Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -6°C | 3°C

A barackfák decemberben virágoztak

A feljegyzések szerint nem rendkívüli az idei enyhe tél. Meleg volt 1872-ben is, amikor december 13-ig kijártak a tehenek a vetésre, decemberben kivirágoztak a sárgabarackfák, a leghidegebb, –7 Celsius-fok január 1-jén volt, míg 1880 januárjában nem volt –10 foknál melegebb.
A múltba mélyedő kutató figyelmét nem kerülik el az előző századokban, évtizedekben és a napjainkban történtek közötti párhuzamok. Így van ezzel Szabady János is, akinek kedvenc időtöltése a feljegyzések, naplók böngészése. A helytörténeti könyveiről ismert kutató az idei enyhe tél kapcsán a XIX. századi szélsőséges időjárások után kutakodva a csanaki római katolikus plébániában lelt házi feljegyzéseket.
Csanak plébánosa, Bády Izidor bencés atya 1863-tól huszonkét éven át – haláláig – részletesen tudósított a helyi eseményekről. Feljegyzéseiből ismert, hogy ebben az időszakban is voltak rendkívüli időjárási évek.
A legmelegebb nap – a tavalyi nyárhoz hasonlóan – 1883. július 10-én volt, ekkor 34 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Tavaszi hónapokban is mértek az évszakhoz képest kiugró meleget, mint 1874. április 19-én 28 Celsius-fokot, 1884. május 14-én 30 Celsius-fokot.
A Szabady János által felkutatott dokumentum szerint 1865 nyarán a nagy szárazság miatt veszélyben volt a kenyérgabona-termés, 1866-ban május 27-ét követően egész nyáron nem esett az eső. A gólyák 1873-ban már március 19-én, 1874-ben április 10-én megjöttek.
Az enyhe telek közül kiemelkedett 1872, amikor a leghidegebb, –7 Celsius fok január 1-jén volt, míg a következő évben február volt meleg, akkor 13-án –5 fok volt. A legtöbb kárt a késői fagyok okozták a kertekben. Különös év volt 1875, amikor márciusban minden nap fagypont alatt volt a hőmérséklet, 1880 januárjában nem volt –10 foknál melegebb.
A májusok is hoztak fagyokat, károkat okozva a veteményekben, gyümölcsösökben, szőlőkben. Például 1866-ban május 23-án volt fagy, 1882-ben május 16-án, 1884-ben május 27-én okozott nagy kárt a fagy.
Egész télen megmaradt az a hó, ami 1875. novemberben esett le. De van példa arra is, hogy egész télen nem esett a hó, ez az 1866-os esztendő volt. Rendkívüli időjárást jegyzett fel Bády atya 1872-ben, amikor március 29-én már 20 Celsius-fok meleg volt, egész nyáron és ősszel kedvezően alakult az időjárás. December 13-ig kijártak a tehenek a vetésre, decemberben kivirágoztak a sárgabarackfák, az első dér ebben az évben karácsony napján volt.
Rendkívül heves szélvihart jegyzett le Csanak plébánosa 1873. december 17-én, a szélvihar a templom faláról is ledobta a keresztet. Az 1880-as év a késői nagy fagyok miatt volt rendkívüli, a gyümölcsfákat és a szőlőket olyan nagy fagykár érte, hogy nem lett termés, a szüret elmaradt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diplomájával vállalna munkát külföldön?

Tovább olvasom