Kisalföld logö

2017. 05. 01. hétfő - Fülöp, Jakab 5°C | 18°C Még több cikk.

Nem használjuk az „ingyen” energiát

Ausztriában a költségek 30 százalékával támogatja az állam a napkollektoros beruházásokat, nálunk még gyerekcipőben jár az állami szintű segítség. A Fertő osztrák oldalán már 192 szélturbina működik, a soproni térségben egy sem.
Az egyre emelkedő energiaárak ismét a megújuló energiák lehetséges alkalmazása felé fordítják a figyelmet. A szél- és a napenergia előnyei nyilvánvalóak: a természet jóvoltából ingyen juthatunk hozzájuk, csak a felhasználásukhoz szükséges berendezések egyszeri költségeit kell állnunk.
– Jó hír, hogy Sopronban a Lövér uszoda gyermekmedencéjének vizét már napkollektoros rendszer melegíti. Reméljük, a kedvező tapasztalatok újabb és újabb városi szintű megújuló energiafelhasználást fognak eredményezni – fogalmazott Kárpáti Gábor, a megújuló energiával foglalkozó egyik vállalkozás ügyvezetője. – Sopronban és környékén egy év alatt mindössze ennyi előrelépés történt, miközben Ausztriában gőzerővel zajlik a hagyományos és drága energiák kiváltása. A kelénpataki (Klingenbach) körforgalom környékén újonnan létesült üzem tetején is napkollektoros rendszert látunk, ami jelzi, nemcsak a háztartások, hanem a vállalkozások is szívesen élnek a napenergia felhasználásával.
„ Míg Ausztriában tavaly októberben ünnepelték a hárommilliomodik négyzetméternyi napkollektoros terület létrejöttét, addig hazánkban körülbelül 60–62 ezer négyzetméter napkollektor működik.”
– Mindeközben nyugati szomszédunknál Magyarország naposabb, évente kétezer a napsütéses órák száma – folytatta Kárpáti Gábor. – Szakértők szerint Magyarország melegvízenergia-igényének egyharmada napkollektorok révén minden további nélkül biztosítható lenne. Szomszédainknál 30–35 százalékos a közületi és a magánnapkollektoros rendszer állami támogatása. Ezen túlmenően az önkormányzatok is segítik a háztartásokat a korszerű energiafelhasználás kiépítésében. Ausztriában az elmúlt egy év alatt külön kormányprogram készült a kórházak, szociális és oktatási intézmények, szállodák és más intézetek melegvíz-ellátásának napenergiával történő elősegítésére. Ugyanakkor hazánkban hasonló célból tavasszal mindössze 180 millió forint értékben írtak ki pályázatot. Tíz nap alatt el is fogyott a keret, ami mutatja: érdeklődés lenne, csak az állam segítő keze hiányzik. Pedig hosszú távon megtérülő beruházásokról lenne szó. Egy négytagú család napi háromszáz liter meleg vizének előállítására szolgáló napkollektoros rendszer mintegy félmillió forintba kerül. A téli napsütést is belekalkulálva a rendszer élettartama 25 évre tehető, de a megtakarítások révén a beruházás tíz-tizenkét év ut án megtérül. Minél jobban emelkedik a hagyományos energiák ára, annál gyorsabb a megtérülési idő.
Ausztriában a szélturbinák is gomba módra nőnek ki a földből, pedig egy-egy turbina felépítése akár több száz millió forintba is kerülhet. A Fertő tó osztrák részén például 192, ezzel szemben a magyar oldalon, Sopron térségében egy sem üzemel. Összevetésül: a Sopronkeresztúrnál (Deutsch-

kreutz) látható hét szélturbina teljesítménye éves szinten kilencezer család teljes elektromosenergia-igényét fedezi.

Pályázati lehetőségekre várnak

– A soproni önkormányzat foglalkozik a szélenergia felhasználásának lehetőségével, zajlanak az ilyen irányú felmérések – tudtuk meg Kalmár István alpolgármestertől. – Nehézséget okoz, hogy a magyar energiahivatal egyelőre felfüggesztette a szélturbinákra vonatkozó többletengedélyezést. Az önkormányzat elviekben támogatja az intézményfelújításoknál a napkollektoros rendszerek kiépítését. Gond a pénzhiány: az akadálymentesítésre és olykor a nyílászárók korszerűsítésére sem telik, nemhogy ilyen nagyszabású, igaz, hosszú távon megtérülő beruházásra. A városvezetés szeretne élni azokkal a pályázati lehetőségekkel, amelyek a 2007–2014 közötti uniós forrásokból a megújuló energiafelhasználást segítik elő.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sáremberből új ember

Népi megfigyelés az alapja a gyógyiszapkúrának. A Marosban fürdőző makóiak az 1950-es években, de a… Tovább olvasom