Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

2,5 milliárdos tisztogatás - a Blikk válasza az államtitkárnak

Államtitkár úr állítása, amely szerint a cikk következtetései "megkérdőjelezik információink megalapozottságát", nem lehet igaz, ha csak a KSH vagy a Magyar Köztársaság minisztériumai szándékosan nem vezették félre a Blikk munkatársait.

Tisztelt Államtitkár Úr,
Engedje meg, hogy néhány gondolattal reagáljak az MTI-nek kiadott nyílt levelére, amelyben a Blikk hét elején megjelent, "2,5 milliárdos tisztogatás" című cikkében megjelenteket foglaltakat kifogásolja. Először is hadd szögezzem le, hogy a Blikk a cikkben szereplő valamennyi állítás mellett 100 százalékig kiáll, azokat kizárólag a Magyar Köztársaság minisztériumaitól kapott munkaügyi adatokra és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira alapozta. Ebben az értelemben államtitkár úr állítása, amely szerint a cikk következtetései "megkérdőjelezik információink megalapozottságát", nem lehet igaz, ha csak a KSH vagy a Magyar Köztársaság minisztériumai szándékosan nem vezették félre a Blikk munkatársait, amit természetesen nem feltételezünk.

Államtitkár úr válaszában arra is több alkalommal kitér, a cikkből látszólag szó szerint kiemelt idézettel alátámasztva, hogy a Blikk "jogellenesen elbocsátott" köztisztviselőkről ír. Engedje meg, hogy felhívjam rá a figyelmét, hogy ilyen vagy ehhez hasonló kifejezés a cikkben egyetlen alkalommal sem szerepel. Cáfolja továbbá, hogy tömeges elbocsátások történtek, történnek a közigazgatásban, ami azért is különösen megnyugtató, mert a vitatott cikkben sem ezt, sem bármi ehhez hasonlót nem állítunk.

Ezen félreértések tisztázása után engedje meg, hogy kitérjek a cikk elkészültének körülményeire. A Blikk egy hónappal ezelőtt hivatalos levélben kereste meg a Magyar Köztársaság valamennyi minisztériumát, és kért - jogi álláspontunk szerint - közérdekű adatokat. Azért ezt a formát választottuk, mert tapasztalatunk szerint az esetek többségében a tárcák válaszra sem méltatják olvasóinkat, illetve a konkrét kérdések elől szinte minden alakalommal kitérnek, konkrét információt nem szolgáltatnak.

A Blikk ezért a közérdekű adatok nyilvánosságárról és a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében kereste meg a minisztériumokat, akiknek e törvény szerint 15 napon belül kell válaszolniuk a feltett kérdésekre. Nyilván az államtitkár úr is tisztában van vele, hogy a minisztériumok, köztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is, ahol államtitkár úr dolgozik, nem válaszoltak a törvényben előírt határidőn belül. Több mint 30 nappal azután, hogy a közérdekű adatkérést lapunktól megkapták, összesen négy tárca válaszolt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem volt ezek között. Ekkor ismételten figyelmeztettük a tárcákat törvényes kötelezettségük teljesítésére, és éppen államtitkár úr volt az, aki a KIM részéről a Blikknek visszajelzett, és a törvényes határidő kétszeresének letelte után "még egy kis türelmet" kért.

Miután nem lett volna értelme a cikk elkészítésével tovább várnunk, hiszen úgy tűnt, a minisztériumok nem tartják tiszteletben a vonatkozó törvényt, ezért munkatársunk elkészítette a cikket a lapunkhoz egy hónap után eljuttatott négy tárca és azok háttérintézményeinek munkaügyi adatai alapján. Mint a cikkben egyébként egyértelműen jeleztük, a négy minisztérium adatainak átlagával számoltunk, miután több adat ismételt megkeresésünk ellenére sem állt rendelkezésünkre.

Ezek alapján egy minisztériumra átlagosan 64,75 munkaügyi per jut. A lapunk által megszólaltatott jogi szakértő szerint egy ilyen eljárás három évig, azaz 36 hónapig tarthat. Jogi álláspontja szerint ilyen esetben, ha a munkavállaló nyeri a pert, a munkaadónak (jelen esetben a minisztériumoknak és azok háttérintézményeinek) ki kell fizetniük az ez idő alatt elmaradt munkabért, annak kamatait, és a bíróság jelentős kártérítést is megítélhet. A KSH legfrissebb adatai szerint a közszolgálati havi átlagbér jelenleg bruttó 237 656 forint.

Mindenképpen óvatosan akartuk megbecsülni ezen munkaügyi perek költségét, ezért - mint az a cikkben is egyértelműen szerepel - úgy számoltunk, hogy a dolgozók legfeljebb a bírósági eljárások felét nyerhetik meg. Ennek alapján tárcánként 64,75 munkaügyi perrel, a nyolc minisztériummal és a Miniszterelnökséggel (és a hozzájuk tartozó háttérintézményekkel) számolva 582,75 peres eljárással számoltunk.
Minden ilyen perben szereplő dolgozónak az átlagbérével számolva ez havi 138 millió 494 ezer forint munkabér, az átlagosan 36 hónapig húzódó eljárás esetén pedig a teljes összeg 4,985 milliárd forint, de mivel csak a perek maximum felénél számoltunk győzelemmel, ez 2,492 milliárd forint lehetséges költség.

Szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét, hogy a cikkben végig feltételes módban fogalmazunk, azaz nem állítjuk, hogy ekkora költsége lesz az államnak a kirúgások miatt, de csakugyan lehetséges, hogy ennyi kiadással kell számolniuk. Azt is szeretném leszögezni, hogy sem az elmaradt munkabér kamatait, sem a lehetséges kártérítések kifizetését nem számoltuk bele ebbe az összegbe, noha azokkal együtt pervesztések esetén az állam által kifizetett összeg jelentősen nőhet.

Bár államtitkár úr erre a nyílt levélben nem tér ki, engedje meg, hogy elismerjem: minden bizonnyal pontosabb számításokat tudtunk volna végezni, ha a minisztériumok nem hagyják figyelmen kívül a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a személyes adatok védelméről szól törvény vonatkozó rendelkezéseit, és határidőre, a határidő kétszeresének eltelte után, vagy akár ismételt levelünket követően, de válaszolnak a feltett kérdéseinkre. Ilyen válaszok hiányában azonban ön is beláthatja, hogy nem volt más választásunk, mint a jogkövető magatartást tanúsító tárcák által szolgáltatott adatok alapján következtetni a törvényeket kevésbé szigorúan betartó minisztériumok, köztük a KIM munkaügyi számaira.

Szintén felhívnám a figyelmét arra a körülményre, hogy hivatalos levelünkben nemcsak a minisztériumok, hanem az irányításuk alá tartozó országos és helyi hatáskörű intézmények egyes munkaügyi adatait is kértük, hiszen több ezer, több tízezer köztisztviselő dolgozik ilyen intézményben, és a velük kapcsolatos felmentések és az általuk indított perek is érdekelték lapunkat. Szerencsére a legtöbb minisztérium, ha megkésve is, de tételesen válaszolt ezen kérdésünkre is; kivételt éppen államtitkár úr munkahelye, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az egyik legnagyobb tárca, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képez, ahol a KIM esetében éppen államtitkár úr volt az, akik e kérdésre kerek perec megtagadta a válaszadást, nehezítve lapunk számára a közvélemény lehető legpontosabb tájékoztatását.

Remélem, felvetődött kérdéseire, aggályaira megnyugtató választ kapott; amennyiben maradt még tisztázatlan pont, kérem, bátran keressen bennünket, akár közvetlenül, akár az Országos Sajtószolgálaton keresztül.

Murányi Marcell
főszerkesztő
Blikk

Olvasóink írták

  • 2. coment 2010. november 04. 22:02
    „Ugyan!

    Ez még csak a kezdet....”
  • 1. load 2010. november 04. 20:56
    „Azért ez gáz!
    Nem?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több emelés járna a nyugdíjasok szerint

A kormány év elején mindig alacsonyabb pénzromlással számol, mint amennyi valójában lesz. Havonta több ezer forinttal kevesebbet kapnak a nyugdíjasok annál, mint amennyi megilletné őket. Tovább olvasom