Kisalföld logö

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -3°C | 6°C Még több cikk.

A 19. választás Magyarországon - Nagy kronológiai összeállítás

Április 6-án országgyűlési választást tartanak Magyarországon, amely a 19. parlamenti választás lesz a második világháború óta.
Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása.

1944. december 13-június 24. - 1944. december 13. és 20. között a szovjet hadsereg által felszabadított országrészben "küldöttválasztó tömeggyűléseken" nyílt szavazással választották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőit. 1945. április 2-án Budapest népe nagygyűlésen választott képviselőket, akikhez 1945. június 24-én csatlakoztak a dunántúli képviselők is. Végeredményben az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe 498 képviselő jutott be: a Magyar Kommunista Párt 130, a Független Kisgazdapárt 122, a Szociáldemokrata Párt 97, a Nemzeti Parasztpárt 40, a Polgári Demokrata Párt 21 helyet szerzett, mellettük a Szabad Szakszervezetek 61, a pártonkívüli képviselők 27 mandátumhoz jutottak.

1945. november 4. - A pártlistás nemzetgyűlési választásokon a részvételi arány 91 százalékos volt, az 5,2 millió választásra jogosultból 4 730 414 voksolt. A 16 választókerületben a Független Kisgazdapárt 245, a Szociáldemokrata Párt 69, a Magyar Kommunista Párt 70, a Nemzeti Parasztpárt 23, a Polgári Demokrata Párt 2 mandátumhoz jutott. A 421 tagú Nemzetgyűlésben az így megválasztott 409 képviselőhöz még 12, a Nemzetgyűlés által behívott képviselő, tekintélyes közéleti személyiség csatlakozott.

1947. augusztus 31. - A "kékcédulásnak" is hívott listás országgyűlési választáson a részvételi arány 92,5 százalékos volt, az 5,4 millió választásra jogosultból 4 997 338 voksolt. Az Országgyűlésben 411 képviselő foglalt helyet, a Magyar Kommunista Párt 100, a Demokrata Néppárt 60, a Független Kisgazdapárt 68, a Szociáldemokrata Párt 67, a Magyar Függetlenségi Párt 49, a Nemzeti Parasztpárt 36, a Független Magyar Demokrata Párt 18, a Magyar Radikális Párt 6, a Keresztény Női Tábor 4, a Polgári Demokrata Párt 3 mandátumot kapott.

1949. május 15. - A baloldali fordulatot betetőző országgyűlési választáson a részvételi arány 94,7 százalékos, a választásra jogosultak száma 6,05 millió volt. Valamennyi párt a Magyar Függetlenségi Népfront (MFNF) közös listáján indult, amelyre a választók 95,6 százaléka szavazott. A kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülésével előző évben létrejött Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) 285 képviselője volt, más pártok 117 helyet szereztek a 402 tagú parlamentben. Az Országgyűlés 1949. augusztus 23-án megválasztotta az Elnöki Tanácsot, amely az új alkotmány értelmében az Országgyűlés ülései közt a parlament feladatait is ellátta. 1949. szeptember 5-étől az Elnöki Tanács választotta újjá a kormányt is.

1953. május 17. - Az országgyűlési választáson 6,5 millió volt a választásra jogosultak száma, a résztvevők 98,2 százaléka szavazott az egyetlen listára, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront állított össze. (Az MFNF nem nyilvános tanácskozásokon jelölte az MDP által ajánlott személyeket.) A 298 megválasztott képviselő közül 206 volt az MDP tagja, 92 pedig pártonkívüli.

1958. november 16. - Egy időben rendeztek országgyűlési és tanácsi választásokat, a választójogosultak száma 6,6 millió volt. Szavazni csak a Hazafias Népfront (HNF) listájára lehetett, amely a leadott voksok 99,6 százalékát kapta meg. A 338 megválasztott képviselő közül 276 a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) képviselője volt, 62 pedig pártonkívüli.

1963. február 24. - Ismét együtt rendezték meg a parlamenti és a tanácsi választásokat. A választási részvétel 97,2 százalékos volt, a választásra jogosultak száma 7,1 millió. Szavazni csak a Hazafias Népfront listájára lehetett, amely a leadott voksok 98,9 százalékát kapta. A megválasztott 340 képviselőből 252 az MSZMP tagja volt, 88 pedig pártonkívüli.

1967. március 19. - Az országos általános (képviselő- és tanácstag-) választásokon a választásra jogosultak száma 7,2 millió volt, a részvételi arány nem ismeretes. Az egységes országos lista helyett ekkor vezették be a választókerületenkénti egyéni jelöltek rendszerét, az indulók azonban továbbra is a Hazafias Népfront jelöltjei voltak, akik többes jelölés esetén is annak programját képviselték. Egyéni programmal független jelölt indulását a választási rendszer nem tette lehetővé. A 349 megválasztott képviselő közül 259 volt MSZMP-tag, 90 pedig pártonkívüli.

1971. április 25. - Az országos általános (képviselő- és tanácstag-) választásokon a részvétel 98,7 százalékos volt, és 7,4 millió ember volt jogosult szavazásra. A 352 mandátumért 402 jelölt versengett, a 352 megválasztott képviselő közül 224 volt az MSZMP tagja, 128 pedig pártonkívüli.

1975. június 16. - Az országos általános (képviselő- és tanácstag-) választásokon a részvétel 97,6 százalékos, a választásra jogosultak száma 7,7 millió volt. A 352 megválasztott képviselő közül 215 volt az MSZMP tagja, 137 pedig pártonkívüli. 215 képviselőt újjáválasztottak. Az Országgyűlés mandátumát négyről öt évre emelték.

1980. június 8. - Az országos általános (képviselő- és tanácstag-) választásokon a 352 országgyűlési választókerületben 367 jelölt indult a mandátumokért, a részvételről nincsenek adatok. A megválasztott képviselők közül 252 volt az MSZMP tagja, 100 pedig pártonkívüli. 228-an az előző ciklusban is képviselők voltak.

1985. június 8. - Az országos általános (képviselő- és tanácstag-) választásokon a részvétel 94 százalékos, a választásra jogosultak száma 7,7 millió volt. Az 1983-ban elfogadott új választási törvény előírta a többes jelölést, megemelte a mandátumok számát, és bevezette 35 képviselő országos listán történő megválasztását. A 766 jelöltből 71 nem a Hazafias Népfront listáján indult, 54 helyen hármas, 4 helyen négyes jelölés volt, 42 választókerületben pótválasztást kellett tartani. A megválasztott képviselők száma 386 volt, közülük 142 az előző ciklusban is tagja volt az Országgyűlésnek, 244-et újonnan választottak meg. Ellenzéki képviselő ugyan nem került be ekkor, de a visszahívás intézményének újbóli bevezetése nyomán elmozdított képviselők helyére az időközi választások során már több ellenzéki politikus ülhetett.

1990. március 25. és április 8. - Több mint 40 éves pártállami időszak után, a rendszerváltást követő első többpárti parlamenti választásokon, az első fordulóban a választójogosultak 65,11 százaléka (5 093 119 szavazat), a második fordulóban 45,54 százaléka (3 459 798) voksolt, a választásra jogosultak száma 7 798 018 volt. Az új választójogi törvény értelmében 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben választottak meg, 152 helyet területi (megyei) listákon szerezhettek meg a pártok, az úgynevezett töredékszavazatok összesítésével pedig 58 képviselői mandátumot az országos listák alapján töltöttek be. A pártok parlamentbe kerülési küszöbét 4 százalékban határozták meg. Az egyéni választókerületekben induló képviselőjelölteknek 750 úgynevezett ajánlási szelvényt kellett összegyűjteniük az induláshoz. A második fordulóban egyéni választókerületenként már csak 3-3, az első fordulóban legtöbb szavazatot szerző jelölt indulhatott. A jelöltek száma 1623 volt (ebből 199 független), országos listát 12 párt állított, ebből 6 jutott be a Parlamentbe. A parlament megalakulásakor a képviselői helyek megoszlása a következő volt: Magyar Demokrata Fórum 164 (egyéni: 114, területi listás: 40, országos listás: 10), Szabad Demokraták Szövetsége 92 (egyéni: 35, területi listás: 34, országos listás: 23), Független Kisgazdapárt 44 (egyéni: 11, területi listás: 16, országos listás: 17), Magyar Szocialista Párt 33 (egyéni: 1, területi listás: 14, országos listás: 18), Fidesz 21 (egyéni: 1, területi listás: 8, országos listás: 12), Kereszténydemokrata Néppárt 21 (egyéni: 3, területi listás: 8, országos listás: 10), Agrárszövetség 1 (egyéni), független 6, közös jelölt 4. Az első fordulóban öt egyéni választókörzetben született eredmény.

1994. május 8. és május 29. - Az első fordulóban a választásra jogosultak 68,92 százaléka (5 480 056 ember), a második fordulóban a választásra jogosultak 55,12 százaléka (4 339 801) szavazott, a választásra jogosultak száma 7 952 445 volt. A pártok parlamentbe jutási küszöbét 5 százalékra emelték. A jelöltek száma 1878 volt, közülük 104 független, országos listát 15 párt állított, ebből 6 jutott be a Parlamentbe. A parlament megalakulásakor a képviselői helyek megoszlása a következő volt: MSZP 209 (egyéni: 149, területi listás: 53, országos listás: 7), SZDSZ 69 (egyéni: 16, területi listás: 28, országos listás: 25), MDF 38 (egyéni: 5, területi listás: 18, országos listás: 15), FKGP 26 (egyéni: 1, területi listás: 14, országos listás: 11), KDNP 22 (egyéni: 3, területi listás: 5, országos listás: 14), Fidesz 20 (egyéni: 0, területi listás: 7, országos listás: 13), Agrárszövetség 1 (egyéni), közös jelölt 1. Az első fordulóban két egyéni választókerületben született eredmény.

1998. május 10. és május 24. - Az első fordulóban a választásra jogosultak 56,26 százaléka (4 536 254), a másodikban 57,01 százaléka (4 570 386) szavazott, a választásra jogosultak száma 8 005 941 volt. A jelöltek száma 1609 volt, közülük 53 független, országos listát 12 párt állított, ebből 5 jutott be a Parlamentbe. A 386 parlamenti mandátum megoszlása a következő volt: Fidesz 148 (egyéni: 90, területi listás: 48, országos listás: 10), MSZP 134 (egyéni: 54, területi listás: 50, országos listás: 30), FKGP 48 (egyéni: 12, területi listás: 22, országos listás: 14), SZDSZ 24 (egyéni: 2, területi listás: 5, országos listás: 17), MDF 17 (egyéni: 17), MIÉP 14 (területi listás: 3, országos listás: 11), független 1. Az első fordulóban 1 egyéni képviselőt választottak meg.

2002. április 7. és április 21. - A részvételi arány az első fordulóban 70,53 százalékos (5 685 655 választó), a másodikban 73,50 százalékos (4 423 806) volt, a választásra jogosultak száma 8 061 101 volt. A jelöltek száma 1244 volt, közülük 41 indult egyéniben függetlenként. Országos listát 8 párt, illetve pártszövetség állított, ebből 4 jutott be a Parlamentbe. A 386 parlamenti mandátum megoszlása: Fidesz-MDF 188 (egyéni: 95, területi listás: 67, országos listás: 26), MSZP 178 (egyéni: 78, területi listán: 69, országos listás: 31), SZDSZ 19 (egyéni: 2, területi listás: 4, országos listás: 13), SZDSZ-MSZP közös jelöléssel 1 egyéni mandátum. Az első fordulóban 45 választókerületben választották meg az egyéni képviselőjelöltet.

2006. április 9. és április 23. - Az első fordulóban 67,83 százalékos volt a részvétel (5 457 553 voksoló), a másodikban 64,39 százalékos (3 257 244), a választásra jogosultak száma 8 046 129 volt. Az egyéni jelöltek száma 998 volt, közülük 10 független. Országos listát 10 párt, illetve pártszövetség állított, ebből 5 jutott be a Parlamentbe. Az első fordulóban 66 választókerületben már megválasztották az egyéni képviselőjelöltet. A 386 parlamenti mandátum megoszlása: MSZP 186 (egyéni: 98, területi listás: 71, országos listás: 17), Fidesz-KDNP 164 (egyéni: 68, területi listás: 69, országos listás: 27), SZDSZ 18 (egyéni 3, területi listás: 4, országos listás: 11), MDF 11 (egyéni: 0, területi listás: 2, országos listás: 9), közös MSZP-SZDSZ jelölt 6 (egyéni: 6), független 1 (egyéni).

2010. április 11. és április 25. - Az első fordulóban 64,38 százalékos volt a részvétel (5 172 222 szavazó), a másodikban pedig 46,66 százalékos (1 160 117), a választásra jogosultak száma 8 034 394 volt. Az egyéni jelöltek száma 814 volt, köztük 19 független. Országos listát 6 párt, illetve pártszövetség állított, közülük 4 jutott be a parlamentbe. Az első forduló 119 egyéni választókerületben volt érvényes és eredményes, és csupán 57-ben kellett második fordulót tartani. A 386 parlamenti mandátum megoszlása: Fidesz-KDNP 263 (egyéni: 173, területi listás: 87, országos listás: 3), MSZP 59 (egyéni: 2, területi listás: 28, országos listás: 29), Jobbik 47 (egyéni: 0, területi listás: 26, országos listás: 21), LMP 16 (egyéni: 0, területi listás: 5 országos listás: 11), független 1 (egyéni).

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Családot faggatnak a Lehel úti bankrobbantásról

Úgy hírlik, konkrétan a Lehel úti robbantásról kérdezgették az apát, az anyát és két fiukat… Tovább olvasom