Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

40 év után kegyelmet kaphatnának az életfogytosok

Ha a köztársasági elnök egyetért az előterjesztéssel, akkor egyszerűen törölhetik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra.
Az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében - erről Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt kedden a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást - mondta.

Hozzátette: javaslatuk szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne.

Répássy Róbert elmondta, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnal szabadlábra kerülhet az elítélt.

Ha a köztársasági elnök egyetért a testület előterjesztésével, akkor egyszerűen törölhetik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra. Ebben az esetben egy 40 évnél későbbi szabadságra bocsátás merülhetne fel - magyarázta.

Szavai szerint az alkotmányt emiatt nem kell módosítani. A bíró továbbra is dönthet úgy, hogy elzárja örökre a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, de a kegyelem lehetősége meglesz. Megjegyezte, ha az elítélt tiltakozik ellene, akkor a kegyelmi eljárást nem lehet lefolytatni.

Répássy közölte, jogi álláspontjuk szerint a strasbourgi bíróság döntéséből nem következik, hogy bírói döntéssel kell valakit szabadlábra helyezni, hanem ez kegyelmi eljárás révén is megtörténhet.

Azt mondta, még ebben az évben elfogadhatják, és a jövő évtől léphet életbe a törvény.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-i ítéletében marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyesítik a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyét

Az egyesítés azért szükséges, mert mindkét 1990-es években elkövetett élet elleni cselekmény… Tovább olvasom