Kisalföld logö

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 32°C Még több cikk.

Jogosulatlan gazdasági előny a vád

Vádat emelt az ügyészség a Mononmagyaróvár melletti Krisztinamajorba tervezett termálfürdő ügyében. Az építő, pontosabban a központot fel nem építő cég két vezetőjét vádolják azzal, hogy jogosulatlanul vettek fel 87,5 millió forint állami támogatást.
A Kisalföld először 2003-ban írt a Krisztinamajorban tervezett termálfürdő körüli anomáliákról (2003., november 22., Termálpályázat termálvíz nélkül). A soha meg nem valósult beruházásra az államkasszából 175 millió forint jutott, annak felét ki is fizették. Akkor cikkünk visszhang nélkül maradt, a leírtakra a hatóságok érdemben nem reagáltak.

Pontosan egy évvel ezelőtt Kóka János gazdasági miniszter feljelentéseket helyezett kilátásba a Széchenyi-terv körül vélelmezett visszaélések miatt, és példaként említette a krisztinamajori esetet. A kifizetés szabálytalan és törvénytelen volt – jelentette ki akkor miniszter –, mivel a vállalkozás már felszámolás alatt állt.

A mostani vád szerint a részvénytársaság két vezetője banki alkalmazottak közreműködésével jogosulatlanul vette fel az állami támogatást a termálfürdő és a fizikoterápiás központ kialakítására. A két cégvezetőt és a két pénzintézeti dolgozót jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével vádolják – mondta. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya nyomozott.

A rendőrség szerint a Gazdasági Minisztérium megbízásából eljáró Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. a Széchenyi-terv Turizmusfejlesztési Programja keretében kötött szerződést a részvénytársasággal. A cég mintegy félmilliárd forintos pályázatot nyújtott be és 175 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg a részére.

A rendőrök szerint a cég a beruházás megvalósításához saját erővel nem rendelkezett, annak meglétét valótlan tartalmú okiratokkal igazolták. A cég nevében eljáró vezérigazgatók az egyik pénzintézet két alkalmazottja által kiállított valótlan tartalmú nyilatkozatokat nyújtottak be pályázatukhoz.

A nyomozók azt állítják: a banki alkalmazottak a nyilatkozatok kiállítása során tudatában voltak annak, hogy az igazolás kiállítására a pályázathoz szükséges önerő igazolása miatt van szükség.
A cég 2002 júniusában 87,5 millió forintot vett fel előlegként a támogatási összegből, ám annak felhasználását nem tudta számlákkal igazolni. Ezért a minisztérium elállt a szerződéstől és a támogatást visszavonta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megöregedett a partfal

Szegeden az árvízvédelmi rendszer leginkább szem előtt lévő része a belvárosi partfal. A vasbeton… Tovább olvasom