Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

A cigányság jövője nemzetstratégiai ügy

A kormány szerint a magyarországi cigányság jövője és felzárkóztatása nemzetstratégiai kérdés - hangzott el a magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott keddi, parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője azt hangsúlyozta: nem lehet sem kizárólag közbiztonsági, sem szociális, sem pedig emberi jogi kérdésnek tekinteni ezt a problémát, ahogyan nem lehet csak a cigányságról beszélni a rendszerváltoztatás veszteseiről szólva. Szerinte a vitanap tárgyát adó téma nemzetstratégiai kérdés, hiszen a cigányság és a mélyszegénységben élők jövőbeni sorsa alapvetően befolyásolja majd az egész ország sorsát is. E 700-750 ezer fős tömeg - amelyen belül jelenleg 80 százalék a munkanélküliség - sorsának javítása ugyanis a záloga a magyar gazdaság növekedésének, vagy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának - jelezte.

A tárcavezető fontos kormányzati intézkedésnek nevezte, hogy kialakították a kormányzaton belül a cigányság problémáival foglalkozó felelősök rendszerét.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: "a romaügy sokkal fontosabb annál, minthogy kizárólag a cigányokra bízzuk, (...) de sokkal fontosabb annál, minthogy a cigányokat kihagyhatnánk belőle".

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára azt emelte ki: becsléseik szerint közel 50 ezer roma ember vett részt a közfoglalkoztatásban eddig és bevonásukat a kormány 2013-ban is folytatni akarja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a BM a közfoglalkoztatás mellett a rászoruló gyermekek étkeztetésével, az önkormányzatok támogatásával, valamint a roma fiatalok rendvédelmi szerveknél történő elhelyezkedésének segítésével is fellép a roma lakosság helyzetének javítása érdekében.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hozzászólásában arról beszélt, hogy a roma lakosság a kirívóan rossz egészségügyi mutatói miatt külön figyelmet érdemel.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette: a roma lakosság aránya 7 százalék, a foglalkoztatottak között az arányuk ugyanakkor csak 2 százalék, míg a regisztrált munkanélküliek esetében ez a szám 25 százalék fölött van. Szerinte a három legfontosabb alapelv, amelyek mentén a problémát kezelni kell, a képzés, a foglalkoztatás és a mentorálás.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a cigányság körében nagy számban vannak alulképzettek és megfelelő munkahellyel nem rendelkezők, és ez kihat a családokban élő gyermekek jövőjére is. Szerinte a legfontosabb, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek a legkisebb korban kapják meg a megfelelő képzést, amely így egyenlő esélyeket biztosíthat nekik a későbbiek folyamán is. Az államtitkár ennek eszközeként említette a 3 évtől kötelező óvodai ellátást, utalva arra, hogy a cigány gyermekek 49 százaléka jár 3 éves kortól óvodába, míg a nem cigány gyerekeknél ez az arány 88 százalék.

Hoffmann Rózsa a cigányság helyzetének javítása érdekében hozott döntések között említette a személyre szóló pedagógiai ellátások alkalmazását, a szakképzésben a gyakorlati képzés erősítését, valamint a felsőoktatásba történő bejutás erősítését többletpontokkal és külön keretszámokkal.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga: decemberben lehet új fejlemény IMF-ügyben

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió meg fogja várni a 2013. évi költségvetés elfogadását, s ezt követően lehet újabb fejlemény a jelenlegi tárgyalási . Tovább olvasom