Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

A 2011-es Széchenyi-díjak (névsor + indoklás)

A 2011-es Széchenyi Nagydíjat Oláh György Nobel-díjas kémikus kapta.


Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából

Széchenyi Nagydíjat adományoz OLÁH GYÖRGY Nobel-díjas kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának, világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, azoknak ma már klasszikusnak számító tanulmányokban és könyvekben való közzétételéért, a kémiai tudományok fejlesztése, eredményessége, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében végzett tudományos munkásságáért, az új tudósnemzedékek számára példaképül szolgáló életpályájáért (a tudós a kitüntetést később veszi át).

Széchenyi-díjat vehet át:

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY pszichológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód-életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált "flow-állapot" leírásáért, továbbfejlesztéséért (a tudós a kitüntetést később veszi át);

É. KISS KATALIN, az MTA levelező tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár a magyar nyelv generatív szintaxisának kutatásában és a magyar nyelv szerkezete iránti nemzetközi érdeklődés felkeltésében, a magyar nyelvtan oktatásának megújításában, a generatív nyelvészet módszertanának újításában végzett iskolateremtő tudományos munkásságáért, egyetemi oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként;

ERDEI ANNA, az MTA rendes tagja, immunbiológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az immunválasz kialakulásának mechanizmusa, a természetes immunitás szerepe és az adaptív immunitással való kapcsolódása, az immunfolyamatok szabályozása terén végzett, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói munkássága, oktatói, tankönyvírói tevékenysége elismeréseként;

INZELT GYÖRGY, a kémiai tudomány doktora, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának vezetője, egyetemi tanár az elektrokémiai kutatásban elért eredményeiért, iskolateremtő tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői, publikációs és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

ISTVÁNFI GYULA, a műszaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós- és Forster Gyula-díjas építészmérnök, professor emeritus több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremtő tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar műemlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett erőfeszítései elismeréseként;

KUN MIKLÓS, a történettudomány kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként;

LÉNÁRD LÁSZLÓ, az MTA rendes tagja, neurobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára, az MTA Idegélettani Kutatócsoportjának vezetője a motivációs és tanulási folyamatok, különösen az éhség- és testsúlyszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárása, a tanulási mechanizmusok neurokémiai háttere kutatása terén elért eredményeiért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói és a hazai, továbbá a nemzetközi szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként;

MAKARA B. GÁBOR, az MTA rendes tagja, neuroendokrinológus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer működésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként;

MONOK ISTVÁN, az irodalomtudomány kandidátusa, irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense a 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

PÓSA LAJOS, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa a matematikaoktatásban, különösen a matematikai tehetséggondozás terén kidolgozott, világszerte számon tartott módszereiért és eredményeiért, a pedagógusképzésben végzett tevékenysége elismeréseként;

SÓLYOM JENŐ, az MTA rendes tagja, Állami díjas fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora a szilárdtestek elméletében elért eredményeiért, elsősorban a renormálási csoport sokrétű alkalmazásáért, a több évtizedes oktatói tevékenységét összefoglaló, nemzetközi viszonylatban is jelentős, háromkötetes A modern szilárdtestfizika alapjai című tankönyvéért;

STÉPÁN GÁBOR, az MTA rendes tagja, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi tanára, dékán az alkalmazott matematika és a mechanika határterületein elért, nemzetközileg is számon tartott kutatási eredményeiért, valamint az általa vezetett kutatói műhelyben végzett iskolateremtő tevékenységéért, kiemelkedő oktatói munkájáért;

SZABÓ MIKLÓS, az MTA rendes tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika-archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tevőleges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként;

SZÖRÉNYI LÁSZLÓ, az MTA doktora, József Attila-díjas irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakokon át a modern irodalomig terjedő, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelméleti és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremtő tevékenysége elismeréseként.


--------------------------------------------------------------------------------

A Széchenyi-díj (háttér)

Az Országgyűlés 1990. január 25-én döntött arról, hogy a korábbi Állami Díj helyett Széchenyi-díj adományozható annak, "aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ér el".

A kitüntetettek személyére az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A Széchenyi-díjat a március 15-iki nemzeti ünnep alkalmából az államfő adja át.

Az elismerést először 1990-ben ítélték oda, akkor összesen 7 egyéni díjat osztottak ki, s emellett két kollektíva kapta a kitüntetést. Az első díjazottak között volt Harmatta János nyelvész, Nyíri Tamás filozófus, Perczel Károly építész és Pigler Andor művészettörténész. Az első alkalommal 12 posztumusz díjat is odaítéltek Bibó István történésznek, Győrffy Barna biológusnak, Hajnal István történésznek, Jendrassik György mérnök-feltalálónak, Johan Béla orvosnak, Kerényi Károly történésznek, Mándy György biológusnak, Náray Szabó István vegyésznek, Papp Simon geológusnak, Sántha Kálmán orvosnak, Szabó István történésznek és Varga István közgazdásznak.

A Széchenyi-díjnak két fokozata van: a nagydíj és a díj. Nagydíjat eddig kétszer adományoztak: 1995-ben Kosáry Domokos történésznek és 2008-ban Lovász László matematikusnak.

A Széchenyi-díjhoz kezdetben pénzjutalmat és egy Széchenyi-arcképet ábrázoló jelvényt kapott a kitüntetett. 2000-ben jelentősen megváltoztatták a díj formai elemeit, a pénzjutalom és a jelvény mellett emlékszobor adományozásáról is határoztak. Ez utóbbi egy 89 milliméter magas, bronzból készült, aranyozott, Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotás. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó - oklevéltartó - része ezüstözött.

A díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Széchenyi-díj - Stépán Gábor gépészmérnök

Az 1990-es években válságon átesett, de az utóbbi években újra fellendülőben lévő gépészmérnöki… Tovább olvasom