21:00 - Csak fél év múlva alakulhat meg a Demokratikus Koalíció
Csak fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből távozó és a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló tíz képviselő, Gyurcsány Ferenc és társai addig függetlenként dolgozhatnak - döntött az Országgyűlés hétfő este.
A parlament ezzel jóváhagyta az alkotmányügyi bizottság egy héttel ezelőtti állásfoglalását, pontosabban elvetette az annak elutasítására irányuló, Molnár Csaba DK-alelnök jegyezte kérelmet.
Molnár Csaba arra hivatkozott: szocialista frakciótagságuk nem kilépéssel, hanem az új képviselőcsoport megalakításával szűnt meg, így az Országgyűlés korábbi gyakorlata alapján nem kellene fél évre a függetlenek közé ülniük.
Salamon László, az alkotmányügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke viszont elmondta: a testület Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető házelnöknek írt levelére alapozta határozatát, amely szerint a tíz képviselő kilépett az MSZP frakciójából, így vonatkozik rájuk a frakcióalakítási moratórium.
20:56 - Szavazás a jövő évi adótörvények módosításairól
A baleseti adó legfeljebb napi 83 forint lehet, csökken a kiküldetési díj adója, a különadót a jogutód is fizeti - egyebek mellett ezeket az új szabályokat emelte ki a jövő évi adótörvényekhez benyújtott, a kormány által támogatott és a parlament által hétfőn este kormánypárti többséggel megszavazott módosításokból Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.
Az egyszerűsített vállalkozási adót rendszeridegennek nevezte az államtitkár a szavazás előtti felszólalásában, de mint mondta, egy évre még fennmarad, mert nincs más átalányadó a vállalkozásokra. Kiemelte még a kiküldetés adójának a csökkentését, továbbá azt, hogy közösségi közlekedési adót nem támogatja a kormány.
Az Országgyűlés döntése értelmében a béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke havi 18 ezer forintról 12 ezer 500 forintra csökken, ha azt a munkaadó által működtetett étteremben használják fel. Minden más esetben csak 5 ezer forint számít béren kívüli juttatásnak.
Sörfőzdére adóraktári engedélyt a jövőben az évi 20 ezer hektolitert el nem érő termelőkapacitás helyett már 8 ezer liter alatti kapacitásnál is adható. A sörfőzdét működtető személynek 500 ezer forint jövedéki biztosítékot kell letennie. Eddig ilyen nem volt.
Papcsák Ferenc (Fidesz) javaslatára drágul a perlés illetéke akkor, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg. A Fővárosi Bíróság, illetve a megyei bíróságok előtt az elsőfokú peres eljárás illetéke 450 ezer forintról 600 ezerre emelkedik, míg a nem peres eljárásoké 250 ezerről emelkedik 350 ezerre. A Legfelsőbb Bíróság előtt a felülvizsgálat illetéke 600 ezerről 700 ezer forintra emelkedik.
A helyi önkormányzatok nem vethetnek ki települési adót, az általuk bevezetett adó sem haladhatja meg az arra előírt maximumot. A telek- és az építmény-, továbbá a lakásbérleti jog adója évi 12 ezer forintról 17 ezerre emelkedik.
Az adózás rendjéről szóló törvényben - egyebek mellett - változik az adószám felfüggesztésének szabálya. Aki nem ad bevallást az esedékességtől számított 365 napon belül, annak is csak akkor függeszthető fel az adószáma, ha az adóhatóság felszólította a teljesítésre, de az elmaradt.
Szintén az adózás rendjét érinti az az új előírás, amely megengedi az adózónak, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvre - a kézhezvételtől számított - 8 napon belül észrevételt tehet.
A fémek begyűjtése kapcsán a visszaéléseket csökkenteni kívánó törvény kiegészült azzal a szabállyal, hogy a begyűjtő cégeket az adó- és vámhatóság veszi nyilvántartásba.
A vállalkozások a cégbejegyzést követő 5 munkanapon belül kötelesek bejegyeztetni magukat a területileg illetékes kamaránál. Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági termelők külön jogszabály szerint lesznek kötelesek a nyilvántartásba vételre.
A közúti közlekedésről szóló törvényben szigorodott a külföldi rendszámú jármű, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy általi használata. Jelenleg ezt 30 napig teheti, a módosítás egy napnál rövidebb időt tartalmaz. Továbbra is kell a használathoz az üzembentartó írásos engedélye.
A költségvetési bizottság elfogadott javaslata átszövegezte a munkaadói járulékok helyébe lépő szociális hozzájárulási adót, de a lényeg - a 27 százalékos kulcs - nem változott. Hasonlóan új szöveggel nyert elfogadást a pornográf termékekre kivetett kulturális adó.
Kiegészítésként került be a tb-törvénybe az a szabály, hogy az egyházi személy után az egyháza fizet nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Mindkét járulék alapja a minimálbér. A bevallás és a fizetés központilag történik.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény úgy módosul, hogy az állami gépjárművekre nem kell kgfb szerződést kötni. Létrejön egy szervezet, amely az állami gépjárművek által okozott kárügyeket intézi. Az illetékes miniszter a mentesített járművek jegyzékét - a mentesítés előtt - közli az Európai Bizottsággal is. A biztosítók kgfb eredmény elszámolási szabályit az illetékes miniszter állapítja meg.
Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvény úgy módosul, hogy a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó bérét a munkaadó őrizze meg. Ez azonban csak elvárás, amit a munkaügyi ellenőrzés alatt figyel a hatóság, de nem bírságolhat miatta, viszont az elvárást nem teljesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen és nem kaphat állami támogatást.
A regisztrációs adóról szóló törvény kiegészül azzal a szabállyal, hogy ilyen adót kell fizetnie a flottaüzemeltetőnek is, ha belföldi illetőségű személynek ad bérbe autót.
Rogán Antal (Fidesz) javaslata alapján - különösen a legjobb, 11-esnél magasabb környezetvédelmi osztályú járművek esetén - jelentősen csökken a regisztrációs adó. Például az 1.101-1.400 köbcenti közti motorral üzemelő benzines, vagy az 1.301-1.400 köbcentis dízelmotoros autók regisztrációs adója 350 ezer forintról 65 ezer forintra csökken. Ugyan ebben a kategóriában a 4-esnél rosszabb környezetvédelmi osztályú autó adója 1,4 millió forintról 780 ezerre csökken.
18:57 - A szakmai kollégiumokról, egy nőgyógyászati vakcináról és a kombinált fuvarozásról is kérdeztek a képviselők hétfőn a parlamentben.
MSZP: biztosítási csalásba keveredett egy főügyész
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője "egy biztosítási csalási ügybe keveredett". A politikus emlékeztetett arra a hírre, hogy egy biztosító munkatársnője ellen különösen jelentős kárt okozó csalás miatt indult eljárás. Hozzátette, hogy a feljelentés szerint a nő Keresztes Imre élettársa. Elmondta azt is, hogy a főügyész viszont cáfolta az élettársi kapcsolatot és amikor adatokat szerzett az ügyről, azokat jelentette elöljáróinak.
A politikus szerint a főügyész viszont elmulasztott feljelentést tenni az ügyben.
Polt Péter legfőbb ügyész azt felelte, hogy Keresztes Imre idén nyáron írásban jelentette, ismerőse ellen büntetőeljárás indult. A legfőbb ügyész ezt követően vizsgálatot rendelt el, aminek eredményeként kijelentette, hogy a főügyész személyének és tevékenységének nincsen köze az adott ügyhöz.
A Fidesz a szakmai kollégiumokról
Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) az új formában és szerkezetben működő egészségügyi szakmai kollégiumokról kérdezett.
Halász János államtitkár közölte, hogy idén minden eddiginél átláthatóbb, rugalmasabb szakmai kollégiumi rendszer jött létre. Hozzátette, hogy a szakmai kollégiumok vezetői és az egészségügyi kormányzat közösen alakítják ki a jogszabályokkal kapcsolatos véleményeket és kereteket.
Az LMP a közlekedésről
Jávor Benedek (LMP) azt mondta, hogy az adótörvény tervezete olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alapján külföldi kamionok "további tízezrei zúdulnak majd az útjainkra". Hozzátette, hogy egyúttal összeomlik a kombinált fuvarozásnak az a válfaja, amelyik a kamionok vasúti szállítására épül.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy a kormány a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe akarja hozni a magyar vállalkozásokat, köztük a fuvarozásból élőket is. Előrebocsátotta, hogy ehhez új szabályozásokra van szükség.
Egy vakcinagyártó mellett érvelt a Jobbik
Endrésik Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy lakóhelyén, Sajógalgócon 95 százalékos állapotban áll egy világszínvonalú szérumgyártó üzem, amelynek fő profilja egy olyan vakcina előállítása lenne, amellyel a baktériumok által okozott nőgyógyászati gyulladásokat lehetne kezelni. Hozzátette, hogy a beruházás viszont nem kap állami támogatást.
Halász János államtitkár válaszként azt mondta, a gyakorló nőgyógyászok ismerik, de az OEP nem finanszírozza a képviselő által említett készítményt. Kijelentette, azt nem igazolták a vizsgálatok, hogy a szer csökkentené a koraszüléseket, redukálná a meddőségek és a nőgyógyászati gyulladások számát. Ezért azt javasolta, hogy ezeket a vizsgálatokat végezzék el.
18:53 - Átalakul az Ab hatásköre
Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén.
A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.
Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig.
18:16 - Százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság december 1-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek.
A parlament hétfőn - 293 igen szavazattal, 61 ellenében - így módosította a szabálysértési törvényt.
|
Nem nyilatkozhatnak pénzért és dolgozniuk kell az elítélteknek
Szigorította a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok egy részét az Országgyűlés hétfőn a kormány javaslatára: az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért és - a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatáron túliak, a terhességük 6. hónapját elérő nők, valamint a gyermeküket gondozók kivételével - dolgozniuk kell.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát 258 igen szavazattal, 96 nem ellenében hagyta jóvá a parlament.
Változik a büntetőeljárási törvény is, a jövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásán lehet jelen ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem.
A fideszes Kocsis Máté javaslatára bekerült a büntető törvénykönyvbe, hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A Btk. további tényállásokkal is kiegészült, így bűncselekménnyé nyilvánították a befolyásvásárlást.
|
A változtatást tizenhárom fővárosi fideszes politikus - köztük Rogán Antal belvárosi, Papcsák Ferenc zuglói, Wintermantel Zsolt újpesti, Bácskai József ferencvárosi, Németh Szilárd csepeli, László Tamás XV., Kovács Péter XVI., Riz Levente XVII. és Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester, valamint a VIII. kerületet vezető, időközben a kormánypárti frakció hajléktalanügyi referensévé kinevezett Kocsis Máté - kezdeményezte júniusban.
Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy az év eleje óta az önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthatják és pénzbüntetéssel szankcionálhatják a közterületek nem rendeltetésszerű használatát. Véleményük szerint azonban az utcán élők esetében ez a büntetés nehezen végrehajtható, így kevés a visszatartó ereje.
Jobbikos politikusok javaslatára ugyanakkor a törvénybe az is bekerült, hogy a szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja.
18:07 -
Az egyszerűsített vállalkozói adóról, a korrupcióról a nemzeti eszközkezelőről és a rendőrök elleni támadásról is szó volt az azonnali kérdések során, hétfőn a parlamentben.
LMP: gyakorlatilag megszűnik az eva
Vágó Gábor arról beszélt, hogy jogilag megmaradt az eva, de mivel a kormánypárti frakciószövetség döntése alapján megemelik annak kulcsát, ezáltal senkinek nem éri meg, így gyakorlatilag megszűnik. Miért volt erre szükség, amikor azt ígérték, hogy a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentik? - firtatta a politikus. Az emberek kiszámíthatóságot szeretnének, ehelyett azt kapják, hogy heti szinten változik az adórendszer - mondta, s Matolcsy Györgyhöz fordulva úgy fogalmazott: "az Ön (...)bénázása miatt". Hozzátette: szeretne annyi sört inni, amennyi arra az alátétre ráfér, mint az adóbevallás.
Matolcsy György azt mondta, az egykulcsos személyi adóval jövőre fognak először "söralátétet kitölteni". Hozzátette: az eva burkolt munkaviszony, ami után járulékot nem fizetnek, és fele az adóterhelés a többi adónemhez képest, így igazságtalan. Kitért arra is, hogy Magyarország az egyike azon országoknak, ahol csökken az államadósság, ami jövőre is így lesz, s a folyó fizetési mérleg egyedülállóan pozitív az unióban. Magyarország emelkedőben van - mondta, és azt kérte a képviselőtől, ezt "egy jó pofa sörrel ünnepelje meg".
Fidesz: etikátlan bevételhez jutnak a szolgáltatók
Tasó László felidézte a gáz- és áramellátó rendszer Horn-kormány alatti eladását, és kifejtette: attól kezdve az önkormányzatok meg voltak fosztva a helyi adóbevételtől hosszú éveken keresztül. Kifogásolta, a közvilágításhoz kapcsolódó pénzügyi elszámolási rendszert, s azt mondta: a szolgáltatók etikátlan bevételhez jutnak. Az elmúlt években több önkormányzat próbált energiatakarékos lámpatesteket felszerelni, ezt a beruházást a megtakarításból finanszírozták. Ezt utána kötelezően át kellett adni a szolgáltatóknak, de karbantartást az önkormányzatnak kell fizetnie - mondta.
Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a kormány elkötelezett a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeinek védelme mellett, eddig is és ezután is mindent megtesz, hogy az ágazati szabályozás ne okozhasson méltánytalan helyzetet. A felvetett probléma az érintett felek közös megállapodásán alapul - jegyezte meg, hozzátéve ugyanakkor indokolt a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, ennek során a képviselő kifogásait is áttekintik és kezelik.
Lemondásra szólította fel Matolcsy Györgyöt az MSZP
Burány Sándor (MSZP) lemondásra szólította fel Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. A képviselő arról beszélt, hogy négy hét alatt körülbelül húsz forintot gyengült a forint és legalább ugyanennyit növekedtek az üzemanyagok árai, miközben az ország besorolása a bóvli kategória közelébe került.
A nemzetgazdasági miniszter válaszként közölte, a tankönyvek tiltják azt, az országot "nyakig" eladósító gazdaságpolitikát, amelyet a szocialisták 2002 és 2010 között az országra kényszerítették. Hozzátette, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet bünteti azokat az országokat, amelyek olyan helyzetben vannak, mint amilyenbe az MSZP kormányozta Magyarországot. "Ebből a büntetésből ki fogunk jönni" - szögezte le.
Jobbik: terheli-e felelősség Martonyi Jánost
Staudt Gábor (Jobbik) arra a hírre hivatkozott, hogy a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a Fővárosi Vízműek illetve a Fővárosi Csatornázási Művek privatizációjával kapcsolatban.
A képviselő közölte, hogy információik szerint a fenti szerződések előkészítésében és lebonyolításában a Baker and McKenzie ügyvédi iroda illetve az akkor ott dolgozó Martonyi János külügyminiszter is részt vett.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy egy ügyvédi irodának nem kell felelősséget vállalnia egy szerződés tartalmáért, ha az a felek egybehangzó akaratával jön létre. Hozzátette, politikai felelősség akkor szokott fennállni, ha valaki politikusként vesz részt egy ügyben, a külügyminiszter viszont az adott időszakban az iroda vezetője volt, és nem vett részt aktívan a politikában.
LMP a korrupció megszüntetéséről
Szilágyi Péter (LMP) annak a véleményének adott hangot, hogy meg lehetne szüntetni a helyi, települési korrupciót azzal, ha megtiltanák az üzleti érdek miatt elrendelt zárt képviselőtestületi üléseket.
Tállai András államtitkárt egyetértett azzal, hogy a korrupció ellen fel kell lépni. Hozzátette, ha viszont megszüntetik az önkormányzatok zárt üléseit, akkor embereknek, jogi személyeknek vagy akár maguknak az önkormányzatoknak is kárt okozhatnának.
MSZP: több mint egy éve csúszik a nemzeti eszközkezelő
Simon Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy több mint egy éve csúszik a nemzeti eszközkezelő felállítása. Véleménye szerint eközben szűkre szabták azok körét, akik hozzáférhetnek, miközben a három milliárd forintnyi forrás is kevés.
Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy az eszközkezelőnél a kezdetektől fontos szempont volt, hogy a szociálisan rászorulók számára nyújtsanak segítséget. Megjegyezte, az, hogy 2015-ig mintegy ötezer család kaphat segítséget, önmagában kevésnek tűnik, de felhívta a figyelmet, hogy eközben létezik a kényszerértékesítési kvóta is, amelyik szabályozza, hogy hányan kerülhetnek ilyen nehéz helyzetbe.
Jobbik a rendőrverésről
Baráth Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy október 12-én négy férfi rendőröket bántalmazott Érden.
Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, nem lehet eltűrni, hogy rendőrökre támadjanak. Hozzátette, hogy a parlament tavaly elfogadta a büntető törvénykönyv szigorítását.
16:36 - Az interpellációkkal, majd azt követően az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. A képviselők a gyógyszerfelhasználásról, az egyházakról, a MÁV-ról, a kormány gazdaságpolitikájáról és a nemzeti eszközkezelőről beszéltek.
Az MSZP a gyógyszerfelhasználás szabályairól
Garai István Levente (MSZP) sajtóhírek kapcsán azt kérdezte a nemzeti erőforrás minisztertől, hogy januártól kevesebb, korlátozott társadalombiztosítási támogatással juthatnak majd gyógyszerhez azok, akiknek életmódját és gyógyszer-alkalmazkodási módját nem tartja megfelelőnek az egészségügyi szaktárca? Az ellenzéki politikus azt is kérdezte: milyen módszerekkel akarja majd ellenőrizni a kormány a betegek gyógyszer-alkalmazási gyakorlatát?
Halász János államtitkár válaszában leszögezte: a pazarlás helyett a kormány a hatékony gyógyszerellátást támogatja. Emlékeztetett rá, hogy jogszabályok szerint 1998 óta köteles a beteg együttműködni a gyógyulása érdekében, így ebben semmi újdonság nincsen és ezt már az MSZP-kormányok 8 éve alatt is be kellett volna tartani. Hozzátette: az OEP hazai felmérései is azt mutatják, hogy a krónikus betegségek csökkentésének egyik legnagyobb akadálya az együttműködés hiánya.
Az MSZP-s politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 237 igen és 56 nem szavazattal megtette azt.
MSZP: mi lesz az egyházak és vallásügyi közösségek jövője?
Nyakó István (MSZP) azt kérdezte a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy mi lesz az egyházi fenntartású intézményekben dolgozók és az ott ellátottak sorsa december 31-e után. Szerinte ugyanis ma nem lehet megmondani, hogy melyik egyház egyház valójában és melyik egyházi közösség, ráadásul a kormánynak bár 2011 december 31-ig megállapodást kell kötniük az egyházi státuszukat elvesztő vallási közösségekkel, ugyanakkor az egyházak felsorolásáról szóló rendelkezések csak 2012-től lépnek hatályba.
Szászfalvi László államtitkár válaszában leszögezte: jelenleg 14 államilag elismert egyház van Magyarországon, azonban a lista nyitott. Az államtitkár szerint elgondolkodtató és hiteltelen, hogy egy olyan párt aggódik az egyházakért, amely párt a korábbi kormányzati ciklusokban jogtalanul tartott vissza milliárdos nagyságrendű egyházi támogatásokat.
Nyakó István nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont 199 igen, 53 nem szavazattal és 35 tartózkodással igen.
Jobbik: tesznek-e lépéseket a MÁV ügyében?
Korondi Miklós (Jobbik) történtek-e intézkedések a MÁV-ot vizsgáló bizottság ajánlásai alapján például a MÁV-jegynyomda és a debreceni járműjavító ügyében.
Fónagy János válaszában leszögezte: az ajánlások feldolgozása megkezdődött. A MÁV vezetése saját hatáskörben kérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) a folyamatban lévő vizsgálatok kiterjesztésére a bizottság ajánlási pontjaiban foglaltakra.
Korondi Miklós örömtelinek nevezte, hogy végre történik valami a MÁV-nál történt közvagyon-elherdálással kapcsolatban, ugyanakkor a választ nem fogadta el, mert szerinte az idő sürget és "a románok már a spájzban vannak." Az államtitkári választ az Országgyűlés ugyanakkor 199 igen, 53 nem szavazattal és 22 tartózkodással elfogadta azt és ezzel az interpellációk véget értek.
MSZP: a kormány gazdaságpolitikája kudarcot vallott
Tóbiás József (MSZP) az első azonnali kérdésben arról beszélt, hogy szerinte a kormány gazdaságpolitikája kudarcot vallott és most már csak az a kérdés, hogy ezt a kormány mikor látja be. Az ellenzéki politikus szerint tűzoltók, pedagógusok, éhező gyermekek mondják azt, hogyha ez a „gazdasági szabadságharc, akkor köszönik szépen ezt nem kérik". Tóbiás József szerint a kormány azt ígérte, hogy megszorítások nélkül hozza rendbe a gazdaságot, de ez nem megy és "ami nem megy azt nem kell erőltetni".
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában hangsúlyozta: a Fidesz másfél éve kormányoz, míg az MSZP-nek nyolc éve volt arra, hogy az ország helyzetén javítsanak, de "ezt elszúrták" és ehelyett hatalmas adósságot halmoztak fel. A kormány feladata, hogy kijavítsa most ezeket a hibákat – tette hozzá és a kabinet éppen ezt teszi: visszaszerzi pénzügyi függetlenségét és kivívja a gazdasági szabadságot.
Jobbik: szűk körnek segít az eszközkezelő
Z.Kárpát Dániel a nemzeti eszközkezelőről kérdezett, szerinte se pénze, se ötlete nem volt a kormánynak, s bevallottan is csak nagyon szűk körnek nyújt megoldást, nagyon szűk kerettel. Mi van azokkal, a tisztességesen fizető magyar családokkal, akik soha nem álltak sorba segélyért, mert "nem volt képük hozzá"? Miért szűkítik le ez a lehetőséget két gyermekre? - sorolta kérdéseit.
Matolcsy György válasza szerint nincs egy varázseszköz a kezükben. Kifejtette: az eszközkezelő azoknak jelent megoldást, akik egyáltalán nem tudnak fizetni, míg az árfolyamgát, azoknak akik csak nagyon nehezen. A harmadik lehetőség a végtörlesztés, azoknak akik ki tudják saját erőből menteni magukat az adósságcsapdából. A kormány nyitott minden olyan javaslatra, amely bármelyik lehetőséget bővíti - jelezte.
15:50 -
Az Országgyűlés hétfői ülésén még a napirend elfogadása előtt arról döntött, hogy mégsem tartják meg hétfőn a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat zárószavazását. Ezt követően az interpellációkkal folytatódott a plenáris ülés.
MSZP: miért vette meg az állam a Rábát?
Az MSZP-s
Szanyi Tibor arról kérdezett, hogy miért volt fontos a kormánynak a Rába megvásárlása. Mit szeretne gyártani a kormány a Rábában, mi az a csodatermék, amit a kormány a máshol nem, vagy drágábban tudna beszerezni? - tette fel a kérdést a politikus, aki szerint ilyen alapon akár minden piaci céget államosíthatnak, hátha akkor minden jobban működne Magyarországon.
Szerinte a Rába megvásárlása minden állampolgár zsebéből "egy ezrest húz ki", míg a Mol alig negyedének megvásárlása már fejenként 50 ezer forintba került. Szanyi Tibor azt is megkérdezte, hogy értékeli a kormány azt, hogy a tavasszal vásárolt Mol-részvények már nem érnek sokkal többet, mint a vásárlási érték felét.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy a kormány az állami vagyonnal felelősen és a nemzetgazdasági szempontokat szem előtt tartva gazdálkodik, ugyanakkor nem csodálkozik, hogy ezt Szanyi Tibor nehezen tudja értelmezni, mert a szocialisták kormányzása ezzel szöges ellentétben álló politikát vallott.
Hangsúlyozta: a Rába stratégiai szempontból meghatározó iparág fontos szereplője, jelentős kapacitásokkal, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, beszállítói hálózattal és versenyképes tudásháttérrel, a kormány célja pedig az, hogy tovább fejlessze a Rába kedvező technológiai adottságait, erősebbé téve hazai és nemzetközi piaci pozícióinkat. Szerinte a kormány a Rába megvásárlásával egy forintot sem vesz ki az emberek zsebéből, éppen ellenkezőleg, hiszen megszerzett vagyon a közösségé lesz, és nem tűnik el. A Mol-ról Fónagy János azt mondta, a részvényárfolyamok alakulását az utóbbi időben sokkal inkább a nemzetközi gazdasági fejlemények befolyásolták, semmint egy vállalat tényleges teljesítménye.
Szanyi Tibor "fidiotizmusnak" és "semmitmondó blablának" nevezte az államtitkár válaszát, és szerinte a Rába ügyében "nemzeti mázba bújtatott magánseftelésről van szó", ugyanakkor azt már nem tudta elmondani, hogy nem fogadja el a választ, mert az elnöklő Kövér László megvonta tőle szót. Az Országgyűlés viszont kormánypárti többséggel elfogadta az államtitkár interpellációra adott válaszát.
Jobbik: a kormány nem tesz semmit a gyógyszerfüggősé ellen
A jobbikos
Farkas Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy szakértők szerint Magyarországon több tízezer, egyes becslések szerint 100 ezer gyógyszerfüggő, rendszeresen altatót, nyugtatót, szorongásoldókat szedő beteg él. Szerinte a kormány nem tesz lépéseket a folyamat megállítása érdekében, holott megelőzésre, felvilágosító kampányra és más egészségügyi intézkedésekre is szükség lenne.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány nem hagyta figyelmen kívül ezt a problémát, és összehangolt lépéseket tett ennek visszaszorítására. Ezek között van a háziorvosok és szakorvosok gyógyszerfelírási gyakorlatának monitorozása, az egyszerre felírható dózisok szabályozása és a megelőzés, amire most hárommilliárd forintos pályázatot írtak ki - mondta.
A jobbikos politikus nem fogadta el választ, de a kormánypárti többség igen.
Fidesz: megvalósul-e a balmazújvárosi idősotthon fejlesztése?
A fideszes
Tiba István a balmazújvárosi kistérségi társulás fejlesztési pénzeivel kapcsolatban arról érdeklődött, hogy a balmazújvárosi idősotthon bővítésére megkapják-e a megígért forrásokat, mert eddig az illetékes minisztériumoktól nem kaptak megnyugtató választ.
Halász János azt válaszolta, hogy a balmazújvárosi önkormányzat még december 31. előtt megkapja majd a fejlesztési tanács a támogatási nyilatkozatát, így a balmazújvárosi polgárok számíthatnak a tervezett fejlesztés megvalósulására.
LMP: a kormány nem tartja be az ígéretét
Ertsey Katalin (LMP) azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor nevezik ki a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci helyzetének javítását segítő miniszteri biztos, amelyet korábban a költségvetési törvényben megígértek, "de úgy látszik elfelejtették". Az ellenzéki politikus szerint a kormány nem veszi komolyan a nők visszasegítését a munkaerőpiacra és a születésszám növelését.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: valóban alacsony a nők foglalkoztatása és a részmunkaidős foglalkoztatás is. Éppen ezért a kormány az adórendszerben - az egykulcsos, családbarát adórendszer bevezetésével, amely növelte a családok nettó keresetét -, a foglalkoztatás szabályaiban - az új munka törvénykönyve négy órás foglalkoztatás esetén kötelezővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek hároméves koráig és a kismamák védelme is megmarad -, valamint a jóléti intézkedésekben - a családi napközi létrehozásának egyszerűsítésével - is tett a kisgyerekes nők foglalkoztatása érdekében.
Az LMP-s politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 196 igen és 83 nem szavazattal igen.
15:17 - LMP: bedöntik a jóléti államot
Az LMP-s
Szilágyi László a jövő évi költségvetés kapcsán bírálta, hogy négy százalék alá zuhan az egészségügy részesedése a GDP-hez viszonyítva, illetve, hogy szerinte "hihetetlen elvonással" sújtják a közoktatást és leépítik a szociális ellátórendszert is. Teljesen feleslegesen államosítanak és centralizálnak, brutálisan leépítik a közszolgáltatásokat - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint ez egy "Taigetosz-politika", a modern állam szégyene, a jóléti állam bedöntése. Az LMP 200 milliárd pluszt ajánl az egészségügynek és az oktatásnak - mondta.
Halász János államtitkár közölte, nem örül annak, hogy a képviselő fél a változásokról, pedig azokra szükség van. "Beszélni, feleselni könnyű", de az egészségügy területén például több 100 milliárdos forráskivonással kell szembesülni az előző kormány tevékenysége miatt - jelentette ki. Mint mondta, közel 70 százalékra csökkentették a GDP-arányos államadósságot, de idén is 2500 milliárdot kell visszafizetni hiteltörlesztésre. Ha ezt nem kellene fizetni, egészen másként állnának a közszolgáltatások területén is - jelezte és felelősségteljes viselkedést, más hozzáállást kért "az SZDSZ utódaitól".
Jobbik: kötött-e titkos alkut a kormány leminősítés elkerüléséért?
A Jobbik azt akarja megtudni, hogy a kormány valóban kötött-e titkos alkut annak érdekében, hogy az ország "megússza" a leminősítést - mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.
Az ellenzéki politikus azt mondta, szeretnék megtudni, igazak-e azok a múlt heti sajtóhírek, amelyek szerint a megegyezés ellentételezéseként a kormány vállalta, hogy nem dolgoz ki újabb javaslatokat a végtörlesztésről, hanem megvárja, amíg a bankszövetség elkészíti a sajátját. Egyúttal arra is kíváncsiak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországon tartózkodó delegációja kivel és miről tárgyal - tette hozzá.
Szerinte Magyarország az államadósság erőltetett ütemű törlesztése mellett képtelen az IMF és az EU felé fennálló kötelezettségeit teljesíteni. A probléma megoldásának érdekében Z. Kárpát Dániel azt javasolta, hogy a kormány az államadósság újratárgyalása mellett kezdjen egyeztetéseket az IMF-fel és az EU-val, amelyek során átütemezhetik az általuk folyósított hiteleket.
|
Jobbik: egyre jobban elszegényedik a középosztály
Volner János (Jobbik) azt mondta, hogy a kormányzás kezdete óta 150 ezerrel bővült a rossz adósok listája, az embereknek nincs munkája, pénze, a középosztály elszegényedése egyre nagyobb mértékű. A kormány által járt út járhatatlan, nem vezet sehová, hiába sarcolják meg a lakosságot, az adósság nő - summázta, és azt kérte, kezdjenek azonnali tárgyalásokat az államadósságról. Szerinte most még van lehetőség adósságcsökkentést kérni.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár kiemelte: 27-ből 8 országban lesz az államháztartási hiány 3 százaléknál alacsonyabb, köztük Magyarországon, idén négy ország volt képes csökkenteni az államadósságot, s Magyarország az egyetlen, ahol ez jelentős mértékű. Ez önmagáért beszél - szögezte le, hozzátéve: a görög államadósság a GPD 180 százaléka, ami nem összevethető a magyar 73 százalékkal. Innentől kezdve az államadósság átütemezése okafogyott - mondta.
Fidesz: a korszerű munkajogi szabályozás megteremtését segítheti az új munka törvénykönyve
Kara Ákos arról beszélt, hogy az új munka törvénykönyve fontos és jelentős lépés a korszerű munkajogi szabályozás megteremtéséhez. Az a cél, hogy olyan javaslatot fogadjanak el, ami mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak kellő garanciát jelent, a családoknak biztonságot adó, versenyképes országban - mondta a fideszes képviselő.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár rámutatott: Magyarország egyik legnagyobb problémája a rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, ezt az új törvénykönyv önmagában nem oldja meg, de hogy milyen károkat tud okozni, ha rossz a szabályozás, azt látni. A javaslat sokkal szélesebb lehetőséget nyújt a feleknek a megállapodásra, csak akkor avatkozik be, amikor feltétlenül szükséges, és nem célja, hogy a jövedelmek csökkenjenek - mondta.
MSZP: "bóvli kormány bóvli gazdaságpolitikája"
Mesterházy Attila azt kérdezte, minek kell még történnie, hogy a kormány beismerje: gazdaságpolitikája megbukott, megalapozatlan, hiteltelen és veszélybe sodorja Magyarországot. Utalva a hitelminősítések változására hozzátette, az ország Európában a gazdasági válság legnagyobb vesztese, október 27-én nem tudott államkötvényt eladni, amire nem volt még példa. "Ez az önök mérlege, egy elvakult bóvli kormány bóvli gazdaságpolitikája" - fogalmazott, javasolva: hívjanak össze nemzeti csúcsot, ahol meghatározzák az irányt, amivel a görög és olasz úttól távol lehet tartani Magyarországot.
Cséfalvay Zoltán azt javasolta az ellenzéki frakcióvezetőnek, hogy olvassa el a két hitelminősítő intézet indoklását, eszerint az alapvető indok az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása. Emellett utalnak a végtörlesztésre és a válságadóra is - jegyezte meg. Kiemelte: a kormányban nincs "reformfáradtság", tovább kell vinni az elindított változásokat, és szeretnék, ha az ellenzék támogatná a reformokat, ami a gazdaság növekedését segíti.
KDNP: megőrizték a nyugdíjak értékét
Harrach Péter arról szólt, hogy az új kormány azt ígérte, megőrzik a nyugdíjak értékét, és ez meg is valósult. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében rendezték a magánnyugdíjak ügyét, a cél az volt, hogy a járulék fedezze a nyugdíjakat - mutatott rá a KDNP-s politikus. Kitért a rendszer profiltisztítására, arra, hogy a rokkantnyugdíj más ellátási rendszerbe kerül, megőrizve minden eddigi értéket, így az özvegyi nyugdíjakat is.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: az ígéretek betartása a gazdaságpolitika kiszámíthatósága szempontjából alapvető. A nyugdíjak reálértékének megőrzését tűzte ki célul a kormány, így jövőre az inflációval arányos emelés várható - jelezte.
A képviselők úgy döntöttek, hogy a köznevelési törvény keddi általános vitáját 8 órás időkeretben folytatják le. A 2012-es költségvetés részletes vitájára javasolt 10 órás időkeretet kevesellte percekig Novák Előd (Jobbik), aki egyebek között azt mondta, így csak 13 másodperc jutna egy-egy módosító javaslatuk indoklására. "No ezen is túlvagyunk" - mondta Kövér László házelnök, átvéve a szót a felszólalás után. A szavazáson a képviselők végül az időkeret mellett döntöttek.
17°C
Hozzászólok! 
