Kisalföld logö

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 5°C | 7°C Még több cikk.

A család központja a meleg kemence

A szatymazi tanyavilágban élő Tóth család semmi pénzért nem költözne a városba. A szabadságot, a nyugodtságot nem adnák fel. Az életben rengeteg olyan pici öröm van, amit mások nem élnek át, mint például a kenyérsütést a boglyakemencében, ami nemcsak az étel elkészítését jelenti a szatymazi tanyán...
Együtt a család: míg a testvérek iskolában vannak, addig Gergő segít a sütésnél. Fotók: Gyenes Kálmán
– Gergő, gyere elő! Köszönj szépen a bácsiknak – szólongatja fiát házigazdánk, Tóth József, mire a boglyakemence mellől, a kuckóból előbújik az egészségtől majd kicsattanó kisfiú.

Cipók és pizzák

– Szeretünk ám a tesóimmal itt télen – ered meg rögtön a nyelve a négyéves kölyöknek, akitől pillanatok alatt megtudjuk: kenyeret, pizzát, zsemlét, fonott kalácsot és nyulat sütnek ma a kemencében.
A Szatymaz és Vilmaszállás közötti tanyán a család öt évvel ezelőtt határozta el a kemence építését. A családfő és felesége, Zsófi ekkor olvasott lapunk lakásépítész mellékletében a búbos kemencékről, melyek építésével a múltban sokan foglalkoztak. Minden ügyesebb kezű ember tudott kemencét rakni, aki a sárral, a vesszővel való bánásmódot ismerte. József idős embereket faggatott ki, hogyan is kezdjen a munkához.

– Nem ördöngös egy ilyen kemencét megépíteni: mezei tégla, homok, üveg, kapacserép és sár volt a ház körül. Apám is megmondta: „amit fiam magad elkészítesz, azért nem kell fizetned, és annyival többet érsz". Hát nagyon igaza volt – idézi fel édesapja szavait a házigazda, miközben kikísér az udvarra a kemence szájához, mert Zsófi asszony már veti az előre venyigével, gallyakkal befűtött kemencébe a cipókat. A tüzelés általában a négy gyerek feladata: Gergő, Melinda, Öcsi és Nóra nagyon szeretnek tüzeskedni. Már ők is tudják, hogy mielőtt édesanyjuk beteszi a különböző ételeket a kemencébe, fel kell lángoltatni a tüzet. Ha nem kellő a hőmérséklet a sütőtérben, akkor a cipó is lapos marad. A pirosra sült kenyér háromnegyed óra alatt kész, de a pizzának sem kell húsz percnél több, sőt az öreg nyúl is két és fél óra alatt egyenletesen megpuhul.

Ontja a meleget


– Kétszázötven forintból öt kiló kenyér kijön: egy héten háromszor-négyszer sütök valamit a kemencében. Ízletesebbek a húsok és tészták, mint amit a gázon készítenek. Ráadásul ezt a szobát külön fűteni sem kell, mert a kemence ontja a meleget. Nem is értem: miért bontják ki egyre többen a tanyákon a kemencéket, amikor ennél gazdaságosabb, természetesebb fűtést el sem tudok képzelni – magyarázza a gazdasszony, aki tizenöt éve háztartást vezet, és a tanya körüli nyolcszáz négyszögöl földön férje segítségével krumplit és zöldséget termel. Emellett ellátja a jószágokat: a disznókat, a csirkéket és a nyulakat, és persze foglalkozik a három iskolás és egy óvodás gyermekével, míg sertésgondozó ura haza nem tér a munkából. A házaspár élelmiszerért nem jár boltba, hiszen mindent megtermelnek. Azt tervezik: tehenet vesznek, mert a frissen fejt tejnél nincs jobb a világon.

Az élet finomságai

– Apu, úgy szeretnék egy kis bocit is – kérleli édesapját Gergő, aki a tésztagyúrásból sem maradhat ki: készül ugyanis a fonottkalács. Persze ahhoz, hogy ismét jó meleg legyen a kemencében, piszkafával a parazsat meg kell mozgatni, de ez nem fáradságos munka, mint ahogy a család megszokta már a városi embernek nem mindennapos ház körüli teendőket is. A házaspár szerint a tanyasi életmódot egyre többen feladják, elhagyják a tanyákat. Tóthék és gyermekeik azonban az életüket nem tudnák elképzelni a városban: a jó levegőt, a szabadságot, a nyugodtságot és az élet olyan finomságát, mint a kemencében sült kenyeret – semmi pénzért nem cserélnék el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Törvénymódosítás

Megjelent a módosított építési törvény a Magyar Közlönyben. A megváltozott szabályok többségét… Tovább olvasom