Kisalföld logö

2018. 05. 26. szombat - Fülöp, Evelin 13°C | 25°C Még több cikk.

A bikaviadal és a flamenco hazája

Az iszlám, ahogyan teret hódított, sorra érintkezésbe került a keresztények művészi hagyományaival. Ezt számos épület és műremek igazolja például Andalúziában. Spanyolországi élményeiről mesél – a hideg télbe egy csöpp nyarat csempészve – Gimesiné Dudás Irén, a volt SZOTE Rektori Hivatalának egykori oktatási főelőadója.
Sevillában találkozott a Kelet és a Nyugat Fotó: DM/DV
– Andalúzia a tánc, a dal és a mulatságok tartománya – meséli Gimesiné Dudás Irén. Itt tartotta magát legtovább a mórok uralma – gyönyörű építészeti emlékeik ma is a legszebb látnivalók a turisták számára. A tartomány fővárosa a 600 ezer lakosú Sevilla – termékeny síkság közepén fekszik a Guadalquivir folyó partján, amit a rómaiak Betisnek neveztek.

Sevillában a város egyeteme valaha dohánygyár volt – a Carmen című opera színhelyeként emlegetik. Az Escorial után a legnagyobb építmény Spanyolországban – majdnem három hektáron terül el –, 1575-ben építették. Továbbhaladva a Catedral la Giralda égbe nyúló épülettömbjei tárulnak szemünk elé. A régi mór mecsetet a visszahódításkor lerombolták a spanyolok – mindössze tornya idézi az egykori iszlám kultúrát. Az új katedrális 1402–1519 között épült – belső díszítése viszont háromszáz évig tartott: öt évszázad művészetét rejti az épület, amely a világ egyik legnagyobb keresztény temploma.

A katedrális kialakításán 170 művész – például festő, szobrász, építész és ötvös – dolgozott, több évszázad stílusjegyei fedezhetők fel benne a gótikától a romantikus irányzatig. Az új világ felfedezőjének, Kolumbusz Kristófnak a síremlékét is itt találhatjuk. A templombelsőben lévő műkincsek mennyisége pedig múzeumokat tölthetne meg – ennek egyik legértékesebb darabja Juan de Arfe ötvösművész három méter magas cizellált ezüst szentségtartója. Az Alcazar erődítmény, s egyben királyi palota is.

Mórok

Észak-afrikai (berber, tuareg eredetű) muszlimok a mórok – írja a Cambridge enciklopédia. A Krisztus utáni 8. században meghódították az Ibériai-félszigetet. A spanyol keresztény királyságok hosszú háborúkat vezettek a terület visszafoglalására. A 13. század közepére a mórokat Granada déli királyságába szorították vissza. Granada 1492-ben esett el.  
Ez is mór építmény – a visszahódítási harcokban nagy része elpusztult. Hogy mégis Kelet levegője csapja meg az embert beléptekor, abban nagy szerepe van I. Kegyetlen Péter spanyol királynak, aki nagyra értékelte a mórok művészetét és bátorságát – az Alcazar felújítását a XIV. században mór mesterekkel készíttette el, akik a spanyol fennhatóság alatt Kelet művészeti hatásának, a mudejár stílusnak legszebb alkotását hozták létre. Kék-fehér azulejok (csempék), arabeszkek díszítik a légies építményt.

Természetesen betértek egy kisvendéglőbe is, ahol a bikaviadal eszközeivel díszített falak mellett félbe vágott sertés, füstölt egész malac – a pulton mindenféle ismeretlen falatocska, és persze sok olajbogyó és méregerős paprika várta őket. Itt volt részük egy igazi flamencó bemutatóban is, ahol a táncosok színes ruhakölteményeikkel és feszes tartásukkal kápráztatták el őket. Ez előkészítette a hangulatot az utca végén álló 1760-ban épített aréna meglátogatásához, ahol egy igazi bikaviadalt tekintettek meg.

Ez az idegen érzéseitől oly szokatlan, de a spanyoloknak annyira természetes szórakozás 1749 óta nyilvános népmulatság – csak hivatásos viadorok lépnek az arénába.

A hazafelé utazó turistát a tengerpart lágy fövenye és az óceán kellemes hullámai búcsúztatják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A csúnya emberekből lesznek a bűnözők

Minél kevésbé vonzó valaki, annál nagyobb az esély arra, hogy bűnözővé váljon - állítja egy amerikai… Tovább olvasom