Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

A mamát megvakították, a papát csaknem megölték

A Győri Ítélőtábla immár jogerősen is öt év börtönre ítélte Kolompár Istvánt, aki tavaly júniusban kis hí- ján halálra verte élettársa apját (aki nem mellékesen otthont adott neki és három gyermekének). A családi dráma már januárban elkezdődött: akkor a nagymamát vakította meg fél szemére a saját lánya.
„ Fejbe – Isten őrizzen – dehogy rúgtam” – Kolompár István a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla előtt is végig tagadta, hogy ő okozta volna élettársa apján (akit ő konzekvensen apósnak hívott) azokat a koponyasérüléseket, amelybe a férfi hajszál híján belehalt. A vád ellene életveszélyt okozó testi sértés volt. A családi drámák között sem szokványos az ő esetük.
Kolompár a nyolcvanas évektől rendre a bíróság előtt állt: garázdaságért, rablásért, súlyos testi sértés kísérletéért összesen hat év tíz hónapot ült börtönben. Amikor 2000-ben büntetéseiből szabadult, állítólag megfogadta, jó útra tér. Ez a kitartás 2005-ig tartott, bár idő- közben is folyamatos viták és verekedések kísérték az életét. Veszekedett és ütlegelte élettársát (aki három gyermeket szült neki), illetve annak édesanyját és a későbbi sértettet, vagyis az „apóst”. A két család közös életét – merthogy a kényszer azt szülte, egy fedél alatt éljen három generáció – jól mutatja, hogy tavaly januárban egy veszekedés odáig fajult, hogy Kolompár élettársa a saját édesanyját sebesítette meg annyira, hogy az az egyik szemére már sosem fog látni. (A nő ebben az ügyben a tapolcai bíróság előtt felel, de ítélet még nem született.)
Néhány hónappal később, 2005 júniusában egy kora délutáni napon a nagyszülők hazatérve hallották, hogy lányuk és Kolompár ismét veszekszik. Úgy döntöttek, inkább bemennek a kocsmába, hátha addig elül a szokásos vihar, így csak este tértek haza, de nem voltak ittasak. A kiszűrődő hangokból azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok még mindig „ölik egymást”, az „após” ezért bement, hogy szóljon Kolompárnak, hagyja abba lánya ütlegelését. Ekkor szabadult el a pokol, a sértett látva, hogy jobb, ha menekül a saját házából, el is indult a kertből kifelé. Kolompár azonban utolérte, a földre lökte, s ott rugdalta: ennek következtében az eszméletlen áldozat olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett, hogy életmentő műtéteket kellett rajta végrehajtani. Védekezésül Kolompár a bíróságon a már leírt mondatot hajtogatta, illetve még azt: „Ha aljas szándék vezérelt volna, nem szóltam volna az asszonynak, hogy hívjon mentőt az apjához.”
A bíróság már első fokon is sok mindent mérlegelt pró és kontra a vádlott mellett, illetve terhére; a Győri Ítélőtáblán, dr. Nagy Zoltán tanácsa elé azért került az ügy, mert Kolompár és ügyvédje enyhítésért fellebbezett. A fellebbviteli főügyészség az ítélet helybenhagyását szorgalmazta, s ez is történt: Kolompár István 5 év börtönbüntetést kapott, négy évig pedig a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróságtól „viszontlátással” búcsúzott, élettörténete ismeretében ez benne maradt a fülekben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Higuain: real

labdarúgás

Madridi információ szerint a Real Madrid 13 millió euróért leigazolta… Tovább olvasom