Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

„Nagy erőt és éber figyelmet követelnek a gátak

Kiabáló címek, riportok, helyszíni tudósítások, kolumnás összeállítások mutatják be a Délmagyarország és a Csongrád Megyei Hírlap (a mai Délvilág elődje) hasábjain: 1970-ben nagy volt a küzdelem a rekord magasságú Marost és a Tiszát kordában tartó gátakon.
Szegedet 1970-ben majd felfalta a folyó Fotó: Somogyi-Könyvtár helyismereti gyűjtemény
Felkészülten várják a Maros támadását – jelenti a Csongrád Megyei Hírlap 1970. május 19-i számának címlapján. Az újság kiküldött tudósítója szerint váratlanul érte a hír a makóiakat és a környező községek lakóit: támad a Maros, árvízveszélyre lehet számítani. Május 18-án, hétfőn hajnalban több ezer katona – közte „a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet egységek" – kezdett hozzá a töltés erősítéséhez, homokzsákok lerakásához.

A Maros vízszintjének hirtelen emelkedésétől tartva az Árvízvédelmi Területi Bizottság elrendelte: „Nagylakon, Magyarcsanádon, Apátfalván, Kiszomborban, Ferencszálláson és Kübekházán felöltözve, a legszükségesebb holmikat összecsomagolva, fent virrasszon a lakosság". Akkor a Tisza megyei szakasza még nem kívánt különösebb erőfeszítést. Példátlan méretű áradás – sokkolt a címlap, majd ott riasztott az adat: május 20-án a Maros vízszintje Makónál 42 centiméterrel volt felette az eddigi legmagasabb vízállásnál, melyet 1932-ben mértek. A tetőzést 6 méter 30 centiméterre várták. Elrendelték Apátfalva, Magyarcsanád kiürítését. A Maroson levonuló ár megemelte a Tisza vízszintjét: úgy számították, Szegednél elérheti a 9 métert, elrendelték a rakpart fölötti kőkorlátok levezető nyílásainak befalazását.

Makó és Maroslele kiürítésének napja: május 21. A kitelepítetteket Hódmezővásárhelyen és Szentesen helyezték el. Május 24-én a Maros árhulláma a Tiszához ért. „Fokozódó küzdelem megyénkben a víz ellen" – adta hírül a lap, miközben Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP titkára makói térségben tett látogatásáról és az árvízhelyzetről is képet adott – három kolumnán.

A védekezés legfontosabb feladata: a szegedi töltések erősítése – adta ki az ukázt a Délmagyarország május 27-i főcíme. Az 1932-es maximumot, a 923 centimétert elérte a Tisza, de május 29-én már 937 centisnek mérték. A hadsereg fokozta a segítségét, Czinege Lajos honvédelmi miniszter is megtekintette a védekezést. Aztán június 2-án a Tisza új rekordot mutatott: 960 centiméteresre nőtt, így változatlan éberséget követeltek az átázott töltések. Június 3-án estig viszont befejeződött a makóiak hazatelepítése – lezárult az árvíz elleni küzdelem egy fejezete.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Derült égből villámcsapás

Főrendező, alrendező, kisegítő, berendező, látványtervező, kirakatrendező, operatőrök, segéd- és… Tovább olvasom