Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 26°C Még több cikk.

A Balaton régió több forráshoz jutott az ÚMFT időszaka alatt

A Balaton régió az első uniós támogatási ciklusban még jóval az országos átlag alatt jutott forráshoz, az arány az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) időszaka óta jelentősen javult.
Paszternák Tímea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese a rendezvényen arról számolt be, hogy míg a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006-os időszakában a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetből (BKÜ) 354 projekt 9,18 milliárd forintos támogatáshoz jutott (amelyből eddig 8,96 milliárd forintot fizettek ki), addig az ÚMFT időszaka óta 56 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az üdülőrégiónak, és eddig 6 milliárdot fizettek ki.

Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke arról beszélt, hogy most már túljutott az ország a kezdeti nehézségeken, ideje a pályázati rendet átalakítani, és gördülékenyebbé tenni, mert nem tartható, hogy másfél-két évig is elhúzódik egy-egy pályázat elbírálása. Suchman Tamás érvelt az önálló Balaton régió alakítása mellett, figyelmeztetve annak buktatóira is, mivel az ipar-szegény térség legfőbb megélhetési forrása a turizmus.

Felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell gyorsítani a Balaton vízpartjának és nádasainak rehabilitációját, forrást is biztosítva rá. "Köztudott, hogy a Balaton legfőbb köztisztasági hivatala a nádas, amelynek szakemberek szerint 30-40 százaléka kipusztult" - tette hozzá. A politikus szerint a további beépítések helyett barnamezős beruházásokkal kell eltüntetni az elmúlt 40 év elfogadhatatlan minőségű építkezéseinek eredményeit. Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Zrt. kutatásvezetője az üdülőrégióba történő forráskihelyezések tapasztalatairól szólt.

Kifejtette: az első támogatási ciklusban a régió az országos átlag 61 százalékát kapta csak meg támogatásként, ez a szociológus szerint ugyan jelentősen javult az újabb támogatási ciklusban, de korántsem kedvező a kép, ha az útfejlesztéseket nem vesszük figyelembe. Oláh Miklós szerint megvizsgálandó, hogy az üdülőkörzet 75 településéről (42 százalékáról) egyáltalán nem érkezet be pályázat, 104 település (58 százalék) pedig nem jutott fejlesztési forráshoz. Rámutatott: a fejlesztési források nagy részét központilag osztják el, és többségében kiemelt nagy projektek részesülnek belőle, miközben az üdülőrégióban a kis- és középvállalkozások szerepe még mindig a megahatározó.

Csite András szociológus előadásában arról beszélt, hogy a BKÜ az új támogatási ciklusban már a lakosság arányának és gazdasági potenciáljának megfelelően részesül a forrásokból. Jelentős összegű támogatások érkeznek a térségbe, így elsősorban arra kell koncentrálni a jövőben, hogy minél jobban hasznosuljanak - hangsúlyozta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Év végére eldől, ki lesz a Magyar Mozgókép Közalapítvány új vezetője

Elkezdődött a jelöltek meghallgatása a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) élére, mivel a… Tovább olvasom