Kisalföld logö

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 21°C | 31°C Még több cikk.

A bolondját járatják velünk?

Április elseje a bolondújév napja, s a hamis évkezdetet szerte a világon máig szokás hamiskodással, becsapással, álsággal, mókával, ugratással, viccelődéssel „ünnepelni". A bolondjáratás eredetéről többféle legenda kering, mint ahogy sokrétűek a hagyományai és mai elemei is.
Hogy az első „április bolondját" mikor és kik kiáltották harsány nevetés közepette egy valamiképpen átvert emberre, azt nem jegyezték fel a krónikák. (El ne higgyük hát, ha ma a jeles nap eredete után kutatva „megbízható forrásra" bukkanunk erről az interneten!) Az valószínűsíthető csak, hogy a bolondozás a természet újjáéledését vigadozással köszöntő ősi szokásokban gyökerezhet, azok tréfás kedvét, jó kedélyét, játékosságát örökíti – s egyes korokban „kiegészítő elemeket" kapcsoltak hozzá. A középkorban a bolondünnepet például sokfelé az aprószentek napjához (december 28.) és a gyermekek megtréfálásához, egészségvarázslással is összefüggő gyengéd megvesszőzéséhez kötötték.
Az óitáliai fiatalok viszont a templomok körüli körmenetekben bolondoztak, átköltötték, és cseppet sem szent tartalommal énekelték a latin vallásos énekeket (magukra is vonták vele a 13. században az egyházi vezetők haragját, tilalmait). A francia fáma meg arról szól, hogy a bolondnapért IX. Károly a „felelős", aki 1564-ben elrendelte, hogy az esztendők onnantól január elsején kezdődjenek, ily módon az addig évkezdő április 1. „hamis újév" lett – amit ugyebár hamiskodással, beugratással, tréfálkozással illett megünnepelni. A hamis, azaz bolondnapi bűvölet neve a franciáknál Poisson d' avril lett, az olaszoknál Calandrino.

A németek viszont ezt a jeles napot Aprilnarrnak nevezik, s azt mondják, az ő őseik a bolondnap igazi gazdái: merthogy köznevetség tárgyává április elsején azok lettek legelsőbben, akik 1538-ban az augsburgi országgyűlés valutaváltásán bennfentesen nyerészkedni akartak, ám mivel elmaradt pénzreform, iszonyú pénzeket veszítettek. S lévén legszebb öröm a káröröm (?), a napra máig úgy emlékeznek népszokásokkal, hogy egyesek mások rovására, kárára tréfálkoznak április elsején. Hogy a magyarokhoz valóban német közvetítéssel jutott-e el (mint annyi más szokás) az ugratás, kárvallatás, mókázás bolondnapi szokása, vitatott, az azonban tény, hogy az „áprilisjáratást" nálunk csak a 20. században kezdték gyakorolni, és akkor is leginkább gyermekekkel.

S a lelkükben maguk is kissé örök gyereknek maradó felnőttek igyekeztek leginkább megtréfálni a kicsiket – derültségkeltő szándékkal, kíméletesen (nem megalázón!), és a viccelődésért némi fájdalomdíjat (diót, almát, aszalt gyümölcsöt, cukrot, pár fillért) adva a rászedetteknek.
Április kis bolondjai futottak a boltba kendermagos cukorkáért, hegedűbillentyűért, esernyőmagért, trombitába való húrért, mentek a patikába üvegszemmosóért, kánitzmergáért (azaz kutyaürülékért) vagy más, latinos nevűnek mondott, nem létező szerért. S ők még jól jártak azokhoz képest, akik úgy csapattak be, hogy a végén a fejükre, a nyakukba zúdult egy korsó víz, mikor kíváncsian benyitottak egy kamraajtón a beígért mézért, kolbászért. A gyerekek persze igen tanulékonyak lévén hamar átvették a tréfálkozási hajlamot, és ugratták egymást is (ám a kegyetlenkedő móka tilos volt!).

Az április elsejei átverés szokásai gyengültek, illetve az utóbbi évtizedekben jelentősen változnak. Kevesebben gyakorolják az ugratást saját környezetükben, derültséget keltve a szeretteikben, a „súlypont" áttevődik, és egyre jobban médializálódik: a bolondnap lassan a szándékos hazugságok, az álhírek idejévé válik. Amibe hovatovább minden belefér, a nem létező természeti katasztrófáról való tudósítástól a csillagászati áremelés bejelentéséig, az agyament kitalációktól a rémhírterjesztésig – mondván, aki nem tudja, hogy e nap „lényege" a hazudozás, a nagyotmondás, és netán a hírektől sokkot kap, az magára vessen, a „tréfamesternek" nem jár büntetés. Ám a kárvallottak egy része nem így gondolja, s perel. Mások meg talán azon tűnődnek, amikor elmúlik az áprilisi tréfák okozta sokkjuk, mérgük, hogy ezek helyett talán nem is lenne bolondság a régi kedélyességet tükröző, emberibb szokásokról többet tudni, netalán azokat újraéleszteni. Rájuk nem kellene azt kiabálni „Április bolondja, május szamara" – mert a jó kedély, a derültség életelixír...

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bővül a Sziget 2006-os fellépőinek listája

New York-i art-pop, belga gitárzene, skandináv progresszív metal, gipsy-punk, mali kora-játékos,… Tovább olvasom