Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2014. 10. 21. kedd - Orsolya

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Belföld - Magyarország hírei > 66 év után vége: a Malév története képekben és az utolsó elköszönés

66 év után vége: a Malév története képekben és az utolsó elköszönés

A második világháborút követően 1946. március 29-én alakult meg a Malév elődje, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), melynek első járatai belföldiek voltak.

mti - 2012.02.03. 13:05
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Péntek reggel hat órakor beszüntette működését a Malév, és valamennyi járatát törölte. A leállásra azután került sor, hogy a kormány hétfőn stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a társaságot, amelyhez csütörtökön rendkívüli vagyonfelügyelőt is kineveztek.

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a magyar légiforgalmi társaság történetéről:

A második világháborút követően 1946. március 29-én alakult meg a Malév elődje, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), melynek első járatai belföldiek voltak. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe, az első külföldi menetrendszerű járat úticélja a csehszlovák főváros, Prága volt. 1954. november 25-én Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió államközi szerződést írt alá, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. A következő nap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a Malév.

Az átalakulás után a társaság főleg belföldi járatokat üzemeltetett, de 1956-ban a "nyugat" felé is elindult az első járat: június 5-én Bécsben leszállt a Malév menetrend szerinti gépe. Az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre még ebben a hónapban megérkezett az első nyugat-európai repülőgép is, a holland KLM Amszterdam-Budapest-Kairó járata.

A Malév története képekben

A forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak, s csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen vonalon. Még ugyanebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légi közlekedésbe, 1958-tól rövid ideig Budapestről Siófokra is lehetett repülni.
1963. szeptember 24-én a Budapest és Kairó közötti járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat, miközben ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy részét felszámolták. Az első Malév gép 1966. február 11-én repülte át az Egyenlítőt, - ez egy Iljusin Il-18-as volt, és kormánydelegáció szállított. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma elérte az egymillió főt.

1989 előtt a Malév kizárólag szovjet repülőgépeket működtetett, ezek sorában 1968. december 22-én érkezett meg az első sugárhajtású gép, a Tupoljev Tu-134-es. A vállalat 1988. november 18-án kezdte meg a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeingekre: az első egy Boeing-737-es volt, míg az első nagygép, egy Boeing-767-es 1993. május 10-én állt szolgálatba. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker-70-es repülőgép, amellyel elkezdődött a Tu-134-esek leváltása. Az utolsó Tu-154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing-737 NG (Next Generation) típusú gépekre. A géppark korszerűsítése 2005 áprilisára fejeződött be, amikor a Malév átvette a 18-ik Boeing-737 NG típust.

Az addig kizárólag magyar tulajdonú légiközlekedési vállalatban 1992. november 12-én tőkeemeléssel 35 százalék részesedést szerzett az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt a Malév 99,5 százalékos többségi tulajdonosa, a maradék 0,5 százalékot kisebb befektetők birtokolták.

Az ezredfordulót követően több további kísérlet történt a Malév privatizálására. 2000. október 19-én az ÁPV Rt. igazgatósága úgy döntött, hogy egyfordulós zártkörű pályázaton értékesíti a Malév Rt. kisebbségi részvénycsomagját. Ez a privatizációs pályázat eredménytelen volt, mert az egyetlen ajánlattevő, az Aviation Solution International konzorcium nem tett eleget teljes mértékben a pályázati kiírásnak.

A magyar kormány határozata alapján a társaság 2001 áprilisában 3 milliárd forintos tulajdonosi kölcsönt kapott az ÁPV Rt-től. 2001. szeptemberben a kormány úgy döntött, hogy még 2001-ben 9,2 milliárd forintnyi tőkejuttatásban részesíti a Malév Rt.-t, s szeptember 24-én az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt a készfizetői kezességre, 950 millió amerikai dollár erejéig. Decemberben a Malév rendkívüli közgyűlése a társaság alaptőkéjének négymilliárd, illetve tőketartalékának 5,2 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött.

2006. szeptember 7-én az ÁPV Rt. újraindította a Malév tárgyalásos privatizációs eljárását. 2007. február 23-án a Borisz Abramovics orosz üzletemberhez kötődő AirBridge Zrt. és az ÁPV Zrt. képviselői aláírták a Malév Zrt. részvénycsomagjának 99,95 százalékáról szóló adásvételi szerződést. A megállapodás 200 millió forintos vételárat és a tőkeemelés első, 20 millió eurós részletét szabta meg. Az AirBridge vállalta, hogy visszafizeti a Malév által felvett 13 milliárd forintnyi projekthiteleket, továbbá, hogy 32 millió eurós bankgaranciát biztosít.

A társaság 2009. január 16-i rendkívüli közgyűlésén a tulajdonos AirBridge Zrt. javaslatára visszahívták az igazgatóságból Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét és Alexander Abramovics igazgatósági tagot, majd január 24-én bejelentették, hogy a légitársaság közvetett tulajdonosa az orosz állami Vnyesekonombank lesz, az üzemeltelés pedig az Aeroflottal partnerségben történik. A közgyűlés februárban a Malév Zrt. tőkerendezésének első lépéseként úgy döntött, hogy 3,6 milliárd forintról 360 millió forintra szállítják le a légitársaság alaptőkéjét.

2010. február 26-án ismét állami tulajdonba került a Malév. Az orosz tulajdonos és a magyar állam megállapodásának értelmében az orosz állami Vnyesekonombank kifizeti a 32 millió eurós bankgaranciát, de kiszáll a légitársaságból, amely így mintegy 95 százalékban ismét magyar állami tulajdonba került. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az orosz AirBridge rendelkezett. (A légitársaság alaptőkéjét összesen 25,4 milliárd forinttal emelte meg az állam).

2010 végén az Európai Bizottság bejelentette, hogy kivizsgált számos olyan támogatási intézkedést, beleértve több tőkeinjekciót és tulajdonosi kölcsönt, amelyeket a magyar hatóságok a Malévnek nyújtottak. A vizsgálat nyomán 2012 januárjában az Európai Bizottság 70-100 milliárd forint tiltott állami támogatás visszafizetésére kötelezte a társaságot.

2012. január 30-án a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a veszteséges Malévet, ami speciális eljárást jelent csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén. A társaság - amely már a 90-es évektől nem rendelkezett kellő tőkével a gazdaságossághoz - jelezte, hogy rövid időn belül működésképtelenné válhat, majd február 3-án hajnalban leállította járatait.

Az utolsó hanganyag: Malév 745-ös járatának elköszönése

 
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

12 következő >> végére >>> 15 hozzászólás
Moderálásra küldöm 15. traktoros 2012.02.05. 11:09

Nem egymásra kell mutogatni hanem meg kell menteni a Malévet.

Moderálásra küldöm 14. macizoli 2012.02.05. 09:38

Kis hazánkban akkor sem tudnának semmit sem nyereségesen működtetni ha a gépek termelnék a kerozint, energiát!
Amíg felűről vezérelt az irányítás addig nem változik itt semmi. Csak a munkások bére lesz egyre kevesebb!

Moderálásra küldöm 13. molten13 2012.02.04. 20:07

Az m1 híradó most siránkozik Malév ügyben. Nagytudásuak azt mondják, szakértőkkel kell új légitársaságot alapítani. Ezek szerint a jelenlegiek nem voltak azok. Akkor mi a francot csináltak ott? Ki ültette oda őket? Mert hogy nem a zelőző nyóc évből maradtak ott, az tuti. Akkor most miről beszél ez a dilettáns banda? Mindenhez értő Berényi beleült a málnásba, felvette a pár forintos tiszteletdíját, most meg bánatos képpel mondja hogy bocs. Miért nem fele a vagyonával ezért az egész disznóságért? 30 millió euró minuszt lapátoltak össze. Mennyi jutott ebből a jelenlegi kormányra? Vagy két év óta folyamatosan csökkent a hiány ? Ezt azért kétlem.
Azt mondják, Tel Avivban nem akartak fizetni, mert precedenst teremtett volna. Ha valaki már utazott repülőgépen, tudja jól, hogy a jegy árát hónapokkal korábban kifizeti az utas. Akkor ez a pénz hol van? Mert ha nmásra fordítják, az minimum hűtlen kezelés, de a sikkasztás is megáll szerintem. Akkor ezt már csak nevesíteni kell.

Moderálásra küldöm 12. Jerry 2012.02.04. 18:00

szerintem itt csupán csak kommunikációs problémáról van szó.Majd viktorunk papagája elmondja, hogy micsoda fejlesztés a MALÉV átszervezése.Ugyanis sokkal olcsóbb,ha a gépek maradnak a földön,és helyettük csak a pilóták repülnek, na meg a földi személyzet.A reptérbetonját meg fel lehet használni parkolónak, abból úgy is kevés van.A betonok közti gyep meg jó lesz focipályának. A magyar légi közlekedést meg privatizáljuk, magánképekkel lesz megoldva,mert magánembernek úgy sem lesz pénze repülő utakra, ha mégis azt majd a NAV megvizsgálja, a TEK meg elviszi.Tessék csak elgondolni, a 16 % adó után a bevallás elfér egy söralátéten,a maradék fizetés meg egy sörös kupakon.eleve gyanús lehet, ha valaki ebből akarna elutaznia Maldiv szigetekre.Mindenki láthatja majd, hogy itt csupán fejlesztésről,átszervezésről van szó, a pilótákat vissza hoztuk a földre,és nem hagyják majd őket az út szélén,mindnek lesz munkája,mint a munkába vissza hívott rendvédelmiseknek. Legrosszabb esetben a nyugdíjból… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm 11. VargaP 2012.02.04. 13:06

Re: udy 2012.02.03. 17:07
1946-ban a MASZOVLET építette be a csődöt.
Hülyeséget könnyű beszélni

Moderálásra küldöm 10. Lobbo71 2012.02.04. 09:59

9. Láng_Vince "Nem vagyok gazdasági szakember"

Az látszik :) A reptér és a Malév külön cég, egymástól független. A reptér nyereséges, a Malév nem volt az. Többmilliárdos állami támogatás mellett sem tudott azzá válni. Ráadásul az állami támogatást vissza kellett volna fizetnie, mert szabálytalanul kapta. Szomorú, de csak egy volt az adófizetők pénzét feneketlen lyukban eltüntető cégek közül (lásd még MÁV, BKV). Viszont ha normális gazdasági szakemberek lennének kormányon, akkor már most újra járnának a Malév gépek, ahogy az Alitalia sem állt le egy napra sem, mikor csődbe ment. De nekünk csak matolcsy jutott, aki kb. semmihez nem ért. A sok fidesznyik remélem boldog.

Moderálásra küldöm 9. Láng_Vince 2012.02.04. 09:40

A repülőteret átnevezni volt pénz, de a légitársaságot megmenteni nem??? Nem vagyok gazdasági szakember, de ha a MALÉV állami tulajdonban van és nyereséges, akkor abból az államnak bevétele van, nem? Persze ezt a kieső összeget majd egy újabb adó formájában fizethetjük meg...

Moderálásra küldöm 8. ekkenekepen 2012.02.04. 09:36

Vajon kinek van türelme meg kurázsija most egy egész légitársaságnyi beruházást meglépni?

Moderálásra küldöm 7. Bodáné 2012.02.04. 09:27

Hajrá csak így tovább! A sok megígért munkahely teremtés helyett csak leépítéseket látni. Kíváncsi vagyok vajon kinek az érdekeltsége egy új lég forgalom megteremtése? Gondolom már meg van rá a jelentkező, aki megint milliárdokat fog keresni mások nyomorúságán.

Moderálásra küldöm 6. titokgyula 2012.02.04. 09:25

Süllyedhetünk lejjebb is?


15 hozzászólás12 következő >> végére >>>
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...