Kisalföld logö

2017. 03. 01. szerda - Albin 3°C | 12°C Még több cikk.

4 perc az életért avagy versenyt futni az idővel...

A hirtelen szívhalál ismert olimpikonunk, Kolonics György megrendítő tragédiája kapcsán került ismét a figyelem középpontjába.
Az élsportolók között egyre gyakoribb halálok a szív megállása és a keringés összeomlása.

Ez kétségtelen módon összefüggésben van azzal az emberi testünk határértékeinek közelében végzett csúcsterheléssel, amely nélkül világraszóló eredményt elérni már nem lehet.

Négy perc nagy idő: míg kenu-1-ben 1000 méteres távon ez alatt az aranyérem megszerzése a cél, addig a mindennapokban egy ember életben tartását jelentheti. Hiszen a 4 percen belül megkezdett újraélesztés és defibrillálás az életet visszahozhatja.

Dr. Kiss Róbert Gábortól a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkárától arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi lehet az oka a hirtelen szívhalálnak, milyen módszerekkel lehet a bajbajutottat életbe tartani, míg megérkezik a segítség, vannak-e vizsgálati eljárások az esetleges rendellenességek feltérképezésére, illetve a nagy fizikai, szellemi és érzelmi megterhelés hogyan hat a szervezetre.

Kolonics György
Kolonics György


Magyarországon naponta 70 ember szenved hirtelen szívhalált. Fiatal korban a szív, a koszorúserek fejlődési rendellenességei, illetve bizonyos öröklődő szívbetegségek, ritmuszavarok okozzák. 30 - 40 éves kortól a fő ok a koszorúér betegségben keresendő. A beszűkült koszorúereken átfolyó vér fizikai vagy lelki terhelés, stressz esetén nem biztosít megfelelő oxigénellátást a szívizomzatnak.

A vérellátását nélkülöző szívizomzatból pedig halálos ritmuszavar indul ki. Ez legtöbbször kamrafibrilláció, kamraremegés. Ilyenkor a szívizomzat máskor oly csodálatos rendben működő sejtjei össze-vissza, egymástól függetlenül kezdenek működni, aminek következtében a szív, mint pumpa megáll. Sokszor a hirtelen szívhalál a szívinfarktus első tünete. Az infarktus során elzáródó koszorúérben megáll a vérkeringés, mely akár másodperceken belül kamraremegést, hirtelen szívhalált okozhat.

Jelek és veszélyek
A szívinfarktus az esetek több, mint felében a sokszor már előrehaladott koszorúérbetegség első jele, ugyanakkor a szívinfarktus kezdődhet azonnali halállal is. A koszorúér-betegség tünetei ugyan sokszor enyhék vagy félrevezetőek, de fáradékonyság, időszakos szegycsonttáji fájdalmak, légszomj egyaránt utalhatnak jelenlétére. Ha a szív és érrendszeri kockázat magas vagy a fenti tünetek jelentkeznek, a betegség időben kideríthető. A szív és érrendszeri kockázat elemei: magas vérnyomás, dohányzás, magas koleszterin, férfi nem, stressz, cukorbaj, hasi típusú elhízás, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend, családi hajlam az érbetegségekre.



Versenyt futni az idővel
Négy percünk van arra, hogy a megálló keringést eredményesen újra tudjuk indítani. Ezután visszafordíthatatlan agyi károsodás alakul ki, Minimálisak a 10 perc után megkezdett újraélesztés esélyei. A túlélési lánc elemei a segélyhívás, az alapszintű újraélesztés, a korai defibrillálás és a mielőbbi szakellátás.

Az újraélesztés részei a légutak szabaddá tétele, mellkaskompressziók és befúvásos lélegeztetés. Laikus által végzett újraélesztés esetén a mellkasi kompresszió önmagában, lélegeztetés nélkül is segíthet. Fontos tudni, hogy a fent említett kamraremegést csak arra alkalmas elektromos áramütéssel, defibrillációval tudjuk megszüntetni. Az újraélesztést a mentők megérkezéséig, vagy az egyre több, nagy forgalmú helyszínen telepített automata elektromos defibrillátor (AED) alkalmazásáig kell folytatni. Így a hirtelen szívhalál eredményesen kezelhető, a beteg akár évtizedeket élhet ezt követően.

Az elengedhetetlen oktatás
Egy évvel ezelőtt az Európai Parlament már javasolta a nagyobb közterületek, mint például vasút- és metróállomások, repülőterek és stadionok felszerelését életmentő automata defibrillátorokkal. A fejlett országokban az újraélesztés oktatása a tananyag része. Nem állhat mindenki mellett egy orvos, legtöbbet a hirtelen szívhalál esetén a legközelebbi képzett laikus segíthet azzal, hogy értesíti a mentőket, végzi az újraélesztést és alkalmazza az AED-t, ha a közelben az megtalálható. Minden tanuló, valamint a szívbetegek hozzátartozói ilyen oktatásban kell, hogy részesüljenek. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága – a közterületek defibrillátorokkal való ellátása mellett -, szorgalmazza az újraélesztés és defibrillálás beépítését a kötelező tananyagba és a gépjárművezetői vizsgába.

Nem kell feladni
A testedzés, a rendszeres sport, a rekreációs tréning az egyik legfontosabb módszere a szív és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbaj, az elhízás és a pszichés zavarok megelőzésének. Nem szabad, hogy a jelen tragikus esetből bárki azt a következtetést vonja le, hogy a sportolás, a saját testünk edzésben tartása veszélyes. Természetesen érdemes kizárni a fent említett, megelőzendő betegségek egyikének-másikának a jelenlétét, különösen, ha már felnőttkorban kezdjük, vagy újrakezdjük a sportolást. Ilyenkor is lehet sportolni, de az orvos meghatározza a terhelési küszöböt, az úgynevezett tréningpulzust, melynél nagyobb terheléssel járó sportot ne végezzünk.

Veszélyes-e az élsport?
Napjaink élsportja a fantasztikus emberi teljesítmények csúcsán jár. Az élsport csodálatos és fontos dolog, hiszen a szurkoláson túl testünk „becsületét", egészséges testünk fontosságát is szemünk előtt tartja a mai, egészségtelen világban. Az élsportolók között azonban sajnálatosan egyre gyakoribbak a szív és keringési tragédiák.

Ez kétségtelen módon összefüggésben van azzal az emberi testünk határértékeinek közelében végzett csúcsterheléssel, ami nélkül világraszóló eredmény elérni már nem lehet. A sportolók orvosi vizsgálatainak technikai hátterét fejleszteni kell. A XXI. század orvosi technikájával, a szív CT vizsgálattal ki lehet mutatni lényegében minden tünetmentes strukturális zavart, életveszélyes szívfejlődési rendellenességet, illetve koszorúér-betegséget. A ritmuszavar hajlam kimutatása azonban még a modern technika igénybevételével sem sikerül minden esetben.


Olvasóink írták

  • 1. Dr Bugovics Elemér 2008. július 16. 20:51
    „A versenysport egészségtelen tevékenység.
    Ezt a mondatot A fenntartható egészségügy avagy az egészségügy kórtana c. könyvemben írtam 2005-ben, melyről Prof. Dr Frenkl Róbert írt recenziót a Lege Artis Medicine c. szaklapban, ebből idézek: "Jól foglalja össze az edzésadaptáció néhány lényeges elemét, illetve megállapítja a sport jelentőségét az aktív rehabilitációban. Sajnos ezt követően azonban a versenysportot egészségtelen tevékenységnek minőséíti. Mégis - megfelelő kritériumok alapján - a kimagasló sporttehetségek támogatását állami feladatnak jelöli meg és pozitívan értékeli a sporttudományt. Egyszerűen fogalmazva: az olimpiára készülők támogatását akceptálja. Nem állunk túl messze. Az ifjúság számára életforma a versengés. Csak a versenysport terhelése alkalmas az említett élettani folyamatok mozgosítására. No meg a lakossági sport is - főleg a feltételek, az infrastruktúra biztosításában - indokol elsősorban önkormányzati közfinanszírozást."
    A versenysport és a doppoing egyirányú dolog. Óvakodni kell az izomerőt fokozó versenysporttól, a dopping és egyéb stimuláló szerek fogyasztásától, mert átmenetileg ugyan fokozzák az izomszövet aktivitását, megnyúlás utáni összehúzódó képességét(a kihúzott rugónak is van egy optimális pontja, amelyből az ideális összehúzódás érhető el), de előbb vagy utóbb kialakul egy visszafordíthatatlan folyamat, amely azt jelenti, hogy a tágulás után nem történik meg az optimális összehúzódás, így a folyamatok egymásra nehezéket rakva, egyre romlik a tágulás-összehúzódás optimuma, amely hirtelen izomleállást, szívmegállást és hirtelen halált okozhat. Dr Bugovics E.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betegszállítás: minden kórházunkban várnunk kell

Győr-Moson-Sopron - Átlagosan három órát kell várniuk a magyar betegeknek a kórházakban a… Tovább olvasom