Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 22°C Még több cikk.

A felsőoktatási jogszabályok módosításánál figyelembe veszik az ombudsman

A felsőoktatást szabályozó törvények módosításainál figyelembe veszik az ombudsman idevágó jelentésének megállapításait és igyekeznek egyértelművé, kiszámíthatóvá tenni a fogyatékossággal élő hallgatók kedvezményeinek és mentességeinek körét és azok elbírálási módját - áll Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár levelében, amelyről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egy korábbi átfogó vizsgálata során megállapította, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók jogait nem egységes gyakorlattal érvényesítik az egyes felsőoktatási intézmények, illetve az intézményeken belüli karok, ezért az emberi erőforrások miniszterét kérte az egyértelmű jogszabályi környezet létrehozására. A felsőoktatásért felelős államtitkár válaszában részben egyetértett, részben vitatta az ombudsman megállapításait.

Az egyik vitatott kérdés, hogy nem egységes az ENSZ egyezményben és a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban a fogyatékossággal élő ember fogalmának meghatározása. Az államtitkár szerint nem ütközik a jogbiztonság és az esélyegyenlőség biztosításának követelményébe az, hogy a jogszabály a felsőoktatás tekintetében nem nevesíti külön a pszicho-szociális fogyatékossággal élőket.

Az államtitkár - az orvosi szakvélemények elbírálásáról szóló ombudsmani felvetésére válaszolva - ígéretet tett arra, hogy a jövőben a biztos javaslatának figyelembevételével vizsgálja meg a felsőoktatási felvételi eljárást.

Klinghammer István szerint ugyanakkor nem sérti a jogbiztonságot és az esélyegyenlőség követelményét, hogy az intézményeken belül eltérően érvényesítik a fogyatékossággal élők jogait, hiszen a felsőoktatási intézmények autonóm módon alakítják szervezetüket.

Az államtitkár szerint a felsőoktatási rendszer sokszínűsége miatt nincs szükség az intézményi mentességek, kedvezmények elbírálásának további szabályozására.

Szabó Máté jelentésében kifogásolta, hogy a felsőoktatási intézmények a záróvizsga megszerzését követően sok esetben arra hivatkozva nem fogadják el a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsga mentességre vonatkozó kérelmét, hogy a hallgató jogviszonya már megszűnt a felsőoktatási intézménnyel. Az államtitkár válaszában az áll, hogy a kérelmet a hallgatói jogviszony megszűnését követően is elő lehet terjeszteni, ám a kérdés további jogi szabályozása alkalmazási nehézségekhez vezetne.

Az államtitkár elismerte, hogy a doktori iskolák esetében a szabályozás nem tér ki a mentesség kérdésére, ám a nyelvvizsga mentességet a doktori iskolákban nem a hallgatói jogviszony fennállása alatt kell vizsgálni, hanem a felvétel során.

Az államtitkár válaszában emlékeztetett rá, hogy 2016-tól az érettségi után a felsőoktatásba belépők esetében is követelmény lesz a nyelvvizsga és a doktori képzésben is ehhez fogják igazítani a mentesség vizsgálatát - zárul az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

KSH: 10,4 millióan vallják magyarnak magukat a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt. Tovább olvasom