában jázmincsokrot viselő férfinál, de üresen maradt ülőhelyünket addig senki nem foglalja el. Az iskolák közelében táblák figyelmeztetnek: „Vigyázzatok az angyalokra!"… Azt hiszem, többek között nyugodt életvitelt egymás iránti figyelmességet, toleranciát és segítőkészséget tanulhatnánk mi, magyarok az arab néptől.

Balmaz Ágnes
 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legismertebb magyar

Tovább olvasom